Decemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.


December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

Az Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

Másnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

December 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

A Szaharov-díjat és a Lux-filmdíjat bemutató novemberi programjainkban az emberségesség kerül előtérbe, de szó lesz a hónapban a fiatalok képzési és érvényesülési lehetőségeiről is. Egy csésze kávéra – legalábbis gondolatban – pedig ezúttal a spanyolországi baszk városba, San Sebastiánba ugrunk be.

November 3-án nyit Cataracta című kiállításunk, amelyet 18-ig nézhettek meg nálunk. A különleges kiállítás képei dr. Hardi Richárd szemész kongói munkájáról és az általa meggyógyított fiatalokról, idősekről mesélnek. A szerzetes-doktor Richárd testvér huszonkét éve gyógyítja a térségre különösképpen jellemző szürkehályogot Afrika szívében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ezt gyakran az ország egy-egy eldugott szegletében felállított ideiglenes műtőjében teszi, ahova esetenként több száz kilométerről gyalog érkeznek a legelesettebb betegek, akiknek szinte ez az egyetlen esélyük, hogy életüket ne vakon kelljen leélniük.

Hardi doktor, csakúgy, mint a Szaharov-díj 2014-es kitüntetettje, Dennis Mukwege az afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban gyógyítja a betegeket. A Szaharov-díj kapcsán a megnyitó napján, 3-án 19 órától vele beszélgetünk majd a nemzetközi fejlesztés kérdéseiről, az Európai Unió által az afrikai országoknak nyújtott humanitárius segítségről, személyes tapasztalatairól. A beszélgetésen vendégünk lesz a kiállítás képeinek készítője, a számos díjjal elismert fotóriporter, Hajdú D. András is.



A hónap második programján, 10-én a fiatalok munka- és karrierlehetőségeiről lesz szó. Miközben Európában soha nem látott mértékű szakemberhiány van, a fiatalok munkanélkülisége rendkívüli méreteket ölt az EU számos országában. E kettős probléma megoldásait keressük a felsőoktatást és a nagyvállalatokat képviselő vendégeinkkel, akikkel a megfelelő szakemberképzésről, nemzetközi lehetőségekről és jó példákról beszélgetünk. Az estet a „négytagú férfizenét” játszó Csaknekedkislány tánczenekar koncertje zárja. A srácok „budapesti klubokban érlelt lendületes tánczenéjét” többek között a ’60-as évek európai beatzenéje és a ’80-as évek hazai undergroundja ihlette – a fiúk erre az estére is hatalmas bulit ígérnek.

Ahogy közeleg az Európai Parlament rangos filmdíja, a Lux-díj eredményhirdetése (november 23.), mi is készülünk az eseményre: Lumière filmklubunk e havi alkalmával, 18-án egy tavalyi Lux-döntőst, a Mennyit ér egy ember? című francia filmet vetítjük. A film egy 51 éves, másfél éve munkanélküli férfi személyes sorsán keresztül mesél komoly morális dilemmákról; érdekközpontúságról, elvekről, és arról, hogyan maradhat valaki emberséges egy embertelen világban. A film főszereplője, Vincent Lindon alakításáért a legjobb főszereplőnek járó díjat kapta a Cannes-i és az Európai Filmakadémia zsűrijétől is. A vetítésen vendégünk lesz Bognár Péter, a Lux-díj döntőbizottságának magyar tagja, akivel Gyárfás Dorka beszélget.

Egy csésze Európa sorozatunk aktuális estjén Spanyolországba, illetve az idei egyik kulturális fővárosba, a baszk San Sebastiánba (Donostia) invitálja az érdeklődőket az esemény háziasszonya, Szederkényi Olga. Az est során elhangzik 27 ok, amiért érdemes a várost felkeresni – de természetesen szó lesz a spanyol és baszk gasztronómiáról (finom kóstoló falatokkal) és a mai modern Spanyolországról is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni november 15-tól lehetséges az egycseszeeuropa@gmail.com címre küldött e-maillel.


Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

Ahogy arról korábban is írtunk, 2016-ban a lengyel Wrocław mellett a spanyolországi város, San Sebastián, vagy baszk nevén Donostia lett Európa kulturális fővárosa. A város büszke baszk mivoltára, nyelvére, hagyományaira és történelmére: ennek jelzéseként a hivatalos programok honlapja is baszk nyelven nyílik meg, a spanyol, francia és angol nyelvű verzió további kattintással érhető el. De miért is használják tulajdonképpen ezt a nyelvet, és mit jelent a baszk nyelv a helyieknek?

Idén a sziléziai Wrocław mellett a baszk város, San Sebastián, vagy baszk nevén Donostia viseli Európa kulturális fővárosa címét. Donostia egy gyönyörű, tengerparti kikötőváros a Vizcayai-öbölben, amely kedvelt úti célja volt nemcsak a spanyol uralkodóknak, de évről évre egyre több turistát is vonz. A város a kulturális évad változatos programjával igyekszik bebizonyítani: a baszk városnak Európa kulturális térképén is ott a helye.

Idén a baszk Donostia (San Sebastián) mellett Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a történelmi Szilézia fővárosa, Wrocław lesz Európa kulturális fővárosa. A szervezők szerint Wrocław múltja olyan szokatlan, tragikus és izgalmas, hogy érdemes megismerni mindenkinek. Egy fejlett, prosperáló város, ami szinte teljesen megsemmisült a II. világháborúban, majd a háború után a régiek helyére új lakók jöttek Lengyelország és Európa legkülönbözőbb részeiről.

Mit jut eszetekbe elsőre Mons-ról? És másodikra…? A dél-belgiumi vallon város neve hallatán talán kicsit kevesebb a kapcsolódó asszociáció, mint Plzennél, Európa idei másik kulturális fővárosánál. Aki kicsit jobban követi a külpolitikai történéseket, annak talán a helyi NATO-parancsnokság miatt ismerős lehet, a művészettörténetben jártasaknak pedig Vincent van Gogh életrajzából ugorhat be a város neve. A többségnek viszont valószínűleg rengeteg újdonságot és érdekességet tartogat az idei belga kulturális főváros.

Mi jut eszetekbe először Plzeňről vagy Csehországról? Mondjuk a jó (pilseni) sör, a jó kocsmák, a knédli, Smetana zenéje, a Skoda, a fanyar és önironikus humor? Mindezekből egy adagot, de még ennél is sokkal többet kaphattok, ha ellátogattok a nyugat-csehországi Plzeňbe, amely idén a belga Mons-nal közösen viseli a kulturális fővárosi címet. A város ehhez méltóan izgalmas, a tradicionális helyi érdekességeken messze túlmutató, közel 600 programot magába foglaló eseménysorozattal készül. Plzeň mindössze másfél órányi útra fekszik Prágától, így Budapestről is könnyen megközelíthető autópályán kocsival (6 óra alatt) vagy akár vonattal – a város nagyszerű célpont lehet idén egy rövidebb európai kiruccanáshoz.