curie1.pngTalán nincs olyan, aki ne ismerné Marie Curie – pontosabban Marie Skłodowska-Curie – nevét. Életútja és eredményei nemcsak a tudományok – és ezzel egyben mindennapi életünk – szempontjából kiemelkedőek, de a nők társadalomban betöltött szerepe szempontjából is úttörőnek számítottak. Tudományos munkájával, a radioaktivitás kutatásával megalapozta a modern orvoslás forradalmi megújulását is. Munkássága ma is számos kutatót és nőt inspirál.

Tabudöngető Marie, „az első (nő), aki”…

Marie Skłodowska-Curie számos területen lépett át olyan határokat, amelyeket soha korábban nő – vagy senki még. Ő volt az első női Nobel-díjas, és máig az egyetlen tudós, akit két tudományterületen végzett munkájáért is Nobel-díjjal ismertek el (1903: fizikai díj férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerel-vel; 1911: kémiai díj). Ő szerzett Franciaországban elsőként doktori címet nőként és ő volt a párizsi Sorbonne első női professzora. 1995-ben az első nő lett, akit saját jogán temettek el a párizsi Panthéonban, így bekerült a francia nemzet nagyjai közzé.

Varsóból Párizsba

Marie Skłodowska-Curie 1867-ben született. Szülei tanárok voltak, édesapja matematika- és fizikatanárként vezetett fiúgimnáziumot Varsóban. Természettudományok iránti érdeklődése korán kiderült, abban az időben viszont nem volt lehetősége felsőfokú tanulmányokat folytatni nőként és lengyelként – a lengyel királyság ekkor az orosz birodalomhoz tartozott. Egyedül az akkoriban földalatti mozgalomként működő „Repülő Egyetem” (Uniwersytet Latający) kurzusain tudta képezni magát. 1891-ben nővérét követve Párizsba költözött, ahol a Sorbonne egyik akkori karán megkezdte tanulmányait, matematikát, fizikát és kémiát tanult. Nagyon szerény körülmények közt élt: esténként magánórákat adott, hogy nappal tanulhasson és megélhetését tudja fedezni.

A kutatópáros

Itt, Párizsban ismerkedett meg három év múlva későbbi férjével, Pierre Curie-vel, aki óraadó volt az egyetemen. 1895-ben házasodtak össze, ekkor változtatta nevét Marie Skłodowska-Curie-re. A házaspár Henri Becquerel kutatásaihoz csatlakozva szenvedélyesen vetették bele magukat a kutatásba: az uránérc láthatatlan sugárzását vizsgálták – amelyet később Marie nevezett el radioaktivitásnak. Hosszas vizsgálódásaik, kísérletezéseik során két új elemet fedeztek fel, a polóniumot, amelyet Marie szülőhazája után neveztek el, valamint később a radont. Ezekért a kutatásaiként, a radioaktivitás terén tett felfedezéseikért kapták meg hárman a fizikai Nobel-díjat 1903-ban. Ugyanebben az évben szerzett Marie doktori címet fizikából.

curie2.jpg

Tovább, egyedül

Házasságukból két lányuk született, akiket Pierre 1906-os tragikus halála után (elütötte egy lovaskocsi az utcán) Marie egyedül nevelt. Átvette férje pozícióit a párizsi egyetemen (az első nő volt, aki ilyen magas pozícióba jutott a Sorbonne-on), és még keményebben vetette bele magát kutatásaiba. Mindez 1911-ben újabb Nobel-díjas felfedezéshez segítette. A kémia területén nyert elismerést a radioaktivitás méréséért. Ezután Párizsban vezetése alatt létrejöhetett az első Rádium Intézet, amely a további kutatásoknak – köztük a radioaktivitás rákbetegségre gyakorolt hatása vizsgálatának – biztosított helyszínt. Tekintélyének köszönhetően megnyerte a francia kormány támogatását a párizsi Rádium Intézet (ma Curie Intézetként ez a világ egyik vezető orvostudományi, biológiai és biofizikai kutatóközpontja). Lánya, Irène is itt dolgozott asszisztenseként.

Marie Skłodowska-Curie az első világháború alatt kisméretű röntgenfelszerelésével, egy vizsgálókocsival járta önkéntesként az első világháború hadikórházait Irène lányával. Ezek a kis felszerelések, amelyeket „Mini-Curie”-nek neveztek, 1914-től jelentek meg a fronton. A berendezés segített pontosabban azonosítani a sebesült katonák csonttöréseit, a testükbe fúródó lőszerek, repeszek elhelyezkedését. Egy program keretében nőket képzett a röntgengépek szakszerű használatára.

curie3.jpg

Marie öröksége

A háború után folytatta kutatásait, számos további felfedezésével hozzájárulva a radioaktivitás emberi hasznosításához, a modern orvoslás fejlődéséhez. Lánya, Irène Joliot-Curie édesanyja elszántságával folytatta a kutatómunkát. Ők férjével, Frédéric Joliot-val 1935-ben kapták meg a kémiai Nobel-díjat új radioaktív elemek előállításáért. Ezzel ők a legtöbb Nobel-díjjal rendelkező család a díj történelmében.

Marie 1934 nyarán halt meg. Halálát a káros hatású sugárzás okozta – abban az időben még nem tudtak a radioaktív sugárzás veszélyes élettani hatásairól, és minden elővigyázatosság nélkül dolgoztak a radioaktív anyagokkal. Laboratóriuma a párizsi Curie Múzeumban látható, jegyzeteit ólommal kibélelt dobozokban őrzik, mert ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre át lehet vinni róluk.

Maria Skłodowska-Curie munkája nemcsak a fizika és kémia területén hozott áttörést, de a társadalmi konvenciókra, a nők tudományban és társadalomban betöltött pozíciójára és lehetőségeire is óriási hatással volt.

Életéről először lánya, Ève írt könyvet halála után, majd számos könyv és film készült róla. A legismertebbek közül az 1943-as Madame Curie-t Oscarra is jelölték, 1997-ben egy francia produkcióban dolgozták fel az életét Isabelle Huppert főszereplésével, a 2017-es a Marie Curie: A tudás bátorsága című életrajzi filmet pedig egy idei amerikai produkció követ, Radioactive címmel (a filmet részben Magyarországon forgatták).


Számtalan szobra áll világszerte, tudományos intézmények és közterületek, párizsi metróállomás és kisbolygó is viseli nevét. 2011-ben Lengyelországban minden idők legnagyobb lengyel személyiségének szavazták meg, az Európai Bizottság emlékét őrizve az elmúlt években kutatói díjat alapított, és ösztöndíjprogramot indított el, 2017-et Marie Skłodowska-Curie emlékévnek nyilvánították.

Einsteinnek tulajdonítják azt a mondást, miszerint „Madame Curie az egyetlen az összes híres emberek között, akit a hírnév nem rontott el”.

Az írás az Europeana Úttörő nők sorozata alapján készült.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6115547884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.