kreat_cover.PNGA kulturális- és kreatív iparágak (kki) tekintetében az EU világszinten az egyik legjelentősebb szereplő, e téren igazi puha hatalommal bír. Ahogy egy korábbi programunkon is foglalkoztunk a kérdéssel, ez a terület már jelenleg is nagyon fontos szerepet játszik az EU gazdaságában és további hatalmas növekedési potenciált rejt magában. A kulturális és kreatív szektor egyfajta hidat képez a művészet, a kultúra, az üzlet és a technológia között, a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. Nagyon gyakori ezen területeken a rugalmas, online és mobil munkavégzés; számos újfajta (atipikus) foglalkoztatási forma jelent meg, mint például az együttműködésen alapuló co-working vagy a szabadúszó életforma. Mindezeknek köszönhető, hogy a kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához.


A kulturális és kreatív iparágakban Európának jelentős előnye van más térségekkel szemben, ugyanakkor ezeket a lehetőségeket az uniós országok és az EU nem feltétlenül használják ki kellőképpen. Már a kki szektor pontos definíciója sem egységes, országonként eltérő, hogy mely iparágak tevékenységét számítják ide, és a vonatkozó statisztikákkal is ugyanez a helyzet. Éppen ezért nehéz ezen tevékenységeket európai szinten összehasonlítani, összehangoltan kezelni, akár támogatni. A kki terület ugyan jelentős támogatásokban részesül már jelenleg is (elsősorban a Kreatív Európa és a Horizont 2020 kezdeményezéseknek, valamint a strukturális alapoknak köszönhetően), azonban a szektort uniós szinten támogató szakpolitika még csak kialakulófélben van.

Ennek egyik első lépéseként a Bizottság nemrégiben készítetett egy átfogó tanulmányt. Ez pontosan definiálta a szektor határait, aktuális statisztikákat közölt a területről, felmérve lehetőségeit, illetve azt, hogy hol van szükség első körben uniós fellépésre. A definíció alapján az „alapvető vagy klasszikus kki” szektorba tartoznak olyan egyértelműbbnek tűnő területek, mint az építészet, az előadóművészetek, a film- vagy zeneipar, a vizuális művészetek, a dizájn és formatervezés; de ide számít a szoftver- és játékfejlesztés vagy a reklámipar jelentős része is. Bár számos szempontból eltérőek, az EU új fogalom-meghatározásába a klasszikus, vagy alapvető kki iparágak mellett bevonja a luxusiparágak és a divatipar területét is. (E két iparág között foglalkoztatás szempontjából jelentős az átfedés, így egészen pontos számot a kki szektor kiterjedtebb értelmezésére a tanulmány nem ad.) A felmérés alapján a kki iparágak (a luxusipar nélkül) az EU-ban jelenleg több mint 12 millió embert, az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatják (két és félszer annyi személyt, mint a gépjárműgyártók, és ötször annyit, mint a vegyipar). Ez a szektor állítja elő Európában a teljes bruttó hozzáadott érték 5,3%-át.

Forrás, további információ:
Jelentéstervezet a kulturális és a kreatív iparágakra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról
A kulturális és kreatív iparágak versenyképességének növelése a növekedés és a munkahelyek érdekében című tanulmány (angol nyelven)


Összefoglaló infografikánk a kulturális és a kreatív ágazatba tartozó iparágakról, és ezek uniós foglalkoztatottságon alapuló nagyságáról (kattintásra megnő):

kreativ_ipar.jpg

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6311938711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.