Csütörtökön délután-este a kisebbségekről, kisebbségpolitikáról beszélgetünk az Európa Pontban. Ennek részeként este 6-tól vetítjük a Nyócker című magyar animációs filmet, mely díjak tucatjait söpörte be szerte a világon. Fél 8-tól az alkotókkal, Novák Erik producerrel és Gauder Áron rendezővel beszélgetünk szegénységről, multikulturalizmusról. Az alábbi interjút, melyben Eriket kérdeztük a filmről, egyszerre szánjuk kedvcsinálónak és vitaindítónak.

Európa Pont: Laktál valaha a VIII. kerületben? Mekkora a történetben a személyes élmények szerepe?

Novák Erik: Budapest elég sok kerületében laktam már, így a nyolcadikban is. Az ottani életérzést jól ismerem, sok barátom is volt ott annak idején. A film egész hangulatában van szerepe a személyes tapasztalatoknak, de nem ezért csináltunk filmet épp a nyolckerről.

Amikor a történetet kitaláltuk, olyan állatorvosi lónak számító környezetet kerestünk, ahol az akkori Magyarország összes problémáját egy helyen ragadhatjuk meg. Igazából nem is volt kérdés, hogy ez csak a nyolcker lehet.

Európa Pont: A Nyócker nem új film, mégis különös aktualitása van. Olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amikben az elmúlt 6-7 évben elég sok változás történt. Például az ingatlanberuházásokkal elkezdték lebontani azt a nyolcadik kerületet, amit annyira plasztikusan ábrázoltok a filmben.

Novák Erik: Néha számunkra is meglepő, hogy mennyire aktuális maradt a Nyócker. Olyan társadalmi, szociális és világpolitikai problémákat jelenítettünk meg a filmben, melyekről most is folyamatosan hallunk a híradásokban. Azzal nem dicsekednék, hogy megjósoltuk a jövőt, de az például tény, hogy az iraki háború, ami nagyrészt az olaj miatt tört ki, akkor még sehol sem volt.

A kerület változik, ez biztos. Kétarcú dolog ez: az ott lakók nem biztos, hogy szomorúak emiatt, de kultúrtörténeti szempontból nem kétséges, hogy valami különleges dolgot veszíthetünk el. Attól nem félek, hogy rövid időn belül eltűnik a "nyócker", de az is biztos, hogy a film a régi nyolcadik kerület egyik utolsó hiteles ábrázolása. Nem terveztük, most mégis úgy tűnik, hogy emlékművet állítottunk az eltűnő nyolckernek.

Európa Pont: A film üzente, hogy lehetséges magyar és cigány együttélés, annak idején elég határozott állásfoglalásnak számított.

Novák Erik: Pedig nem akartunk állást foglalni. Egyszerűen a különböző kultúrák együttélése érdekelt bennünket, az ebből fakadó humort akartuk megragadni anélkül, hogy bármelyik csoporttal kapcsolatban ítéletet fogalmaznánk meg. Ez nem csak a cigány-magyar kapcsolatokra vonatkozik, hiszen a filmben vannak arabok és kínaiak is. Erről a multikulturális környezetről szerettünk volna egy humorban feloldott korképet-látleletet megmutatni, és kicsit talán nevettetve gyógyítani az okoskodás helyett.

Ha ma csinálnánk a Nyóckert nehezebb dolgunk lenne, mert ma a helyzet sokkal feszültebb, mint akkor volt. Ötlet szintjén felmerült a folytatás lehetősége, de fogalmunk sincs, hogyan lehetne a mai nyolckert ugyanezzel a humorral ábrázolni.

Európa Pont: A Nyócker külföldi fogadtatását ismerjük, hiszen szinte mindenhol nyertetek vele valamit. Ez azt jelenti, hogy mindenhol meg is értették a filmet?

Novák Erik: Minden fesztiválon igyekeztem nem csak az eredményhirdetésre odaérni, hanem megnézni magát a vetítést is. Kíváncsi voltam, hogyan hat a film a nézőkre. Az volt a meglepő, hogy mindenhol, kivétel nélkül abszolút értették. A világ nagyvárosaiban egyáltalán nem ismeretlen helyzet, hogy egy-egy városrészben többféle etnikum él egymás mellett, és ismerősek az ebből fakadó konfliktusok is. Az amerikai, dán, ukrán vagy koreai közönség ugyanúgy megértette a filmet, bár sokszor más poénokon nevettek és mást kritizáltak. A dánok szerint például a Nyócker egy hímsoviniszta film, ez is egy lehetséges értelmezés, bár természetesen mi erre nem gondoltunk.

Európa Pont: Hogy áll az új filmetek, az Egill?

Novák Erik: Szakmai szempontból jól, de nagyon küzdünk a finanszírozással. A Nyócker az ötlet megszületésétől kezdve másfél év alatt a vásznon volt, az Egill viszont öt éve készül. Nagyon szeretnénk befejezni, még akkor is, ha néha kilátástalannak tűnik a helyzet.

Svájc az Európai Unió tagja? Nem? Nagyon jó. Na és Andorra? És Gibraltár? És Martinique? Na ugye, hogy nem is annyira egyszerű. Ahogy a költő mondja, a macska nem foghat egyszerre kint is, bent is egeret. De igen.

A Francia Tengerentúli Területek becenévre hallgató országcsoportban (Martinique mellett ide tartozik Réunion, Guadelope és Francia-Guyana is) például óriási hír volt, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobboldai UMP nagy csatában legyőzte a Reunioni Kommunista Pártot (2004-ben ez nem sikerült). Ezek a távoli szigetek bizony az unióhoz tartoznak, olyannyira, hogy még képviselőket is küldhetnek az Európai Parlamentbe. A miheztartás végett, az Európai Unió legjobb strandja (a csopaki beach után biztosan):



A Francia Tengerentúli Területek annyira fontos része az Európai Uniónak, hogy még az euró bankjegyen is látható mindegyik apró sziget (azok a pöttynyi kis akármik Marokkótól nyugatra):



De rajta van az euró bankjegyen Gibraltár is (bár nem nagyon különböztethető meg Spanyolországtól), mely szintén része az Uniónak, kivéve néhány viszonylag fontos szakpolitikát, például a vámuniót. Nem csoda, hogy Gibraltár jelenleg főleg turistákból, vitorlázási felszerelések eladásából, majomszafarikból, valamint offshore cégek bejegyzéséből él. Ja, és ha nem mondtuk volna, az egész terület egy darab szikla, egy darab kifutópálya és egy darab strand. A gibraltáriaknak nem véletlenül van egy speciális mosolyuk, melyet kifejezetten a több kilométernyi esőfelhő alatt szorgosan GDP-t termelő britek számára tartanak fent.

Andorra - hogy plasztikusan fejezzük ki magunkat - egy lyuk az Unió közepén. Bár társállamfői az urgelli püspök (aki amúgy Katalóniában lakik) és a mindenkori francia elnök, a büszke andorránok (amennyiben van ilyen szó), nem engedtek az Unió csábításának, sőt, offshore paradicsom sem lett az országukból. Ehhez képest különösen érdekes, hogy andorrai állampolgárságot csak és kizárólag születéssel lehet szerezni. Valamit tudhatnak Andorráról, ami kifelé nem látszik.

A Koncertblog jóvoltából a ma esti koncertek egy részét élőben is élvezhetitek! :)

A Millenáris Fogadóban igazi vásári forgatag alakult ki, csak éppen árusok helyett a különböző európai intézmények és kulturális intézetek standjai körül tolong a jónép. Gyakorlatilag nyílt napot tart a Bizottságtól kezdve a Parlamenten át a fiatalok mobilitását és tanulását segítő különböző programokig számtalan intézmény és alapítvány.

Pályázati lehetőségekről és az egyes szervezetek szerepéről egyaránt információt kaphatnak az érdeklődők - bár elsősorban inkább a szórakoztató programok vonzzák a tömeget. A nyelvi koktélbár nem korlátozódik az EU nemzeteire, a Goethe-Institut, az Institut Français vagy az Osztrák Intézet mellett a Svájc nagykövetsége és az Izraeli Kulturális Intézet is képviselteti magát.

Már a 10 órás nyitásra is szép számban jöttek szülők-gyerekek az Európa Pontba. Egyelőre rajzfilmek, kézműves programok és hatalmas kék-sárga gumilabdák biztosítják a hangulatot.

Beszéltünk a hamarosan kezdődő "Csillagvándorok" interaktív gyerekelőadás szereplőivel is, egyelőre csak a beöltözésről egy kép, itt még nagyon szigorúan néznek:

De itt már nagyon is vidáman játszanak a gyerekekkel együtt csillagvándorosat:

Végül íme európai környezettudatosságunk bizonyítékai: az újrahasznosított papírból készült székek, nagyon menők:

Nagyon csábító, hogy azzal dicsekedjünk, csak miattunk lett hirtelen tavasz, úgyhogy meg is tesszük: holnap és holnapután, a januári tavaszban Európa Pont nyitófesztivál, jobbnál jobb programokkal. A zártkörű Magashegyi underground koncertet kivéve minden programunk nyilvános és ingyenes!
 

A JANUÁR 8-I PROGRAM

Európa Pont
 

10h-11h Rajzfilmek vetítése
11h-12h Csillagvándorok interaktív gyermekelődás
12h-13h Rajzfilmek vetítése
13h-14h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
14h-15h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
15h-16h Rajzfilmek vetítése
10h-16h Fajáték játszóház
10h-16h Kőfestés
10h-16h Arcfestés
16h-18h Filmvetítés
18h-18h45 Magashegyi Underground Unplugged

Fogadó Színpad

14h30-15h    A leginnovatívabb nyelvi program 2010-ben – az Európai Nyelvi Díj átadója
15h-15h30     Nyelvi Koktélbár Díjátadó
18h-18h15    EU KVÍZ/Átállás
18h05           Havervagy tánc-Flashmob
18h15-20h     Slam Poetry verseny
20h-20h20     EU KVÍZ/Átállás
20h20-21h45  Palya Bea Trió
21h45-22h10  EU KVÍZ
22h10-24h     Rotfront Koncert
24h-04h        Palotai Balkan set

A Fogadón belül
 

10h-15h30 Európai Nyelvi Koktélbár
10h-15h30 EU-s Intézmények standjai
10h-15h30 Makett Labor RE-Cycling Ponyva Workshop
10h-18h Klíma Iroda
10h-18h Víz sarok
10h-18h Néprajzi Múzeum Interaktív sarok
10h-18h00 Karton Design Work-shop

Fair trade mező

12h-18h Akadályverseny, vásár, hóemberépítő verseny

Park

10h-20h Önkéntes próbababák

Európa Mező
 

11.00-11.30  „Hogyan tovább?” – Továbbtanulás az EU-ban, kérdések és válaszok

11h30-12h15 Mi fán terem a 'konkúr'? avagy karrierlehetőségek, gyakornoki helyek az Európai Unió intézményeiben. + A soknyelvűség gyönyörködtet - előadás a többnyelvűségről

12h15-12h45 Ariadné fonala – EU információforrások

12h45-13h15 Mit nyújt Európa a fiataloknak? – az Eurodesk hálózat és a Fiatalok-Lendületben Program (Mobilitás)

13h15-14h         Karrier és kaland egyszerre – ösztöndíjjal Európában

14h-14h30         Mi legyen a zsebedben, ha nekivágsz Európának? - Az Europass portfólió bemutatása

Fogadó Padlás
 

10h-11h Mozgásra épülő dráma foglalkozás: Őselemünk a VÍZ témában
13h-14h Mozgásra épülő dráma foglalkozás: Őselemünk a VÍZ témában
14h-15h Angol nyelvű foglalkozások gyerekeknek
15h30-15h40 Budapest Főváros Hűvösvölgyi Gyermekotthon lakóinak műsora
15h40-16h30 Misztrál együttes- Álom kófic koncert
16h30-18h Nyeső Mari: Meteorológus Gyermek Program

A JANUÁR 9-I PROGRAM

Európa Pont

10h-11h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
11h-12h Francia nyelvű foglalkozás gyerekeknek
12h-14h Rajzfilmek vetítése
14h-15h Mozgásra épülő dráma foglalkozás: Őselemünk a VÍZ témában
15h-16h30 Angol nyelvű foglalkozások szülőknek
10h-16h Fajáték játszóház
10h-16h Kőfestés
10h-16h Arcfestés
16h30-18h Filmek vetítése

Képzeld el, milyen lenne, ha Henry, Rooney, Ribéry és Crouch mind egy csapatban játszanának. Nem, nem a Milanra vagy a ManU-ra gondolunk. A Francia-Brit Unió válogatottjára.
 

A történelemben vannak nagy, örök párosok. Olyan országok, akik hol egymás karjaiba zuhannak, hol pedig legszívesebben megfojtanák a másikat egy kanál vízben. Franciaország és Németország talán a legszemléletesebb példa. Egyszerre lenézik és tisztelik a másikat, valószínűleg azért, mert - a sztereotípiák szerint legalábbis - másban igazán jók. A pokolban állítólag németek a szakácsok és franciák a mérnökök, de itt a Földön szerencsére fordítva van - irigykednek is egymásra.
 

Ennél ritkábban emlegetik az angol-francia szembenállást, pedig évszázados, sőt, évezredes „se veled, se nélküled” kapcsolat ez. A franciák szívesen emlegetik, hogy az angol nyelvben sok hétköznapi dologra két kifejezés is van: egy francia eredetű, melyet a nemesek használtak, és egy angolszász, melyet a pórnép. A franciák pedig a zseniálisan fanyar angol humor örök céltáblái, mint ebben az Eddie Izzard jelenetben:
 

Kevesen tudják viszont, hogy volt egy olyan pillanat a történelemben, méghozzá nem is túl régen, amikor a két ország néhány órára volt attól, hogy egyesüljön. A France és az Angleterre szavak összevonásából Frangleterre-nek is emlegetik ezt a végül létre nem jött furcsa államot, melynek egyik ötletgazdája nem mellesleg az a Jean Monnet volt, aki később az Európai Szén- és Acélközösség születésénél is bábáskodott.

1940 júniusában Franciaországot hetek alatt összeroppantotta a megállíthatatlan német hadigépezet. Ma már nem tudjuk átérezni azt a megrökönyödést, mellyel a kortársak fogadták a híreket. Az armées françaises-t ugyanis - az első világháború tapasztalatai alapján - a világ legerősebb hadseregeként tartották számon. A gyors összeomlás váratlan és sokkoló volt, különösen a britek számára, akik a Csatorna túlpartjáról döbbenten figyelték a fejleményeket. Az ellenség és köztük már csak a tenger állt, a legfőbb szövetségesükre, a franciákra, többé nem számíthattak.
 

A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást követelt. 1940 június 14-én Monnet és társai néhány óra alatt felvázolták Franciaország és Nagy-Britannia egyesítésének tervét, Churchill pedig már másnap tárgyalt az ötletről saját kormányával. A döntő lökést De Gaulle adta, aki 16-án Londonba érkezett és meggyőzte Chruchillt, hogy azonnali és drasztikus lépésekre van szükség, ha Reynault francia miniszterelnök kormányát támogatni akarják a harc folytatásában. Aznap délután három órakor már elfogadásra készen állt a Nyilatkozat az Unióról, mely így kezdődött: „Franciaország és Nagy-Britannia többé nem független államok, hanem a Francia-Brit Unió részei. Az Unió alkotmánya a honvédelmet, a külpolitikát és a gazdasági kérdéseket közös ügyként határozza meg. Ettől a pillanattól kezdve Franciaország minden állampolgára brit állampolgárnak, Nagy-Britannia minden állampolgára pedig automatikusan francia állampolgárnak tekintendő.”
 

Ha az unió megvalósult volna, talán máshogy alakul a történelem. A valóságban azonban mindössze két órával később a francia kormány ülésén Reynault miniszterelnököt lemondásra kényszerítette Petain marsall és a fegyverszünetet szorgalmazó többi politikus arra hivatkozva, hogy a britek csupán a francia gyarmatbirodalomra akarják rátenni a kezüket. Reynault élete végéig politikai pályájának legnagyobb csalódásaként emlegette Frangleterre meghiúsult tervét.
 

December 24-én reggel apu belefaragja a fát a talpba, délelőtt karácsonyfává díszítjük a fenyőt, kora este gyertyagyújtás, ajándékozás, majd vacsora, lehetőleg hal. Opcionálisan éjféli mise. Másnap aztán megkezdődik a Nagy Rokonlátogatás, egymás karácsonyfájának szakértő szemrevételezésével, ismét csak ajándékozással, és persze bejglivel. Itt nálunk a legtöbben így töltik a Karácsonyt. Más országokban azonban egészen furcsa szokásokat találunk.

Kevésbé különleges, viszont nagyon is francia a le revellion, a nagy éjjeli karácsonyi vacsora. A trakta csak az éjféli mise után kezdődik, ráadásul sokszor nem is otthon, hanem étteremben. Hiába, a franciák tudnak élni.

Elég nagy riadalmat okozna a pincérek körében a consoada, ez az egyszerre kedves és rémisztő portugál szokás. A szép elnevezés a karácsonyi reggelit takarja, ahol általában több terítéket tesznek az asztalra, mint ahányan ténylegesen esznek. A hagyomány szerint az üres székekre ilyenkor a holtak lelkei ülnek, hogy együtt ünnepeljék a Karácsonyt az élőkkel.

A cosoada a mai napig élő hagyomány, nem úgy, mint a szlovákok loksadobálása, ami viszont annyira vicces, hogy érdemes megemlékezni róla. A loksa vagy bobalky tulajdonképpen a mi mákos gubánknak felel meg. Kelet-Szlovákia és Nyugat-Ukrajna falusi házaiban a családfő a karácsonyi vacsora előtt kivett egy kanál loksát az edényből, és teljes erőből hozzávágta a plafonhoz. A népi bölcsesség szerint minél több tapadt meg a gubából, annál bőségesebb lett a jövő évi termés.

A loksa és a consoada még megjegyezhető, az igazi zavar akkor kezdődik, ha megpróbálunk rendet tenni a Szent Milkós - Mikulás - Télapó legendakörben. A belgáknak például két mesebeli alakjuk is van: St. Nicholas és Pere Noel, vagyis Karácsony Apó. A mese szerint Pere Noel súgja meg St. Nicholasnak, hogy melyik gyerek volt jó, és melyik gyerek annyira rossz, hogy ajándékot sem kaphat. Az olasz télanyó, a la Befana viszont vízkeresztkor, január 6-án érkezik a kéményen keresztül a gyerekekhez. Nem épp nőies elfoglaltság.

De ha már januárnál tartunk: nem is kell messzire menni Magyarországról, hogy szellős bevásárlóközpontokat és nyugodtan dolgozgató embereket lássunk. Az ortodox keresztény országokban ugyanis kevesen ünneplik decemberben a Karácsonyt, ott a vásárlási roham még csak most kezdődik. Ha valakinek már nagyon elege van, tudunk néhány szuper és üres belgrádi plázát! :)