Aki tanult már idegen nyelvet, esetleg élt valameddig egy másik országban, biztos találkozott olyan szavakkal, amelyeket csak nagyon körülményesen lehet lefordítani más nyelvekre. Ezek a szavak sokszor magáról az ország kultúrájáról is sokat elárulnak. Néhány ilyen lefordíthatatlan szót gyűjtöttünk össze az európai nyelvek napja (szeptember 26.) alkalmából – ismertek még hasonlókat? :-)
LAGOM (svéd)
Sem túl kevés, sem túl sok valamiből – éppen elég, éppen jó. Nem csak mennyiségre, minőségre is használják, jelentése a magyar „átlagos” / „közepes”-nél sokkal pozitívabb, egyesek szerint az egalitariánus svéd társadalmat jól meghatározza a „lagom”-ra törekvés – se alulról, se felülről ne tűnjünk ki a tömegből. („Lagom är bäst”, azaz „a lagom a legjobb”.)
SAUDADE (portugál)
Fájdalmas vágyódás valami után, amit szeretsz, vagy szeretnél, de elveszett – a fado zenéjében kifejeződő keserű, szenvedélyes érzés, amelyben egyszerre van benne a vágyódás, hiányérzet, szomorúság és fájdalom, a szerelem és a boldogság keresése.
Cesaria Evora - Sodade
VOORPRET (holland)
Szó szerinti fordításban „elő-öröm” – az a boldog izgalom, amikor valamit felfokozott hangulatban várunk, valaminek előre örülünk.
VEDRITI (szlovén)
Költői szó arra, ha valaki az eső elől behúzódik valahova.
KREVATOMURMURA (görög)
Amikor egy párból az egyik (általában a nő) lefekvéskor beszédével nem hagyja aludni a másikat.
DÉPAYSEMENT (francia)
Amikor valaki nem érzi otthon magát egy másik országban, úgy érzi, nem oda tartozik, rossz helyen van.
EISLAUFMUTTER (német)
A „korcsolyázó édesanyja” – olyan ambiciózus szülő, aki túlzottan sokat vár el a gyerekétől, aki a végletekig és teljesítőképessége határáig hajtja a gyerekét.
HYGGELIG (dán)
Kellemes, barátságos, jó hangulatú, meghitt élmény – minden, ami kellemes és meleg érzéssel tölt el – lehet egy jó baráti beszélgetés, egy hideg sör vagy akár a tűz melege.
TARTLE (skót)
Megtorpanás, amikor be akarunk mutatni valakit, de hirtelen elfelejtjük a nevét.
LITOST (cseh)
Kundera szerint lefordíthatatlan – az a kín és fájdalom, amit akkor érez valaki, amikor ráeszmél a saját nyomorúságára.
SOBREMESA (spanyol)
Közös étkezés utáni beszélgetés azokkal, akikkel együtt ettél.
VIITSIMA (észt)
Ezt használod, amikor nincs kedved valamihez – nem szeretnéd, nem érzed úgy, hogy meg kellene tenned.
Tudtok még hasonló szavakat? A magyar nyelvből mit gondoltok lefordíthatatlannak?
Forrás: Matadornetwork, Eduline (rajzolt illusztrációk), Better than English
Melyik városban laknak a legbecsületesebb emberek? A Readers Digest erre kereste a választ egy érdekes teszttel. A világ nagyvárosainak forgalmas terein tizenkét pénztárcát hagytak el 50 dollárnyi készpénzzel, kártyákkal, családi fotókkal és egy mobilszámmal, és várták, hogy a megtalálók hányat próbálnak meg visszajuttatni a tulajdonosnak. A tesztelők összesen 192 tárcát „veszítettek el” a világ 16 nagyvárosában, New Yorktól Rión át Lisszabontól Moszkváig, a kiválasztott 16 ország között volt Budapest is.
A teszten Helsinki vizsgázott a legjobban, ahol összesen egy tárcának veszett nyoma, a megtalálók 12 tárcából tizenegyet visszaszolgáltattak. A becsületességi teszt második helyén az indiai Mumbai végzett 9 tárcával, a megosztott harmadik helyet pedig New York mellett Budapest érdemelte ki 8-8 tárcával. A környező városokból Varsóban öt, Bukarestben négy, Prágában pedig összesen három tárca lett meg, a lista végén Lisszabon végzett, ahol egyetlenegy tárca került vissza a tulajdonosához.
A teszt eredményei (zárójelben a 12-ből megkerült tárcák száma):
1. Helsinki, Finnország (8)
2. Mumbai, India (9)
3. Budapest (8)
3. New York, USA (8)
5. Moszkva, Oroszország (7)
5. Amszterdam, Hollandia (7)
7. Berlin, Németország (6)
7. Ljubljana, Szlovénia (6)
7. London, Egyesült Királyság (6)
10. Varsó, Lengyelország (5)
11. Bukarest, Románia (4)
11. Rio de Janeiro, Brazília (4)
11. Zürich, Svájc (4)
14. Prága, Csehország (3)
15. Madrid, Spanyolország (2)
16. Lisszabon, Portugália (1)
Ti mit tennétek, ha találnátok egy tárcát az utcán? :-)
Ha ma valaki átmegy a budapesti Kálvin térnél a zebrán, benéz az újonnan kialakított vigalmi negyedbe, és látja az ott letett számtalan bringát, esetleg felidézi az utóbbi években emblematikussá vált Critical Mass-es bringaemelés képét, mindenképpen érezni fogja, hogy Budapesten a közelmúltban biciklisforradalom zajlott, illetve zajlik. Ahogy a Kerékpárosklub felmérései is igazolják, a bicikli már korántsem csak a vidéki lakosság, vagy a legelvetemültebb városi vadbringások közlekedési eszköze. Úgy tűnik, ha megfelelőek a körülmények (van rendesen használható bicikliút, elég biciklitárolót találunk), akkor sokaknak lehet a kerékpározás a városi autózás alternatívája. Nem véletlen, hogy Budapest a dán Copenhagize felmérésén egyre előkelőbb helyet foglal el (150 város közül jelenleg a 13. "legbiciklibarátabb"). A budapesti közbringa, a BuBi beindulása is újabb lökést adhat a városi bringázásnak – alig várjuk, hogy kipróbálhassuk… :-)
A nyári szünet után szeptemberben új programokkal várunk benneteket. Ezúttal az innovatív ötletek és az élethosszig tartó tanulás köré épülnek programjaink, de vendégünk lesz Horvátország is – legalább egy csésze kávé erejéig.
Az Egy csésze Európa szeptemberi alkalmával (25-én 18 órától) ugyanis az Unióhoz újonnan csatlakozott Horvátországba invitálunk benneteket: beszélünk az szépségeiről, amely az országot a világ 18. legkedveltebb turisztikai célpontjává tették. Elutazunk Dubrovnikba, amelyet a Föld egyik legromantikusabb helyszínének tartanak, de szó lesz a Plitvicei-tavak azúrkék világáról, Opatija monarchiabeli hangulatáról vagy Diocletianus császár spliti palotájáról is. Horvát és magyar vendégeinkkel megtárgyaljuk, mit várnak a horvátok az uniós csatlakozástól, és miért a magyarok a kedvenc szomszédjaik. Mindehhez horvát meglepetés-falatokat nassolunk egy csésze kávé vagy tea mellé. Az est vendége dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti nagykövete, háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.
Két nappal később (szeptember 27.) már a tudományé lesz a főszerep nálunk is. A Kutatók Éjszakájának egyik helyszíneként, az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom segítségével bizonyítjuk be, hogy a matematika több szigorú tudománynál – valójában a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze is. Szó lesz csodálatos szimmetriákról a természetben, művészetben és oktatásban, a matematika és a ritmus kapcsolatát Bartha Márk beatboxbajnok mutatja be, de lesz tudományos-fantasztikus koncertfotó happening lomográfiával, óriásfraktál-építés, poliuniverzum műhely és 3D-s kirakó is. A programok 18 órakor kezdődnek, és a modern jazz és a kortárs zene elemeit vegyítő Váczi Dániel trió 22.30-kor kezdődő koncertjével zárulnak. (Az est pontos programját megtaláljátok az esemény Facebook oldalán.)
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC által közösen szervezett kreatív pályázatra beérkezett legjobb munkákat szeptember 27-től nézhetitek meg a Millenárison. A pályamunkákból többek között az is kiderül, hogyan gondolkodunk európaiságról, magyarságról, illetve milyen lehet az „európai álompolgár” – melyek azok az értékek, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek, és amelyekkel a közös európai értékeket gazdagíthatjuk. A szabadtéri kiállítás óriásmolinói október 26-ig láthatók az Európa Pont mellett.
Végezetül az oktatással, esetleges visszásságaival foglalkozó beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe október 1-jén: a Transparency International által szervezett eseményen megtudhatjátok, hogy milyen korrupciós problémákkal találkozhatunk a magyar és külföldi felsőoktatási rendszerekben a megbundázott államvizsgáktól a diplomához szükséges nyelvvizsga megvásárlásáig. Szakértő vendégeink többek között arról is beszélnek majd, hogy miként vélekednek erről a jelenségről a felsőoktatásban résztvevő diákok és tanárok, valamint mit lehet a jelenség ellen tenni. A program keretében a korrupcióellenes civil szervezet bemutatja globális jelentését is, amely a világ minden tájáról összegyűjtött tapasztalatokat mutatja be.
Mindezek mellett még egy külső helyszínen rendezett programot is figyelmetekbe ajánlunk szeptemberre: 2001 óta szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyhez kapcsolódóan idén már negyedik alkalommal rendezik az Európai Nyelvi Koktélbárt. Ehhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetés és workshop a többnyelvűségről, kulturális intézetek standokkal, különféle játékok, slam, zene, koktélok és tombola vár minden érdeklődőt az A38 hajón szeptember 26-án, sőt, a résztvevő kulturális és nyelvi intézetektől akár ingyenes nyelvtanfolyamot is nyerhettek. Úgyhogy érdemes lesz látogatást tenni a hajón is! :-)
Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A Sziget fesztivált senkinek nem kell bemutatni: mi is többször írtunk már róla, akár színes programkínálata, akár európai elismerései miatt. Nem kell már sokat aludni, és újra indul Európa egyik legnagyobb bulija! :-) Idén augusztus 5. és 12. között vár mindenkit a Hajógyári-sziget, lehet kezdeni tanulmányozni a fellépők listáját, és mindenképpen érdemes előre átböngészni a vadonatúj térképet, mert ebben az évben is sok korábbi színpad vagy helyszín került új helyre.
A Sziget nemcsak a koncertek és bulik ideiglenes fővárosa, jóval több ennél, ahova nemcsak az esti programok, de a délutáni előadások / beszélgetések vagy akár a szórakoztató információszerzés miatt is érdemes kilátogatni. A civil sziget mára fogalom lett, ahol rengeteg non-profit szervezet tevékenységével ismerkedhettek meg. Emellett jó pár éve külön európai uniós szekció is vár titeket, itt az Európa Pont nyári szünete alatt is találkozhattok velünk. A European Meeting Pointban az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Külügyminisztérium, a Europe Direct Irodák és az EURES munkatársaival várunk benneteket EU-val kapcsolatos programjainkkal.
Egy kis ízelítő, hogy mi mindenről tájékozódhatsz kollégáinknál: Milyen jogok illetnek meg uniós polgárként? Milyen tanulási és ösztöndíjlehetőségeket nyújt az Unió? Milyen teendőid vannak, ha egy másik tagállamban vállalsz munkát? Milyen szociális jogok illetnek meg? Milyen utasjogaid vannak, ha Európában utazol? Látogass el a helyszínünkre, tudj meg többet a Polgárok európai éve kampányról, annak programjairól és célkitűzéseiről, találkozz európai parlamenti képviselőkkel, s ha kitöltesz egy EU-kvízt, ajándékot kapsz!
A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk – a sárga szektor szélén, 12-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)
Meglepő vagy sem, az Európai Unióban a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás a világon. 2009-ben egy átlagos felnőtt éves szinten 12,5 liter (!) tiszta szeszt fogyasztott, ami napi szinten közel három italt jelent – ez pedig a globális átlag csaknem kétszerese. Ez persze nem meglepő, hiszen Európa országaiban évezredek óta készítenek és fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. Emellett Európa központi szerepet játszik a globális alkoholpiacon, lévén a világ alkoholtermelésének negyede és a teljes bortermelés fele az európai országokból származik. Az alkoholkereskedelem még inkább Európa-központú – az alkohol exportjának 70 százaléka és importjának csaknem fele az Európai Unión belül zajlik.
De hol mit fogyasztanak? Egyes országoknál ez talán egyértelmű – Németországnál, Csehországnál vagy Írországnál a sörre tippelnénk, Franciaországban, vagy Olaszországban pedig valószínűleg a borral nem tévednénk nagyot. De például Magyarországon vajon a sör vagy a bor a kedveltebb? Ennek néztünk utána, és foglaltuk össze az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az EU statisztikái alapján, amelyek az alkoholfogyasztás káros hatásai miatt évek óta készítenek átfogó felméréseket az egyes országok alkoholfogyasztási szokásairól. Egy-egy országot aszerint vettünk a sörös vagy a boros, esetleg a rövidet fogyasztó országok közé, hogy melyik alkoholtípusból fogyasztják a helyiek a legnagyobb mennyiséget éves szinten. Hogy melyik országban mi a nyerő, térképünkről kiderül.
Források, további információ az európaiak alkoholfogyasztásáról:
Nagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.
Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.
Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.
Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)
További információs oldalak a gyakornoki programokról:
- Az Európa Portál gyakornoki lehetőségekkel foglalkozó oldala
- Az EUvonal kapcsolódó összefoglalója (részben frissített)
- Az Eurodesk ösztöndíjakat és pályázatokat gyűjtő oldala
- Európai Unió Tanácsa
- Európai Bizottság
- Európai Parlament (további infó)
- Bíróság
- Európai Gazdasági És Szociális Bizottság (további infó)
- Régiók Bizottsága (további infó)
- Európai Külügyi Szolgálat
- Európai Központi Bank
- Európai Beruházási Bank (további infó)
- Európai Számvevőszék
- Az Európai Ombudsman Hivatala
A rutinos Írország után július elsejétől ismét egy 2004 után csatlakozott, viszonylag új tagállam veszi át az EU Tanácsának vezetését: Dublint Vilnius, a litván főváros váltja.
De mit tudunk erről a kis északi országról egyáltalán? Litvánia Lettországgal (amellyel hajlamosak összekeverni az emberek) és Észtországgal egyike a balti államoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az EU-hoz. Balti nyelvet beszélnek, amely nem szláv, de a magyarral sem rokon (nem úgy, mint az észt). Talán emlékszünk történelmi tanulmányainkból arra, hogy a lengyelekkel hosszú időn át éltek államszövetségben, később pedig a többi balti állammal együtt a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt Litvánia. Aztán az „éneklő forradalomra”, amely a nyolcvanas évek végén elhozta a függetlenséget a balti államok számára, vagy a balti láncra, amelyben 1989-ben a három balti állam lakosságának nagy része egyetlen, 600 km hosszú óriási emberláncba sorakozva tüntetett békésen a szovjet elnyomás ellen.
Ez persze nagyon kivonatos tudás egy ország történetéről vagy kultúrájáról, úgyhogy utánanéztünk még egy-két érdekességnek. Fogadjátok szeretettel litván villámkurzusunkat:
Vilniustól 26 kilométerre, Bernotaiban található Európa középpontja – legalábbis a Francia Földrajzi Intézet számításai szerint, amelyet a Guinness Rekordok Könyve is számon tart.
Litvánia hivatalos nyelve a litván, amelyet a külföldön lakókkal együtt közel négymillióan beszélnek. A litván az egyik legrégebbi és legkonzervatívabbnak tartott indoeurópai nyelv, távoli rokona a történelmi indo-árja nyelvnek, a hindu liturgia első számú nyelvének. Nem könnyű megtanulni sok nyelvtani esetével és sok ritka karakterével (ą, ę, į, ų, ė, č, š, ž, ū). Cserébe viszont a magyarhoz hasonlóan „őszinte nyelv”: az egyes betűk kiejtése szinte minden esetben azonos.
Litvániában másképp írják vezetéknevüket a férfiak, a lányok és a férjezett asszonyok. Például a Rutkauskas férfinév, amely lányok esetében Rutkauskaitė, asszonyoknál pedig Rutkauskienė.
Vilnius történelmi belvárosa 1994 óta az UNESCO világörökség része. Ez Észak- és Közép-Európa legnagyobb fennmaradt, főként barokk jegyeket viselő belvárosa, amely 3,6 millió négyzetméterével több mint 670 focipálya területét fedi le.
Litvánia nemzeti sportja, „második vallása” a kosárlabda. Bármilyen kicsi is az ország, Litvánia kosárlabdacsapata többszörös Európa-bajnok, és a világbajnokságokon is rendre előkelő helyen végeznek.
Európában sehol máshol nem gyorsabb az internet a feltöltés átlagos sebességét tekintve, mint Litvániában. Világviszonylatban az ország Hong Kong után a második leggyorsabb internettel rendelkezik.
És végül néhány híres litván származású ismert ember: Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontembere – bár ő maga már az Egyesült Államokban született, de apai nagyapja Litvániából emigrált oda. Hasonlóan litván gyökerei vannak a Killers frontemberének, Brandon Flowersnek, akinek a nagymamája volt litván.
További érdekességeket találtok az ország kultúrájáról, történelméről, a litván elnökség hivatalos oldalán, vagy Litvánia központi információs oldalán.
Képek forrása: Borítókép: Flickr / Bernt Rostad ; Bernotai: Wikipedia / Wojsyl
