Ahány ország, annyi szokás: ez olvasható ki az egyes tagállamokra jellemző, családi és együttélési modellekből, társadalmi szokásokból is. Hogy valaki mikor költözik el otthonról, mikor köti (első) házasságát, vagy mikor születik az első gyereke, azt rengeteg dolog befolyásolja. Fontosak a nemzeti és családi hagyományok, a látott minta, az anyagi helyzet, és természetesen nem kevésbé az egyén mentalitása és személyes sorsának alakulása.

Ezt vizsgáltuk meg most; kizárólag hivatalos, uniós vagy nemzetközi szervezetek által publikált statisztikák alapján, erről készítettük nektek egy átfogó infografikát, amiből nagyon sok érdekes dolog derül ki. Elsőre talán sokan gondolnák, hogy az élet jelentős mozzanatai kb. ebben a sorrendben követik egymást: megszületés, első intim együttlét, elköltözés a szülői házból, házasság, első gyerek megszületése, majd sok év után a halálozás. A statisztikákat megnézve azonban feltűnik, hogy a legtöbb esetben nem ez az átlagosnak vélt sorrend a jellemző. A legtöbb tagállamban például átlagosan később házasodnak a párok, minthogy az első gyermekük megszületik; sőt, több országban előfordul, hogy csak mindezek után következik a szülői ház elhagyása. Erre számos magyarázat létezik – például az a jelenség, hogy a modern társadalmakban egyre inkább kitolódik a házasság időpontja, vagy, hogy manapság rengeteg gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatból.

Teljes megfejtést most nem adunk azonban az infografikához, de érdemes bogarászni: számos vélt és valós összefüggésre lehet rábukkanni. Véletlen lenne csak, hogy átlagosan a mediterrán országokban élnek a leghosszabb ideig az emberek, és ugyanitt hagyják el a legkésőbb a szülői házat a fiatalok? Sokan tudjuk, hogy az édesanyák főztjénél nincsen jobb a világon, de eszerint ez lehet a hosszú élet titka is…

Jó bogarászást (kattintásra megnő)! :-)

Sokszor és sok helyen olvashattuk az elmúlt években, hogy az EU szabályozásnak köszönhetően kevesebbet fogunk költeni, ha EU-tagállamban használjuk a telefonunkat, akár beszélünk, sms-ezünk, vagy internetezünk vele. Saját bőrünkön is tapasztalhattuk, hogy évről évre jelentősen csökkent a barangolás költsége – 2007 óta a hanghívások és szöveges üzenetek díjai több mint 80%-kal, az adatroaming 91%-kal (utóbbi piaca pedig 630%-kal bővült azóta).

Az Európai Parlament támogatásával 2015 szeptemberében meghirdetett diákújságíró verseny, a Diák rEPorters több mint harminc középiskolai „szerkesztőség” több mint háromezer diákját mozgatta meg közel fél év alatt. A kétfordulós verseny első fordulójában a pályázóknak az Európai Parlament által is tárgyalt olyan témát kellett feldolgozniuk, amely közvetlenül érinti vagy érdekli az iskola diákjait (például a migráció, környezetvédelem, ifjúság és oktatáspolitika, vagy nemek közötti egyenlőség). A cél az volt, hogy széles körű vitát, párbeszédet indítsanak a témában, amelyhez bármilyen kommunikációs csatornát és eszközt felhasználhattak – természetesen elsősorban online felületeken, főként saját honlapon és a közösségi médiában jelentek meg a kiválasztott témák, írott anyagként vagy multimédiás tartalomként. Az első fordulóban hét regionális győztest választottak ki, akik részt vehettek egy háromnapos médiatréningen, ahol a videóvágástól az interjúkészítésig, a közösségi média használatától a tudósítások megírásáig sok elméleti és gyakorlati szakmai tudást és támogatást kaptak elismert szakértőktől.

A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

A karácsony és az advent időszaka minden EU-s országban a legnagyobb ünnepek közé tartozik, a legtöbb helyen az ünnepi szokásokban vallásos és pogány hagyományok keverednek. A családok közös ünneplése és az ajándékozás szinte minden országban jellemző, de ezeken túlmenően is találunk egymástól nagyon távoli országokban is hasonló vonásokat, ugyanakkor hihetetlenül változatosak az ilyenkor jellemző tradíciók. Van olyan ország, ahol a karácsonyi várakozás egyik legfontosabb része egy Donald kacsás rajzfilm családi megnézése. Van, ahol szenteste a fiatalok házról házra járnak és énekükkel kívánnak barátaiknak boldog ünnepet; és van olyan ország, ahol a hagyományos lottóhúzás a karácsonyi ünnep egyik legfontosabb része. Európa sokszínű hagyománya megfigyelhető már a karácsony elnevezéseiben is, és abban is,  hogy a hagyomány szerint az adott országban ki és mikor hozza az ajándékokat.

Te mennyire ismered a különböző, európai karácsonyi hagyományokat? Tudásodat most tesztelheted karácsonyi és újévi kvízünkben (a játékért kattintsatok a lenti képre) – ezzel kívánunk nektek jó készülődést és szép ünnepet!

Melyik városban laknak a legbecsületesebb emberek? A Readers Digest erre kereste a választ egy érdekes teszttel. A világ nagyvárosainak forgalmas terein tizenkét pénztárcát hagytak el 50 dollárnyi készpénzzel, kártyákkal, családi fotókkal és egy mobilszámmal, és várták, hogy a megtalálók hányat próbálnak meg visszajuttatni a tulajdonosnak. A tesztelők összesen 192 tárcát „veszítettek el” a világ 16 nagyvárosában, New Yorktól Rión át Lisszabontól Moszkváig, a kiválasztott 16 ország között volt Budapest is.

A teszten Helsinki vizsgázott a legjobban, ahol összesen egy tárcának veszett nyoma, a megtalálók 12 tárcából tizenegyet visszaszolgáltattak. A becsületességi teszt második helyén az indiai Mumbai végzett 9 tárcával, a megosztott harmadik helyet pedig New York mellett Budapest érdemelte ki 8-8 tárcával. A környező városokból Varsóban öt, Bukarestben négy, Prágában pedig összesen három tárca lett meg, a lista végén Lisszabon végzett, ahol egyetlenegy tárca került vissza a tulajdonosához.

A teszt eredményei (zárójelben a 12-ből megkerült tárcák száma):

1. Helsinki, Finnország (8)

2. Mumbai, India (9)

3. Budapest (8)

3. New York, USA (8)

5. Moszkva, Oroszország (7)

5. Amszterdam, Hollandia (7)

7. Berlin, Németország (6)

7. Ljubljana, Szlovénia (6)

7. London, Egyesült Királyság (6)

10. Varsó, Lengyelország (5)

11. Bukarest, Románia (4)

11. Rio de Janeiro, Brazília (4)

11. Zürich, Svájc (4)

14. Prága, Csehország (3)

15. Madrid, Spanyolország (2)

16. Lisszabon, Portugália (1)

Ti mit tennétek, ha találnátok egy tárcát az utcán? :-)

Nagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.

Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

További információs oldalak a gyakornoki programokról:

• Az Európa Portál gyakornoki lehetőségekkel foglalkozó oldala
• Az EUvonal kapcsolódó összefoglalója (részben frissített)
• Az Eurodesk ösztöndíjakat és pályázatokat gyűjtő oldala
• Európai Unió Tanácsa
• Európai Bizottság
• Európai Parlament (további infó)
• Bíróság
• Európai Gazdasági És Szociális Bizottság (további infó)
• Régiók Bizottsága (további infó)
• Európai Külügyi Szolgálat
• Európai Központi Bank
• Európai Beruházási Bank (további infó)
• Európai Számvevőszék
• Az Európai Ombudsman Hivatala

A nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.

A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)





 
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.

Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.

Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.

Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és  a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.

A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.

Aki szereti a Kusturica filmekből  ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.

Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.

Jó bulizást!