A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által nemrégiben közzétett adatok alapján 2021 nyara a valaha feljegyzett eddigi legmelegebb volt Európában – az már korábban kiderült, hogy 2020 volt globálisan a legmelegebb. Hőségrekordok dőltek meg szerte Európában – új Európa-rekord is született –, amit számos természeti katasztrófa kísért. A természet erős jeleket ad, hogy nincs időnk várni. Mostani összefoglalónkban az uniós országokban mért valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket mutatjuk be.

Az EU-ban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerbiztonságra. Minden tudományos alapokon nyugszik, az előírásokat folyamatosan felülvizsgálják, azok betartását pedig mindenhol ellenőrzik. Külön szabályok vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására, címkézésére, a hozzáadott anyagokra, az élelmiszerek higiéniájára, de még az állatok egészségügyére is – hogy a teljes ellátási folyamat biztonságos legyen, kezdve a termőföldtől egészen a tányérunkig. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a közösség minden szegletében azonos minőségű élelmiszerekhez juthatunk.

Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Ekkor ünnepeljük az EU hivatalos nyelveinek gazdagságát, emellett ez a nap a nyelvtanulás fontosságára is felhívja a figyelmet. Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. A fiatalabbak idén is izgalmas fordítói versenyen tesztelhetik nyelvtudásukat és fordítói tehetségüket.

Az idei évadot két nagyon izgalmas beszélgetéssel kezdjük. Elsőként most pénteken az Európai Bizottság két korábbi magyar biztosa, Andor László és Navracsics Tibor elemzi von der Leyen elnök idei programadó #SOTEU beszéde alapján az EU elmúlt egy évét és a jövőbeli kilátásokat. Ezt követően a fenntartható közlekedésről beszélgetünk a téma hazai szakértőivel – tartsatok velünk most is, online, vagy személyesen!

Aki nem kő alatt töltötte az elmúlt hónapokat, annak biztosan feltűnt: meleg van. Egyre melegebb és egyre gyakrabban: míg korábban tízévente éltünk meg a mostanihoz hasonló hőhullámokat, az idei nyarunkra több ilyen, ráadásul rekordhosszúságú is jutott. Sajnos ez egy trendbe illeszkedik, és szinte biztos, hogy az éghajlatváltozás miatt gyerekeink és unokáink már nem olyan világban élnek majd, mint amilyet mi megszoktunk.

Ilyen nagy a baj? Igen. A melegedés kihat mindannyiunk egészségére, életminőségére és a gazdaság egészére is. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése is, és ezt próbálja a maga eszközeivel ellensúlyozni – megváltoztatni és a kész helyzethez alkalmazkodni – az EU is, amely ennek módjáról szintén nemrég ismertette elképzeléseit. Közös erőfeszítéssel, globális együttműködéssel még kezelhető mederben tarthatók a változások.

Aki érdeklődik a nemzetközi kapcsolatok iránt, a jövőben nemzetközi szervezetnél, cégnél, vagy akár csak multikulturális környezetben dolgozna, annak remek lehetőséget jelentenek a fizetett uniós ösztöndíjak. Akit még esetleg az EU működése is érdekel, és szívesen elhelyezkedne valamelyik uniós szervezetnél, annak pedig szinte kötelező megpróbálni: a gyakorlat öt hónapja alatt mindenki megismerheti, hogyan is őrölnek a malmok „Brüsszelben”. Tapasztalatszerzésre – tapasztalatból mondjuk :-) – ezek a lehetőségek mindenképp kiválóak.

Város- és országtérképek, előre kinyomtatott útvonalterv, útikönyv a legjobb helyi tippekkel – ez mára mind a múlté. Ha utazhatunk – amit jelenleg óvatosan, de tehetünk –, ezek helyett ma jóformán már egy okostelefon is elég, amelynek külföldi használata az Európai Unión belül a roamingdíjak megszűnésével külön költséget sem jelent. Emellett vannak még olyan jól használható, megbízható (és ingyenes) alkalmazások, amelyek még könnyebbé tehetik európai utazásainkat, kiváltképp a pandémia alatt, amikor a nemzeti szabályok gyakran változhatnak. Mondjuk, hogy mit érdemes letölteni indulás előtt.

Európa-szerte sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, a híradások tele vannak különféle európai természeti katasztrófák képeivel, egy friss kutatás az európai klímát meghatározó a Golf-áramlat összeomlásától tart. Nincs időnk várni, változtatnunk kell. Az Európai Bizottság 2019 decemberében ismertette elképzelését az EU zöld jövőjéről, nemrégiben ennek módjáról tudhattunk meg részleteket.

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.