Aki kicsit is figyeli a sporteseményeket, tudhatja, hogy vannak olyan sportok, amelyek tipikusan egy-egy országhoz, térséghez vagy kontinenshez köthetők – a hosszútávfutók tipikusan kelet-afrikaiak (többnyire kenyaiak vagy etiópok), a sprint futószámok rendre a jamaikaiaké (ha nem az amerikaiaké); ritmikus sportgimnasztikában pedig általában a kelet-európai sportolók a legjobbak. Számtalan sport hazája Európa, de a korábban hagyományosan európainak tekintett sportok területén egyre nagyobb a verseny, és egyre jobban kell számolni a feltörekvő új kihívókkal. Olyan országokkal, amelyekkel emberanyag, anyagiak vagy mindkettő tekintetében egyre nehezebb felvenni a versenyt. Kína és az USA az utóbbi évtizedekben rengeteget áldozott az elitsportolók kinevelésére, de számos kis feltörekvő nemzet is rendre egyre jobban szerepel a világversenyeken. A kérdésünk tehát: maradt még olyan sport, amelyről azt mondhatjuk, hogy európai, amelyben az élmezőnyben az európaiak dominálnak?

Ennek vizsgálatához egy meglehetősen egyszerű, a brit tudósok tudományosságát, statisztikák évekre visszamenő böngészését mellőző módszert választottunk: megnéztük a londoni olimpia 302 versenyszámát, illetve a sportágakat, és összegyűjtöttük azokat, amelyekben az első három helyen európai végzett, illetve azt is, hogy ezen túl is mennyire dominálnak az élmezőnyben az európai sportolók. Mivel eleve az sem teljesen egyértelmű, hogy mit tekintünk európainak vagy Európának, így természetesen az egész „vizsgálat” önkényes és vitatható – inkább játék, pillanatkép az olimpiai sportágakról London után, de bizonyos szempontból megmutatja, hogy jelenleg melyek a legsikeresebb „európai”* sportágak.

Sikeres európai sportágak

Megvizsgálva először az olimpián szereplő 36 sportágat, a londoni eredmények tekintetében európaiak uralják mindenképpen a kajak-kenu számokat, mind a síkvízi, mind a szlalom versenyeket. Szlalomban egyetlen ausztrál éremtől eltekintve mindet európai nyerte, és az érmeseket követő országok is 90%-ban európaiak, de hasonlóképpen van ez a síkvízi sprintszámoknál is, ahol mi magyarok is nagyon erősek vagyunk. Hagyományosan jók az európai csapatok a labdajátékokban – no nem a fociban, ott sem a női, sem a férfi csapatoknál nem lett európai ország érmes, hanem például a férfi kézilabdában (első hét ország európai), illetve férfi vízilabdában (első hat csapat európai). Emellett feltűnő még az európai fölény a lovas számokban (az összes versenyszámnál), illetve férfi öttusában (bár itt becsúszott egy kínai ezüst, de ettől eltekintve az első tíz sportoló mind európai), illetve férfi triatlonban – a nőknél mindkét sportág vegyesebb képet mutat. A ritmikus sportgimnasztikában is döntően európai, pontosabban kelet-európai érmeseket találunk, ehhez némileg hasonlít a női súlyemelés, itt is Kelet-Európa dominál. A sportágak közül európai szempontból kiemelkedően sikeresnek mondható még a szörfözés vagy a kerékpározás, de ezen sportágakon belül már jóval vegyesebb a kép a fent említetteknél. Az úszás még talán olyan sport, amelyben azt gondolnánk, hogy legalább szakágakban van valamekkora európai dominancia, de ez nincs így: az USA tarol ebben a sportágban (az úszás összesített éremtáblázatán az USA, Kanada és Franciaország végzett az élen); az egyetlen úszószám, ahol csak európaiak végeztek az élen, a nők 50 méteres sprintszáma, itt viszont az első hat helyezett európai.

Sikeres európai versenyszámok

Természetesen vannak még ezen kívül is európai sikersportok, de azok már sportágon belüli eredményekhez köthetők, ilyen például atlétikán belül a férfi rúdugrás, ahol az első 12 helyezett mind európai volt Londonban, de ilyen a női hétpróba (első hat európai), a női kalapácsvetés (három) és a női gerelyhajítás (szintén három).

Ha aszerint ítéljük meg a legeurópaibb versenyszámot, hogy melyik az a sport, amelyben „betolakodó” nélkül a leghosszabban európaiak végeztek az első helyeken, akkor a legeurópaibb sport az egyéni díjlovaglás, ahol az első 16 helyezett mind európai volt, a 17. helyen bukkant fel az első amerikai sportoló. „Ezüstérmes” az európai sportok között a már említett férfi rúdugrás (az első 12 hely európaié) és dobogós még a férfi triatlon, ahol 11 európai végzett ez élen.

A fentiek alapján a legeurópaibb sportok a következők:


*(Európainak mi ebben a vizsgálatban azokat az országokat tekintettük, amelyek sportolói és csapatai az Európa-bajnokságokon indulnak Izlandtól Albánián és Franciaországon át egészen Fehéroroszországig vagy Azerbajdzsánig.)

Elsősorban természetesen a koncertek, bulik vonzzák a látogatókat a fesztiválra, ugyanakkor a Sziget nyilvánvalóan jóval több ennél, ahol nemcsak az esti programok, de a délutáni előadások / beszélgetések vagy akár szórakoztató információszerzés miatt is érdemes kilátogatni minél előbb a nap folyamán. A civil sziget mára fogalom lett, ahol megannyi civil szervezet munkájával ismerkedhettek meg, emellett jó pár éve külön európai uniós szekció is vár titeket.

Az európai találkozóhelyen, a European Meeting Pointban sokszínű programokkal várunk benneteket, ahol nem csak az EU-val, uniós lehetőségekkel kapcsolatban tájékozódhattok, de tesztelhetitek is tudásotokat kisebb-nagyobb nyereményekért. Az Európai Bizottság idei sztárvendége a Szigeten a Közös Agrárpolitika (KAP) lesz, az EU egyik legrégebbi és legjelentősebb szakpolitikája, amelyet részletesen megismerhettek a helyszínen egy hatalmas, interaktív kiállítás segítségével. A KAP már 50 éve szolgálja az uniós polgárok érdekeit – és jó minőségű élelmiszereket, közel 14 millió gazdálkodó – köztük sok fiatal – támogatását, a vidéki közösségek és térségek megőrzését, valamint a környezet védelmét. Az EU-s helyszín programjából idén sem marad el a Csobbanj Európával! sátor, lesznek ügyességi játékok, EU-kvíz, nyeremények, beszélgetések az EU aktualitásairól, külföldi munkavállalásról, tanulásról, valamint azt is szóba hozzuk, hogy mi lenne, ha nem lenne Európai Unió.

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk – a piros szektor szélén, 17-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket!

Fotók: sziget.hu, eu.trio.tree

A KAP története tehát a folyamatos változás és reformok története is: alapításakor, 1962-ben – amikor a világháború emléke még élénken élt az alapító atyák és akkori vezető politikusok fejében – a legfontosabb prioritás az élelmezésbiztonság, a termelékenység fokozása volt: az, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő árakon megfelelő mennyiségű élelmiszert állítsanak elő. Ez a cél viszonylag hamar teljesült is, sőt, a hetvenes és nyolcvanas évekre a KAP saját sikerének áldozatává vált, amikor a mezőgazdasági üzemek olyan termelékenyek voltak, hogy a szükséges élelmiszermennyiségnél többet állítottak elő. Ez a túltermelést eredményező rendszer egyértelműen reformra szorult, amelyre megoldást az jelentett, hogy a KAP-on belül működő támogatásokat fokozatosan függetlenítették a termeléstől, a hangsúly áthelyeződött a termelők támogatására (a termelőknek közvetlenül nyújtott közvetlen kifizetésekre). Ezzel párhuzamosan, a kilencvenes évek elején fokozatosan előtérbe került egyfajta globális szemlélet, az, hogy a mezőgazdasági termelésnél is mind fokozottabban vegyék figyelembe a fenntarthatóság elvét. (Ebben nagy szerepet játszott a húsz évvel ezelőtti riói Föld-csúcs is.) Az európai mezőgazdaságban azóta egyértelmű a korábbi mennyiségi megközelítés helyett alkalmazott minőségi megközelítés alkalmazása: az egyre jobb minőségű áruk, a regionális élelmiszerek védelme és az ökológiai termelés kiemelkedő szerepet játszik a közös agrárpolitika alakításában.  A mezőgazdasági politikán belül a kétezres évektől vált hangsúlyosabbá a vidékfejlesztés, a vidéki térségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése, a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzése, valamint a szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok betartatása.

Mindezek az alapelvek játsszák a legfontosabb szerepet a KAP aktuális (át)alakításában is – a jelenlegi támogatási csomag ugyanis 2013-ban lejár. Az újabb reformnál mindezek mellett figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés legfontosabb aktuális is és jövőbeli kihívásait is: 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni, mivel a Föld lakossága folyamatosan nő, a jólét növekedésével pedig megugrik a húsfogyasztás. Emellett a politika megújításánál az éghajlatváltozás hatásaira (csökkenő biodiverzitás, talaj- és vízminőség romlása) is tekintettel kell lenni. Ezeket mind figyelembe veszi az EU 2010 során ismertetett reformjavaslat-csomagja, amelyben a fenntartható gazdálkodási módszerek, az innováció, a kutatás és az ismeretterjesztés kiemelt helyet kapott. Az ehhez kapcsolódó nyitott uniós konzultáció után, tavaly októberben ismertetett konkrét jogszabályokat tartalmazó javaslatcsomag már a konzultáció során felmerült szempontokat is figyelembe veszi.

A közös agrárpolitika tehát folyamatosan megújul, ahogy a külső körülmények és igények is folyamatosan változnak – a KAP fennállásának 50. évfordulója kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vidék főbb szereplői és az európai polgárok egy közös projekt keretében gondolkodjanak és vitatkozzanak a mezőgazdaság életünkben betöltött szerepéről, valamint a KAP működéséről. Erre teremt lehetőséget „a KAP 50 éve" kampány, amelynek keretében szerte Európában számos fórumot szerveznek a mezőgazdasági politikában érdekelt szereplők bevonásával az uniós és nemzeti intézmények – ezekről részletesebb információ található a kampány hivatalos honlapján. A honlap részletesen bemutatja a közös mezőgazdasági politika történetét, fejlődését és eredményeit, valamint a jövő kihívásait, az ehhez kapcsolódó helyi szintű rendezvényeket, valamint gyakori kérdéseket a KAP-pal kapcsolatban – érdemes tanulmányozni. A KAP emellett a Sziget immár szokásos EU-pontján (European Meeting Point) is főszerepet kap majd, ahol a hasznos információk, játékok és nyeremények mellett idén interaktív formában az EU egyik legrégebbi és legfontosabb szakpolitikájával is megismerkedhettek.

Holnap kezdődik a londoni olimpia. A világ izgatottan várja, hogy kezdődjön a Játék – a sportesemény, amely minden sportoló álma, és amely a fél világot a képernyő elé szegezi.

Elkezdődött az esélylatolgatás is, számos elemzés, statisztika jelent meg arról, hogy melyik ország hány éremmel tér majd haza Londonból. Egy ilyen alapján a Goldman Sachs elemzőcsoport Magyarországnak idén 11 érmet jósol, ebből négy aranyat, amely eredménnyel a 20. helyen végeznénk az éremtáblázaton. A lista élére az Egyesült Államokat várják (108 érem / 37 arany), majd Kínát (98/33), Oroszországot (74/25), negyedik helyre pedig a vendéglátó országot, az Egyesült Királyságot (65 érem / 30 arany). Az elemzés alapján az EU országai közül mindössze a már említett Egyesült Királyság, Franciaország (41/14), Németország (41/14), Olaszország (30/10), Spanyolország (19/6), Hollandia (17/6) és Lengyelország (12/4) végezne Magyarország előtt, amely összesítve is szép eredmény, de az országok lakosságszámához viszonyítva mindenképpen kiemelkedő. Ehhez hasonló eredményeket vár a PwC pénzügyi tanácsadó cég is, azzal a különbséggel, hogy az ő modelljük alapján még Romániát elénk várja az éremtáblán. Ennél persze vannak optimistább elképzelések tizenkét vagy kilenc arannyal – ehhez képest a Magyar Olimpiai Bizottság kicsit óvatosabb: a testület minimálisan három aranyérmet és összesen tíz dobogós helyet vár Londonból. Persze minden hasonló sporteseménynél felmerül, hogy ha az Európai Unió országainak érmeit egybe számolnánk, akkor nagy valószínűséggel az EU vezetné az éremtáblázatot – erre azonban valószínűleg még egy jó ideig várni kell.

Egy felmérés szerint a magyar lakosság leginkább a férfi vízilabdásoktól, Cseh Lászlótól és Gyurta Dánieltől várják az aranyat, rajtuk kívül még a tornászoknak, kifejezetten Berki Krisztiánnak jósolnak előkelő helyezést. Az esélyesek között rendre felmerül még a nemrégiben Európa-bajnokságot nyert Pars Krisztián kalapácsvető és Sidi Péter sportlövő neve – természetesen számos más úszó, kajakos és kenus mellett.

Hogy ezekből a reményekből mennyi válhat valóra, kiderül hamarosan. Nekünk csak az a dolgunk, hogy drukkoljunk – legyen lólengés, vízilabda, kajak-kenu vagy lövészet, amit követünk, ilyenkor egy emberként drukkolunk országunk legjobb sportolóinak, és közben végre rövid időre megfeledkezhetünk a világ egyéb gubancairól. Mostantól bő két hétig Európában és a világban ugyanis a sporté a főszerep – a figyelem a gazdasági válságkezelésről rövid időre a sportra helyeződik Európában is, jó lesz Angela Merkel, Szamarasz és Hollande helyett inkább Birgit Fischerről, Alexandrosz Nikolaidiszről vagy Jérome Fernandezről hallani – természetesen a magyar sportolók mellett.

Jó szurkolást mindenkinek – hajrá Magyarország!

Aki olyan szerencsés, hogy a helyszínről követi az eseményeket, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tanulmányozza az EUvonal legújabb összeállítását, amelyben minden fontos – utazási, közlekedési, biztonsági – információt összegyűjtöttek a londoni olimpiáról.

Illusztráció: http://www.london2012.com/

A nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).

A fürdővizek minőségére igen szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek betartását az EU minden évben alaposan megvizsgálja. Ha szükséges, a rossz vízminőségű (pl. baktériumokkal fertőzött) strandokat bezáratják – erre azonban szerencsére az éves felmérések kezdete óta egyre kevesebbszer kerül sor, a tó- tenger- és folyóparti fürdővizek minősége ugyanis szerte Európában folyamatosan javul.

A tavalyi vizsgálat eredményeire építő legfrissebb jelentés szerint a kontinens szinte valamennyi fürdőhelyén elég tiszta a víz ahhoz, hogy egy jót ússzunk benne, a vizsgált vizek kevesebb, mint 2 százaléka nem felelt meg az uniós minimumkövetelményeknek. Aki nyaralt már Cipruson, Horvátországban, Görögországban vagy Máltán, valószínűleg nem lepődik meg, hogy ezek a kristálytiszta kék tengerparti standok számítanak a legtisztábbnak Európában – ezekben az országokban kimagaslóan jó minőségű fürdővíz várja a tenger szerelmeseit. A lista másik végén a Benelux-államok, Bulgária és Lettország állnak – itt a fürdőhelyek viszonylag kis százaléka felelt meg az uniós normáknak.

Hazánkban tavaly 228 strandon vettek mintát, többségüket tavaknál. 2011-ben a vizsgált fürdőhelyek többsége megfelelt (közel 56 százalék pedig kitűnően megfelelt) az uniós előírásoknak, és idén nem volt olyan strand, amelyet a vizsgálatok hatására be kellett volna zárni.

A hazai nyári fesztiválok közül sok vízpart mellé hívja a bulizni vágyókat – megnyugtató, hogy a legtöbb ilyen helyszínen (például a most hétvégi Balaton Soundon, vagy a már lezajlott orfűi fesztivál helyszínén) kiváló a vízminőség – ugyanakkor a Bánki-tónál ennél kicsit rosszabb, de még ott is simán csobbanhatunk. Strandolás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, milyen a vízminőség a kiszemelt vízparton – az idei felmérés Magyarországról szóló összefoglalója itt olvasható (angol nyelven), az uniós előírások alapján az ÁNTSZ által készített friss nemzeti jelentés a hazai vizek minőségéről pedig itt található.

Az európai adatokhoz a WISE rendszeren (Water Information System for Europe – Európai Vízügyi Információs Rendszer) keresztül lehet hozzáférni, ahol bárki tájékozódhat kedvenc fürdőhelye vízminőségéről. Az oldalon adatokat, interaktív térképeket tanulmányozhatnak európai léptéktől egészen az egyes megfigyelőállomások szintjéig. Mindenki megoszthatja saját tapasztalatát is a fürdővizekről – erre szolgál az Eye on Earth honlap.

Jó strandolást! :-)

Az Európai Unióban szabadon utazhatunk, vásárolhatunk, vállalhatunk munkát, uniós tagságunknak köszönhetően számos nemzetközi programban (például csere- és ösztöndíjprogramokban) vehetünk részt, amellyel egyedülálló tapasztalatokra tehetünk szert. Az EU rengeteg lehetőséget biztosít az uniós állampolgárok számára – kérdés ugyanakkor, hogy ki mennyire tud élni ezekkel az előnyökkel. Ehhez az első lépés az, hogy tudjunk ezekről: megfelelő információkkal kell rendelkeznünk arról, mit is kínál számunkra az EU. A fiataloknak például számos mobilitási program áll rendelkezésre, amelyekről már mi is részletesen beszámoltunk, ilyen az Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, vagy a fiatal vállalkozók számára meghirdetett Erasmus – ezek csak példák, mindezek mellett számos egyéb lehetőség nyitott valamennyi generáció előtt.

Ahhoz, hogy mindezeket megfelelően ki is tudjuk használni, az első tehát a pontos tájékozódás – ebben nyújtanak segítséget az országszerte 16 városban működő Europe Direct Irodák is, akik június végétől egy különleges programsorozatban vesznek részt. Mivel a nyári időszakban természetesen sokkal inkább vízpartra vágyunk, mint tájékoztató irodákba, ezért az Európai Bizottság új programja a nyári szezonhoz igazítva „strandra viszi” az uniós információt az Europe Direct irodák segítségével. A Csobbanj Európával országos kampány keretében 2012. június 23. és augusztus 19. között 36 magyarországi strandon ügyelnek a tájékoztató irodák munkatársai Velencétől Tiszaújvároson vagy Orfűn át egész Siófokig, ahol bármilyen uniós lehetőséggel kapcsolatos kérdést feltehettek az irodák munkatársainak – legyen az uniós utazással, továbbtanulással, munkavállalással, pályázatokkal, támogatásokkal vagy éppen nyugdíjakkal kapcsolatos. Az országos roadshow keretében nemcsak uniós kérdéseitekre kaphattok választ, de sokféle szórakoztató uniós játék – és persze kis ajándék – is vár a kitelepülő uniós standoknál, érdemes felkeresni őket! :-)

Az iskolások számára ehhez egy fotópályázat is kapcsolódik, amelynek segítségével ingyenes strandbelépőket lehet nyerni az országos turné állomásaira. Ehhez olyan képeket várnak a szervezők, amelyek megmutatják, milyen jól jönnek ki a gyerekek a nagyszüleikkel (az idei generációk közötti párbeszéd európai évéhez kapcsolódóan), vagy olyat, amelyen az látható, hogy mennyire szereti gondozni a kertet (az idén 50 éves KAP-hoz kapcsolódóan).

Az alábbi időpontokban és strandokon „ügyelnek” a nyáron az uniós tájékoztató irodák:

Június 27. Lipóti Termál- és Élményfürdő
Jún. 28-29. Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 30 - július 1. Orosháza, Gyopárosfürdő
Július 5. Velence, EFOTT
Július 6. Siófoki Nagystrand
Július 7. Abádszalók, VIII. Nagy Strandkönyvtár
Július 10. Tamási Termálfürdő
Július 11. Paks, Városi Strand
Július 12. Eger Termálfürdő
Július 13. Fadd-Dombori Strand
Július 14. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő
Július 15. Orfűi Aquapark
Július 18. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Július 19. Mezőkövesd, Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Július 20. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő, Cserke Vitéz Napok
Július 21. Thermal Spa Siklós
Július 22. Szigetvári Gyógyfürdő
Július 24. Szekszárdi Strand
Július 26. Nyíregyháza – Sóstógyógyfürdő
Július 27. Ráckevei Strandfürdő
Július 28. Szécsény, Robinson Szigetek
Július 29. Sukoró, Északi evezős pálya (VVSI Strand)
Július 30. Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Augusztus 1. Kisújszállás, Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő
Augusztus 2. Tiszaújvárosi Termálfürdő
Augusztus 3. Gárdony, Sport Beach
Augusztus 4. Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 8-12. Sziget Fesztivál
Augusztus 14. Bükfürdő, Büki Gyógyfürdő
Augusztus 15. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Augusztus 16. Cegléd Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Augusztus 18. Siófoki Nagystrand
Augusztus 19. Bükkszéki Termálstrand

Lehet tehát készíteni a fürdőruhákat – csobbanjatok EUrópával! :-)

Nagy várakozással készült a világ a múlt héten állam- és kormányfői szinten megrendezett riói ENSZ-csúcsra, amely 20 évvel követte a mára ikonikussá vált 1992-es, szintén Rio de Janeiróban megrendezett Föld-csúcsot. Akkor, 20 éve valóban nagyot lépett előre a világ a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás világszintű kezelésének ügyében, ám a csoda ezúttal elmaradt. Bár a konferencia záródokumentuma tartalmaz néhány újdonságot, mégis mind a környezetvédő szervezetek, mind a fejlődő országok csalódottak. A zöldek leginkább a konkrét kötelezettségvállalásokat, számon kérhető célok nevesítését, egy cselekvési terv és konkrét menetrend elfogadását hiányolják, a fejlődő országok vezetői pedig úgy érzik, nem kaptak kézzelfogható segítséget problémáik enyhítéséhez.

A konferencián született megállapodás – a közel 50 oldalas „A jövő, amit akarunk” címet viselő záródokumentum – egyik fontos újdonsága ugyanakkor az, hogy a résztvevők kinyilvánították, hogy szükség van általánosan elfogadott „fenntartható fejlesztési célok” meghatározására az élelmiszerbiztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig, amelynek menetrendjét 2013-ig meghatározzák. Emellett 50 milliárd dollárnyi felajánlás gyűlt össze annak az ENSZ-kezdeményezésnek a javára, amelynek célja, hogy 2030-ra a világ teljes népessége hozzájusson az áramszolgáltatáshoz, a Fenntartható energiát mindenkinek néven futó terv szerint pedig globálisan a jelenlegi nagyjából 15%-os megújuló energiaforrás arányt meg kell duplázni (30%-ra) 2030-ig – bár ez a célkitűzés sem kötelező érvényű, így nem is számon kérhető.

Látva az országok közötti nagy nézetkülönbségeket a tárgyalásokon, a konferencián felmerült, hogy a fenntartható zöld gazdaság kiépítésében a kormányok helyett nagyobb szerepet kellene adni a magánszektornak, például a természeti erőforrások (víz, levegő, erdők stb.) beárazásával és a jelenlegi széndioxid-kreditekhez hasonló kereskedési rendszerhez hasonló piacosításával. Bár a kvótakereskedelem működése sem zökkenőmentes, de egyesek szerint ez segíthetne elmozdítani a tárgyalásokat a holtpontról.

Egy héttel a konferencia után a konferencia megítélése vegyes: a zöld szervezetek elhatárolódtak a záródokumentum szerintük üres politikai állásfoglalásától, míg a konferencia szervezői azzal védekeznek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja kötelező érvényű egyezmények kidolgozása, hanem sokkal inkább egy folyamat elindítása, amelynek végén a nemzetközi közösség elfogadja a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem új alapelveit. Hogy mennyire jelent ez a találkozó előrelépést egy fenntarthatóbb világ megteremtésében, vagy mennyire jelzi a jelenlegi rendszer cselekvőképtelenségét, még korai lenne megítélni. Bízzunk benne, hogy ez a mostani csúcs valóban egy hosszabb folyamat része, amely előbb-utóbb elvezet egy megnyugtatóbb és fenntarthatóbb jövőhöz.

Fotó: a konferencia idejére zöld fénybe öltöztették a Megváltó Krisztus szobrát, forrás: http://www.nature.com/