ee1.jpgIngyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.


Három európai közül kettő városokban él, így egyáltalán nem meglepő, hogy egy sor környezeti kihívás is a városi területekhez kötődik. A problémák nagy részének kezelése a helyi önkormányzatokra hárul. Az Európai Bizottság ezért Európa zöld fővárosa címmel ismeri el a környezet – és ezáltal a gazdaság és az életminőség – javítása érdekében a városokban tett erőfeszítéseket. A díjat minden évben olyan város kapja, amely élen jár és utat mutat a környezetbarát városi életmód terén.

Az idei díjazott Tallinn, a címet januárban vették át Grenoble-tól. Mondhatjuk úgy is, hogy a díj hazatér, hiszen Európa zöld fővárosának gondolata eredetileg Tallinnban fogalmazódott meg 2006-ban. Egy csésze Európa sorozatunkban ezért – a házigazda Szederkényi Olga segítségével – Észtországba kalauzolt minket Raul Toomas, az Észt Köztársaság nagykövete és Kreet Paljas filmfesztivál-szervező, az Észt Intézet igazgatója. A poszt végén részletesebb összefoglalót olvashattok a beszélgetésről, sőt, meg is nézhetitek. Előtte tekintsük át, mivel nyert az észt főváros, és mitől zöld Tallinn?

A zöld főváros éve során Tallinn fő témái a biológiai sokféleség, a fenntartható kormányzás, az éghajlat és a zöld innováció. 2023-ra több mint hatvan eseményt terveznek a város lakói és látogatói számára a fenntarthatósági célok más európai városokkal közös megfogalmazásától kezdve a hatásos intézkedéseken át a zöld innováció bemutatásáig. Lesz akció a kőgyík vagy a békák élőhelyének megvédéséért és a madáretetők helyreállításáért, a városi zöldség-gyümölcstermesztésért, helyi alapanyagokra alapuló éttermi hét és városi térnek dedikált utcafesztivál is. A csúcsesemény a novemberben rendezett nagyszabású greentech hét, a tiszta technológiákról szervezett konferenciával és expóval, okosváros-kongresszussal, illetve az úgynevezett Zöld Tigris Platformot bemutató konferenciával, amely a vállalkozók, a közszféra, a szabad társadalom és a polgárok együttműködésére építve célozza a kiegyensúlyozott gazdasági modell megteremtését.

ee2.jpg


Mitől zöld Tallinn?

Tallin Európa egyik legjobban megőrzött középkori központja, az UNESCO világörökségi helyszíne, változatos tája pedig növényritkaságok és veszélyeztetett állatfajok otthona. Öt tallinniból négy olyan helyen él, ahol 300 méteren belül zöldövezet található. De az elismerés nem ennek köszönhető. A címet a zöld kormányzás rendszerszintű megközelítése és az  európai zöld megállapodás célkitűzéseit tükröző stratégiai célok miatt nyerték el. Ahogy Raul Toomas nagykövet fogalmazott a beszélgetésen: a zöld jelző nemcsak a fák, parkok, erdők és legelők színpompáját jelenti, hanem olyan komplex környezetvédelmi programot takar, amelyhez hozzátartozik a talajvédelem, a vízvédelem és az energiahatékonyság.

A város ambiciózus fejlesztési stratégiát fogadott el Tallinn 2035 címmel, amelynek része a széndioxid-semlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az innováció, az egészségügy, a mobilitás, a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság, a fenntartható energia és az élelmiszertermelés is.

A biológiai sokféleség növelése érdekében Tallinn úgynevezett GoGreenRoute-okat tervez, ahol a polgárok is részt vehetnek természetalapú megoldások tervezésében és városi kertészkedésben. Készül egy 14 km hosszúságú „beporzó autópálya” is, amely tulajdonképpen egy a városon átívelő természetes rét.

A város elkötelezett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és a reziliencia erősítésében. Számos intézkedés, például csapadékvíz-kezelő rendszerek kialakítása és az utcák átalakítása már folyamatban van, és új intézkedéseket is terveznek – ilyen a városi zöldfelületekre jobban épülő várostervezést célzó Green Twins projekt.

ee3.jpg

Tallinn az első európai főváros, amely – egy 75%-os szavazataránnyal nyertes népszavazást követően – ingyenes tömegközlekedést biztosít polgárai számára. A városi mobilitással kapcsolatos másik cél, hogy mindenki 15 percen belül elérhesse az összes szükséges infrastruktúrát az úgynevezett puha közlekedési módok segítségével – azaz mikromobilitással a sétán és kerékpáron keresztül a rollerig vagy elektromos eszközökkel (elektromos autó, e-roller).

Mik a tapasztalatok a már tíz éve ingyenes tömegközlekedéssel kapcsolatban? Hogyan szeretne a város 2035-re karbonsemleges lenni? Miért támogatják az urbanista kertészkedést? Minderről még többet megtudhattok, ha elolvassátok az ELTE Online részletes összefoglalóját vagy megnézitek a közvetítést: 


Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr10018062276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása