Ahogy korábbi, a programot is ismertető bejegyzésünkben írtuk, az EU legnépszerűbb ifjúságot célzó mobilitási programja, az Erasmus idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez alatt a 25 év alatt – uniós tagságunk előtt, és azóta – több mint harmincezer magyar fiatal élt már a lehetőséggel, és töltött el egy-két szemesztert felsőoktatási hallgatóként egy másik tagország főiskoláján vagy egyetemén.
Áprilisi programunk témái – a fenntartható fejlődés és az irodalom – két e havi eseményhez kapcsolódnak: az április 22-ei Föld napjához, illetve a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz (április 19-20., Millenáris).
Április 20-án, egy egész napos rendezvény keretében a Könyvfesztiválhoz kapcsolódva ismét az európai irodalom kiemelkedő alkotóit látjuk vendégül az Európa Pontban. Az idei Európai Írótalálkozó témája a Befogadó Európa, amely az EU2020 stratégia egyik alappillére. A témát négy szempontból, négy panelben járjuk körül meghívott vendégeinkkel – eljön hozzánk többek között a Könyvfesztivál díszvendége, Claudio Magris Olaszországból, Jostein Gaarder Norvégiából, de itt lesz magyar részről Konrád György is – a részletes program és a résztvevő írók listája az esemény Facebook oldalán részletesen tanulmányozható.
Szintén az európai írótalálkozó keretében jön el hozzánk Janne Teller dán írónő is. Idén – a dán elnökséghez kapcsolódva – Dánia és az észak-európai kulturális régió kerül a könyvfesztivál középpontjába. Teller Semmi című könyve igen érdekes karriert futott be: megjelenésekor nagy vihart kavart, a könyvet sokan veszélyesnek tartották, be is tiltották, de mára az irodalomoktatás része lett a dán iskolákban, több nyelvre lefordították, jelenleg a legnépszerűbb ifjúsági regény az Amazonon. Az írónővel Karafiáth Orsolya beszélget a Könyvfesztivál Díszvendég standjánál.
Április 25-i irodalmi estünk vendége a különleges, játékos stílusban, sziporkázó rímekkel, formai újításokkal és történetekkel szórakoztató író és költő, Varró Dániel lesz, aki tizenéves kora óta ír, illetve ültet át irodalmi műveket magyar nyelvre. Sokan a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéről ismerhetik, de számos ismert színdarab újramagyarításával is hírnevet szerzett, legutóbb pedig „sms-enciklopédiában” (Szívdesszert) mondta el, hogy „kit, miért és mennyire”. Ezen a napon egy másik fiatal magyar író műveiből is szemezgetünk: Lackfi János verseit Heidl György zenésítette meg, amelyeket egy „füstös-merengős, keserű-ironikus, jazzes” koncerten Lovasi András és a Véletlen nevű szupergroup ad elő 8 órától.
A zene játssza a főszerepet nálunk április 25-én is, a Nemzetközi Jazz Napon, amely napot tavaly jelölte ki az UNESCO, hogy felhívja a figyelmet a jazz alkotó, béketeremtő és együttműködést elősegítő szerepére. Az est folyamán meghívott előadóink egy kerekasztal-beszélgetés keretében beszélgetnek a zene szerepéről a nemzetek közötti párbeszéd erősítésében – az est végén Oláh Kálmán ezt „zongorával mondja el”.
Másik fókusztémánk, a fenntartható fejlődés. E havi filmklubunkban, 23-án a magyarországi mozipremier hetében – a Föld napjához kapcsolódva – a Severn, gyermekeink hangja című francia dokumentumfilmet vetítjük. A film Severn Cullis-Suzuki történetét meséli el, aki 1992-ben, tizenkét évesen kiállt az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciájának résztvevői elé, és felszólította őket, hogy gondoljanak az elkövetkező generációkra, és cselekedjenek annak érdekében, hogy leszármazottaiknak is legyen jövőjük.
A zöld gondolatok kerülnek előtérbe április 24-i programunkon is, amikor a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében az élhető és fenntartható városi környezetről hallhattok előadásokat. Szó lesz számos fenntartható példáról, a biodinamikus gazdálkodásról, vagy a mostanában egyre népszerűbb városi, közösségi kertészkedésről, amelynek például a Millenáris park is helyet biztosít. Vendégünk lesz Gönczi Péter is, akit a Debrecenben megvalósított passzív üvegházas – aquapóniás – rendszeréről ismerhettek: hátsókertjében önfenntartó ökoszisztémát hozott létre, ahol egy önmagát hűtő-fűtő házban a pisztráng trágyázza a zöldségeket és fűszereket, a növények pedig tisztítják a halak vizét – az est során az ő előadását is meghallgathatjátok.
Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Az Erasmus programmal már korábban többször foglalkoztunk itt a blogon, most ennek egy speciálisabb változatát, a több (nem csak európai) egyetem együttműködésével létrejövő képzéseket kínáló Erasmus Mundus programot ajánljuk figyelmetekbe – mindezt hallgatói szemszögből.
Az Erasmus Mundus program az Európai Bizottság egy olyan kezdeményezése, amelynek célja az európai felsőoktatás színvonalának további emelése, elsősorban kiemelkedő minőségű mester-, vagy doktori képzések kialakításával. A Bizottság olyan programokat támogat, amelyek legalább három felsőoktatási intézmény összefogásából jönnek létre, és új, a korábbiaktól gyökeresen eltérő interdiszciplináris mesterképzéseket vagy doktori programokat kínálnak. A program egyik erőssége az, hogy nagyon sokszínű és változatos képzést tesz lehetővé: az ilyen képzéseket hallgatók több országban tanulhatnak, akár szemeszterenként más-más egyetemen, emellett a programok igen magas színvonalú, elit-képzéseknek számítanak – ez természetesen tükröződik a sokszoros túljelentkezésekben is.
Az Erasmus Mundus keretében a képző intézmények több éven át fogadhatnak diákokat a világ minden tájáról. Hallgatóként az Erasmus Mundus képzésekre az alap- vagy a mesterdiploma megszerzése után lehet jelentkezni, hallgatói jogviszony nem szükséges hozzá. Jelenleg több mint 130 mesterképzés közül lehet válogatni valamennyi tudományág területéről, mindezekről a legfontosabb információk (a képzésben résztvevő egyetemek, azok elérhetőségei, a képzés fő területei, stb.) megtekinthetők az Európai Bizottság ezen oldalán. Az Erasmus Mundus keretein belül doktori képzésből is akad jó pár, ezek frissített listáját itt lehet megtekinteni.
Hallgatóként természetesen egy ilyen képzésnek hatalmas költsége van, ehhez az Európai Bizottság ösztöndíjat biztosít az arra legérdemesebbnek bizonyuló diákoknak – ennek elnyeréséhez a képzést nyújtó egyetemi konzorciumnál kell pályázni. A feltételek képzőintézményeként változnak, ezért érdemes alaposan tanulmányozni a kiválasztott képzés, illetve koordináló intézmény információs oldalait, ahol megtekinthetők a pontos pályázási feltételek, a jelentkezési lapok és a leadási határidők. A pályázat jellemezően önéletrajzból, motivációs levélből, nyelvismeretet igazoló bizonyítványból és oklevelekből áll, ehhez kérhetnek még esszét, kutatási tervet, szakdolgozatot az iskolák. A hallgatók 3 hónaptól 3 éves időtartamra pályázhatnak ösztöndíjra – fontos különbség tehát az Erasmus programhoz képest, hogy itt az elnyert ösztöndíj alapvetően nem részképzésre, hanem a program teljes hosszára szól. A magyar hallgatók évente körülbelül 10-12 ezer euró ösztöndíjat kaphatnak, ebből a tandíj befizetésén felül is nagyjából havi 500 euró maradhat a diákok zsebében, amely bizonyos országokban akár a teljes megélhetést is fedezi.
A programban résztvevő fiatalok mind hatalmas élményként írják le az Erasmus Mundus keretében folytatott tanulmányaikat. Ahogy az Erasmus programnak, úgy ennek is egyértelmű előnye a multikulturális környezet, a sok új ismeretség, a különböző nézőpontok, kulturális hátterek, amelyekkel megismerkedhetnek a program alatt. A program további erősségei ezeken túlmenően a változatos képzési helyszínek, a sok utazás, valamint a több egyetem által kiállított, rendkívül piacképes diploma. A tapasztalatok alapján a képzésben résztvevő hallgatók általában nagyon gyorsan el tudtak helyezkedni valamilyen jól fizető állásban.
Ha érdekel a lehetőség, hogy e program keretében tanulj tovább, érdemes idejében elkezdeni a felkészülést (általában az év utolsó három hónapjában várják a jelentkezéseket az egyetemek), ehhez az alábbi oldalakon megtalálod a legfontosabb információkat:
- A programot Magyarországon koordináló Tempus Közalapítvány oldala
- Programismertető a leendő pályázók és kedvezményezettek tájékoztatására
- Az Európai Bizottság hivatalos Erasmus Mundus oldala (angol nyelven)
- Az Európai Bizottság információs kiadványa a programról (angol nyelven)
- Az EU oktatási ügynökségének információs oldala a programról (angol nyelven)
- Az Erasmus Mundus Alumni oldala sok hasznos információval (angol nyelven)
Gál Kinga uniós csatlakozásunk óta dolgozik az Európai Parlamentben (EP) képviselőként, ahova a Fidesz listájáról jutott be 2004-ben és 2009-ben is. Az Európai Néppárt tagjaként az EP szakbizottságaiban emberi jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel, külügyekkel és nem utolsósorban kisebbségi jogokkal foglalkozik. Munkájában kiemelt helyet foglal el a határon túl élő magyar közösségek jogainak megjelenítése és érvényesítése, két és fél évig volt társelnöke a nemzeti közösségekkel és kisebbségi nyelvekkel foglalkozó EP Kisebbségi Munkacsoportjának. 2008-ban az év EP-képviselőjének is megválasztották – amit viszont talán kevesen tudnak róla: négy fiú édesanyja. Aktuális témánkhoz, a női esélyegyenlőséghez kapcsolódva őt is megkerestük, és megkértük, hogy egy villáminterjú keretében (épp a sűrű plenáris héten csíptük el) mondja el, hogyan látja ő a karrier és család kérdéskörét.
Egy EP-képviselőnek számos szakbizottságban, munkacsoportban, plenáris üléseken és egyéb hivatalos rendezvényeken kell helytállnia, emellett ott van a folyamatos ingázás Strasbourg, Brüsszel és persze Magyarország között – kívülről nézve ez egész embert kívánó feladat, és ugyanezt gondolnánk egy négygyermekes anyukáról is. Hogyan tud egy személyként mindkét szerepben helytállni?
A kezdettől fogva együtt van a család Brüsszelben. Amikor 2004-ben EP-képviselőként ide szólított a munkám, a gyerekek még túl kicsik voltak ahhoz, hogy csak hétvégenként láthassák az édesanyjukat (azóta persze nagyobbak lettek, az ikrek, Áron és Gergő 14, Zsombor 12, Márton most 8 éves). Mindig a család volt a legfontosabb az életemben, minden más csak másodlagos szerep lehet. Ezt nem lehet egyedül csinálni, csak úgy, hogy száz százalékig mellettem áll a férjem. Szerencsém van, mert olyan férj és család vesz körül, akikkel minden feladat megosztható. A gyermekek körüli teendők – életük rendezése, egyszerűen csak a mindennapok levezénylése – pedig kifejezetten segítik a munkámat: a földön tartanak, a mindennapok realitásában, illetve rávezetnek arra, hogyan kell gyorsnak és hatékonynak lenni. Belőlük nyerem az energiámat.
Hogyan telik egy átlagos brüsszeli napja?
A strasbourgi hetek még mindig nagy kihívást jelentenek, de a hétköznapok, a brüsszeli munka során egy normális család életét éljük: reggel fél hét előtt kelek, elkészítem a gyerekeknek a tízórait és a reggelit, a férjem itt is segít. Ezután elengedem a gyerekeket iskolába, majd bemegyek a Parlamentbe, általában fél kilenc és fél öt / öt óra között mindig bent vagyok, néha tovább is. Este igyekszem haza, hogy mire mindenki hazaér az iskolából és különórákról, előkészítsem a meleg vacsorát, és még tölthessünk együtt egy kis időt.
Ebben a hónapban Péterfy Bori is a vendégünk volt az Európa Pontban, aki első gyermeke születése után most tér vissza a munkához – szerinte a gyermekvállalásra nincsen megfelelő idő, ez ha eljön, nem szabad a karrier miatt halogatni, mert csak egy nőnek adatik meg az a csoda, hogy gyermeket hozhat a világra. Ön mit gondol, van a gyermekvállalásra ideális időszak? Mit tanácsolna a karrier és család dilemmájával szembesülő fiatal nőknek?
Én is így gondolom, ha az ideális időszakot várjuk, elrepülhet az élet felettünk úgy, hogy nem is vettük észre, melyik napra is esett az „ideális”… A második kérdésre általános tanácsot nem lehet adni, véleményem szerint minden nő és család helyzete egyéni, és ugyanígy minden dilemma is egyéni. Mégis, amennyiben erre van lehetőség a „család és karrier” megoldásra szavaznék.
Jelenleg az EP-képviselők közel 35 százaléka nő (ugyanez az arány a magyar EP-képviselők között is), Magyarországon ez a nemzeti parlamentünkben az EU egyik legrosszabb rátájával kevesebb mint 8 százalék. Lát-e arra esélyt, hogy ez a közeljövőben megváltozik?
Mentalitásváltozás mellett olyan konkrét – jogszabályi és egyéb ösztönző – lehetőségekre van szükség, amelyek a mindennapokban elérhetővé teszik a család mellett a karrier, és a karrier mellett a család lehetőségét. Erre a társadalomnak is szüksége van, hiszen minden olyan nő, aki mindkét területen helyt szeretne és tudna állni, ezáltal elégedettebb lesz életével. Számukra meg kell erre teremteni a lehetőséget, ösztönözni kell őket. A mentalitásváltásra pedig mind egyéni, mind pedig közösségi/intézményi szinten szükség van.
Jelenleg milyen ügyeken dolgozik az Európai Parlamentben?
A nemzeti kisebbségek érdekeinek képviselete állandó feladat, minden rendelkezésemre álló érdekérvényesítési parlamenti eszközt vagy munkacsoporti lehetőséget kihasználok erre. Minap éppen Szerbiával és ezen belül a vajdasági magyarok helyzetével foglalkoztunk többet. Az állampolgári – egyéni vagy közösségi – ügyeket és emberi jogok általános érvényesítését különböző dossziékban és szakbizottságokban igyekszem képviselni. Hogy konkrét dossziékat is említsek, továbbra is követem a bécsi ügynökséggel kapcsolatos ügyeket, vagy éppen az Európai Unió csatlakozását az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményéhez.
Eddigi élete, pályafutása során mi az, amire legbüszkébb, mi az, amit kiemelne?
A legbüszkébb természetesen a négy fiamra vagyok, hálás vagyok a jó Istennek a családomért. Minden egyéb szakmai siker csak ez után következik.
Köszönjük az interjút, további sok sikert kívánunk – mind anyaként, mind képviselőként!
Március 27-én nyílt legújabb kiállításunk, amely a dán irodalom kiemelkedő alakját, Karen Blixent mutatja be. Az írónő életét a magyar közönség elsősorban az életrajzi írásából született Távol Afrikától című filmből ismerheti, de világszerte népszerű írásai közül is több megjelent magyarul.
Karen Blixen 1885-ben született Koppenhágától északra, Rungstedlund városában, jómódú arisztokrata család gyermekeként. Családja gondosan ügyelt arra, hogy Karen kiemelkedő neveltetésben részesüljön, iskoláit Koppenhágában, a Royal Academy of Arton, valamint Angliában, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban végezte. Felvilágosult, művelt nő volt, akinek nemcsak az íráshoz volt tehetsége, de kiválóan rajzolt és festett is. Első elbeszélései 1907-ben jelentek meg.
Élete – csakúgy, mint írásai – nem nélkülözték a drámai fordulatokat. 1913-ban beleszeretett másodunokatestvérébe, a svéd nemesi családból származó Hans von Blixen-Finecke báróba, de szerelme viszonzatlan maradt, és végül Brorhoz, Hans testvéréhez ment feleségül. Karen és Bror Afrikába (Kenyába) költöztek, ahol egy kávéültetvényt vezettek. Házasságuk korántsem volt sikeres: férje folyamatosan megcsalta, vélhetően ő fertőzte meg szifilisszel is, amelynek következményeitől az írónő egész életén át szenvedett. A szerelem azonban Afrikában ismét rátalált a szintén arisztokrata angol vadász és pilóta, Denys Finch-Hatton személyében – ellentmondásos kapcsolatuk áll a Távol Afrikától című film középpontjában. Miután Denys repülőszerencsétlenségben életét vesztette, és az ültetvényt a gazdasági válság miatt már korábban el kellett adniuk, Karent már semmi nem tartotta Afrikában, és tizenhét Kenyában töltött év után visszatért Dániába. Írói pályája valójában ekkor kezdődött el: a testileg-lelkileg meggyötört írónő nem adta fel, és az írásban talált menedékre. (Afrika hálából ma is őrzi emlékét: egykori kávéfarmja területét Kenyában Karenföldnek nevezték el.)
Első elbeszélésgyűjteménye Hét fantasztikus történet címmel 1934-ben jelent meg Amerikában, amely egy csapásra világszerte ismertté tette. Ezt 1937-ben önéletrajzi regénye, valamint további elbeszélésgyűjteményei követték. Írói nagyságát az is bizonyítja, hogy kétszer volt a Nobel-díj várományosa – 1954-ben Hemingway, 1957-ben Camus kapta meg a díjat. Amikor Hemingway elnyerte az elismerést, azt nyilatkozta, boldogabb lett volna, ha azt Karen Blixennek ítélik.
Blixen különleges világa a filmkészítőket is megihlette: Halhatatlan történet című művét Orson Welles, a Babette lakomáját Gabriel Axel vitte vászonra – ez volt az első dán film, amely megkapta a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjat. A Volt egy farmom Afrikában című regényét Sydney Pollack rendezésében, Meryl Streep és Robert Redford főszereplésével ismerhette meg a szélesebb közönség – a filmet hét Oscar-díjjal jutalmazták.
Karen Blixen igazi történetmesélő, ugyanakkor a külvilág szemében erős és öntörvényű asszony volt, aki személyes sérelmeit, fájdalmait a kemény felszín alá rejtette – a konvenciókkal keveset törődött, minduntalan átlépte a viselkedés társadalmi normáit. A Dán Kulturális Intézet támogatásával megvalósuló kiállítás ezt a rendkívüli és izgalmas életutat mutatja be, a kiállítás április 30-ig tekinthető meg az Európa Pontban; a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ideje alatt (április 19-22.) pedig a könyvfesztivál helyszínén.
A kép forrása: Europeana.eu / The Royal Library: The National Library of Denmark and Copenhagen University Library / 92023_Ag_DK_kb.billeder (CC BY-NC-ND)
Péterfy Bori a Nemzeti Színház elismert színésze, a Péterfy Bori & Love Band frontembere, immár nyolc hónapja boldog anyuka is. Tegnap este az Európa Pontban Gyárfás Dorka kérdezgette legújabb szerepéről, az anyaságról, Doma fiáról, jövőbeli terveiről, illetve karrier és anyaság összeegyeztethetőségéről.
Hogyan tervezted korábban a családalapítást? Karriered szempontjából hogy érzed, jókor jött az anyaság?
Nálam ez így alakult. Azt gondolom, hogy a karrier szempontjából jó pillanat erre nincs. Az ember folyamatosan kap felkéréseket, amelyekről csak utólag tudja eldönteni, hogy megérte-e esetleg miatta halogatni az anyaságot. Szerintem ez nem így dől el – nagyon fura lenne, ha az alapján választanánk meg a megfelelő időpontot, hogy az mikor „jó”. Azt gondolom, hogy az anyaság csodálatos dolog, és azért vagyunk nők, hogy anyák lehessünk. Ezt nem lehet kihagyni, bármilyenek is legyenek a körülmények.
A baba születése óta adódott már olyan szakmai lehetőség, amiről le kellett mondanod?
Igen, amióta Doma megszületett, három szerepajánlatot is visszamondtam… De ennek így kellett lennie, nem akarok ezen görcsölni, majd jön másik. Nem hiszem, hogy a gyereknek jót tesz, ha frusztrált anya neveli. Azóta egyébként kaptam új ajánlatot is, amit már elfogadtam – jövőre új szerepet kapok a Nemzetiben.
Milyen anyukának tartod magad? Milyen nevelési elveket követsz?
Szuper anyukának tartom magam! :-) Szülés előtt rengeteg könyvet elolvastam arról, hogyan kell az első időkben nevelni a gyereket, mostanában nagyon divatos ez a „kötődő nevelés”, amikor sosem hagyod sírni a babát, sokáig szoptatod, és állandóan vele vagy. Néha azért ezt kicsit túlzónak tartom – a barátnőim azon is kiakadtak, hogy járókája van Domának –, de alapvetően nagyon sok időt töltünk együtt. Azt gondolom, hogy ez akkora csoda, aminek minden pillanatát végig kell élned. Még ha az anyaság néha iszonyatosan fárasztó, és néha már egymás agyára megyünk is – én még soha nem voltam ennyire boldog. De az is igaz, hogy minden ember és minden helyzet más és más, mindenkinek magának kell megtalálnia, hogy mi a legjobb.
Hogyan oldod meg azt a sok feladatot, amit egy kisbaba szolgáltat? Hogy fér meg egymás mellett a család és a karrier?
Ahogy minden anyuka… Anyaként és feleségként rengeteg feladat hárul ránk: neveljük a gyereket, összetartjuk a családot, és megpróbáljuk boldoggá tenni azt a férfit, akit szeretünk, emellé jön még minden egyéb, munka, karrier… Ez állandó dilemma, egyszerre százfelé kellene szakadnunk, hogy minden tökéletes legyen. Hogy ezt hogyan lehet jól megoldani, én nem tudom. Én ezt hatalmas görgetendő feladatnak látom, amiben kicsiket lépek csak előre. Biztos receptet erre nem tudok. Azt tudom, hogy bármilyen fáradt vagyok, ha rám néz a gyerek, az olyan energiával tölt el, hogy Hulk leszek tőle… Reggelente meg Sívaként egyik kezemmel készítem a reggelit, a másikkal sminkelek, a harmadikkal pelenkát cserélek, és egy másikkal takarítok… de ez engem iszonyatos örömmel tölt el. Szerintem félelmetes, hogy mire képes az emberi természet, egy gyerek hihetetlen sok energiát ad.
A családod mennyire tud segíteni Domával, kapsz azért néha kimenőt?
Doma imádja a nagymamáit, anyukám és a férjem anyukája is sokat segít, amikor meglátja őket, engem már szinte észre sem vesz. A férjem is nagyon sokat van vele, illetve a babysitterrel is nagyon jól kijön Doma, úgyhogy ilyen szempontból szerencsém van. A segítségem tehát megvan, de inkább nekem rossz, ha nem vagyok vele, mert minden pillanat más és más – én mindet ki akarom élvezni!
És mi lesz a zenekaroddal?
Április közepén lesz az első koncertem a zenekarral a baba születése óta, utána folyamatosan lesznek koncertjeink, de egyelőre nem vállalunk túl sok fellépést. Épp holnap megyek stúdióba felénekelni egy új „slágergyanús” számot, és hamarosan lesz új lemez is. Egyébként a zenekarban a többség már apuka, és korábban volt olyan, hogy letorkoltam őket, hogy elég már sok cuki gyerekvideóból, mikor folyton azokat mutogatták egymásnak… Már várom, hogy mit kapok majd én most! :-)
Aki tegnap nem tudott eljönni a beszélgetésre, az a Nemzeti Színházban, április 18-án a Három Nővér előadásán Irinaként találkozhat legközelebb Borival, vagy április 13-án Szegeden, a JATE-n, a Love Band visszatérő koncertjén – akkor már énekesnőként.
Fotó: Flickr.com / Europa Pont (CC BY 2.0)
Az Európa Bizottság nemrégiben kiterjesztette az Erasmus program tevékenységét, 2008-tól a program nemcsak a felsőoktatásban hallgatók mobilitását támogatja, de a fiatal vállalkozók külföldi tapasztalatszerzését is. Az elv és a program működése is hasonló a már jól ismert Erasmus programhoz, de itt a középpontban nem a formális tanulás, hanem az üzleti életben hasznosítható külföldi gyakorlatszerzés van.
(Ez a poszt a bérszakadék elleni küzdelemről szóló írásunk második része.)
Mit tesz az EU és mit tesznek a tagállamok a bérszakadék felszámolása érdekében?
Az EU egyik alapelve a diszkrimináció tilalma – az EU Működéséről szóló Szerződés 157. cikke fekteti le az egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvét. Ezen alapul az egyik legfontosabb területhez kapcsolódó jogszabály, az 1975. évi egyenlő díjazásról szóló irányelv, amely tiltja a nemi diszkriminációt a bérezés valamennyi vonatkozására és feltételére tekintettel. Az unió egy másik jogszabályban fektette le a foglalkoztatáshoz, a szakképzéshez és az előléptetéshez való hozzáférést, valamint a munkafeltételeket illetően a férfiakat és a nőket megillető egyenlő bánásmód követelményét. Ez a jogszabály meghatározza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, és előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre esélyegyenlőségi testületeket a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elősegítésére és támogatására. Mindezek mellett még számos uniós jogszabály, uniós stratégia, cselekvési keretprogram biztosítja a férfiak és nők egyenlő bérezését, és a Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós jogszabályokat hogyan ültetik át és hogyan alkalmazzák a tagállamok. Az uniós intézmények emellett valamennyi politikájának és tevékenységének kialakításakor figyelembe veszi a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét – ez az ún. „gender mainstreaming”.
A bérszakadék kérdése ugyanakkor számos olyan területet érint, ahol az EU-nak csak koordináló, kiegészítő szerepe van, az ezzel kapcsolatos szakpolitika kialakítása a tagállamokra hárul. Az Európai Bizottság a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az európai szociális partnerekkel együtt dolgozik a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemben. A Bizottság így mindezek mellett különböző kezdeményezésekkel, tanulmányokkal, felvilágosító kampányokkal hívja fel a figyelmet a jelenségre és ösztönzi például a jó gyakorlatok megosztását.
Nemzeti jó gyakorlatok
A nemzeti kormányok és a szociális partnerek számos intézkedésről állapodtak meg a nők és a férfiak közötti bérszakadék áthidalására. Több tagállamban külön stratégiák (például Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban), tanulmányok és bizottságok (Norvégiában és Belgiumban) segítik az egyenlő bérezés megvalósulását. Mindezek mellett a kollektív szerződések jelentik az egyik legfontosabb módot a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentésére. Finnországban például a kormány Egyenlő Bér programja átfogó jövedelmi megállapodásokat eredményezett, amelyek az egyenlő bérezés megvalósítása érdekében egyenlőségi pótlékokat is tartalmaznak. A legújabb kollektív szerződések 0,2 %-os bérkiegyenlítési pótlékot foglalnak magukban az alacsony bérű, jellemzően női állások javára. Mindemellett nagy szerepe van a megfelelő ellenőrzésnek, számos országban (például Szlovákiában) vezettek be olyan képzéseket, amelyek segítik a munkaügyi felügyelőket a bérezési diszkrimináció feltárásában. Az egyenlő bérezés a vállalatok számára is hasznos lehet, a vállaltok egy része a nemzeti törvényi előírásoknak megfelelve, másik részük önként vezetett be olyan programokat, amelyek ezt segítik. Svédországban például törvény kötelezi a munkaadókat arra, hogy háromévente bérfelmérést végezzenek, hogy kiderítsék, orvosolják és megelőzzék az igazságtalan különbségeket. A vállalatok emellett különböző minősítések, oklevelek, díjak bevezetésével igyekszenek elérni, hogy a nők és a férfiak közötti bérszakadékot okozó tényezőket kizárják. Finnországban például külön díjjal jutalmazzák a nemek közötti egyenlőséget elősegítő legjobb akciótervet, a Cseh Köztársaságban a munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos programokat díjazzák, Szlovéniában és Dániában díjat kaphatnak azok a vállalatok, amelyek nőket léptetnek elő vezetői pozíciókba. Svájcban Egyenlő bérezés emblémát kapnak azok a vállalatok, amelyek igazolják a nők és a férfiak munkáját igazságosan kezelő bérrendszerüket.
Mit tehetünk, ha a munkahelyünkön fennáll a nők és a férfiak közötti bérszakadék?
A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó országos testületek független szervezetek, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik diszkriminációt tapasztalnak, emellett figyelik a diszkriminációs problémákat, jelentéseket készítenek róluk, valamint előmozdítják az egyenlőséget. Az országos szervezetek részletes tanácsokkal tudnak szolgálni, és szükség esetén segítséget nyújtanak a jogi kereset előkészítéséhez. Szakszervezethez is fordulhatunk, annak munkatársai is segíteni tudnak és tanácsokkal szolgálnak arra az esetre, ha intézkedés kezdeményezése mellett döntünk. Ezen kívül mások tapasztalatairól is tájékozódhatunk a következő esettanulmányokból; ezek olyan jogi eseteket mutatnak be, amelyeket alkalmazottak kezdeményeztek a férfiak és a nők bére közötti egyenlőtlenség miatt. Az egyenlő bérezéshez kapcsolódó uniós honlapon egy speciális bérkalkulátor segítségével ellenőrizhetjük, hogy mennyire érinti munkahelyünket a bérszakadék problémája. A bérkalkulátor jelzi, hogy fennáll-e a nők és a férfiak közötti bérszakadék.
További információ a bérszakadékról: