Már csak néhány hét, és kiderül, melyik Európa legjobb filmje - ha nem is az európai közízlés, de az Európai Parlament ízlése szerint. A jó hírünk az, hogy a Lux-díj zsűrije nem nagyon szokott tévedni. A győztes - mely Európa egy-egy szeletét jeleníti meg élelmeivel,vágyaival, aberrációival vagy komikumával együtt - általában tényleg nagyon jó. 

Gyere és nézd meg velünk a tavalyi nyertest október 25-én kedden este az Európa Pontban! A vetítés ingyenes!

Az Európai Parlament Lux-díja Európa polgárait kívánja közelebb hozni a mozihoz. A díj célja továbbá az is, hogy támogassa a magas színvonalú európai filmek gyártását, és azok „szabad mozgását” az Európai Unión belül.

És láss csodát, idén is van magyar a tízes döntőben, méghozzá Tarr Béla „búcsúdala”, a Torinói ló. A film nietzschei magaslatokban jár, hiszen a címben említett ló az a bizonyos, amelyet 1889-ben az idősödő Friedrich torinói lakásából kilépve pillantott meg. A lovat a gazdája ütni kezdte az ostorral, mire a magát akkor már Dionüszoszként aposztrofáló filozófus odarohant, és zokogva átölelte. Innentől már csak a szellemi leépülés várt Zarathustra atyjára, további éveit némán, tébolyultan töltötte. 

A film azért is különleges a mezőnyben (bár Tarr munkásságát ismerve nem meglepő), mert sötét tónusú, lassú snittjei teljesen más hangulatba hoznak, mint az átlagos filmek. Az amúgy is komor film a végén a teljes sötétségbe zárja a világot, és bizony mi is csak szavak nélkül ülünk a sötét moziteremben. Nyugalom, a film rövidebb, mint a Sátántangó!!!

Az öt éve rendszeresen zajló megmérettetésen még sosem hiányzott magyar film a döntőből. Szívet melengető, hogy az európai filmgyártás számon tart minket, ráadásul a legjobbak között. Bár magyar film még nem kapta meg a fődíjat (amelyet mellesleg az EU mind a 23 hivatalos nyelvén feliratoznak, őszintén reméljük, hogy nem egyszerre), de Mundruczó Kornél Delta című filmje három éve a dobogóig jutott. 2007-ben Bollók Csaba Iszka utazása című filmje képviselte Magyarországot. Két magyar vonatkozású film is ott volt a 2009-es tízes döntőben, köztük a Varga Katalin és az Elveszett személyek körzete, 2010-ben pedig Hajdú Szabolcs filmje, a Bibliothéque Pascal.

A végső nyertest novemberben hirdetik ki, addig bőven van időnk megnézni a jelölt filmeket, és szuggerálni a strasbourgiakat a ló (sic!) döntés irányába!

Szeptember végén Okos városok címmel rendezett konferenciát az Európai Bizottság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az okos város koncepcióról Khalil Rouhanával, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövetével beszélgettünk.

Mostanában divatosak az "okos" dolgok, mint az okostelefon. De mitől lesz egy város "okos"?

A hagyományos definíció szerint az okos város attól okos, hogy minimális erőforrás felhasználásával, maximális hatékonysággal biztosít minőségi szolgáltatásokat a lakóinak, és mindehhez a lehető legjobban használja fel a rendelkezésre álló legújabb technológiát. Az okos város koncepció része az energiahatékonyság, a modern közlekedésszervezés, illetve az informatikai alapon nyugvó közszolgáltatások rendszere, beleértve az ügyintézést, az állampolgári kapcsolattartást, az oktatást és a turizmust.

Európában melyik város áll legközelebb ahhoz, hogy "okos" legyen?

A klasszikus példa Stockholm, ők évtizedek óta dolgoznak azon, hogy hatékony és innovatív eszközökkel irányítsák a várost. Az utóbbi 20 év legnagyobb nyertese pedig Manchester.

Miben segíthet az "okosodó" városoknak az Európai Unió Smart Cities programja?

Három módon szeretnénk segíteni a városoknak, régiónak.

Egyrészt azon dolgozunk, hogy felkeltsük az érdeklődést, minél többen megismerjék az okos városok gazdasági és társadalmi előnyeit. Hogyan profitálhatnak a városok és a városok polgárai a fejlesztésekből? Mit jelent az okos város a mindennapokban?

A második fontos pillér a tapasztalacsere elősegítése. Ezért hoztuk létre pl. az Intelligens Városok Hálózatát (NICE - Network of Intelligent Cities). Itt lehetőség nyílik egymás projektjeinek átbeszélésére.

Harmadszor évi 70-80 millió euróval támogatunk innovációs projekteket, például új technológiák tesztelését, legyen szó az intelligens épületekről, az időseket segítő informatikai megoldásokról, vagy a tömegközlekedési rendszerek intelligens vezérléséről. Ezekben a pilot projektekben szorosan együttműködünk a magánszektorral és az egyetemekkel, ők az innováció motorjai.

Egyik pilot projekteknek sincs magyar résztvevője. Miért?

Tárt karokkal várjuk a magyar projekteket. Ez a konferencia is azt a célt szolgálja, hogy minél többen ismerjék meg az okos város koncepciót, hiszen egész Európa érdeke az innováció. Az Unió jelentős összegeket költ vidékfejlesztésre.

Nincs ellentmondás a vidékfejlesztési célok és az intelligens város koncepció között?

A vidékfejlesztés nagyon fontos cél, a realitás azonban az, hogy az Unió lakosságának 80 százaléka városban él. Ennek ellenére nincs ellentmondás a kettő között. Nagyon sok kistelepülés is részt vesz a programjainkban, van például olyan projektünk, aminek célja, hogy szélessávot jutasson a vidéki régiókba is.



Ma még újdonság az okos város koncepció. Mennyire válhat fontossá hosszú távon? Mikor látjuk majd az első olyan választási plakátot, ami "okos" polgármesterért kampányol?

Nemrég voltam Franciaországban egy konferencián, ahol vidéki polgármesterek vettek részt, és épp az informatikai beruházások hasznáról beszélgettek. Persze a települések, régiók sokat költenek a hagyományos infrastruktúrára, például az utakra, de az informatikai beruházások részaránya folyamatosan nő.

A technológiai beruházások nem marginálisak többé, épp ellenkezőleg, kulcsfontosságúak a befektetők megnyerése – és így a népesség megtartása – szempontjából. Ha úgy tetszik az innováció a helyi közösségek túlélésének záloga.

Manchestert az elmúlt 20 év egyik legnagyobb nyerteseként emlegették. Második beszélgetőtársunk Dave Carter, aki a kezdetek óta részt vesz a manchesteri okos város megtervezésében és megteremtésében.

Manchestert a leginnovatívabb városok között említik. Minek köszönhető ez?

A változások előidézője paradox módon sokszor az elkeseredettség. Őszintén szólva a 80-as évek végén Manchester nagyon szomorú város volt. Mi voltunk a világ egyik ipari központja, így a válság is minket érintett először, és a legdurvábban. Az innovációra nem költöttek. Volt olyan textilgyár, ahol a hetvenes évek végén még 1870-ben épült gépekkel dolgoztak! Egy szóval a gazdaság romokban hevert, néhány kerületben 40 százalékos volt a munkanélküliség.

A válság csúcspontján a polgármester létrehozott egy csapatot helyi vezetőkből, gazdasági szereplőkből, kutatókból, egyetemi munkatársakból, hogy együtt ötleteljenek, hogyan állhatna talpra a város 15-20 éven belül. Ez a tanács végül három javaslatot tett le a városvezetők asztalára.

Egyrészt a hivatalos udvariasságon túl nem volt semmilyen kapcsolat az egyetemek és a város között. Tudományos park alapítását javasoltuk, ami azóta az Egyesült Királyság egyik legfontosabb kutatóintézményévé vált.

Másrészt – és ez nem volt könnyű – leszámoltunk azzal az illúzióval, hogy a manchesteri ipar újjáépíthető. Ehelyett a kulturális-kreatív iparág felé fordultunk, ami létezett ugyan a városban, de senki nem foglalkozott vele. Kevesen tudják, de abban az időben tilos volt az országban – London egyes részeit leszámítva – szabad téren alkoholt felszolgálni. A manchesteri városvezetés gyakorlatilag törvénysértésre – pontosabban a törvény kreatív értelmezésére – hívta fel a helyi szórakozóhelyeket. Manchester hirtelen rendezvényekkel, fesztiválokkal, élettel teli hely lett, és ez gazdaságilag is sokat jelentett.

Harmadrészt, talán a legfontosabb javaslatként hitet tettünk az internet mellett. Ne feledje, 1989-et írtunk. Még nem volt World Wide Web, nem volt Windows, csak néhány őrült gondota azt, hogy az internet valóban megváltoztatja a világot. Óriási szerencsénkre a városvezetés látott benne fantáziát, invesztált az új technológiába, és a techinkai feltételek megteremtésével rengeteg korai internetes startupot csábított a városba. Ez néhány év elteltével átalakította a város gazdaságának szerkezetét, hiszen Londonon kívül gyakorlatilag nem volt versenytársunk Európában.

Feltűnő, hogy a harmadik kivételével egyik javaslat sem igényel óriási tőkebefektetést. Miért nem csinálja ezt minden város?

Mert nem elég kitartóak. Ne feledje, nekünk húsz évünkbe került, hogy jó példaként Stockholmmal együtt emlegessenek.

Valójában borzasztó szerencsések voltunk, mert a kezdeményezés egybeesett a politikai elit generációváltásával. A 60-70 éves, gyári vezetőkből lett politikusokat felváltotta egy 30-as generáció, akik láttak ebben az egészben fantáziát. Nem szeretnék igazságtalan lenni, hiszen a sokat emlegetett kiváló polgármester például egy idősebb kémikus volt, de tény, hogy a generációváltás szerepet játszott a sikerünkben.
 

Ha többet szeretnél tudni Európa digitális jövőjéről, ismerd meg az EU Digitális Menetrendjét!

Nem kell ahhoz sem élharcos feministának lenni, hogy feltűnjön, a politikában is elenyésző a nők aránya a férfiakéhoz képest. Hiányzik belőlük valami, ami szükséges a politikussá váláshoz? Vagy épp ellenkezőleg, megvan bennük valami, ami megakadályozza a politizálást? Hűtsük le a feminista kedélyeket, és induljunk ki abból, hogy az Európai Bizottság 27 tagjából 9 nő. Ennek a 9 nőnek sikerült valami, ami másnak nem. Jellemrajzainkat bármelyik bulvárlap megirigyelné, pedig mi csak a politika állítólagos patriarchátusát szeretnénk kompenzálni velük.

Catherine Ashton - Bizony az Európai Bizottság alelnöke NŐ! A brit Ashton 1956-ban a halak jegyében született, és jelenleg ő az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Tekintve, hogy ezt a posztot eddig nemhogy nő, de senki sem töltötte be, az elődökkel most nem hasonlítgatjuk. A családjában sem fogunk politikusokat találni, sőt, ő volt az első hölgy a családban, aki elvégezte az egyetemet. Ashton nem az az asztalcsapkodós politikus, vállaltan a csöndes diplomáciában hisz. Hogyan is tehetne másként, hisz finom hölgyről beszélünk, aki hazájában nemesi címet is kapott. A bárónő 2005-ben az év minisztere volt, két saját, és három nevelt gyermeke van. A szénbányász ősökkel rendelkező hölgy anyanyelvén kívül nem nagyon tud más nyelveket, de ettől eltekintünk, hiszen Ashton teljesen más megítélés alá esik: nappalijában egy embernagyságú FÖLDÖNKÍVÜLIT (!) tart. Ő Dalek, akit a férjétől kapott.

Viviane Reding - Bizony az Európai Bizottság másik (egyébként összesen hét van) alelnöke is nő. A hölgy 1951-ben született, és az asztrológiát kedvelőknek eláruljuk, bika. Esélyegyenlőségi biztosként ő az, akinek köszönhetően a következő hasonló posztban várhatóan nem csak 9 biográfia áll majd itt. Reding elszántan küzd azért, hogy több nőt lássunk vezetői poszton az EU-ban, és 2020-ig 40 százalékra szeretné növelni a női üzleti vezetők arányát. A luxemburgi politikusnő először újságírással kereste a kenyerét, aztán 1979-ben beszippantotta a politika. Azóta elvált, három gyereke van, és az ő arany kezeihez köthető a csökkentett árú roaming szolgáltatás az Unión belül.

Neelie Kroes - Barroso elnök helyettesítésére még egy nő van a Bizottságban, Neelie Kroes ugyanis szintén alelnök. Hetven éves, ennek ellenére a digitális politikáért felel. Az oroszlán jegyében született Hollandiában, és a képviselők maguk között az acélos becenevet ragasztották rá. Vajon miért? Nevéhez leginkább a Microsoft elleni eljárások köthetők, merthogy jelenlegi posztja előtt versenybiztosként dolgozott az Unióban. Ő maga protestáns neveltetése ellenére liberális, de férje szociáldemokrata. Számos társadalmi megbízást vállalt a múltban is és ma is, főleg a kultúrával és szociális ügyekkel kapcsolatosakat. Ő az igazgatója például egy pszichiátriai kórháznak, tagja a Rembrandt Múzeum vezetőségének, és ő a feje a Poets of all Nations elnevezésű szervezetnek. Verseinek kiadásáról egyelőre nem értesültünk.

Androulla Vassiliou - A ciprusi biztosnak volt kivel gyakorolnia a diplomáciai beszédeket, hiszen férje, George Vassiliou Ciprus miniszterelnöke. Az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős asszony szereti a zenét, hobbija az úszás és az olvasás. A háromgyermekes anyuka jogot tanult, és már 1988-ban aktívan részt vett a politikai életben. Aztán férje megválasztása után magas színvonalon űzte a „firstladységet”: a kulturális és a szociális életben szerepelt leginkább. Három gyermeke és öt unokája van már, legfőbb céljai között pedig az szerepel, hogy megduplázza azon diákok, hallgatók és tanárok számát, akik valamely ösztöndíj segítségével más európai országokban tevékenykedhetnek. 

Máire Geoghegan-Quinn - A szűz jegyű biztos ĺrországban született. Tanári diplomát szerzett, tanárként dolgozott, s csak később kezdett el a The Irish Times napilapnak írni. Volt aztán rovatvezető, televíziós műsorvezető, részmunkaidőben üzleti tanácsadó, és vezetett hotelt is. Ki ne felejtsük, mellesleg miniszter is volt. Az Európai Parlamentben a kutatás, innováció és tudomány területén tevékenykedik. Házas, két gyermeke van, és amikor a politikai karrierjében minden a feje tetejére állt, pont akkor jelent meg egy cikk, miszerint fiát kirúgták az iskolából. Körülbelül akkor hagyott fel az aktív politizálással egy időre.  A politikusnő egyébként szépírói képességekkel is rendelkezik, 1996-ban The Green Diamond címmel adott ki könyvet, amely négy fiatal nőről szól. 

Maria Damanaki – A krétai biztos a tengerügy és a halászat kérdéseiben jogosult dönteni. 1952-ben született, és minden idők legfiatalabb parlamenti képviselője lett Athénban (25 éves volt, amikor megválasztották). Akkoriban „Vörös Máriáként” vagy a „felkelés hangjaként” emlegették szerte az országban, mert az egyetemi évei alatt élő rádióadásban buzdította a görögöket, hogy keljenek fel a diktatúra ellen. A politikusnő börtönben is ült emiatt. A görög Jeanne d'Arc egyébként vegyészmérnöki diplomát szerzett, dolgozott Görögország pénzügyminisztériumában, és egy női jogokat nyomon követő NGO elnöke is volt. Nem sokon múlott, hogy Athén polgármestere legyen, ő ehelyett ma pénzt ajánlana azoknak az európai halászoknak, akik nejlonzacskókat is kifognak a tengerből az aranyhal mellé. Az aranyhaltól a három gyermeke mellé három férjjel is megáldotta az élet.

Kristalina Georgieva – Már biztosi meghallgatását követően annyian dícsérték a szimpatikus politikusnőt, ahányan eddig még női politikust soha. Tudni kell, hogy az EU női tisztviselőit mindig az a vád illeti, hogy megfogalmazásuk nem annyira egyenes, a női finomkodást sajnos nehezen hagyják otthon. Nos, Georgieva rendelkezik azokkal az emberi és szakmai képességekkel, amelyek által tökéletessé válik a nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés ügyének kézbentartásáért. Tanított több tekintélyes egyetemen, és nem mellesleg a Világbank is vezetői közt tudhatta több évtizedig. Higgadt, de egyenes stílusa is hozzájárult ahhoz, hogy az Év EU-s Biztosa címet is elnyerje. Angolul, oroszul, szerbül és franciául is beszél, az utóbbira 86 éves édesanyja kérésére feküdt rá jobban. Házas, és egy gyermek édesanyja. 

Connie Hedegaard – Az ötven évesen a női mezőnyben fiatalnak számító politikusnő Dánia volt klíma- és energiaügyi minisztere. Irodalom és történelem szakon szerzett diplomát, négy évig neves lapoknál dolgozott újságíróként, a Radioavisen nevű hírszolgálat vezetője és műsorvezető is volt. Az EU történetében ő az első klímaügyi biztos, a poszt ugyanis eddig nem létezett. Hedegaard asszony nem csak ebben különleges: krétai kolléganőjét is lepipálva már 23 évesen beválasztották a dán parlamentbe. Férjével, Jacobbal és két fiával él Brüsszelben.

Cecilia Malmström – 1968-ban született az uniós belügyekért felelős svéd biztos. Egyetemi tanulmányait a Sorbonne-on és a Göteborgi Egyetemen végezte – irodalomtudományi és politikatudományi PhD-fokozatot is szerzett. Volt fordító Párizsban, Stuttgartban és Barcelonában, a lillhageni kórházban pszichiátriai asszisztens, egyetemi előadó, kutató, EU-s ügyekért felelős miniszter. Öt évig az EU-Magyarország interparlamentáris bizottságába küldött delegáció alelnöke, majd ugyanez Horvátország vonatkozásában is. ĺrt könyvet és cikkeket a regionalitásról, a spanyol politikáról, a terrorizmusról stb. Emellett ikrei is vannak. Velük és férjével él Brüsszelben, de hogy mikor jut rájuk ideje, arról fogalmunk sincs.

Fókuszban a szegénység és a társadalmi kirekesztés

Október 3-31.
Guruló Emlékmű

Mindannyian tartozunk valahová. Ha pusztán hovatartozása miatt bárkit érhet támadás, akkor valamely csoport ellen elkövetett atrocitás a te létbiztonságodat is fenyegeti! Mit tehetsz azért, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő? Emlékezz! Tekerd meg a Guruló emlékművet a Magyarországon 2008-2009 folyamán, roma származásuk miatt meggyilkolt honfitársaink emlékére, és a békés együttélés érdekében! 

Október 7. szerda, 19:00
Hét Krajcár Est

Snétberger Tehetségkutató Központ, Parno Graszt koncert, közben a Szegénység Arcai filmfesztivál rövidfilmjei
 
Az est első felében a Snétberger Ferenc, roma származású, Liszt-díjas gitárművész szakmai irányítása mellett működő Snétberger Tehetséggondozó Központ tart bemutatót, a központ diákjai lépnek fel. A Központban a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségeket világszínvonalú képzés és mentorálás révén segítik hozzá zenei karrierjük elindításához. A zenélésbe, a közös alkotásba bárki bekapcsolódhat a közönség soraiból, aki tehetséget érez magában.
 
Ezt követően Parno Graszt koncert. A magyarországi cigány muzsikát legautentikusabb módon játszó Parno Graszt együttes 1987-ben alakult a szabolcsi Paszab községben. Az együttes zenészei és énekesei több generációt képviselnek, legfiatalabb tagja tízéves, amíg a legidősebb hetvenhét.
 
A programok között a Szegénység Arcai filmfesztivál díjnyertes rövidfilmjeit vetítjük.


Október 12. szerda
"Az emlékezés színes álmai" - Kortárs roma festőnők kiállítása

A kiállítást megnyitja Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum munkatársa. Vendégek: Fátyol Tivadar hegedűművész, Jónás Tamás kortárs költő. Kőszegi Edit filmrendező és Szuhay Péter beszélget a kortárs képzőművészet kérdéseiről két meghívott művésszel, Bada Mártával és Bogdán János ’Amigó’-val. Vetítés Kőszegi Edit filmjeiből.


Október 14. péntek 20:00
Hajléktaland

Hajléktaland, az ország, ahová senki sem vágyik, de lakóival mégis nap mint nap találkozunk. Legtöbbünkben azonnal határozott kép alakul ki róluk, szánalmat vagy ellenszenvet ébresztenek bennünk, esetleg egyszerűen csak kellemetlennek találjuk a szituációt. Az érzelmek könnyen jönnek, de a tények ismeretén alapuló mérlegelés ennél talán több, mivel érdeklődést feltételez. A HajléktaLand című könyv és a hozzá kapcsolódó összművészeti előadás, illetve a róla szóló dokumentumfilm éppen erre a mindannyiunkban ott rejlő jó szándékú kíváncsiságra épít. A megismerésben kíván segíteni, de oly módon, hogy elkerülje az – élet más területein ránk oly jellemző – végleteket, az érzelmektől túlfűtött kinyilatkoztatásokat vagy az unalmas statisztikai adathalmazokat.


Október 25. 19:00
Lumière Filmklub: Die Fremde, Csicska – vendég: Till Attila
 
Az idegen (Die Fremde, 2010, 119 perc, rendező: Feo Aladag)
A huszonöt éves Umay kisfiával együtt megszökik férjétől, akivel Isztambulban boldogtalan házasságban élt. Vissza szeretne költözni Berlinben élő szüleihez, hogy aztán önálló életet kezdhessen. Tudja, hogy szülei és testvérei nem helyeslik a döntését, de abban bízik, hogy szeretetük erősebb, mint a társadalmi kényszerek. Ám hamarosan rá kell ébrednie, hogy a család nem szakíthat teljesen a hagyományokkal.
 
A 2010-es berlini filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott film elnyerte az Európai Parlament Lux-díját, emellett a legjobb színésznő és a legígéretesebb új tehetség kategóriájában Európa Filmdíjra jelölték.
 
Csicska (2011, 20 perc, rendező: Till Attila)
Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki teljes irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal. A modern rabszolgaságot bemutató filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.


Október 26. szerda 10.00-16.00
Workshop a rasszizmus ellen

A gazdasági válság egyik aggasztó jelensége a szélsőjobboldali radikalizmus térnyerése szerte Európában és így hazánkban is. Ezek a csoportok a társadalom különböző rétegei közötti feszültség szításában érdekeltek, etnikai konfliktusokat gerjesztő akcióikból könnyűszerrel hajtanak politikai hasznot. A rendteremtésnek álcázott rasszizmus borzasztó romboló hatású, vesztesei pedig nem csak az elsődleges célponttá váló romák, bevándorlók vagy éppen melegek, hanem közvetve az egész nemzet. Az ellentétek kiélezése politikai, gazdasági bizonytalanságot eredményez és megoldások helyett a problémák ideiglenes elfedése hosszútávon tovább ront az amúgy is bonyolult helyzeten.
 
A nemzetközi szakértői műhelyfoglalkozás célja a Közép-Európában létező szélsőjobboldali radikalizmus bemutatása, illetve megismertetni a rájuk adható válaszokat és jó gyakorlatokat. A program munkanyelve az angol, a részvétel regisztrációhoz kötött. 
További információ, regisztráció: www.szubjektiv.org

Október 27. csütörtök 18.00
Európa Jövője: Hogyan jönnek létre az új munkahelyek?

Milyen munkahely-teremtési stratégiák lehetnek eredményesek ebben az évtizedben az Európai Unió tagállamaiban? Andor László, közgazdász, az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős biztosa beszélget Mellár Tamás egyetemi tanárral, az MTA doktorával, a Központi Statisztikai hivatal korábbi elnökével.

Moderátor: Martin József Péter, gazdasági újságíró.

Amerikai autóipari beszállító cég, európai központ Németországban, gyártóüzem Esztergomban, kommunikáció angolul. Mindez persze némi adminisztrációval jár... Ha például Esztergomban többet szeretnének gyártani egy alkatrészből, akkor a "hivatali" út űrlapokon, főnöki aláírásokon, faxoláson, iktatáson, meetingeken át vezet. Persze angolul, németek és magyarok között. Fél nap. Vagy egy egész. Vagy még több; idehaza közben kíváncsian várnak.

Pedig az anyanyelv még a bürokrácia ajtaját is nyitja. A fenti módosítás elintézhető telefonon, öt perc alatt. Volt már rá példa: az illetékes kolléga, mielőtt elindította volna a gépezetet, telefonált az anyacég megfelelő alkalmazottjának - németül. Néhány felettese rendkívül büszke lett rá - mások irigyek.

A tanulság? Angolul mindenki tud, de azért az anyanyelvét mindenki jobban szereti. Pusztán a nyelv hatására korábban nem tapasztalt bizalom jöhet létre a beszélők között, ami a fenti példában konkrét nyereséget is eredményezett (hiszen az idő - a várakozás - pénz). Széchenyi óta tudjuk, hogy a (nem csak pénzügyi értelemben vett) hitel a gazdaság működésének alapja, és nem véletlenül származik (minden nyelven) a hit szóból, amely igen szoros kapcsolatban áll a bizalom fogalmával.



Tudunk rendesen késsel-villával enni, ismerjük a szorzótáblát és az ábécét, tudjuk használni az internetet, van jogosítványunk, tudunk angolul... Alapkészségek, amelyek manapság aligha jelentenek kifejezett előnyt a munka világában - hiányuk ellenben súlyos hátrány.

Előnyt jelent viszont, ha tudunk néhány idegen nyelvet. A fenti példában ez a német volt, ami igen hasznos a több száz soproni fogorvosnak is, de kitalálhatunk mást is, és nem is kell hozzá cukrászdát nyitnunk Bécsben. Ha például egy sátoraljaújhelyi kőműves tud szlovákul, akkor hirtelen duplájára nő a potenciális piaca. Ugyanígy érdemes a gyulai péknek is románul tanulnia: sokkal könnyebben tudja meggyőzni a határ túloldalán élő boltosokat, hogy az ő kenyerét árulják. Nincs mindenkinek olyan szerencséje, hogy a kritikus pillanatban ott üljön egy tolmács, mint az alábbi kisvendéglőben:



Ma van a nyelvek európai napja, amelyet idén már 10. alkalommal ünnepelnek Európa-szerte.

A blogbejegyzés címe az idei mottó, amelyhez a Bizottság külön honlapot is készített, az alkalomhoz illően 22 nyelven. Vannak itt elrettentő adatok arról, mennyi pénztől esnek el az európai kisvállalkozások a gyatra nyelvtudás miatt, de vannak sikersztorik, egy 10 tippből álló lista, sőt még egy vállalkozásoknak szóló "nyelvhasználati útmutató" (PDF) is.

Mi magyarok idegennyelv-tudásban - némi eufemizmussal fogalmazva - nem vagyunk túl jók, ezért a fentiekkel kapcsolatban buzdításul idézzük a fordítók védőszentjének, a bibliát latinra átültető Szent Jeromosnak egyik kortársát (pontosabban az általa hallottakat), a többnyelvűség jegyében latinul: Tolle, lege!

Európa 2020-ban...

Papíron, grafikonokon, kalkulált gazdasági mutatókban már létezik! Akik utópisztikus falanszterekben, mátrixokban gondolkodnak, azoknak megnyugtatásként mondjuk, sem Spielberg, sem William Gibson, sem a Wachowski testvérek nem vettek részt az Európa 2020 elnevezésű stratégiai programterv előkészítésében.

Az Európa 2020 kistestvére a Lisszaboni Stratégia volt. Az Európai Bizottság 2000-ben nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 2010-re az EU gazdasági versenyképességét radikális mértékben javítsa, miközben a fenntartható fejlődés szempontjait is szem előtt tartja. Lássuk be, a kicsit sem szerény terv csak részben volt sikeres. 2010-ben, amikor már egyértelművé váltak a hiányosságok, a Bizottság a felgyülemlett tapasztalatokkal és a tanulságok feldolgozásával kezdett bele a jelent érintő Európa 2020 fejlesztési tervbe.

A terv hasonlít az elődjéhez, de kidolgozottabb, a „mit” helyett a „hogyan”-ra helyezi a hangsúlyt, és a részfeladatoknak immáron felelősei vannak. A 2020-as célokat öt fő pontba tömörítették, amelyek a foglalkoztatást, az innovációt (K+F), az enrgiatakarékosságot és éghajlatváltozást, az oktatást és a szegénység kérdését érintik. A terv ebben az évtizedben azért is lehet sikeresebb, mert a tagállamok egyéni felajánlásuk szerint teljesítik a kitűzött terveket, így a teljesítmény mérhető és hasonlítható külön-külön és az elvárt összteljesítmény tükrében is. Például az egész Unión belül az Unió lakosságának 75%-át szeretné a foglalkoztatottak közt tudni, ebből az országok saját lehetőségeikhez mérten veszik ki a részüket. A felajánlásokon sajnos még csiszolni kell, hiszen ezidáig azok összege nem éri el az össztervezetet.

Az Unió emellett 7 új kezdeményezést is útnak indított a gazdasági növekedés érdekében. Ezek konkrétabbak az előzőeknél, és csak úgy lehetnek hatékonyak, ha a tagállamok összefognak a nemzeti célok elérésében. A projektek nevei a következők: Európai digitális menetrend, Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform.

Persze a 2020-ig vezető út sem teljesen akadálymentes. Ott van néhány ország, - köztük Portugália és Görögország - akik csak kölcsön fejében képesek a tervezet végrehajtására – vagy éppen sehogy. Az államadósságot a hátukon cipelőknek (mint Magyarországnak is) pedig úgy kell fejlődést eszközölniük, hogy költségvetésüket továbbra is konszolidálják. Az EU-s Gazdálkodj okosanban például Nagy-Britannia módszertani és elvi okok miatt eleve nem is hajlandó felfedni a kártyáit.

És tényleg, a Monopolyval ellentétben itt nem öröm a másik hátránya, hiszen az összefogás a cél. Viszont, ahogy a jóöreg magyar Gazdálkodj okosanban is, a stratégia mellett a nevelő szándék is megvan – elsősorban a környezettudatosság, energiatakarékosság és egyéb környezeti és társadalmi problémák kiemelésével. Hogy leegyszerűsítsük az Európa 2020 céljait, elég a társasjáték néhány vezényszavára gondolni: „Zárd el jól a csapot!”, „Ne szemetelj!”, „Ne dohányozz!”, „Könyvutalványt nyertél”, stb. Persze a hasonlat nem tökéletes, de mindenki elismerheti, a 10 évig tartó stratégia legalább annyira hosszadalmas lesz, mint egy kör a jóöreg Kádár-kori társasjátékból...

Fókuszban a kutatás és innováció
Házigazdák: Gyárfás Dóra és McMenemy Márk

Szeptember 8. csütörtök 17.00
In memoriam Habsburg Ottó

A Habsburg Történeti Intézet programja. Meghívott vendégek:
- Balázs Péter, volt külügyminiszter: Habsburg Ottó szerepe Magyarország európai integrációjában
- Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója: Az „Ottó-jelenség”
- Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter: Habsburg Ottó és Magyarország két történelmi fordulóponton

Szeptember 19. hétfő 16.00
Képzeld el 2 keréken - Kiállításmegnyitó és díjátadó

A Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub által közösen szervezett „Képzeld el 2 keréken” című pályázat 10-18 éves diákokat szólított meg, hogy ábrázolják az ideális kerékpárosbarát lakókörnyezetet, rajz, fotó vagy videó formájában. A legjobb alkotások az Európa Pontban kerülnek kiállításra, a legkreatívabb alkotók pedig értékes díjakat kapnak, melyeket Robert Milders holland nagykövet ad át.

További információ: http://kerekparosklub.hu/kepzeldel/

Szeptember 20. kedd 13.00
Galileo program tájékoztató

Európa saját műholdas navigációs rendszert épít ki, melynek neve Galileo program. Ez lesz az Európai Unió első globális lefedettséget biztosító, polgári felügyelet alatt álló helymeghatározó rendszere, s lehetővé teszi, hogy Európa továbbra is az űrtechnológia élvonalában maradjon. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság rajzpályázatot hirdet a Magyarországon élő 9-11 éves korú gyermekek számára. A pályázat nyerteséről a Galileo műholdprogram keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el. A tájékoztatón a sajtó és az érdeklődők a rajzpályázat zsűritagjait kérdezhetik a programmal és a pályázattal kapcsolatban.

Szeptember 20. kedd 19.00
Lumiére filmklub: Vigyázat, ehető! - A francia bioforradalom (Nos enfants nous accuseront, 2008, 112 perc, rendező: Jean-Paul Jaud) 

Európában minden évben 100 000 gyerek hal meg környezeti okok miatt. Európában a rákos megbetegedések 70%-a köthető a környezethez: 30%-uk a környezetszennyezéshez, 40%-uk az élelmiszerekhez. A Cévennes hegység lábánál található kis falu polgármestere úgy döntött, hogy kezébe veszi a dolgokat és az iskolai étkezdét biokantinná alakítja. Egy olyan harc veszi most kezdetét, amely szeretné megállítani a szinte már visszafordíthatatlanná váló folyamatot.

Vendégek:
- Balázs Bálint szociológus, a Lumiére Filmklub kurátora
- Bujdosó Bori, újságíró

Szeptember 21. szerda 16:30
Európa Akadémia: Az eurozóna válsága

Piaci elemzők és szakértők beszélgetnek arról, hogy vajon jövő nyáron drachmáért veszünk-e fagyit Görögországban, merre halad a gazdasági kormányzás Európában, az euró a probléma vagy a megoldás része-e.

Vendégek:
- Dr. Jankovics László, Európai Bizottság
- Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorhelyettese
- Moderátor: Martin József Péter, gazdasági újságíró

Megnyitó beszédet mond: Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Képviseletének vezetője

Szeptember 23. péntek 13.00
Tudomány a zene hangján

Multimédia performansz workshop az Európa Pont és a PTE-MK Média- és Alkalmazott Művészeti Intézete szervezésében (http://art.pte.hu/211orchestra)

2011. szeptember 23. 13:00-19:00
Műhelybemutató: szeptember 23. 19:00

Minden érdeklődő alkotót szeretettel várunk egy közös multimédia akció létrehozásához, amelynek során interaktív multimédia alkalmazásokat, mikrokontrollereket és szenzorokat használunk. Várjuk képi és hangzó médiumok iránt nyitott alkotók, táncosok, képző- és előadóművészek jelentkezését, akik bekapcsolódnának az alkotói folyamatba. A műhely vezetője Kovács Balázs, a PTE-MK Elektronikus zenei médiaművész szak oktatója. A workshop nyitott, az érdeklődőket kérjük, hogy email útján szeptember 22-ig regisztráljanak.

Kapcsolat: Kovács Balázs, mmi@art.pte.hu

Szeptember 23. péntek 19.00
Kutatók éjszakája

19:00 - Multimédia performansz workshop műhelybemutató az Európa Pont és a PTE-MK Média- és Alkalmazott Művészeti Intézete szervezésében

20.00 - Bolcsó Bálint hangszobrász interaktív "hangkiállítása", ahol a látogatók hétköznapi tárgyak és saját hangjuk segítségével hozhatnak létre komplex zenei struktúrákat. A létrejövő; hangzó folyamat alakításában véletlen-algoritmusok és valósidejű; internetes források is részt vesznek, így a születő; hangzóanyag minden esetben egyedi és megismételhetetlen.

20.30 - Grandpierre Attila: Bartók Béla népzene-felfogásának jelentősége a természettudomány legújabb eredményeinek fényében - beszélgetés

22.00 - rubik.erno.trio kísérleti jazz koncert Az egy éve alakult együttes free jazz-t és improvizált zenét játszik – ad hoc groove-okkal és elektronikus hangzásokkal fűszerezve. Egyaránt nyitottak az absztrakcióra és a mindennapi élet “talált tárgyainak” játékos beemelésére. Legfontosabb azonban számukra a közös lélegzet és a pillanat sodrása, ami mindent eldönt.

Szeptember 30. péntek 19.00
Nők a tudományban és a művészetben

Beszélgetés olyan nőkkel, akik komoly tudományos karriert futottak be. Hogyan érték el mindezt, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? Az este folyamán ezekre a kérdésekre kapunk választ.

A programok Rutkai Bori és a Specko Jedno koncertje zárja. A formáció dalai radikálisan eltérő műfajok keveredéseiből születnek (punk, tango,verbunkos, zsoltár, disco, freejazz, himnusz, metál, stb.). A végeredmény: egy zeneileg folyamatosan változó, intenzív, szórakoztató és egyéni költészettel áttüzesített üzeneteket hordozó repertoár.

A mínusz egyedik és a nulladik nap után tegnap volt a Sziget első „rendes” napja. Mi is kint vagyunk, sőt, van egy teljes Európa Színpad, ahol jobbnál-jobb európai zenekarokat hallgathattok. Szemezgettünk egy kicsit a kínálatból :)



Ismo Alanko, Finnország
("Was it Jesus other devil who turned wather into wine")
augusztus 11., csütörtök 19:00

Ismo Alanko, a Johny Cash hangú finn énekes a közelmúltban pipálta ki az 50. életévét. Számtalan arany- és platinalemezt tud maga mögött, és úgy tud egy nagyszínpadnyi csődületet szórakoztatni ebben a korban, hogy sem nyomasztó retróhangulat, sem Klárika nincs a közelében. Teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a húszas éveiben new wavet, punkot és rockot is játszó zenész rengeteg finn másolt kazettán volt megtalálható a kilencvenes években. Ja, és egy finn filmben, ő játszotta Istent! Akkor most ki csinált a borral mit???  



Söhne Mannheims, Németország
("Freedom is so close that you could almost touch it")
augusztus 11., csütörtök 20:40

A német együttest annyian alkotják, mint egy rezesbandát gyerekkórussal (nyilván túlzunk, de volt már rá példa, hogy húszan is zenéltek a színpadon). Az R&B-t, reggaet, rockot, hiphopot és popot is elegyítő banda inkább érzelmesebb húrokat penget. Na nem kell megijedni, csak éppen annyira, amennyire a durvának számító, köpködős német nyelv engedi. Németország és Ausztria megőrül ezért a zenéért, és biztosak vagyunk benne, hogy a Sziget szőke résztvevőinek minimum 76%-a ezen a koncerten fog ugrálni. Hopp, megint túloztunk, de ők kezdték: méghogy a szabadságot megérinteni…  



Killo Killo Banda, Szerbia
("When I’m on my bike you could never get me down, I’m the king of clouds")
augusztus 12., péntek 17:30

Péntekre egyébként a Verdena együttest akartuk ajánlani Nektek, de a zenét hallgatva nem tudtunk szabadulni attól az érzéstől, hogy az olasz mégis inkább Eros Ramazotti nyelve. Úgyhogy irány Szerbia, ahol keményebb az élet (amúgy pedig a szerbeknek egyre jobb a péerjük, észrevettétek?)! A ragga zene (keressük azt a kedves európai polgárt, aki szakértelmével elmagyarázza nekünk, mi a különbség a reggae, a ragga és a dancehall közt, mert amúgy tudjuk, hogy van) elkötelezett híve az együttes frontembere, Vladislav Malesev. A zenésznek nem kisebb a célja, mint bejárni az egész világot, hogy közelebb kerüljön a nemzetek zenéihez. A zenét hallgatva nekünk inkább az az érzésünk, hogy csak Jamaica körül biciklizünk a napsütésben körbe-körbe. De nincs ezzel semmi baj!  



Európa Kiadó, Magyarország
("Ugrálni akarok, vadul ugrálni, a nyomorult mennyeket akarom látni!")
augusztus 12., péntek 20:40

Az URH tagjaiból alakult együttes 1981-ben született, és egyet jelentett a magyar undergrounddal és az alternatív rockkal. Utoljára a kilencvenes évek közepén léptek fel a Szigeten, ma pedig már Kuala Lumpurból, és New Yorkból kell hazarepülniük, hogy az európai nagyközönségnek játszanak. 2004-ben egyébként az EU-csatlakozást ünnepelve léptek fel az A38-on, amiért minden elismerésünk. Nem tudjuk milyen lehetett a ’80-as években a Műszaki Egyetem Bercsényi utcai kollégiumában sikítozni a Mocskos időkre, de most mindenképpen ott a helye mindenkinek, aki ugrálni akar. Vadul.



La Shica, Spanyolország
("Tiraté al fuego y si quema, ¡grita! : pintaté los labios con dinamita")
augusztus 13., szombat 19:00

Azaz dobd el a tüzet, és amikor leégett, sikítsd: Rúzsozd a szád dinamittal! Pont ezért aggódunk mi most. Mert hogy La Shica zenéje olyannyira ragadós és bájolós, hogy abban az enyhén fülledt hangulatban, ami a koncerteken árad, bármit megtennénk, amit a bubi énekesnő parancsol nekünk. A spanyol frontember, Elsa Rovayo kezdetben flamenco táncosnak indult, aztán rájött, hogy érzéki csípőmozgását végülis vérprofi hangjával is kísérheti. A latin, a hip-hop, a bossanova és a funk is keveredik a zenéjében, ami nem zúzós, de szenvedélyesnek mindenképp elmegy. Európa népe, simuljunk össze!  



Triggerfinger, Belgium
("All this dancin’ around again, will it tame the demon inside us?")
augusztus 13., szombat 20:40

A belga mutatóujj most Magyarország felé mutatott, és igen, szombaton az Európa Színpadon mutogat majd tovább ütemesen az ég felé. A keményvonalas rockot játszó zenekar 2004-ben mutatkozott be Belgiumban, és most a flamand AC/DC kísérletet tesz arra, hogy megszelídítse a bennünk lakozó démonokat. Hogy jön össze a keményvonalas rockkal a táncolás? Hát úgy, hogy a pogó és a monoton, bár szenvedélyes fejrázás mellett a rockabillys hangulat bemelegíti az elhanyagolt izületeket is.  



Skyline, Csehország
("It’s crazy night enjoy the ride!")
augusztus 14., vasárnap 17:30

Első hallásra a cseh Skyline ugyanolyan, mint a magyar Neo. Egy nő és egy férfi vokálozik, ugyanaz az elektronikus-pop-indie vonal, ugyanolyan pszichedelikus és ugyanolyan jó. Második hallásra is. A zenekar 1998-ban alakult, jópár cseh díjat és egy légitársaságot is bezsebelt már, és egyetlen cseh együttesként lép fel a Szigeten vasárnap.



Go Back To The Zoo, Hollandia
("Gimme the song I wanna sing, I want it all want everything")
augusztus 14., vasárnap 20:40

A holland fiúk olyannyira lazák, hogy a zenekar fele előbb vállalta el, hogy a zenekar tagja lesz, minthogy hangszeren játszott volna. A városi legenda szerint a basszusgitárost egy Strokes-koncerten szedték össze, aki akkor még basszusgitárt szinte nem is érintett. Az amszterdami banda egész nyáron a német és a holland közönséget szórakoztatja, és csak velünk tesznek kivételt egy napra.