A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.

Számos kutatás rámutatott, hogy jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók. Elsősorban  a légi és a közúti közlekedés olyan terhet rónak a környezetre, amely már rövidtávon visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Legutóbbi programunkon arra kerestük a választ, mire lenne szükség a politikai döntéshozók és az egyén szintjén ahhoz, hogy elinduljon a változás a fenntarthatóbb utazás irányába. A Sail to the COP egyik szervezője, a finn Santeri Lehtonen és a Talpalatnyi történetek blog szerzőpárosa, Kocsis Dóra és Németh Edvárd voltak vendégeink.

Áprilisban, ahogy a természet végre ébred, a növények zöldellnek és virágoznak, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Online programjainkon vendégeink segítségével megvizsgáljuk, hogyan lehet a 21. században fenntarthatóbb módon utazni, és annak is utánajárunk, hogyan küzd az EU az eldobható műanyagok ellen. Egy csésze Európa sorozatunkban ezúttal Európa legnagyobb miniállamába, Luxemburgba ugrunk be egy kávéra.

Nemrégiben hivatalosan is megnyitották a vasút európai éve rendezvénysorozatot, amely célja, hogy a vasúti közlekedést népszerűsítse az EU országaiban. A vasút elérhető, fenntartható és nagyon biztonságos utazási forma, mégis csak csekély mértékben részesül a személyszállításból és a teheráruforgalomból.

Második éve fut az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vidéki EU-Tanoda programja. A koronavírus-járvány hatására a Tanoda az utóbbi egy évben kialakította az online oktatás feltételeit is. Igény és lehetőségek szerint most személyes és digitálisan közvetített interaktív órák közül választhatnak a programban részt vevő iskolák – akik jelentkezését továbbra is várják a szervezők. Az uniós szakértők a Tanoda foglalkozásain az EU történetéről és hasznos tudnivalókról beszélgetnek a diákokkal, és megválaszolják az őket foglalkoztató uniós kérdéseket.

Idén harmincéves az Európai Unió kreatív tevékenységeket támogató programjának MEDIA alprogramja. A legtöbbeknek a filmtámogatás juthat róla eszébe, pedig sokkal több annál: a kontinens teljes audiovizuális szektorának szóló átfogó programja, amely 2021-től minden eddiginél nagyobb forrásokat mozgósít a – COVID-válság miatt elég viharvert – ágazat támogatására.

Mikor, mennyi és milyen Covid19-oltóanyag érkezett az uniós országokba? Hogy áll az átoltottság a tagállamokban? Hol lehet erről hiteles információt találni? Nagyon sokakat érdekelnek ezek a kérdések, a neten pedig sok, sokszor egymásnak ellentmondó statisztika kering. Aki szeretné ezeket az adatokat nagyjából valós időben nyomon követni, annak mi az EU hivatalos oldalát és vakcina-követőjét (Vaccine Tracker) ajánljuk figyelmébe.

Negyedszerre vezeti Portugália az EU Tanácsát soros elnökként. Feladata most sem egyszerű: a pandémia és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, a brit kilépés sok feladatot ad a portugáloknak, emellett számos hagyományos és rendkívüli eszköz beindítása is erre a félévre esik.