carnival-4865893_960_720.jpg

Korábban írtunk a farsangi / karneváli ünnepségekről, amelynek számos európai országban komoly hagyománya van. A karneválok általában a nagyobb városokra jellemzőek, ugyanakkor a vidéknek is megvan a tipikusan télbúcsúztató-tavaszváró pogány rituálékhoz kapcsolódó farsangi szokásrendszere. A mi busójárásunkhoz hasonló fesztiválokkal találkozhatunk a volt jugoszláv országokban, Romániában, Bulgáriában, északabbra Csehországban és Lengyelországban, Svájcban és Németországban, de délebbre, Olaszországban és Spanyolországban is.

A farsangi ünnepekben közös a tél elbúcsúztatása, a megtisztulási és termékenységi rituálék gyakorlása a bőséges termésért. A szereplők és az ünnepség során előadott jelenetek is sok országban hasonlóak. Legtöbb helyen a farsangi hagyományhoz tartozik az ijesztő jelmezekbe öltözött férfiak („vademberek” – velük nemsokára egy külön posztban ismerkedhettek meg) jellegzetesen hangos, telet és rossz szellemeket űző felvonulása vagy tánca. Több helyen jellemző a tél szertartásos „halálra ítélélése” és eltemetése, a tisztítótűz, és sok helyen találkozhatunk jelképes aratási vagy esküvői jelenetekkel. A néprajzkutatók és történelemtudósok máig nem tudtak egyértelmű elmélettel szolgálni arra, milyen módon terjedt el ez a népszokás-együttes szinte egész Európában. Egy nagyon érdekes európai kutatás is foglalkozott már a kérdéssel: vizsgálódásuk során arra jutottak, hogy a farsangi szokások ősi, közös gyökerekre vezethetők vissza, amelyek tulajdonképpen közös, európai kulturális identitásunk kifejeződései.



Ausztia: az imsti farsang / Schemenlaufen


Az Alpok egyik leglátványosabb karneváljára a nyugat-ausztriai Imstben kerül sor. Ez a Schemenlaufen, amelyet az UNESCO kulturális örökségként emelt be a Világörökségek sorába 2012-ben. A helyi felvonulást négyévente tartják, amelyen kizárólag férfiak vehetnek részt, közel ezren. A következő hagyományos farsangra 2016-ban kerül sor. A helyiek ilyenkor hagyományos öltözékben ugrándoznak, táncolnak, zajonganak és zenélnek, lenyűgözve minden szemlélődőt. Farsangi kosztümök, parókák, maszkok, kesztyűk és kalapok alkotják a kellékeket. A két legjellegzetesebb figurája a Scheller és a Roller; ők óriási fejdíszben táncolnak egymással, miközben ritmikusan kongatják derekukra rögzített kolompjaikat. A Schellerek idősebb férfiak, sötétebb bőrrel, bajusszal és dús szemöldökkel, a Rollerek fiatalabbak, világos, kedves arcvonásokkal, kipirult orcával és mosollyal. Kettejük viadalát gyakran értelmezik a kiöregedett tél és a fiatalosan közeledő tavasz közötti váltásként.


Képek: Andreas Praefcke, CC BY 4.0


Horvátország: Farsangi kolompos felvonulás Kastav környékén


Hasonló, kolompos felvonulással találkozhatunk az észak-horvátországi Kastav tartományban is. Itt a karneváli időszakban báránybőrbe öltözött, derekukon kolompokat viselő, örökzölddel díszített különös fejfedőket hordó férfiak árasztják el a helyi településeket. Az évente megrendezett farsangon párban vagy nagyobb csoportokban vonulnak vezetőjük mögött, aki egy kis örökzöld fát visz. Vonulásuk közben ritmusosan összeütögetik csípőiket és fel-felugranak a levegőbe. A csapatokban lehetnek színpadias/komédiázó figurák is, mint például a „táncoló medve”, aki rendre megszökik két felügyelőjétől. A faluba érve a beöltözött alakok vad kolompolás közepette köröket alkotnak a főtéren, és addig zajonganak, amíg a helyiek étellel és hellyel nem kínálják őket. A karnevál végén a kolomposok saját falujukat járják végig, a házaknál hulladékot gyűjtenek, amit aztán a szabadban égetnek el, minden jelenlévőt bevonva a ceremóniába. Az egyes falvakra jellemző egyedi változatokkal a kolomposok évenkénti felvonulása erősíti a közösségi kötődéseket és értékes módon újítja meg a környék települései közötti barátságot, miközben az új lakosokat bevonja a hagyományos kultúrába. A szokás szintén szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján.


Képek: Vjekoslav Frlan, CC BY4.0; Flickr/Ethreon, CC2.0

Csehország: farsangi felvonulás a Hlinecko régióban

Az UNESCO listáján találunk Csehországból is hasonló farsangi tradíciókat: a közvetlenül a húsvéti nagyböjt előtt Hlinsko és Hamry városok környékén megtartott felvonuláson szintén színes jelmezek és maszkok, valamint hatalmas fejfedők játsszák a főszerepet. A jelmezesek ilyenkor kisebb-nagyobb csoportokban, helyi rezesbandák kíséretében házról házra járnak, szerencsét és bőséget hozva a ház lakóira. A felvonulás és az előadott kis jelenetek jellegzetes figurái a „török”, a „kis feleség”, a „szalmaember”, a „kéményseprő”, a „zsidó”, a „medve” és a ceremóniamester, aki minden háznál engedélyt kér a felvonulók előadására és táncára, amelyet maga vezényel le. A látogatások végeztével, a legutolsó háznál kerül sor egy (beöltözött) kanca szimbolikus meggyilkolására, amelyet egyfajta bűnbakként áldoznak fel. A kanca végrendeletének felolvasása után a lovat alkohollal új életre keltik: ez nyitja meg a nagyböjt előtti táncos, bőséges lakomákkal teli időszakot. A szokás több évszázados hagyománnyal rendelkezik, bár a 19. században a katolikus egyház, később a szocialista rezsim tiltotta. A tradíció ennek ellenére mindmáig fennmaradt, amelynek továbbvitele a családokban apáról fiúra öröklődött, és amelynek ma is fontos szerepe van a helyi közösségek összetartásában.

Képek: Fotíme Cesko, CC BY3.0 – fotók a Cseh Nemzeti Múzeum néprajzi részlegéből (Musaion)


Magyarország: Busójárás Mohácson

A népi farsangi hagyományok felsorolásából nem hiányozhat a magyarországi téltemető-tavaszköszöntő szokás, a Mohácson minden évben a böjti szezon előtt megrendezett busójárás. Az ijesztő maszkok, állatbőrből készült jelmezek itt is jellemzőek – ami a busót busóvá teszi, az a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A rossz szellemeket inkább kereplővel űzik a helyi álarcos figurák, a busók, bár a kolomp is eleme öltözetüknek. A hat napon át tartó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A busójárás hagyományos eseményei a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busók avatása, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékok és tánc. A busójárás eredetileg a helyi horvát (sokác) kisebbségtől terjedt el a városban, de az évszázadok alatt a helyiek közös hagyományává vált, amely a város egyik legjelentősebb nevezetessége, valamit a helyiek fontos összekovácsolója. 2009 óta szerepel az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. A mohácsi busójárásra farsang végén, mindig hamvazószerda előtti héten kerül sor.

 

Képek: Arkinessa, CC BY 4.0; Qji CC BY 3.0



A posztban csupán négy, hasonló elemekre épülő farsangi hagyományt mutattunk be röviden. Akit a téma bővebben érdekel, annak figyelmébe ajánljuk az EU által támogatott „Carnival King of Europe” projekt anyagait, amelynek keretében további román, bolgár, olasz, spanyol, francia, macedón, lengyel és szlovén farsangi szokásokat vizsgáltak. A projekt honlapját itt lehet böngészni. Aki pedig szívesen nézegetne további farsangi maszkokat, jelmezeket, vonulásokat, kattintson a farsangi szokásokhoz kapcsolódó Pinterest oldalunkért.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi 
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza
Címkék: farsang busó

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr195829247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása