Az elsőbálozó Sziget-látogatóknak mindig meglepetés a "civil falu", ami a maga nemében legalább olyan jó, mint a koncertfelhozatal. A visszatérő szigetelők pedig délutánonként hazajárnak az infosátrak közé :)



Mint szinte minden évben, most is lesz Európai Unió a Szigeten, egészen pontosan European Meeting Point. Csak néhány kiragadott programpont: beszélgetés az online média szerepéről az arab forradalmakban, offline Balkán-Twitter, óriástársas, Szociopoly és Európa Kaszinó.

A részletes programot itt találjátok. Találkozunk a Szigeten! :)

Bár az uniós intézményekben kitört a nyári szünet, mi azért posztolunk, méghozzá a lengyel barátainkról szóló sorozat utolsó részét. Van olyan, aki a címben szereplő félmondatot nem tudja folytatni? Ugye, hogy nincs!

Sőt! A lengyelek még messzebre mennek: Polak, Węgier, dwa bratanki (Lengyel-magyar, két testvér), azaz egyenesen rokoni kapcsolatként aposztrofálják az évezredes viszonyt. ĺgy vagy úgy, vitathatatlan a két nép vonzalma. De miért?

Egy nap:
Március 23-a hivatalosan is a lengyel-magyar barátság napja, amelyről kölcsönös országgyűlési határozat is született. Az ünnepnap apropójából 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László és Lech Kaczynski Győrben a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. A szobor két egymásba fonódó tölgyfát ábrázol, amelyek természetesen a két nemzet szimbólumai.

Négy dinasztia:
A lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatok az Árpádok, Piastok, Anjouk és a Jagellók idejéhez kötődnek. Szinte minden generációban akadt olyan uralkodó vagy uralkodónő, aki a másik nemzetből választott párt, mintegy vérfrissítésként.

Egy védőszent:
Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig, Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet kisebbik lánya. A magyar trónt Máriának, a lengyelt pedig Hedvignek szánták, akit eredetileg Habsburg Vilmossal jegyezték el. Mivel azonban az öntörvényű lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, elűzték, Hedvig pedig elfogadta a frissen kikeresztelkedett pogány litván, Jagelló Ulászló házassági ajánlatát (egyben ez a Jagelló-dinasztia megalapításának pillanata is).

Egy baráti gesztus:
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, így a lengyel katonák és a lakosság egy része a szomszédos országokba, köztük Magyarországra menekült. Tízezrével érkeztek a lengyelek, akiknek a magyar kormány meg is szervezte a jogvédelmet és az ellátást.

3000 liter vér:
1956 nem csak a magyarok, de a lengyelek történelmi éve is. A lengyel testvérek szinte azonnal a magyar ’56-os forradalom ügye mellé álltak, hiszen azon a nyáron ők is ugyanabban a cipőben jártak. Az elmondások szerint közel háromezer liter lengyel vér érkezett azokban a napokban Budapestre.

Egy mutáció:
Egy kutatás szerint akár még genetikailag is alátámasztható, hogy a magyarok és lengyeleknek vérrokonok, bár ezt tudományos körökben aligha fogadná osztatlan egyetértés. Egy vizsgálat szerint a lengyelek és a magyarok génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az Y kromoszómán található R1a1 mutáció. A kissé délibábos fejtegetés szerint a két nép kb. 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Két csatlakozás:
Nem lehet véletlen, hogy a két ország egyszerre lett a NATO-nak és az Európai Uniónak is a tagja. Az előbbihez még 1999-ben, az utóbbihoz 2004-ben csatlakoztak a nemzetek kéz a kézben. Ráadásul most is egy éven belül lettünk soros elnökök az Unióban.



Egy busz:
Kissé rendhagyó módon hirdette egy Báthory Expresszként elnevezett „kultúrbusz” a lengyel-magyar összetartozást. A kisbusz mindkét országon végiggurult, és minden megállóhelyen, két napon keresztül gyűjtötte a helyiek által őrzött emlékeket.

Egy tucat emléktábla:
Nem keltenek ugyan nagy feltűnést, de néhány pesti épület fala is a barátság hirdetőtáblájaként szolgál. A Szent István-bazilikában található II. János Pál pápa látogatásának emléktáblája, az Egyetemi Templomban látható a lengyelországi Częstochowai Madonna másolata, a Zeneakadémia egy szalonjában Liszt mellett Chopin-plakett csüng, az Opera épületében pedig Moniuszko lengyel zeneszerző szobra áll.

Sokan vagyunk, sok felé utazunk, mégis ugyanazok a kérdések merülnek fel bennünk, ha nyaralni indulunk Európában. Ha Horvátországon keresztül szeretnék Olaszországba utazni, kell útlevél? Mennyibe kerül egy SMS Londonból? Mért van ma bezárva minden bolt Bulgáriában? A diákigazolványom érvényes Bécsben is? Utánajártunk!

Roaming az EU-n belül
Az Unió 2007 óta szabályozza az európai mobiltelefon-szolgáltatók szabta roamingköltségeket. Az Unióban roamingoláskor a kezdeményezett hívások díja percenként legfeljebb 35 cent, a külföldön fogadott hívások díja pedig 11 cent körül mozog. Az árak 2012 júniusáig érvényesek, de az Unió újabb árcsökkentéseket tervez. A szolgáltatókat ráadásul kötelezték, hogy például magas adatforgalom esetén SMS-ben tájékoztassák az ügyfelet, aki így nem kap sokkot a számla megpillantásakor. A külföldi kiruccanás előtt azért pásztázzuk át a mobiltelefonunk – különösen az okostelefonunk – beállításait, hogy néhány állandóan futó internetes alkalmazás ne okozzon bosszúságot.

Útlevél vagy személyi?
Nagylaknál feladni az erdélyi kirándulást elég kellemetlen. Jó tisztában lenni azzal, hol ellenőrizhetnek minket az országhatárokon, és hol kell gyógyszernek álcázni az ajándék Unikumot. Hivatalosan személyivel utazhatunk az EU tagállamokon belül, továbbá Norvégiába, Liechtensteinbe és Izlandra. A svájci határokon 2008 óta nincs személyi ellenőrzés, de az áruforgalmat máig szemmel tartják. Továbbra is határellenőrzésre és benzingőzös várakozásra kell számítani a schengeni övezeten kívüli öt EU-országban: Bulgáriában, Cipruson, Romániában, az Egyesült Királyságban és Írországban (utóbbi két ország nem is tervezi a belépést). Itthonról Ukrajnán kívül elvileg minden irányba elég a személyi igazolvány (tehát az isztriai nyaralás miatt nem érdemes útlevelet kiváltani), de a magyar-szerb határon ettől függetlenül akadhatnak problémák. Akik idén a nyár utolsó fesztiváljának a Belgrade Beerfestet választják (érdemes!), jobban járnak az útlevéllel.



Valuták az EU-ban
Na igen, a valuta. Talán ma már senki nem keres a pénzváltóknál német márkát vagy olasz lírát, Lengyelországban viszont még mindig zlotyért mérik a tejkaramellát! De nem csak ott, Dániában, Svédországban, Csehországban, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és az Egyesült Királyságban sem megyünk sokra az euróval, hiszen ezen országokban nem az a hivatalos fizetőeszköz. Az euró az eurózónán kívül hivatalos fizetőeszköz még Monacóban, San Marinóban, Vatikánvárosban, Andorrában, sőt, Montenegróban és Koszovóban is, bár utóbbiakban nem épp szabályosan.

Egészségbiztosítás
2005-től már egy plasztik kártya is elég, ha a spanyol tengerparton megcsípne a medúza. A kártyát a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adja ki azoknak, akik a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak. A kártya ingyenes, így melegen ajánlott a beszerzése. Ha átmenetileg turistaként tartózkodsz a 27 tagország valamelyikében, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában, és orvosilag szükséges ellátást igényelsz, ugyanolyan elbánásban részesülsz majd, mint az adott ország állampolgárai. Figyelem, azokért az ellátásokért, amelyekért a tagországok állampolgárainak is fizetni kell, bizony nekünk, magyar állampolgároknak is ki kell nyitni a pénztárcánkat!

Diákigazolvány
A magyar diákigazolvány nem jogosít fel az EU tagállamokban érvényes kedvezmények igénybevételére! Az egyes szolgáltatók természetesen saját hatáskörben dönthetnek az igazolvány elfogadásáról, de ne várjuk, hogy az osztrák kalauz feltétlenül elfogadja majd a feléje nyújtott magyar nyelvű plasztikkártyát. Viszont Európában két nemzetközi diákigazolvány típust is elfogadnak, mégpedig az International Student Identity Cardot (ISIC) és az EURO<26 kártyát. Az EURO<26 nem épp értelemszerűen a 30 éven aluliaknak kínál kedvezményeket (a korhatárt nem rég emelték). A kártyához nem szükséges tanulmányi jogviszony!

Munkaszüneti napok
Jó tisztában lenni azzal, hogy mikor és hova NE utazzunk, vagy ha utazunk, akkor a hűtőszekrényt telepakolva lássunk neki a napnak, mert bizony a boltok és a múzeumok is zárva tartanak. Az összes nemzeti ünnepet fejben tartani képtelenség, de azért vannak átfedések. Augusztus 15-én (Nagyboldogasszony ünnepén) Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában sem fogunk túl sokat shoppingolni. Piros betűs nap még július 21, amikor Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Cipruson lepődhetünk meg, ha nem vigyázunk eléggé.

Az EU a bőrünket is óvja
Az Európai Bizottság ajánlása szerint került kidolgozásra a napvédő kozmetikumokon található jelrendszer, köztük pl. az UVA- és UVB-logó bevezetése, és az olyan kifejezések „kivezetése”, mint a „teljeskörű védelem”. Az UVB sugárzás ugyanis leégést okoz, az UVA-sugárzás a bőr idő előtti öregedésért felelős, és zavarokat okoz az immunrendszerben. Ezért olyan naptejet vagy olajat kerressünk, amely egyaránt véd az UVA- és az UVB-sugárzás ellen is. Az Európai Bizottság egységesítette a szöveges megjelöléseket is, amelyeket a hagyományos fényvédőfaktor-szám mellett kell feltüntetni.

Egy szám mind fölött
Ha a jó tanácsok ellenére valahol mégis bajba jutunk, akkor hívjuk a 112-t! Ugye mondanunk sem kell, hogy az Európa-szerte használható sürgősségi hívószámot is Brüsszelben találták ki? :)

Egészen pontosan a negyedik munkanapját kezdi a lengyel elnökség. Összeszedtünk nektek néhány komoly és kevésbé komoly javaslatot, hogy átérezhessétek a lengyel hangulatot :)

Nézz meg egy lengyel animációt: Tomek Bagiński Mozgókép című filmje ugyan jókedvre nem fog deríteni, de mindenképpen megérdemli a körülbelül öt perces figyelmet. 2003-ban ugyanis Oscar-díjra is jelölték a Francisról, egy átlagosnak tűnő hivatalnokról szóló történetet. Aztán persze kiderül, hogy a történet nem annyira átlagos, hiszen a főhős a fényképezés történetében átütő jelentőségű szerkezet megalkotásán dolgozik. A rögzített képek pedig egy pillanatban mozgásba lendülnek… Ne lepődj meg, ha a film végén a főhőssel együtt egy könnycseppet te is elmorzsolsz!
http://www.imdb.com/title/tt1567247/

Tegyél be egy kis lengyel zenét: …és ne törődj a nyelvi szakadékkal! Lengyelország egyik legismertebb reggae-bandájának, a Paprika Korpsnak érdemes a zenéjét a nyári napsütésben hallgatni (a szerencsések június 23-án az Európa Pontban élőben is dünnyöghették a meg nem értett lengyel szavakat). A lengyel csapat Európa majdnem összes országát végigturnézta már, és mindenhol nagy népszerűségnek örvend. A reggae, hip-hop, dub, punk és népzenei elemeket is tartalmazó zenében talán Te is megtalálod majd a zenei ízlésednek megfelelőt.
http://www.myspace.com/paprikakorps

Főzz valami „lengyelt”: Végy 4-5 fej céklát és előre emészd meg a tényt, ebből bizony leves lesz! A lengyel gasztronómia egyik legjellemzőbb jegye, hogy levest mindenkor és mindenből készíteni lehet. A levest kedvelő nemzet legrégebbi étele, amellyel a világ egyetlen más konyhájában sem fogsz találkozni, a savanykás, sűrű, kolbásszal vagy félbe vágott főtt tojással szervírozott żur. Specialitásnak számít a fiatal céklából főzött, húsos derelyével gazdagított céklaleves, a barszcz czerwony. Kedvelt nyári étel az aludttejből és zöldségekből készült hideg leves, a chłodnik is, amelyhez régen rákhús dukált.
http://malackaraj.blog.hu/2010/09/17/panszlav_egyseg

Menj el egy kiállításra: A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó kiállítást rendezett, amely a magyar és lengyel történelmi kapcsolatok ezer évét tekinti át. Az oklevelek, arany- és ezüstérmék, beszédes műtárgyak között végre fény derülhet a sokat emlegetett mondás eredetére is (Lengyel-magyar két jóbarát). Nagyszabású építkezések látványos rekonstrukciói, gazdag multimédiás és fényképbemutatók, zenék és versek segítenek elfelejteni a sokszor doh szagú múzeumi hangulatot. A kiállítás június 1-jén nyitott meg, és szeptember 30-ig bármikor megnézheted a múzeum első emeletén.
http://www.mnm.hu/hu/kiall/Exhibition.php?ID=72580

Tanulj meg egy-két lengyel szlenget: Ha túlléptél a legalapvetőbb kifejezéseken, mint Cześć (Szia), Dziękuję (Köszönöm), Górskie Ochotnicze Pogotowie Ratunkowe (Önkéntes Hegyi Mentők), akkor nem árt elkezdeni tanulmányozni azt a nyelvet, amivel igazán beilleszkedhetnél a lengyelek közé. Például ha nagy mulatozásba szeretnénk kezdeni a polákok földjén, csak szépen artikulálva ejtsd ki az ochlaj (ivászat, tivornya) szót, és ne lepődj meg, ha vígan italozó népek néznek vissza rád. Témába vághat még, így jó, ha a kolejka szót is ismered, ami az alkoholból kikért köröket jelenti. Ha valaki egyéb tárgykörből is szeretné felvértezni nyelvtudását, irány egy nyelvtanolyam!
http://www.lengyelintezet.hu/node/3749

Ülj be bátran egy kispolszkiba: A Polski Fiat egy lengyel autómárka, a szocialista ipar csúcsterméke. A bernáthegyi kutyánál csak kicsivel nagyobb autót az olasz FIAT cég ugyanis Lengyelországban gyártatta. Sokszor nyuszibusznak, bádogbugyinak vagy egérkamionnak is csúfolták. Bátran ülj be vagy préselődj be egy ilyen gépjárműbe, és élvezd, hogy az anyósülésről könnyedén be tudsz nyúlni a csomagtartóba (amit akár kesztyűtartónak is nevezhetünk).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Polski_Fiat

Pénteken Budapesten jelentette be Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítását. A bonyolult név vonzó projektet takar. Az egyik legnépszerűbb biztossal a konferencia után beszélgettünk.

Valójában mit takar az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest, angol rövidítéssel EVHAC?

Jaj, ne is mondja ezt az EVHAC-ot. Ön szívesen venne részt egy olyan programban amit EVHAC-nak hívnak? Szörnyű, néhány héten belül muszáj lesz egy jobb nevet kitalálnunk.

Ez szerencsére a program érdemeiből semmit nem von le. Az EVHAC hátterében részben törvényi kötelezettség áll, részben pedig az Unió humanitárius politikájának irányát mutatja. A Lisszaboni Szerződés rendelkezett a Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról, melynek célja, hogy az európai fiatalokat önkéntes alapon bevonja a válságkezelésbe és segítségnyújtásba. A biztosi kinevezésem után szembesültem vele, hogy bár a kötelezettség adott, a megvalósítással kapcsolatban az átlagosnál is több a kérdőjel. Ezeket próbáljuk most eltüntetni.

A Segítségnyújtási Hadtest a gyakorlatban nagyon röviden azt jelenti, hogy európai fiatalok részt vehetnek mondjuk egy természeti katasztrófa utáni helyreállítási munkákban.

Ma délután 4 órakor élő Facebook chat Kristalina Georgievával a Segítségnyújtási Hadtestről. Ha kérdésed van, ne hagyd ki! Kattints ide!

Ez akár veszélyes is lehet.

Ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni, három eszközzel is. Egyrészt a Segítségnyújtási Hadtestet nem “forró pontokon” vetjük be, hanem olyan helyeken, amik már nem szerepelnek az esti híradókban. Ezeknél a válságoknál általában sokkal nehezebb is utánpótlást találni, mert az erőforrásokat elszívják a friss problémák. Másrészt tapasztalt mentorszervezetek irányítják ezeket az akciókat, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektetünk az önkéntesek képzésére, beleértve akár a pénzügyi és projektmenedzsment felkészítést, vagy a kulturális földrajzot is.

Hol tart jelenleg a Segítségnyújtási Hadtest felállítása?

Nem szeretnénk fejet ugrani a medencébe, hogy aztán közben derüljön ki, nem is tudunk úszni. Meggyőződésem, hogy ebben a témában a civil szervezetek sokkal jobban látják a jó szabályozás követelményeit. Ezért is örültem nagyon, hogy a magyar elnökség nem hagyományos konferenciát rendezett, hanem igazi eszmecserét, ahol kávéházi asztalok mellett beszéltük át a kérdéseket.

A konferencián végül három mintaprojekt beindításáról állapodtunk meg, a Francia Vöröskereszt, a Save the Children és az Önkéntes Tengerentúli Szolgálat mentorálásával. Ezeknek a 6 hónapos – egy éves projekteknek a tapasztalatait szeretnénk alaposan kielemezni jövő nyáron, ősszel pedig benyújtjuk a részletes szabályozást a Parlament és a Tanács elé. Ha a tervek szerint haladunk, jövő télen már felállhatnak az első hadtestek.

Abban mindenesetre megállapodtunk a magyar kollégákkal, hogy tíz év múlva megint leülünk a kávéházi asztalok mellé, és átbeszéljük a projektet.

Magyarországon az önkénteskedés hiába vonzó, sokak számára luxus. Ezt megpróbálja orvosolni a program?

Bulgáriában nőttem fel, pontosan tudom, milyen egy viszonylagosan szegény ország állampolgárának lenni az Unióban. Nálunk sok egyetemista külföldre, akár Amerikába megy dolgozni nyaranta, hogy finanszírozni tudja a következő félévét. Ezzel nem tudunk versenyezni, de abban tudunk segíteni, hogy az önkéntesség ne legyen anyagi teher.

Terveink szerint az Európai Önkéntes Szolgálathoz hasonlóan az Unió fizetné az önkéntesek utazását, szállását és ellátását. Emellett komolyan dolgozunk azon, hogy az önkéntesként eltöltött hetek-hónapok egyetemi kreditként is elszámolhatók legyenek. A fiatalok életre szóló, akár szakmai tapasztalatokat szereznek egy-egy ilyen akció alatt, nekünk pedig meg kell találnunk a módját, hogy ezt hivatalosan is elismerjük.

Milyen tudásra, tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy Segítségnyújtási Hadtestbe?

A legkülönbözőbb tudásra. Nem csak a terepen dolgozókra van szükségünk, de olyanokra is, akik akár munka mellett tudnak támogatni egy-egy projektet adminisztrációval, marketinggel, weblapfejlesztéssel. Kutatásaink szerint az uniós állampolgárok 80 százaléka támogatja a humanitárius akciókat, így nem félünk attól, hogy nem lesz elegendő jelentkező.

Mindenki ismeri a békefenntartó kéksisakosokat. Ezentúl lesznek uniókék kabátos segítségnyújtók is?

Pontosan erről van szó. A program egyik része az önkéntesek bevonása, a képzések, a háttérinfrastruktúra megszervezése. A világ Európán kívüli része ebből annyit fog látni, hogy európai fiatalok, európai zászló alatt segítenek a bajbajutottaknak tekintet nélkül az állampolgárságra, nemre, etnikai vagy vallási hovatartozásra és politikai meggyőződésre. Európaiként akár még jemeni hadurak közé is jó elmenni tárgyalni (leszámítva az ilyen “meetingek” alatt nekünk is kötelező khatrágást), mert tudják, hogy komoly és segítő szándékkal érkezünk.

Az Unió a világ gazdaságának mintegy 20 százalékát adja, a humanitárius segítségnyújtásnak viszont több mint a felét. Itt az ideje, hogy ezt megmutassuk. Arcot szeretnénk adni Európának, méghozzá szerethető és segítő arcot, amivel a világ összes polgára képes azonosulni.

Van egy nép, melyről még a szakemberek sem tudják, hányan vannak pontosan. Egy nép, melynek soha (legalábbis az emberi emlékezet szerint soha) nem volt saját országa, ám tucatnyi ország kultúráján rajta hagyta a keze nyomát. Egy nép, mely talán az utolsó szereplője volt a középkori nagy népvándorlásnak – és reméljük, lassan révbe ér.

A romákról van szó. Azokról a romákról, akik hiába élnek évszázadok óta velünk, még azt sem tudjuk igazán, hányan vannak szétszóródva a világban. A becslések a minimum gyanús 5 milliótól a 12 millióig terjednek. Legyenek akárhányan is, nincs még egy ilyen nép, mely ennyire ezerarcú lenne: úgy őrizték meg saját gazdag hagyományaikat, hogy minden kultúrából képesek voltak meríteni.

A romák történelméről nem blogposztot, hanem könyvet érdemes írni. A kérdés friss európai uniós vonatkozásai azonban – szerencsére – megkerülhetetlenné teszik a témát.

Romák szinte mindenhol vannak a világban, Brazíliától Andalúzián át Törökországig. A világ roma népességének nagyobb része azonban négy országban él, Spanyolország mellett Magyarországon, Romániában és Bulgáriában (itt majdnem 5 százalék az arányuk). 2004, különösen pedig 2007 után világossá vált a hiányosság: az Uniónak nincs igazából véleménye a roma integrációról, nincsenek a párbeszédet segítő programok, nincs egységes európai álláspont.

A felismerés cselekvést szült, méghozzá az Európai Unió működési rendjéhez képest kifejezetten gyors és hatékony cselekvést. Az európai állam- és kormányfők a jövő héten minden valószínűség szerint aláírják az Unió első romastratégiáját, melyben elévülhetetlen érdemei vannak magyar elnökségnek.

A keretstratégia – mert a részletek kidolgozását a dokumentum bölcsen a tagállamokra hagyja – elsősorban az oktatásra és a foglalkoztatásra koncentrál. Arra a két területre, mely nem is elsősorban a jelen, hanem a jövő szempontjából megkerülhetetlen. A halmozottan hátrányos helyzetű, diszkriminációval küzdő roma népesség szempontjából fontos az akut problémák kezelése – de talán ennél is fontosabb, hogy a most születő roma gyerekek már egy másik világban nőhessenek fel.

Jó hír, hogy Brüsszelben a különböző világnézetű magyar politikusok gyakorlatilag 2004, tehát a kezdetek óta képesek felülemelkedni a politikai viszályokon. A romastratégia kialakításában a Fideszes Járóka Lívia mellett az előző kormány által kinevezett biztos, Andor László is kulcsszerepet játszott, és a háttérintézményekben is a magyar kollégák vitték a hátukon a projektet. A munkájuk gyümölcse az Európai Tanács jövő heti ülésén érhet be: itt fogadhatják el a dokumentumot az állam- és kormányfők.

A romastratégia siker Brüsszelben, siker itthon, és – ez a legfontosabb – siker a sok milliónyi európai roma számára, akire végre felfigyelt a nemzetközi nagypolitika. Megérdemlik, hogy révbe érjenek.

Június hátralevő részében nem csak itt a blogon beszélünk majd sokat a lengyelekről, de az Európa Pont programjai is körülöttük forognak majd. Nem csak azért, mert szeretjük őket – dwa bratanki, itp. – hanem azért is, mert ők veszik át tőlünk az elnökségi feladatokat július 1-től.

A szeretet és a megbecsülés évszázados hagyomány a lengyelek és a magyarok között. Itt az idő, hogy kicsit többet is megtudjunk róluk! Csak semmi komolyság, én mondom az ábécét, te stoppolsz...

Állat (H): HERING – A hering Lengyelországban különleges elbírálás alá esik. A mélyen hívő és vallásos lengyelek még a húsvéti böjt alatt is fogyaszthatják. Van tejfölös balti hering, hering olajban, gombával, hagymásan, nyersen, göngyölve stb. Lengyelország évek óta nagyhatalom halakban, műrákban, nyúlhalkaviárban és ruszliban is. A Szovjetunióban, amikor az élelmiszerboltok kongtak az ürességtől, ruszlit azért mindenhol lehetett kapni. És persze vodka után is hering dukál!

Növény (B): BÖLÉNYFŰ – Lengyelországban él az utolsó vadonélő európai bölénycsorda. Ez a faj 1523, II. Zsigmond August rendelete óta védettnek minősül! A lengyel-fehérorosz határ környékén fekvő Bialowieza nemzeti park tisztásain nő a bölényfű, amelyet a vadon élő ritka bölények előszeretettel legelnek. Ebből a fűből hagyományosan egyetlen szálat tesznek a Zubrówka nevű lengyel vodkába, aminek kellemes ízt és zöld árnyalatot kölcsönöz.

Tárgy (K): KÉPREGÉNY – A lengyelek különleges műfajjal, képregénnyel próbálják felélénkíteni a jelenkori nemzedék történelem iránti érdeklődését. A holokauszt-képregény műfaja furcsán csenghet, nem is szoktunk hozzá, hogy Sztálin képregényalakban jelenjen meg Truman és Churchill társaságában. A borítón a 16-os korhatár szerepel, hiszen az amúgy szerelmi történet fogatlan és hajatlan halottak közt folyik.

Híres ember (C): COPERNICUS – Az közismert, hogy a lengyelek velünk ellentétben igencsak mobilak, így a világ minden részén élnek. Az viszont kevésbé, hogy egy-egy jól ismert név mögött is lengyelek állnak. Nicolaus Copernicus, aki a heliocentrikus modelljével alapjaiban változtatta meg a világról alkotott képünket, szintén lengyel gyökerekkel rendelkezett. Élete során volt plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, és nem utolsó sorban a világ egyik legtehetségesebb „hobbicsillagásza” (Kopernikusz életéről melegen ajánljuk Koestler Alvajárók című könyvét).

Ország (L): LENGYELORSZÁG – Az ország magyar elnevezéséről a legtöbb lengyel nem hallott még, cserébe viszont mi sem nagyon hívjuk magunkat wengernek. Mi az óorosz lendo szóból „fabrikáltuk” a tájegység nevét, ami irtásföldet, szűzföldet jelent. Az ország hivatalosan a Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság nevet viseli . A polák szó a polan nevű szláv törzs nevéből eredhet vagy egy másik etimológiai okfejtés nyomán a pole, azaz a mező szó lehet a kifejezés gyökere.

Város (K): KRAKKÓ – A hindu vallás szerint a Földön hét, titokzatos energiaforrás van. A hiedelem szerint ezek Delhiben, Mekkában, Rómában, Jeruzsálemben, Velehrádban, Delphoiban és Krakkóban találhatók. A csakra a Szent Gereon-kápolna maradványai között fejti ki hatását, aminek mágikus erejében jópáran hisznek. A várudvar bal oldalán húzódó falat, amely a legenda szerint a titokzatos követ rejti magában, elkerítették, hogy megóvják a hozzá simuló testrészektől.

Könyv (T): TURULPÖRKÖLT – A legrangosabb lengyel irodalmi díj, a Nike-díj tulajdonosa idén a Turulpörkölt írója, Krzysztof Varga volt. A könyv nagy visszhangot váltott ki a közönség körében. Varga ugyanis, a magyar gasztronómiát és a magyar melankóliát fűzte össze a regényben. A magyaroknak nem biztos, hogy elnyeri a tetszését a kritikus hangvételű könyv, mindenesetre álljon itt néhány fejezetcím ízelítőül: Kádár-paprikás, Horthy-pecsenye, Búcsú és Lehel pörkölt, Szent-István szalámi, Gyurcsány és Orbán lecsó, Kossuth-szalonna, Árpád-fasírt.

Kattints ide az Európa Pont júniusi programjaiért! Paprika Korps (PL) és Riddim Colony (H) koncert, lengyel-magyar slam poetry és hasonló kulturális csemegék a terítéken.

A Duna, mint folyó, közlekedési útvonal, ivóvízbázis kiemelt szerepet kap és kapott a magyar EU elnökség alatt. A Duna azonban sokkal több, mint földrajzi fogalom: kultúrákat összekötő kapocs. És most ne a megszemélyesített Duna terebélyességéről szóló népdalokra gondoljunk.



A Duna integrációs szerepének fontossága sokadszor kerül elő Magyarország és Európa történelmében. Íme néhány kiragadott momentum, ami azt bizonyítja, hogy – József Attilával szólva – a Duna „múlt, jelen és jövendő”.

Dunai Szövetség (1850)

Kossuth Lajos már 1850-ben felismerte, hogy a Duna mellett élő nemzeteknek közös a sorsa. A dolog szépséghibája, hogy a közös sors Kossuthnál főleg közös ellenséget jelentett: a Dunai Szövetség Magyarország (Erdéllyel), Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek összefogása lett volna a Habsburgok ellen. A terv az 1848-49-es szabadságharc bukásával természetesen érvényét vesztette, de maga a gondolat tovább élt, és számos eszmei utódot inspirált.



Dunai Egyesült Államok (1912)

Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, Magyarország területi integritásának megőrzését látta a „Dunai Egyesült Államok” létrejöttében. A modern, polgári gondolkodású politikus a nemzetek és az azon belül élő nemzetiségek együttélésének megoldását várta a föderációtól, amely öt ország szövetségeként jött volna létre: Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország és a jugoszláv népek (Illíria) összefonódásával. Jászi jól érzékelte a Monarchia belső problémáit, és előre látta a helyzet tarthatatlanságát, ám tervét a nagypolitika soha nem vette igazán komolyan.



Tardieu-terv (1932)

A világgazdasági válság közepette is születtek ötletek Közép-Kelet Európa összekapcsolására, ráadásul nem is a régióból. Tardieu, a francia miniszterelnök terve szerint a Duna vízgyűjtő területein élő nemzetek, köztük Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária vámuniót hoztak volna létre. Mivel azonban Ausztriának derogált volna „az öt koldus ország” szövetsége, az olasz és a német érdekekkel pedig ellentétes volt a terv, a Duna menti országok ismét nem közösködtek egymással.



Duna-stratégia (2011)

Bár maga a terv megelőzi a magyar elnökséget, a Duna-stratégia a legfontosabb elnökségi prioritások egyike. 2011 lévén a terv már nem az ellenség kitúrását, nem a nemzetiségek kérdésének megoldását és nem is a rég megoldott vámok ügyét szolgálja, hanem a manapság sokkal aktuálisabb, környezetvédelmi, közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési, és kulturális projekteket öleli fel. Ez az első terv a témában, mely hivatalos elfogadást nyert: az Európai Parlament 549 igen szavazattal áldását adta rá, és már „csak” a megvalósításra vár. Jelenleg is külön munkacsoport dolgozik a tervezet gyakorlatba ültetésén. Ha a stratégia sikeresnek bizonyul, akkor az egész Unió számára modellé válhat, és az európai belső piacot újabb, szorosabb integrációk erősíthetik. A régióból Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint a közeli vagy távoli jövőben a csatlakozásban reménykedő Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna lesznek a társaink a nagy terv véghezvitelében.

161 év után így valósulhat meg a nagy terv: ha a Dunai Szövetség nem is jöhetett létre (itt van helyette a sokkal nagyobb Európai Unió), mégis minden eddiginél szorosabbá válik a Duna-menti népek összefogása. Kevesen gondolnak bele, de a Duna a világ egyik „legnemzetközibb” folyója. 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Eltérő nyelvű, kultúrájú, vallású népcsoportokat kovácsol össze gazdasági régiók, kulturális kölcsönhatások mentén. Ha lehet, akkor az első folyónak járó Nobel-békedíjat neki adjuk ☺.