…legalábbis ha azt nézzük, átlagosan hány napot kell ledolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazt a fizetést vigyék haza. Bár a megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, mégis jelentős különbség van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely a legfrissebben publikált uniós felmérés alapján még mindig 16,4% a nők és a férfiak átlagos bére között. Az Európa Pont nőnapi beszélgetése ezt a jelenséget járja körül – nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez!
Ez a szám országonként változik, Magyarországon az átlagnál egy kicsit nagyobb a különbség (17,6%), de közel sem olyan nagy, mint mondjuk Észtországban (27,6%), Csehországban, vagy épp Ausztriában (25,5%). A legkisebb különbség a nemek javadalmazásában a legfrissebb adatok alapján Lengyelországban (1,9%) Szlovéniában (4,4%) és Olaszországban (5,5%) volt kimutatható.
A jelenség háttere
Miből adódik ez a különbség? Ennek egy része közvetlen diszkrimináció következménye, amikor a nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint a férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk még ilyennel. Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan alulértékelt területeken, amelyeken átlagosan alacsonyabb az átlagfizetés – többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban vagy pedagógusként. A hagyományoknak és a sztereotípiáknak is nagy szerepe van abban, hogy bizonyos – egyébként magasra értékelt és jól bérezett szektorokban – kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben). Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, 2010-ben az EU-ban az egyetemi hallgatók majdnem 60%-a volt nő. A nők emellett kevésbé vannak jelen vezető pozíciókban – a vállalatvezetők 32%-a, a mérnökök és tudósok mindössze 29%-a nő, az „üvegplafon” sok esetben tartja vissza a nőket attól, hogy szakmájukban egy bizonyos szintnél feljebb jussanak. Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely szintén összeütközésbe kerül sok esetben a karrierrel – a családi és gyermekgondozási feladatok zöme még mindig a nőkre hárul, a nők gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat.
Miért érdemes küzdeni a nemek közötti fizetésbeli egyenlőségért?
A bérszakadék a legtöbb nőt végigkíséri karrierje és nyugdíjas évei során is: a kevesebb fizetéshez általában alacsonyabb nyugdíj is társul, így a nőket jobban veszélyezteti az időskori elszegényedés. Erkölcsi érvek mellett gazdaságiak is alátámasztják, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan bért kapjanak ugyanazért a munkáért: a nemek közötti egyenlőség a minőségi munkahelyek és a magasan motivált munkaerő elérésének kulcsa. A minőségi munkahelyek erősítik a pozitív munkahelyi légkört, ahol minden dolgozó megbecsülésnek örvend az általa elvégzett munkáért. A munkaadók nyernek azzal, ha hatékonyabban hasznosítják a nők készségeit és tehetségét például képességeik elismerésével, a munkahely és a család közötti egyensúly megteremtését segítő irányelvekkel, továbbá képzési és karrierépítési lehetőségekkel. Azok a vállalatok, amelyek egyenlőségi terveket és stratégiákat hoznak létre, a férfiak és a nők számára egyaránt a legjobb munkahelyeket teremtik meg. A munkájuk megbecsülését érző alkalmazottak nagyobb magabiztosságra tesznek szert, ami hatékonyságuk mellett innovációs készségüket is erősíti. A pozitív munkahelyi légkör vonzza az ügyfeleket, fokozza a teljesítményt és szárnyakat adhat a versenyképességnek.
Ha érdekel a női esélyegyelőség kérdése, gyere el hozzánk ma este – nőnaphoz kapcsolódó programunkon Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea, az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátora beszélget a témáról. Az este folytatásában Takáts Eszter akusztikus koncertjét hallgathatjátok meg. Az eseményről további információ Facebook oldalunkon olvasható.
A témát folytatjuk, írásunk második részében a bérszakadék elleni küzdelemről, az EU és a tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységéről és a jó példákról olvashattok.
További információ a bérszakadékról:
Márciusban két jeles nemzetközi ünnepnap szolgáltatott témát programjainkhoz: március 8-án világszerte a nőket ünnepeljük, 21-én pedig a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről emlékezünk meg. Ennek megfelelően márciusban a „jogok Európája”, ezen belül is a női esélyegyenlőség és az antirasszista törekvések kerülnek fókuszba az Európa Pontban.
A nem
zetközi nőnap alkalmából egy beszélgetéssel és egy koncerttel várjuk az érdeklődőket: 8-án, csütörtökön elsőként a férfiak és nők fizetésénél tapasztalható bérszakadékról lesz szó. Meghívott előadóinkkal (Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátor) arról beszélgetünk, hogy mennyiben érvényesül jelenleg Európában és Magyarországon az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelve. A beszélgetés után Takáts Eszter és zenekara lesz a vendégünk, akik akusztikus felállással érkeznek az Európa Pontba.
A női egyenjogúság kérdéskörénél minduntalan felvetődő dilemma, az anyaság és karrier összeegyeztethetősége. Március 22-én Péterfy Bori, a sikeres énekeső és a Nemzeti Színház művésze jön el hozzánk, aki első gyermeke, Doma születése után a közeljövőben tér vissza az életét eddig meghatározó színpadokra. Az est során többek között anyaságáról és jövőbeli terveiről faggatjuk.
Az aktuális kiállításunk is a női vonalat erősíti: főszereplője Karen Blixen dán bárónő, a huszadik századi dán irodalom nagy alakja, aki életének jelentős részét Afrikában élte le, és ennek hatására lett belőle igazi író. Blixen élete az önéletrajzi regényéből készített, számos díjjal kitűntetett Távol Afrikától című filmből lehet ismerős a magyar közönségnek. Blixennek íróként és asszonyként is egyaránt része volt sikerben és kudarcban – az életét bemutató kiállítást a Dán Kulturális Intézet jóvoltából március 27-től látogatható az Európa Pontban.
Filmklubunk Jasmila Žbaniæ bosnyák rendező Úton (Na putu) című 2010-es filmjét mutatja be. Luna és Amar boldogan élő fiatal pár, akiknek kapcsolatát váratlan akadályok nehezítik. Amikor Amar egy fundamentalista közösség hatása alá kerül, Lunának szembe kell néznie azzal, hogy a szerelem talán nem elég ahhoz, hogy összetartsa őket. A filmet 2010-ben a Berlinale versenyprogramjában mutatták be, rendezőjének korábbi filmje, a Szerelmem Szarajevó 2006-ban ugyanitt a Berlinale fődíját nyerte. A március 9-i vetítés után vendégünk Pilcsik Tünde, a Regina Alapítvány elnöke.
Március 21-ét 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy 1960-as dél-afrikai, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Ettől kezdve ezen a napon ünnepeljük az antirasszizmus világnapját. A világnap alkalmából 21-én, szerdán 6 órától előre felkészített csapatok vitáznak erről a tételmondatról: „az ember alapvetően önző lény”. A vitában bemutatjuk a magyar történelem több kiemelkedő, a jogvédelem és az emberi jogok érvényesítése terén maradandó nyomot hagyott személy (pl. Raoul Wallenberg, Sztehlo Gábor) életművének részleteit, dilemmáikat, sorsukat. A vita után a győri Romano Trajo lép fel nálunk. A roma, magyar és német muzsikusokból álló zenekar autentikus lovári és beás cigány népzenét játszik hagyományos roma hangszereken, mint az akusztikus gitár, kanna, kanál – ezeket egészíti ki az ének és a szájbőgő, nagybőgő, mandolin és darbuka. Az est végén a Dresch Quartet ad koncertet – a névadó Dresch Mihály a magyar jazz egyik legsokoldalúbb szaxofonosa, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
A hónap elején még egy különleges vendégünk lesz: 7-én, az Európa Szalon e havi rendezvényén a világhírű fiatal cseh közgazdász, Tomáš Sedláček tart előadást nálunk a jelenlegi válság okairól és bestseller könyve alapján „a jó és a rossz közgazdaságtanról”. Ezt követően egy beszélgetés keretében bizonyítja, hogy miért sorolja őt a Yale Economic Review az „öt legnagyobb közgazdász elme” közé. Sedláček jelenleg a Cseh Kereskedelmi Bank (CSOB) fő stratégiai tanácsadója, számos egyetemen tart előadásokat, korábban Václav Havel köztársasági elnök valamint a cseh pénzügyminiszter tanácsadójaként is dolgozott.
A hónap végén (30-án) folytatódik a bevándorlók helyzetével foglalkozó Media4us program, amelynek célja, hogy a nagyközönség számára láthatóbbá tegye a bevándorlókat és beilleszkedési erőfeszítéseiket. A mostani angol nyelvű műhelyfoglalkozás a hazánkban élő bevándorlók médiában történő megjelenítéséről szól, amelyre elsősorban olyan újságírói tapasztalattal rendelkező fiatalokat várunk, akik részt vennének az itt élő külföldiek életét bemutató weboldal írásában, vagy szerkesztésében.
Márciustól folytatódik a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös előadássorozata, az Európa Akadémia – ebben a félévben a migráció témáját járjuk körül. További információ az előadások időpontjáról és témájáról a www.euakademia.info oldalon található.
Az Európa Pont minden márciusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Az Európa Pont következő vendége a világhírű, fiatal cseh közgazdász és publicista – egy biciklista Prágából, aki 24 éves korában első munkájaként Václav Havelnek dolgozott gazdasági tanácsadóként, akit a Yale Economic Review az öt legnagyobb közgazdász elme közé sorolt, és akinek „a jó és a rossz közgazdaságtanáról” szóló provokatív könyvét 2011 végén a Washington Post az öt kötelezően elolvasandó közgazdasági témájú könyv közé sorolta. Európa Szalon sorozatunk következő vendége Tomáš Sedláček.
Sedláček jelenleg az egyik legnagyobb cseh kereskedelmi bank fő stratégiai tanácsadója, emellett a prágai Károly egyetemen (és számos más egyetemen) tanít közgazdaságtant és filozófiát. Sedláček szenvedélyesen szereti munkáját, és igyekszik mások számára is bebizonyítani, hogy a közgazdaságtan valóban szórakoztató és jóval több a számok unalmas bűvölgetésénél, absztrakt matematikai modelleknél.
Népszerű könyvében nyomon követi az emberi kérdezés történetét a Gilgames eposztól az Ó- és Újszövetségen, Descartes és Adam Smith gondolatain keresztül egészen a Harcosok klubjának fogyasztói társadalmáig, illetve napjaink világválságáig. Írásával megkérdőjelezi és újraértelmezi a korábbi közgazdasági dogmákat, és igyekszik bemutatni, hogy a közgazdaságtanban nemcsak a hideg racionalitás munkál, de az erkölcsi értékek és értékválasztások ugyanolyan részét képezik, mint a tudományosan levezethető igazságok. A közgazdaságtan nem választható el jó és rossz harcától – szerinte kulturális jelenség, korunk civilizációjának terméke, így át van szőve filozófiával, mítoszokkal, erkölccsel, vallással, pszichológiával, művészetekkel. A könyv napjaink olyan alapkérdéseit boncolgatja provokatív módon, hogy mi a közgazdaságtan értelme, miért élünk a növekedés bűvöletében, ez-e az egyetlen követhető út, honnan jön és merre vezet minket fejlődés eszméje, megéri-e jónak lenni.
Sedláček az írást eredetileg szakdolgozatnak készítette, de azt „megkérdőjelezhető tudományos értéke” miatt nem tudta megvédeni. Ezt követően az írást átdolgozta és könyv formátumban kiadta – a könyv hamarosan bestseller lett Csehországban, 2011 nyári megjelenése után az Egyesült Államokban is – számos méltató cikk jelent meg a könyvről a világsajtóban. Az amerikai zeneszerző legenda Quincy Jones például ezt mondta a könyvről: „Soha nem hittem volna, hogy a közgazdaságtanról ilyen érdekesen és izgalmasan lehet írni! Hihetetlen, hogy a közgazdaságtan milyen szorosan összefügg a művészetekkel, zenével és a filmekkel…”
Írásának groteszk látás-, illetve színpadias ábrázolásmódja lehetővé tette, hogy színdarabbá írják át, melyet teltházas előadásokon játszottak a Prágai Nemzeti Színházban, és tavaly Londonban is sikerrel bemutattak. Könyvének magyar fordítása sajnos még várat magára, de kárpótlásul az érdeklődők most személyesen is találkozhatnak Sedláčekkel. Március 7-én, szerdán a Cseh Centrum és az Európa Pont közös rendezvényén ugyanis az Európa Pont vendége lesz, ahol egy rövid előadás után Weyer Balázs és Muraközy Balázs lesznek beszélgetőtársai. Az eseményen szinkrontolmácsolás is lesz, a belépés – ahogy az Európa Pont összes rendezvényére – ingyenes.
Kedvcsinálóként nézzétek meg az alábbi videót, amelyen a könyv alapján készült színdarabból láthattok részleteket angol felirattal:
Ezen a videón pedig a szerző mesél könyvéről:
Kép forrása: www.tomassedlacek.cz
Különleges vendégünk lesz kedden: a sokoldalú Alexander Brody jön el hozzánk, a sikeres üzletember és szépirodalmi alkotó, akinek „hazája Magyarország, otthona a nagyvilág”.
Alexander Brody művészek között nőtt fel – nem véletlen, hogy későbbi életpályája során az írás felé fordult. Alexander Brody nagyapja Bródy Sándor, a híres író, nagybátyja pedig a szintén elismert novellista, Hunyady Sándor. Családja nagypolgári életvitelével együtt járt az is, hogy a korabeli művészvilág és elit számos jeles képviselője (a kor nagy színészei, írói, politikusai, tudósai) voltak bejáratosak a Bródy családhoz.
Alexander Brody iskoláit még Magyarországon kezdte, de egyetemi tanulmányait már az Egyesült Államokban, a Princetonon folytatta, akkor még diplomatának készült. A diploma megszerzése után azonban a reklámszakmában próbált szerencsét, a világ egyik legsikeresebb reklámügynökségénél, a Young and Rubicamnél kezdte kifutófiúként, amelyet – több mint harminc év után – az elnöki székből hagyott ott. Brody reklámipari sikerének egyik titka, hogy mindig tudott valamilyen nem várt ajánlatot tenni az ügyfeleknek, emellett ugyanilyen fontosnak ítélte meg a jó munkaerő megbecsülését. Ezzel kapcsolatosan elhíresült az az eset, amikor szembeszállt egy nagynevű megrendelőjével, aki folyamatosan megalázóan bánt munkatársaival, mondván „pénzes ügyfelet bármikor tudok találni, jó munkatársat annál nehezebben”. A reklámiparban Brody szinte mindent elért, amit csak lehetett – egy ideig ő volt a Reklám Világszövetség (IAA) elnöke, vezetése idején vette fel tagjai közé a szervezett többek között Kínát és Magyarországot is.
Alexander Brody immáron több mint háromnegyed évszázad során gyűjtött és gyűjt tovább – barátokat és műtárgyakat; könyveket és költeményeket; epigrammákat és aforizmákat, ízeket és illatokat. Először az Egyesült Államokban, majd Magyarországon több kötete jelent már meg, melyek közül a legutóbbi A bolygó fénye – Hunyady Sándor arcképe tavaly, amelyben egyszerre idézi meg Hunyadi Sándor arcképét és azt a miliőt, ahol és ahogy az írói életmű létrejött. Brody nem csak alkotóként, de támogatóként is jelen van a magyar irodalmi életben, őse tiszteletére megalapította a Bródy Sándor-díjat, amely az elsőkötetes írókat támogatja.
Alexander Brody emellett lelkes sportrajongó, édesapjától (Bródy János, a magyar lóversenysport kiválósága, a negyvenes években az Ügető Igazgatója) örökölte a lovak szeretetét, de ugyanígy rajong a zenéért és a művészetekért. Mindezek mellett azt vallja magáról, hogy életében két dologra büszke: hogy van egy fia, Sandy és egy kislánya, Thyra.
Alexander Brodyt mindezekről Nagy József újságíró kérdezi Európa Szalon című sorozatunkban, az Európa Pontban február 28-án. A rendezvény ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Az Amerikai Filmakadémia ma este (éjjel) osztja ki a filmvilág egyik legfontosabbnak tartott díját, az Oscart. Európában évről évre sokan fanyalognak a Filmakadémia döntéseit látva, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ez a művészek számára az egyik legnagyobb elismerést jelentő díj, amely bár alapvetően hollywoodi beállítottságú, sohasem hagyja figyelmen kívül az európai alkotásokat sem.
A legtöbb jelölést Martin Scorsese első 3D-s filmje, a Leleményes Hugo (Hugo) kapta, szám szerint tizenegyet, többek között legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó Oscarra is jelölték. A legjobb filmnek jelölt kilenc alkotás között ott találjuk még a George Clooney főszereplésével készített Utódokat, a Brad Pittnek ismét Oscar-jelölést hozó baseballos mozit, a Pénzcsinálót, a szintén Brad Pitt főszereplésével elkészült Az élet fáját, Steven Spielberg háborús-lovas moziját, a Hadak útjánt. Jelölt még Woody Allen időutazós vígjátéka, az Éjfélkor Párizsban, a szeptember 11-i New York-i terrortámadásról szóló Rém hangosan és irtó közel, a házvezetőnők életét bemutató A segítség, valamint a Hollywood némafilmes korát idéző fekete-fehér mozi, A némafilmes.
Az európai filmművészetet, illetve az európai alkotókat kedvelőknek sem okozhat csalódást a jelöltek listája: a nomináltak között jó pár európai filmet, illetve európai művészt találunk – ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.
Ilyen például az est másik legnagyobb esélyese, a tíz Oscarra jelölt, és legjobb filmnek jelöltek között már említett A némafilmes című alkotás, amelynek témája ugyan hollywoodi, a film maga francia. A briteket már meghódította a film, a Brit Filmakadémia díjkiosztóján, a BAFTA-n hét díjjal már tarolt a mozi, amit ugyanígy szerettek otthon: most pénteken a francia Oscarnak számító César díjátadón hat kategóriában, köztük a legfontosabbakban nyert a film. Cannes-ból és a Golden Globe-ról sem mentek haza üres kézzel az alkotók, a film főszereplője, Jean Dujardin francia színész pedig mindhárom fesztiválról elhozta a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. Dujardin az Oscaron is a legnagyobb esélyesnek számít, bár kategóriájában olyan jól csengő hollywoodi nevekkel kell megküzdenie, mint George Clooney, Brad Pitt vagy Gary Oldman (az ötödik jelölt a mexikói Demián Bichir). Filmbéli partnere, az argentin származású francia színésznő, Bérénice Bejo szintén jelölt a legjobb női mellékszereplők között.
A francia szál jelen van még Woody Allen legutóbbi mozijában, az Éjfélkor Párizsban című filmben is – amellett, hogy a film Párizsban játszódik, ebben a női főszerepet az Edith Piaf megformálásért négy évvel ezelőtt Oscar-díjat kapott Marion Cotillard játssza. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb svéd(-dán-német) filmje, a Stieg Larsson bűnügyi bestsellerén alapuló, Niels Arden Oplev által rendezett A tetovált lány Hollywoodban újraforgatott remake-je szintén kapott öt jelölést. Bár sokak szerint az átdolgozás nem sok újat hoz a svéd eredetihez képest, az Akadémia kedvelte, többek között a női főszereplőt, az összelyuggatott arcú Rooney Marát is jelölte Oscarra.
A német film nagy alakja, Wim Wenders is izgulhat az Oscar éjszakáján: a Pina Bausch életéről készített 3D-s filmje a legjobb dokumentumfilmek között verseng az Oscarért – a német rendező számtalan nemzetközi díjjal büszkélkedhet, de Oscart eddig még nem nyert.
A legjobb rövidfilmnek járó Oscarra jelölt filmek között az európai kisfilmek dominálnak: az indiai gyermekkereskedelemről készített Raju című rövidfilmet Max Zähle és Stefan Gieren jegyzi a Hamburgi Media Schoolból, a filmet egy indiai filmművészeti iskolával együttműködésben készítettek. Az északír kisfilm, a Pentecost (Pünkösd) egy fiatal srác vívódásáról szól, el kell döntenie mi a fontosabb: a foci vagy a mise, a The Shore (A part) című film, amelyet a Hotel Ruanda rendezője (Terry George) jegyez, egy Amerikából 25 év után Észak-Írországba visszatérő férfi történetét meséli el. A norvég Hallvar Witzø Tuba Atlantic című filmje pedig egy halálra készülődő 70 éves férfi utolsó napjait mutatja be.
Az európai színészek közül a brit Janet McTeer jelölt a legjobb női mellékszereplők között, a Glenn Close által rendezett Albert Nobbs című filmben a rendezővel együtt olyan nőket alakítanak, akiknek a 19. századi Írországban csakis magukat férfinak kiadva érvényesülhettek – a két színésznő bizarr átalakuláson ment keresztül a film kedvéért. Szintén jelölték a brit Kenneth Branaghet a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra az Egy hét Marilynnel című filmben nyújtott alakításáért. Branagh a filmben a legendás brit színészt, Laurence Olivier-t játssza – ez a színész ötödik Oscar-jelölése, őt a legjobb rendezők és színészek között is jelölte már korábban az Akadémia. Branagh kategóriájában egy másik legendás színésszel, az idén 83. életévét betöltő svéd Max von Sydow-val versenyez a díjért, akit a szeptember 11-i New York-i tragédiát feldolgozó Rém hangosan és irtó közel című filmben nyújtott alakításáért jelölt az Akadémia.
Mindezen kategóriák mellett természetesen ott a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar kategóriája, ahol minden évben képviselteti magát az európai filmművészet egy-egy remeke is. Idén két európai filmet találunk a jelöltek között: a belga Rundskop (angol címe: Bullhead, rendező: Michael R. Roskam) egy zsarnoki természetű marhatenyésztőről szól, aki folyamatosan pumpálja magát szteroidokkal, és zavaros ügyleteket folytat egy illegális húskereskedővel. A másik jelölt a lengyel In Darkness (rendező: Agnieszka Holland) pedig egy olyan emberről szól, aki a nácik által megszállt lengyel városban, Lwówban (a mai ukrán Lvivben) saját élete kockáztatásával lengyel zsidók tucatjait menti meg a biztos haláltól. Sajnos magyar részről Tarr Béla filmjét, a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Torinói ló című művet nem válogatta be az amerikai zsűri az öt jelölt közé. Ebben a kategóriában tavaly a dán rendező, Susanne Bier Egy jobb világ című filmjét jutalmazták Oscar-díjjal, amelyet múlt hónapban filmklubunkban is megnézhettetek.
Szurkoljunk ma éjjel együtt az európai művészeknek!
Míg 17 évvel ezelőtt az európaiak alig egy százaléka internetezett, ma Európában közel 250 millió ember használja napi szinten a webet, a digitális korszak időszakában másodpercek töredéke alatt világszerte hihetetlen mennyiségű személyes adat továbbítására és megosztására kerül sor. Az e-kereskedelem, a közösségi oldalak, az online játékok és a felhő alapú számítógépes szolgáltatások korában rengeteg információt tárolnak rólunk online, személyes adataink illetéktelen kezekbe kerülése pedig hatalmas károkat okozhat nekünk – éppen ezért különösen ügyelnünk kell ezen adataink védelmére.
Adatainkat nemzeti és uniós jogszabályok is védik (amely utóbbi reformja jelenleg is zajlik), emellett mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy mások ne élhessenek vissza személyes adatainkkal. Ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttük, hogy mire érdemes odafigyelni a netezésnél – a lista természetesen nem kimerítő, de írásunk végén további hasznos információforrásokat találtok, ahol még több tippet kaphattok az internetes adatvédelemmel kapcsolatban.
Online jelenlét, jelszavak
Manapság egyre több ügyünket intézzük személyes utánajárás helyett kényelmesen a fotelból, azaz az internet segítségével. Weben keresztül kezeljük a bankszámlánkat, fizetjük a rezsit, rendelünk könyveket vagy repülőjegyet, levelezünk, regisztrálunk ügyintézéshez, kutatunk online adatbázisokban, vagy épp jótékonykodunk valamilyen szervezet javára – ilyenkor mindig oda kell figyelnünk, nehogy a kényelem a biztonság rovására menjen.
Ennek egyik legnyilvánvalóbb módja az interneten végzett ügyletekhez szükséges jelszavak körültekintő megválasztása. A kézenfekvő jelszavakat, például a saját nevet vagy a lakóhelyet nagyon egyszerű megfejteni, ehelyett számok, kis és nagybetűk és írásjelek legalább 7 karakter hosszúságú kombinációját érdemes jelszónak használni. (Az ilyen módon generált megjegyezhetetlen jelszavak bevésésére bevált módszer, hogy egy kulcsként használt, számokat is tartalmazó mondat szavainak kezdőbetűit használjuk, kiegészítve valamilyen írásjelekkel, például: 17 vagy 18 ismerőse van Viviane Redingnek a Facebookon? – 17v18ivVRaF?). Fontos emellett, hogy jelszavainkat rendszeresen megváltoztassuk, és lehetőség szerint ne használjunk egységes jelszavakat több felületen. Érdemes az újonnan vásárolt szoftverek alapbeállításait is megváltoztatni, amelyek gyakran a legegyszerűbb – hackerek és adathalászok számára legkönnyebben feltörhető – jelszavakat használják kezdeti (default) beállításként.
Mire figyeljünk internetes vásárlásoknál?
Inkább válasszunk utánvétes fizetési módot, így kevésbé tudnak minket átverni. Mivel a weben keresztül vásárolt árukra is ugyanolyan garanciák vonatkoznak, mint az üzletben vásárolt termékekre – figyeljünk rá mindig, hogy a garancialevelet megkapjuk az áru átvételekor. Többek között a garancia érvényesítéséhez is ismerni kell az adott céget – óvakodjunk az olyan cégektől, amelyek honlapjukon nem adják meg az üzemeltető cég adatait. Megrendelés előtt mindenképpen ellenőrizzük az adott webshop üzletszabályzatát, amely rögzíti a vásárlás legfontosabb feltételeit (például fizetési és szállítási kondíciókat). Szintén érdemes ellenőrizni, hogy az online bolt rendelkezik-e adatvédelmi szabályzattal, vagy üzletszabályzata kitér-e a személyes adatok védelmére. Legyünk óvatosak személyes adataink megadásánál, bankkártyánk számát vagy egyéb érzékeny adatot csak akkor adjunk meg, ha meggyőződtünk arról, hogy a webáruház valóban megfelelően kezeli azokat.
Mire érdemes figyelnünk a közösségi oldalaknál?
A közösségi oldalak világszerte egyre elterjedtebbek, a világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook csak Európából közel 230 millió regisztrált felhasználó adatait tárolja – a közösségi oldal üzemeltetőinek pedig nem titkolt célja, hogy a felhasználók adatait gazdasági céllal továbbhasznosítsa.
Mivel személyes profilunk, adataink sok esetben mások számára is könnyedén hozzáférhetők, elsőként arra kell nagyon ügyelnünk, hogy mi magunk milyen adatokat teszünk közzé az interneten. Közismert tény, hogy állásinterjúk alkalmával az új munkaerőt kereső cégek HR-esei előszeretettel böngésznek utánunk ezeken az oldalakon, számunkra ismeretlenek is gyakran kezdik azzal az információszerzést rólunk, hogy lenyomoznak valamelyik ismert közösségi oldalon – érdemes tehát vigyázni arra, hogy mit (milyen adatokat, képeket, akár megjegyzéseket) tárunk a nagyvilág elé. A feltöltött adatok megválogatása mellett arra már sokkal kevesebben figyelnek, hogy mi az, ami „látható” személyes profiljuknál, éppen ezért mindenképpen fontos, hogy ellenőrizzük az adott közösségi oldal adatvédelmi beállításait, és tudatában legyünk annak, hogy az adatlapunk pontosan mely részei láthatók bárki számára. Érdekes, hogy a Facebook működése során úgy változtatta adatvédelmi alapbeállításait, hogy mára az egyik végletből – a „majdnem minden privát”-tól a „jóformán minden nyilvános” megközelítésig jutott – a jogvédők, és többek között az Európai Unió épp ennek a megközelítésnek a lehetséges negatív következményeitől igyekszik megóvni a felhasználókat.
Nem mindegy tehát, hogy mi az alapbeállítás – többek között ez az ellentmondás is megjelenik az Európai Bizottság által kezdeményezett új adatvédelmi szabályozásban, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a mostaninál egyértelműbb szabályokkal biztosítsa az internethasználók adatainak a korábbinál erősebb védelmét. Az új jogszabályok többek között megszüntetik az európai adatvédelmi előírások töredezettségét, amely a jelenleg érvényes, vonatkozó uniós irányelv eltérő értelmezéséből és gyakorlati átültetéséből fakad. Az új szabályozás – amely még tárgyalási szakaszban van – biztosítani kívánja, hogy az egyének könnyebben hozzáférhessenek majd saját adataikhoz, és továbbíthassák személyes adataikat a különböző szolgáltatók között (az adathordozhatóság joga). A jogszabály előírná az online közösségi hálózati szolgáltatások számára, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az általuk gyűjtött és feldolgozott személyes adatok mennyiségét, illetve hogy az alapbeállítások szerint az adatok ne legyenek nyilvánosak. Emellett biztosítaná a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („the right to be forgotten”), amelynek értelmében az adatkezelők kötelezettsége, hogy töröljék az adott személyek személyes adatait, ha az érintett személy kifejezetten kéri azok törlését, és nincs jogos indok a megtartásukra.
A Bizottság által előterjesztett javaslatról még megállapodásra kell jutniuk az uniós intézményeknek, az új szabályozás várhatóan 2-3 éve múlva lehet hatályos az uniós országokban. Az adatvédelmi jogszabályok reformjával kapcsolatban eligazítást nyújt a Bizottság rövid magyar nyelvű ismertető brosúrája, akit részletekbe menően érdekel az új javaslat, a Bizottság ezen oldalán keresztül megtalál minden lényeges információt a jogszabályokról.
Ne feledjétek, az interneten többet mutattok meg magatokból, mint gondolnátok – csak okosan!
Az íráshoz felhasznált források, amely oldalakon további hasznos információ olvasható az internetes adatvédelemmel kapcsolatban (a címekre kattintva olvashatod):
- Az EUvonal összefoglalója az internetes vásárlásról
- Európai Fogyasztói Központ Magyarország ismertetője az internetes vásárlásokról
- Európa Önökért: Vásárlás az interneten
- saferinternet.hu
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
- a leggyakrabban használt operációs rendszer online adatvédelmi tanácsai
- Webshop
Az Erasmus vitathatatlanul az EU egyik legsikeresebb és legnépszerűbb programja, amit ha lehetőség nyílik rá, vétek kihagyni a felsőoktatásban tanuló magyar diákoknak. Az Erasmus amellett, hogy ismereteinket bővíti, hasznos külföldi tapasztalatot ad, más környezettel, kultúrákkal, élethelyzetekkel ismertet meg és az embert nyitottá teszi – emellett jó szórakozás is (ahogy azt például a Lakótársat keresünk című film bemutatta). Sok új barát, utazások és „erasmusos bulik” – aki volt, annak biztos feledhetetlen élményeket nyújtott, aki még előtte áll, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia.
Az elmúlt 25 év
A program idén ünnepli 25. születésnapját, és évről évre több hallgatót segít külföldi tanulmányokhoz. Tavaly 4 100-nál is többen vettek részt Magyarországról a programban, ami rekordnak számít – ha folytatódik a jelenlegi trend, akkor az idén szeptemberben induló tanévben ünnepelheti a program fennállása óta a hárommilliomodik (!) résztvevőjét. Ebből a hárommillióból több mint harmincezer fiatal Magyarországról utazott egy másik országba.
A legnépszerűbb célállomások általában Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország; a legtöbb Erasmus ösztöndíjast is ugyanezen országok, illetve Lengyelország küldi. Az általános trendtől kicsit eltérve a legtöbb magyar cserediák németországi egyetemet céloz meg, ezt követően olasz, francia, spanyol és holland egyetemek fogadják a legtöbb magyar diákot.
A kiutazó hallgatók 80 százaléka a családban az első, aki külföldön is tanul – ez azt mutatja, hogy a program által nem csak a tehetős családok gyermekei szerezhetnek európai tapasztalatokat. A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Unió közel hárommilliárd eurót irányzott elő az Erasmus támogatására, a 2011/12-es tanévben több mint 250 000 hallgató vesz részt a programban.
Hogyan lehet részt venni a programban?
A programban felsőoktatási hallgatók vehetnek részt, akik legalább két lezárt félévvel rendelkeznek már anyaegyetemükön. Jelenleg 33 ország tagja a programnak – a 27 uniós tagállam mellett Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. A hallgatók egy vagy két félévet hallgathatnak át egy másik, hasonló profillal rendelkező külföldi egyetem vagy főiskola valamelyik szakára, ebben ösztöndíj (magyar hallgatók számára havonta kb. 340 euró) is segíti őket. A választott kurzusért, amelyre a tanulmányi megállapodás vonatkozik, a fogadó intézmény részére semmiféle egyetemi díjat, tandíjat, regisztrációs díjat nem kell fizetniük a hallgatóknak.
Fontos tudni, hogy a részvétel pontos feltételeiről, a támogatás elnyeréséhez szükséges esetleges vizsgáról mindig a küldő (hazai) intézmény nemzetközi osztálya dönt, tehát nem „központilag” kell pályázni az ösztöndíjra. A részvételhez általában jó tanulmányi eredményre és magabiztos nyelvtudásra van szükség. A választható külföldi intézmények attól függnek, hogy az anyaegyetemnek mely külföldi intézményekkel van együttműködési megállapodása. A programot hazánkban a Tempus Közalapítvány koordinálja, így náluk lehet érdeklődni a program alapvető működésével kapcsolatban, míg a részvétel pontos feltételeiről az adott felsőoktatási intézmények nemzetközi osztálya, illetve az Erasmus koordinátorok adnak tájékoztatást.
Erasmus nagykövetek
Idén a programban résztvevő 33 ország mindegyike Erasmus nagyköveteket választott, akik a jubileumi évben személyesen népszerűsítik a programot. Országonként egy-egy olyan hallgatót és oktatót azért jelöltek ki, akik szakmai és magánéletére az Erasmus program nagy hatással volt.
Magyarország egyik Erasmus nagykövete Bakos Piroska televíziós műsorvezető és riporter, aki még a 98/99-es tanévben töltött egy szemesztert a pécsi tudományegyetemről a németországi az Odera menti Franfurt Europa-Universität Viadrina egyetemén. A magyar uniós elnökség későbbi szóvivője tömegkommunikációt és kommunikációt hallgathatott a német egyetemen, és máig jó szívvel gondol a kint töltött időre. „Újfajta gondolkodásmódokkal ismerkedhettem meg kint, amely nagy hatást gyakorolt rám. Nemcsak a nyelvtudásom fejlődött, de nyitottá tett újfajta tapasztalatokra is.” A német egyetemen szerzett tudás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazatérve Bakos Piroska könnyedén el tudott helyezkedni a magyar médiában, a közszolgálati televízió német nyelvű országokkal foglalkozó csapatánál állt munkába riporterként. Bakos Piroska szerint az Erasmus sokat segít abban is, hogy jobban megértsük más országok kultúráját, illetve hogy hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák.
Az Erasmus program 25 éves évfordulójához kapcsolódóan számos rendezvényre kerül sor Brüsszelben és a résztvevő országokban, ezekről a program honlapján található részletes információ.
Az Erasmusról és más mobilitási programokról itt találtok részletesebb hivatalos tájékoztatót, itt és itt pedig Erasmusos sikertörténetekről olvashattok.
Minden generációnak megvan a maga sajátossága, jellemző problémái. Tari Annamária klinikai szakpszichológus, ismert pszichoterapeuta több könyvet is írt már korunk generációiról, a korcsoportok közötti párbeszéd fontosságáról. Az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás évéhez kapcsolódóan kérdeztük Tari Annamáriát ezekről a generációs különbségekről, aki február 16-án az Európa Pontban is vendégünk lesz.
X, Y, Z – a szociálpszichológiában különböző generációk jelölésére szolgálnak. Az 1965 és 1979 közöttiek az X, a 1980-1995-ösök az Y, az 1996 után születettek pedig már a Z generáció tagjai. Az ezek előtti a hajdani „nagygeneráció”, a második világháború utáni baby boom idején, 1946 és 1964 között születettek, akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, a náluk is idősebbek pedig a „veterán” vagy „építő” generáció tagjai.
Az egymást követő generációk közötti kapcsolat sosem volt konfliktusmentes, a felnőtt generációk mindig találtak valamilyen kivetnivalót az ifjabb nemzedék viselkedésében – mennyiben más mégis korunk X, Y és Z generációinak viszonya, mi jellemzi korunk generációs konfliktusait?
A generációk kapcsolatában az Információs Kor beköszöntével jelenik meg a fordított szocializáció (amelyben az internetes és mobilkommunikációs tudást a fiatalabbak birtokolják inkább és ők adják át az idősebbeknek), ami átrendezi a korábbi hagyományos tekintély – tisztelet – bizalom fogalmának megszokott tartalmát. Többek között ez az oka annak, hogy nagyon kell figyelnünk a korosztályok kapcsolatának alakulására. A mai szülők (X) nemzedéke még egy más korban szocializálódott, nekik elég sok fejtörést okoz, hogyan viszonyuljanak kisebb-nagyobb gyermekeik megváltozott szemléletéhez. Jó lenne, ha továbbra is érvényes segítséget tudnának adni, ehhez viszont ismerniük kell ezt a mai világot, ami sok szempontból keményebb, mint valaha.
A jelenkori társadalomban nagyon fontos szerepet játszik a virtuális élet, az internet, a közösségi oldalak, a blogok, az interneten keresztül folytatódó kommunikáció. Mennyiben formálja ez a különböző korúak viszonyát – összehoz, vagy épp mélyíti a generációk közötti szakadékot?
Az Információs Kor a maga törvényszerűségei mentén halad előre, és a technológiai fejlődés több ponton írja át például a korábban megszokott társas viselkedés szabályait, a kommunikációs jellemzőket, a személyiség intimitáshatárait, az exhibíció (énbemutatás), oversharing (megosztás) egyre erősödő tendenciája is sok mindenbe beleszól. A ma már ismerősen csengő „digitális bennszülött és bevándorló” fogalmak is jelzik, hogy az internethasználat mértéke szerint kezdik a kutatók értelmezni a különböző korosztályok magatartását. De én azt remélem, hogy a „szakadék” kezelésére még mindig jó eszköz az offline kommunikáció, a jó érzelmi kapcsolat, a megtartó családi közösség és barátságok.
Az idősödéstől ma mindenki fél, ilyen-olyan eszközökkel igyekszik elkerülni ennek nyomait. A társadalom idős tagjai manapság sokszor inkább koloncként, mint példaképként és az értékek, a tudás és bölcsesség megjelenítőjeként tűnnek fel. Mikor és miért változott így meg az idősek megítélése?
Ezzel kapcsolatban hadd idézzek Tom Wolfe Amerikai kapcsolat című könyvéből: „A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején az idősek Amerikában azért imádkoztak, hogy »Uram, ne nézzek ki szegénynek«. Kétezerben ez így hangzott: »Uram, ne nézzek ki öregnek«. A nemi vágyat a fiatalsággal azonosították, és a fiatalok uralkodtak. Az öregséggel leggyakrabban fellépő betegség nem a szenilitás, hanem a fiatalkodás volt. A társadalmi ideál azt követelte, hogy az ember úgy nézzen ki, mint egy huszonhárom és úgy öltözzön, mint egy tizenhárom éves. Az egész országban idős férfiak és nők minden alkalomra lezseren öltözködtek: farmernadrágokba, feltűnő színekkel csíkozott edzőcipőkbe, sortokba, atlétatrikókba, zakókba és pulóverekbe bújtak, függetlenül attól, hogy mindez hogyan mutatott elöregedett testük lehangoló vonalain, púpjain és a visszeres lábakon” – írta könyvében, amelyben egy amerikai szemével írta le, hogy milyen volt az élet a második évezred fordulóján. Ez hasonlóképpen jelentkezett Európában is – az idősek megbecsülését kikezdte a fogyasztói társadalom a maga médiaüzeneteivel, a látszólagos egészségnevelési kommunikációval, melynek alapvetően az a célja, hogy minél erőteljesebben növekedjen a szépségipar.
Európa folyamatosan öregszik, és az idősek Európában – köszönhetően az orvostudomány fejlődésének és a javuló életkörülményeknek – egyre hosszabb kort élnek meg, miközben úgy tűnik, egy idő utána mintha nem lenne szükség rájuk. Az aktív élettől visszavonuló idősek (az egészségügyi és a szociális rendszer egyre nagyobb igénybevételével) fokozódó terhet rónak az országok költségvetésére, de a jelenség nyilvánvalóan feszültséghez vezet az idős emberek személyes életében is. A probléma megoldásának kulcsa az „aktív időskor” lehet, de ennek megvalósítása nem tűnik olyan egyszerű feladatnak. Hogyan lehet ezeket a feszültségeket kezelni, mit tehetnek az idősek, hogy egy bizonyos kor felett is aktív, tevékeny és boldog tagjai maradhassanak a társadalomnak?
Az Információs Korban már nehezebb közös nyelvet találni az idősebb korosztállyal a fiataloknak, olyannyira más világban élnek. Egy nagyi azonban még ma is hiteles személy lehet, ha bölcsességét szeretettel adja át, és nem indulat feszül a generációs konfliktusok miatt. A nehézség, azt hiszem, pont abban áll, hogy a technológiai fejlődés ellenére azért az életünk még offline körülmények között zajlik, és ebben az idősebbek tapasztalata nagyon sokat segíthetne, de a fiatal korosztály néha valóban azt érzi: felmenőinek nincs pontos fogalma a mai élet kihívásairól, a szinte állandó szorongásokról, a folyamatos megfelelésről, és olyan jövőképről, amiben a bizonytalanság az egyik biztos jellemző. Egy idősebb ember azért ma még sokszor azt gondolja, a fiatal azért is veszíti el az állását, mert „nem volt elég jó”. Miközben a helyzet az, hogy ennek a tényezőnek sok esetben nincs köze a munkaerőpiaci mozgásokhoz.
Milyen módszerek, eszközök segíthetnek áthidalni ezeket a meglévő kommunikációs szakadékokat?
Remélem, nem hangzik sziruposan, de a hitelesség és a megtartó érzelmek (szeretet, tisztelet, figyelmesség) azok a tényezők, amik a legfontosabbak még ma is. Az idősebbeknek meg kell érteniük, hogy a fiatalabbak már egy gyors sebességű világban pörögnek, a fiataloknak meg azt, hogy ettől még vannak olyan dolgok, amiket érdemes meghallgatni...
Tari Annamária személyesen is vendégünk lesz most csütörtökön, február 16-án az Európa Pontban, ahol további gyakorlati tanácsokat ad a generációk közötti feszültségek kezeléséhez. Az esemény részleteiről Facebook oldalunkon tájékozódhattok, szeretettel várunk a beszélgetésen, bármelyik generációhoz is tartozol!