Az orosz-ukrán háború reflektorfénybe helyezte Európa energiafüggőségét, és új lendületet adott az orosz nyersanyagoktól való függőség mielőbbi felszámolásának. Miközben Oroszország több uniós ország felé beszüntette a földgázszállítást, a Bizottság hatodik szankcióscsomagjában az orosz olaj kivezetését javasolja. Az EU eltökélt: bár jelenleg Oroszország számít az EU legjelentősebb forrásának, 2030-ra a közösség teljesen le akar válni az orosz energiaforrásokról. De mégis hogyan?

Az EU Ecolabel logóval harminc éve találkozhatunk. Ha ezt a minősítő címkét látjuk egy terméken, biztosak lehetünk benne, hogy használata kevésbé terheli a környezetet. A védjegyet jelenleg Európa-szerte mintegy 84 ezer termék vagy szolgáltatás használhatja a tisztítószerektől kezdve a papírárun és a bútorokon át egészen a turisztikai szálláshelyekig.

A környezetbarát városi közlekedés – kerékpárutak, elektromos járművek, közösségi autózás – elterjesztése mellett egyre több helyen tervezik vagy valósítják meg az autósforgalom korlátozását. Ezek egyes nagyvárosok bizonyos területeire, sőt az egész városra kiterjedhetnek. Berlin egy állampolgári kezdeményezés nyomán most azt fontolgatja, hogy a világ legnagyobb városi autómentes területét hozza létre.

A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által nemrégiben közzétett adatok alapján 2021 nyara a valaha feljegyzett eddigi legmelegebb volt Európában – az már korábban kiderült, hogy 2020 volt globálisan a legmelegebb. Hőségrekordok dőltek meg szerte Európában – új Európa-rekord is született –, amit számos természeti katasztrófa kísért. A természet erős jeleket ad, hogy nincs időnk várni. Mostani összefoglalónkban az uniós országokban mért valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket mutatjuk be.

Az idei évadot két nagyon izgalmas beszélgetéssel kezdjük. Elsőként most pénteken az Európai Bizottság két korábbi magyar biztosa, Andor László és Navracsics Tibor elemzi von der Leyen elnök idei programadó #SOTEU beszéde alapján az EU elmúlt egy évét és a jövőbeli kilátásokat. Ezt követően a fenntartható közlekedésről beszélgetünk a téma hazai szakértőivel – tartsatok velünk most is, online, vagy személyesen!

Aki nem kő alatt töltötte az elmúlt hónapokat, annak biztosan feltűnt: meleg van. Egyre melegebb és egyre gyakrabban: míg korábban tízévente éltünk meg a mostanihoz hasonló hőhullámokat, az idei nyarunkra több ilyen, ráadásul rekordhosszúságú is jutott. Sajnos ez egy trendbe illeszkedik, és szinte biztos, hogy az éghajlatváltozás miatt gyerekeink és unokáink már nem olyan világban élnek majd, mint amilyet mi megszoktunk.

Ilyen nagy a baj? Igen. A melegedés kihat mindannyiunk egészségére, életminőségére és a gazdaság egészére is. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése is, és ezt próbálja a maga eszközeivel ellensúlyozni – megváltoztatni és a kész helyzethez alkalmazkodni – az EU is, amely ennek módjáról szintén nemrég ismertette elképzeléseit. Közös erőfeszítéssel, globális együttműködéssel még kezelhető mederben tarthatók a változások.

Európa-szerte sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, a híradások tele vannak különféle európai természeti katasztrófák képeivel, egy friss kutatás az európai klímát meghatározó a Golf-áramlat összeomlásától tart. Nincs időnk várni, változtatnunk kell. Az Európai Bizottság 2019 decemberében ismertette elképzelését az EU zöld jövőjéről, nemrégiben ennek módjáról tudhattunk meg részleteket.

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.

Az EU az élelmiszerek címkézésének, tápértékjelölésének megújítására készül. A 2022 végén bemutatandó új szabályok és a csomagolt élelmiszerek új tájékoztató feliratai révén a vásárlók könnyen értelmezhető formában, gyorsan megtudhatják majd, hogy az adott élelmiszer mennyire egészséges, emellett éghajlati, környezeti és társadalmi szempontból is számos fontos információt kapnak majd. Az EU-n belül már létezik egy hasonló, francia fejlesztésű rendszer, amelyet hat tagállam használ is, bevezetésétől viszont több mediterrán ország is félti hagyományos élelmiszereit. Vajon milyen lesz, milyennek kellene lennie az új rendszernek?