Sokkoló adatok: az EU-ban évente még mindig közel átlag 492 kilogramm szemetet állítunk elő fejenként. Bár a magyar adat egy kicsit alacsonyabb (381 kg/fő/év), de még így is naponta több mint egy kiló szemét megtermeléséért vagyunk felelősek. A változást nem kívülről vagy felülről kell várnunk: az valójában rajtunk, mindennapos szokásainkon múlik – ahogy korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta. Csökkentsétek velünk a szemetet az európai hulladékcsökkentési héten, és azon túl is, minden nap!
Riasztó a kép, amit az EU éves klímaváltozást vizsgáló jelentése a 2019-es évről festett: a tavalyi volt minden idők legmelegebb éve Európában. Nyáron a szárazságok, az év végén a heves csapadék okozott gondot a kontinensen, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja is tovább nőtt, a jégtakarók pedig tovább vékonyodtak. Vannak már adatok az idei évről is: nagy eséllyel 2020 is rekorder lesz.
Őserdő. Első hallásra nem feltétlenül a Kárpátok havasai vagy a lengyel erdőségek jutnak eszünkbe, de nem is a Kékes – holott Európában is sok helyen találunk ősi, emberi beavatkozás nélkül fennmaradt ökoszisztémákat, „eredeti erdőket” (primary forests). Nemrégiben térképre tették, hogy hol vannak még Európában ilyen különleges erdőségek, amelyek számos fajnak nyújtanak Európában utolsó menedéket.
Az EU Natura 2000 a természetvédelmi területeket koordináló ökológiai hálózatok közül a világon a legnagyobb. Az európai szinten is jelentős állat- és növényvilág, a biológiai sokféleség védelmét szolgálja, speciális szabályaival menedéket nyújtva a kontinens ritka és sebezhető fajainak, élőhelyeinek. Most ötödszörre díjazzák a terület legelőremutatóbb, legkreatívabb projektjeit, a döntősök közt két magyar részvétellel megvalósulót is találunk.
Hisz benne, hogy a jövő a fenntartható gondolkodásmód és a kapitalista szemlélet egyesítése: ezen elgondolás alapján cégei élhetőbb és szemétmentesebb világot építenek, miközben üzletileg is jól működnek. Leginkább a nem-vásárlásra szavaz, de ha muszáj valamit vennie, akkor az legyen használt, vagy nagyon tartós. Európai gondolkodók sorozatunkban legutóbb Tom Szaky, az amerikai „magyar hippi”, a szemétből dollármilliárdos forgalmat generáló cégvezető volt vendégünk.
Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.
Szerepelt már a Forbes legígéretesebb harminc alatti vállalkozóinak listáján, cége kapott már elismerést az ENSZ-től, nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének. Minden ötlete és vállalkozása a szemét körül forog: vagy annak ad új életet, vagy épp ezt akarja eltörölni a Föld színéről. Legújabb vállalkozásával épp a legnagyobb napi fogyasztói termékeket áruló cégeket teszi csomagolásmentessé. Európai gondolkodók sorozatunk következő, online vendége a magyar származású Tom Szaky lesz.
A jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.