Európa 2020: stratégiai játék haladóknak

Európa 2020-ban...

Papíron, grafikonokon, kalkulált gazdasági mutatókban már létezik! Akik utópisztikus falanszterekben, mátrixokban gondolkodnak, azoknak megnyugtatásként mondjuk, sem Spielberg, sem William Gibson, sem a Wachowski testvérek nem vettek részt az Európa 2020 elnevezésű stratégiai programterv előkészítésében.

Az Európa 2020 kistestvére a Lisszaboni Stratégia volt. Az Európai Bizottság 2000-ben nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 2010-re az EU gazdasági versenyképességét radikális mértékben javítsa, miközben a fenntartható fejlődés szempontjait is szem előtt tartja. Lássuk be, a kicsit sem szerény terv csak részben volt sikeres. 2010-ben, amikor már egyértelművé váltak a hiányosságok, a Bizottság a felgyülemlett tapasztalatokkal és a tanulságok feldolgozásával kezdett bele a jelent érintő Európa 2020 fejlesztési tervbe.

A terv hasonlít az elődjéhez, de kidolgozottabb, a „mit” helyett a „hogyan”-ra helyezi a hangsúlyt, és a részfeladatoknak immáron felelősei vannak. A 2020-as célokat öt fő pontba tömörítették, amelyek a foglalkoztatást, az innovációt (K+F), az enrgiatakarékosságot és éghajlatváltozást, az oktatást és a szegénység kérdését érintik. A terv ebben az évtizedben azért is lehet sikeresebb, mert a tagállamok egyéni felajánlásuk szerint teljesítik a kitűzött terveket, így a teljesítmény mérhető és hasonlítható külön-külön és az elvárt összteljesítmény tükrében is. Például az egész Unión belül az Unió lakosságának 75%-át szeretné a foglalkoztatottak közt tudni, ebből az országok saját lehetőségeikhez mérten veszik ki a részüket. A felajánlásokon sajnos még csiszolni kell, hiszen ezidáig azok összege nem éri el az össztervezetet.

Az Unió emellett 7 új kezdeményezést is útnak indított a gazdasági növekedés érdekében. Ezek konkrétabbak az előzőeknél, és csak úgy lehetnek hatékonyak, ha a tagállamok összefognak a nemzeti célok elérésében. A projektek nevei a következők: Európai digitális menetrend, Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform.

Persze a 2020-ig vezető út sem teljesen akadálymentes. Ott van néhány ország, - köztük Portugália és Görögország - akik csak kölcsön fejében képesek a tervezet végrehajtására – vagy éppen sehogy. Az államadósságot a hátukon cipelőknek (mint Magyarországnak is) pedig úgy kell fejlődést eszközölniük, hogy költségvetésüket továbbra is konszolidálják. Az EU-s Gazdálkodj okosanban például Nagy-Britannia módszertani és elvi okok miatt eleve nem is hajlandó felfedni a kártyáit.

És tényleg, a Monopolyval ellentétben itt nem öröm a másik hátránya, hiszen az összefogás a cél. Viszont, ahogy a jóöreg magyar Gazdálkodj okosanban is, a stratégia mellett a nevelő szándék is megvan – elsősorban a környezettudatosság, energiatakarékosság és egyéb környezeti és társadalmi problémák kiemelésével. Hogy leegyszerűsítsük az Európa 2020 céljait, elég a társasjáték néhány vezényszavára gondolni: „Zárd el jól a csapot!”, „Ne szemetelj!”, „Ne dohányozz!”, „Könyvutalványt nyertél”, stb. Persze a hasonlat nem tökéletes, de mindenki elismerheti, a 10 évig tartó stratégia legalább annyira hosszadalmas lesz, mint egy kör a jóöreg Kádár-kori társasjátékból...