Még mindig rengeteg időt töltünk a televízió előtt. Szinte nincsen olyan háztartás Magyarországon (és Európában is kevés), ahol ne kapcsolnánk be minden nap a tévét. Ha meg már bekapcsoltuk, átlagosan legalább kettő, de van, ahol 6 órát járatjuk… Médiafogyasztási szokásaink az utóbbi ötven évben jelentősen, az elmúlt tíz évben már kevésbé jelentősen változtak, de a digitális forradalommal – új eszközök és szolgáltatók megjelenésével – várhatóan hamarosan jelentősen át fognak alakulni.

A születésnapi tortakészítés – és -fogyasztás – hagyománya egész Európára jellemző, de az már országonként változó, hogy milyen torta kerül ilyenkor az asztalra. Összeállításunkban azokból a jellegzetes nemzeti tortákból válogattunk, amelyeket hagyományosan egyes európai országokban sütnek, és esetenként onnan elterjedve váltak nemzetközileg ismertté és kedveltté. A poszt olvasását éhesen nem ajánljuk.

Elsőre talán túlzónak tűnik az angolok reggelije – vagy inkább lakomája. A sokféle összetevőből álló, kiadós fogás azonban kitűnő energiabomba a hidegebb napokon. Mutatjuk az angolok szalonnás, kolbászos, tojásos, paradicsomos, főtt babos reggelijét.

Újra itt az Európai Nyelvek Napja. Szeptember 26-án Európa nyelvi sokszínűségét ünnepeljük. Az eseményre ismét egy európai szólásválogatással készültünk, amely rámutat, hogy egy-egy jelenséget milyen sokféleképpen – vagy éppen hasonlóan – fejeznek ki az európai nyelvekben. Nektek mi a kedvenc szólásotok valamelyik másik európai országból?

Az idei augusztus különösen meleg, ilyen időben nagyon jól esik egy-egy frissítő fogás, mondjuk hideg, tápláló leves friss alapanyagokból. Bár a magyar konyha inkább az édes, gyümölcsös leveleseket ismeri ebben a műfajban, érdemes kipróbálni a sós, paradicsomos változatot is.

Egy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!

Pár hónapja indult a világ első olyan weboldala, amelynek nem titkolt célja, hogy egy helyre gyűjtse össze és bemutassa a világ minden régiójának speciális ételeit: a különleges, adott helyre jellemző élelmiszerektől a sok száz éve azonos recept alapján készített ételekig, megfejelve a legjobb helyi éttermekkel. A Taste Atlas hivatalos indulása még hátravan, de az oldal gyűjteménye már elérhető: jelenleg több mint 5600 helyi specialitásról, 2800 helyi élelmiszerről tudhatunk meg többet interaktív, globális térképük segítségével.

Ma már teljesen természetes, hogy a világ túlsó felén élő ismerősünkkel is azonnal kapcsolatba tudunk lépni. A modern telekommunikációs eszközök előtti időkben elődeink azonban csak azokhoz tudtak szólni, akik halló- vagy látótávolságra voltak tőlük. Az élelmesebb ősök – elsősorban a magashegyi pásztorok – rájöttek, hogy a leghangosabb kiabálásnál is sokkal hatékonyabb az éles füttyökkel folytatott kommunikáció, mert ezzel ki lehet terjeszteni a hallótávolságot. Míg a beszéd csak pár száz méterre hallatszik, a füttyöt 1-2 kilométerről, sőt, sziklás-szakadékos hegyvidéken akár 5 km távolságról is meg lehet hallani. A veszélyre, fenyegetésre, vagy egyéb alapvető közlendőre szorítkozó mondanivalót így nagyobb területen meg tudták hallani az egymástól eltávolodott ismerősök