2019 egy szóban: klímavészhelyzet!

Az Oxford Angol Szótár szerkesztői minden évben kiválasztják azt az egy szót, amelynek használata az adott évben ugrásszerűen megnőtt, és amely egyúttal találóan fejezi ki az adott év „jellegzetes magatartásmintáját, hangulatát vagy aggodalmait”. 2019-ben a döntős szavak egytől-egyig a klímaváltozáshoz kapcsolódtak.

Hiszen „nincsen B bolygó”

Ez talán nem véletlen: a helyzet már valóban nagyon komoly, és hatalmas erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a globális klímaváltozást még valahogy kordában tudja tartani az emberiség. Ez alól egyetlen ország sem lehet kivétel, mert az éghajlatváltozás negatív hatásait a bolygó minden szegletében érzik – vagy érezni fogják – az országok. Éppen ezért olyan sürgető és fontos, hogy például az ENSZ égisze alatt zajló klímatárgyalások Párizs után mielőbb eredményekre vezessenek, vagy az, hogy például egy olyan gazdasági és érdekközösség, mint az EU, példaértékű és előremutató vállalásokkal járjon elöl. Ahogyan azt tette, amikor elkötelezte magát a klímasemlegesség mellett és kihirdette a zöld gazdaságra építő hosszú távú gazdasági európai zöld megállapodás stratégiáját.

Klímavészhelyzet

A szerkesztők szerint ez a szó írja le a legmegfelelőbben a tavalyi évet, amelyet 2019 elején még alig használtak, de év végére az év egyik legelterjedtebb, egyben legvitatottabb szóvá vált a közbeszédben. Definíciójuk szerint ez olyan helyzetet jelöl, amelyben sürgős cselekvés szükséges, ahhoz hogy csökkentsük vagy megállítsuk a klímaváltozást, és elkerüljük az abból következő, lehetséges és visszafordíthatatlan károkat.

A szerkesztők megjegyzik, hogy ez a szó újfajta színt ad a „vészhelyzet” szónak, amelyet általában (pl. egészségügyi, kórházi, családi értelemben) egyéni szinten értelmezünk, míg a klímavészhelyzet túllép az egyén szintjén, és globális szinten kongatja a vészharangot.

A szerkesztők szűkített listáját is az éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos kifejezések dominálták, mint a klímaválság, nettó zéró, növényi alapú, klímatagadó, klímaszorongás, vagy a repülési szégyen (amit akkor érzünk, amikor repülőutunk, pontosabban annak hatalmas ökológiai lábnyoma miatt rosszul érezzük magunkat, vagy talán le is mondunk repülőútról).

A szótár készítői korábban olyan szavakat választottak az év legkifejezőbb szavának, mint a posztigazság (2016), a szelfi (2013), a karbonlábnyom (2007) vagy a podcast (2005).

Vajon 2020 szava mi lesz...?

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, elgondolkodtat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!