Az egyenjogúsághoz, a nők férfiakkal azonos lehetőségeinek kérdéséhez szorosan kapcsolódnak a gyerekvállaláshoz köthető tagállami szabályozások. Az EU tagállamai nagyon színes képet mutatnak ebben a tekintetben, hiszen a szociális kérdések, így a szüléshez kapcsolódó szabadságok és juttatások szabályozása a tagállamok belügye. Egyedül minimumszabályokat határoz meg az EU, illetve az ENSZ szakosított szerve, az ILO. Az, hogy egy anya a gyerek megszületése után mikor tér vissza a munkába, nagyban függ attól, milyen hosszan és milyen mértékű juttatásokban részesülhetnek a szülők a gyermekneveléshez kapcsolódóan. Van, ahol a rendszer viszonylag rövid otthon tartózkodásra ösztönzi a nőket, és van, amely inkább azt támogatja, hogy az anyák hosszabban maradjanak otthon a kisgyerekükkel.

Alapvetően a nemzetközi szabályozások háromféle státuszról, illetve szabadságról rendelkeznek:

• A születés után közvetlenül van a szülési szabadság (maternity leave), amely itthon a „tgyás” folyósításának időszaka. Ez a szabadság csak a nőket illeti meg közvetlenül a szülés előtt vagy után, a jelenlegi uniós előírások alapján ennek minimum 14 hétnek kell lennie. Ez a gyereknevelés szempontjából legszenzitívebb időszak a legtöbb rendszerben pénzügyileg jobban támogatott, mint az azt követő időszakok: a nők ekkor fizetésük átlag 90%-át kapják az EU-ban.
• A szülési szabadsághoz hasonló a férfiaknak járó apasági szabadság (paternity leave), amely szintén közvetlenül a szülés időszakát követően vehető igénybe, ez Magyarországon mindössze 5 munkanap.
• A szülői szabadság (parental leave) közös jellemzője, hogy megfelelő keretek között mindkét szülő igénybe veheti, ennek a támogatási intenzitása általában alacsonyabb. Ez Magyarországon tulajdonképpen a gyes és a gyed időszaka, amely maximum a gyerek harmadik életévéig tarthat (ez az uniós előírások szerint legalább 4 hónap kell legyen). 
  
  

Infografikánk a témáról (nagy méretben megtekinthető itt):

Több éve napirenden van az uniós szabályozás felülvizsgálata, de mindeddig nem sikerült megállapodni a minimális előírások megváltoztatásáról. Az Európai Parlament az eredeti bizottsági javaslatot még kedvezőbbé tette volna a családoknak (a szülési szabadság minimális hosszát 20 hétre, a járandóságot pedig az utolsó fizetés 100%-ára emelné, emellett minimális kéthetes apasági szabadságot írna elő az apák számára). Egyelőre nincs egyetértés a kérdésről a tagállamokat tömörítő Tanácsban, a Bizottság idei programjában hat hónapot adott a kompromisszum megszületésére. Ha nem jön össze ennyi idő alatt, a Bizottság visszavonja eredeti, 2008-as javaslatát.

A grafika adatainak forrása, további információ a témával kapcsolatban (angolul):

Maternity, paternity and parental leave: Data related to duration and compensation rates in the European Union