Az iskolai tanítási időszak végeztével beindult a nyaralási főszezon, és sokan töltik szünidejük egy részét külföldön. Utazzunk akár dél felé, akár északnak, utazás előtt jönnek a szokásos kérdések, amelyeket mindenkinek át kell gondolnia: Ugye az EU-n belül elég a személyi az utazáshoz? Kell-e külön biztosítást kötnöm sürgősségi esetekre? Hol kérhetek segítséget kint, ha bajba jutok? Milyen fizetőeszközt használnak az adott országban? Kell az autópályáért fizetni? Mi jár, ha késik a repülőgépem? Milyen idő lesz kint? Vihetek magammal hústerméket egy másik tagállamba? Alkoholból, cigarettából mennyit vihetek? Hol találok helyi tömegközlekedési menetrendet / autópálya-információkat / időjárás-jelentést / szállásinformációkat?

Egy másik országban kikapcsolódni nagyon izgalmas lehet, de érdemes a felkészülést nem elbliccelni, nehogy meglepetések érjenek minket kinti pihenésünk közben. Ehhez nyújt hatalmas segítséget az EUvonal Európai vakáció című, folyamatosan frissülő összeállítása, amely az összes hasonló kérdésre pontos választ ad.

Az információs honlap első része az utazással kapcsolatos általános kérdéseket válaszolja meg, míg második fele az egyes országokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint az ezekről szóló hivatalos forrásokat gyűjti össze (ez a rész tartalmazza például a helyi közlekedésről szóló legfontosabb információkat, a legnagyobb városok honlapjainak elérhetőségeit, tájékoztató árakat, vagy épp a kint működő magyar külképviseletek adatait.)

Még egy modern segítség külföldi utunkhoz: manapság egyre többen rendelkeznek okostelefonnal, amelyet természeten nem csak dühös madarak hajigálására lehet használni, hanem mindenféle hasznos alkalmazás letöltésére is. Egy ilyen az európai egészségbiztosítási kártyát bemutató kisokos. A Magyarországon biztosítással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható kártya az unió valamennyi tagállamaiban használható, és segítségével a helyiekkel azonos feltételekkel részesülhetünk egészségügyi ellátásban sürgősségi esetben. Az Európai Bizottság támogatásával elkészített applikáció ingyenesen letölthető magyar nyelven is az Apple App Store, a Google Play és a Windows Marketplace alkalmazástárából – nem kerül semmibe, de külföldön nagy segítség lehet!

Holnap kezdődik a fenntartható fejlődésről szóló háromnapos ENSZ-konferencia Rióban (Rio+20), amely egy újabb, nagyon fontos lépést jelenthet ahhoz, hogy a világ országai szorosan együttműködve, valódi tehermegosztással közösen meghatározzák az utat egy a mainál fenntarthatóbb – tisztább, kiegyenlítettebb és virágzóbb – világ felé. A fenntartható fejlődés egy nagyon komplex koncepció, amelynek egyik meghatározó eleme a klímaváltozás megfelelő kezelése, amely számtalan, a mai világban fellelhető problémával áll összefüggésben. Ehhez kapcsolódóan összefoglaltuk, hogy a nemzetközi együttműködésnek milyen jelentős állomásai voltak a klímavédelem területén napjainkig, valamint azt, hogy az Európai Unió milyen programokkal és célkitűzésekkel rendelkezik e területen.

Az éghajlatváltozás az emberiség egyik legnagyobb kihívása napjainkban – az energiahordozók túlzott használata miatt kialakuló globális felmelegedés, a tengerszint emelkedése, az időjárási viszonyok kiszámíthatatlan változása mind olyan jelenségek, amelyek hatása alól senki nem vonhatja ki magát a Földön, éppen ezért a probléma kezeléséből is mindenkinek ki kell vennie a részét. A visszafordíthatatlan negatív következményekkel járó klímaváltozás elkerülése érdekében egyéni szinten is sokat tehetünk, ugyanakkor a probléma kezeléséhez mindenképpen országokon átívelő, nemzetközi szintű együttműködésre is szükség.

A világ országai az ENSZ keretein belül már évtizedek óta foglalkoznak az éghajlatváltozás kérdésével. A terület nemzetközi szabályozásának első fontos állomása a Rio de Janeiróban 1992-ben megrendezett konferencia volt, amikor az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) megszületett (a 12 éves Severn Suzuki itt mondta el beszédét a következő generációk védelmében, amelyről filmklubunk egyik filmje is szólt). Azóta az egyezmény tagjai évente találkoznak a Részes Felek Konferenciáján (COP), amikor az éghajlatváltozás globális kezelésének aktuális kérdéseit vitatják meg. A COP3 konferencián született meg a Keretegyezményt kiegészítő Kiotói Jegyzőkönyv, amely jogilag kötelező erejű és számszerűsített célokat írt elő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére, amely kulcsfontosságú a Föld kritikus mértékű melegedésének elkerülése érdekében. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy üvegházhatású gáz kibocsátásaikat a 2012-ig  az 1990-es szinthez képest összesen legalább 5%-kal csökkentik, ezen belük az akkori uniós tagállamok 8%-os, míg Magyarország 6%-os csökkentést vállalt. A Jegyzőkönyv hatályba lépésére a politikai és gazdasági viták, valamint az elhúzódó ratifikációk miatt egészen 2005-ig kellett várni, amely jól jelzi a területen mutatkozó ellentéteket az országok között. A jegyzőkönyvhöz nem kívánt minden állam csatlakozni (a részes államok a kibocsátás közel 70%-át fedték csak le), illetve megosztotta az országokat a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek támogatása is.

A Kiotói Keretegyezményben rögzített vállalások 2012 végéig tartanak, ezért a résztvevők igyekeztek mielőbb megegyezni az ezt követő időszak szabályozásáról is – ez állt az utóbbi évek konferenciáinak (Bali, Koppenhága, Bangkok, Cancún) fókuszában. A legfontosabb viták akörül forogtak, hogy legyen-e újabb vállalási időszak, ha igen, akkor ebbe be lehet-e vonni további államokat, illetve mikorra lesz egy Kiotót felváltani képes új egyezmény. Mivel ezekre a kérdésekre nem sikerült megfelelő választ találni a korábbi konferenciákon, így a 2011 végén megrendezett durbani volt az utolsó lehetőség arra, hogy a világ ne maradjon klímaegyezmény nélkül 2012-t követően. Ez a forduló részben sikeresnek mondható: bár az államoknak nem sikerült egyetértésre jutni egy új, globális megállapodásról, az utolsó pillanatban végül mégis meghosszabbították a vállalási időszakot. Emellett megegyeztek arról, hogy a Kiotói jegyzőkönyv hatályának lejártát követő második vállalási időszak 2013-ban indul, ugyanakkor arról nem született döntés, hogy az pontosan milyen hosszú lesz. Fontos emellett, hogy Durbanben a felek nem konkrét egyezményt, csak szándéknyilatkozatot írtak alá, a tényleges vállalásokat tartalmazó dokumentumot 2012-ben fogadják majd el. Az államok megegyezése értelmében 2020-tól egy új, Kiotót felváltó rezsim lép életbe, amelynek a megvalósításához szükséges ún. útitervet kell készíteni. A konferencián emellett megállapodtak a fejlődő országok támogatásáról is.

A szokásos év végi UNFCCC találkozó előtt még egy nagyon fontos környezetvédelmi eseményre kerül sor ezen a héten, a Riói konferencia 20. évfordulóján. A korábban említett Rio+20 2012. június 20. és 22. között kerül megrendezésre, így a brazil nagyváros ismét világméretű, fenntartható fejlődéssel foglalkozó konferenciának ad otthont. A konferencia két fő téma köré épül: hogyan lehet olyan zöld gazdaságot létrehozni, amely amellett, hogy fenntartható, segít kilábalni a szegénységből; valamint a találkozó alkalmat kínál az elért eredmények értékelése mellett a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatására, a fenntartható fejlődés területén létrejött nemzetközi együttműködés és koordináció megerősítésére.

Fontos kérdések várnak tehát még tisztázásra idén, ebben a folyamatban az EU mindent megtesz, hogy e nemzetközi megállapodások mellett saját, példaértékű vállalásokkal is segítse a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ilyennek tekinthető a 2008 végén elfogadott „20-20-20-as”energia- és éghajlat-politikai csomag, amelyben az EU kötelezte magát arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását átlagosan 20%-kal csökkenti (a csökkentés mértékét a 30%-ra növelve, ha a kérdésben nemzetközi megállapodás születik); az energiahatékonyság javítása révén az energiafogyasztást 20%-kal mérsékeli, és energiaszükségletének 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezi. Ide sorolható a Bizottság 2011 márciusában elfogadott ütemterve, illetve az ehhez kapcsolódó 2050-re szóló energia-útiterv, amelyek a „széntelenítés” jegyében 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-os kibocsátás-csökkentést irányoznak elő. Bár ez utóbbi kezdeményezésről az uniós környezetvédelmi miniszterek március 9-i találkozóján nem sikerült megállapodniuk a tagállamoknak – miután a szénerőművekre erősebben ráutalt Lengyelország elutasította a tervet –, a kérdés továbbra sem került le a napirendről.

Fontos találkozóra kerül tehát sor a héten, amelyre minden ország és az EU is nagyon készül – bízunk benne, hogy a mára legendássá vált riói konferenciának méltó utódja lesz az idei, húsz évvel később megrendezett találkozó, mely valódi eredményeket tesz majd le az asztalra – az eredményekről röviden itt is beszámolunk majd.

Európa nagy részét még hetekig lázban tartja a foci EB. Ehhez kapcsolódik vendégposztunk az EUvonal blogjáról (errolugatok.blog.hu), mely kezdőknek és haladóknak tartalmaz információt úti okmányokról, biztonságról, alkoholról és cigarettáról, valamint hasznos telefonszámokról – aki esetleg olyan szerencsés, hogy a helyszínen követ egy meccset, annak kötelező olvasmány! :-)

Június 8. és július 1. között szurkolók milliói érkeznek Lengyelországba és Ukrajnába, szurkolni, bulizni, vagyis jól érezni magukat. Nem árt tudni, hogy ha magyar állampolgárként érkezünk ezekbe az országokba, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak, valamint, hogy mire figyeljünk annak érdekében, hogy ne váljon rémálommá a 2012-es EB. Ne gondoljuk, hogy csak a vandál szurkolók kerülhetnek nehéz helyzetekbe…

Fontos tudnunk, hogy a magyar állampolgárok érvényes személyi igazolványukkal is beutazhatnak Lengyelországba (nem kell útlevél), azonban Ukrajnába útlevél szükséges. Ezt akkor se felejtsük el, ha például egyik helyszínről a másikra, Lengyelországból Ukrajnába utazunk. Indulás előtt tehát nézzük meg jól a lejárati dátumokat utazási okmányainkon, ugyanis könnyen kárba veszhet a megvásárolt jegyünk.

A másik „okmány”, amiről érdemes gondoskodnia a felkészült sportrajongónak, az Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely Lengyelországban (sajnos Ukrajnában nem) feljogosítja használóját az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére. A kártyát ingyenesen igényelheti az, aki biztosítással rendelkezik Magyarországon. Ha valakit baleset ér, a kártyával felvértezve biztos lehet abban, hogy ugyanabban feltételekkel részesülhet ellátásban, mint a lengyel állampolgárok.

A lengyel és az ukrán nagykövetségek honlapjai is figyelmeztetnek arra, hogy az EB ideje alatt elszaporodhatnak a bűncselekmények az országokban, így a szurkolóknak fokozottan kell figyelniük okmányaikra, értékeikre. Javasolt, hogy a szurkolók ne is vigyék magukkal útlevelüket, személyijüket a meccsekre, csak annak fénymásolatát hordják maguknál a zsúfolt helyeken.

Az alkohol és dohánytermékek be- és kivitelével is vigyázni kell. Lengyelországgal kapcsolatban könnyebb a helyzet, mivel uniós országról van szó, így egységes szabályok vonatkoznak arra, hogy pontosan mennyi alkohol és dohányterméket vihetünk be – azaz milyen mennyiség nem minősül még kereskedelmi mennyiségnek. (800 szál cigaretta, 110 liter sör, bor és pezsgő együttesen 90 litert, alkoholtermékből 10 liter stb.) Ukrajnába kisebb mennyiséget lehet csak bevinni (200 szál cigaretta, 1 liter égetett szesz, 2 liter bor, 5 liter sör.) Azonban arra is figyeljünk, hogy Ukrajnából Magyarországra  autóval már csak személyenként 2 doboz cigaretta hozható be vámmentesen.

Az sem mindegy, hogy a bevitt alkoholtermékeket hol fogyasztja el az ember. Lengyelországban és Ukrajnákban is tilos az utcákon, parkokban és egyéb nyilvános helyeken alkohol tartalmú italokat fogyasztani, a szabályok megszegése súlyos büntetést vonhat maga után. (Figyelem, az utcai vizeléssel is ez a helyzet.) Ha valaki a stadionokba szeretné bevinni az alkoholt, kár megpakolni a bőröndjét, ugyanis egyik stadion lelátójára sem lehet bevinni italt, és az ittas személyek beléptetését is megtagadhatják a bejáratnál.

Ha mégis baj történne az Európai Unió segélyhívó számát, a 112-es telefonszámot, valamint az EB ideje alatt működő fogyasztói információs forródrót egyikét (800 007 707, +48 228 27 5474) lehet feltárcsázni. Továbbá a két országban működő magyar nagykövetségekhez is bátran fordulhatunk.

E havi filmünk a Lumière filmklubban a Lorna csendje című belga-angol-francia-olasz koprodukció, amely egy Belgiumba bevándorló albán lány, Lorna viszontagságos történetét meséli el. A lányt álmai és egy jobb élet reménye hajtja „Nyugatra”, ahol a legkeményebb dolgokkal kell szembenéznie – hazugságok, érdekházasság, drogfüggőség, emberkereskedelem –, saját és mások életéről szóló döntéseket kell meghoznia.

A filmet a belga Dardenne fivérek (Jean-Pierre és Luc) jegyzik rendezőként – róluk azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A rendezőpáros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már Cannes-ból (mint például a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta 1999-ben, vagy a fiatal pár gyermekének eladásáról szóló A gyermek 2005-ben), de megkapták már az Ökumenikus Zsűri Díját is A fiú-ért 2002-ben. E mostani filmjük, a Lorna csendje „csak” a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban.

A filmet számos más díjra is jelölték, köztük az Európai Parlament Lux-díjára, amelyért 2008-ban épp Mundruczó Kornál Deltájával versengett, és végül el is vitte a díjat a magyar filmrendező elől. Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére (jelenleg 23), valamint támogatja 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.

A filmeket szakmai zsűri és az EP-képviselők válogatják, ők minden évben nyáron kiválasztanak tíz európai filmet, amelyek a hivatalos „válogatásba” (Official Selection) kerülnek, ezeket még egyszer megszűrik, és végül három döntős versenghet (Films of the Competition) a novemberben kiosztott Lux-díjért.

Erről a díjról Mundruczó filmje sajnos 2008-ban lecsúszott, de bízunk benne, hogy hamarosan ismét lesz magyar jelölt a végső három film között – a tíz jelölt közé eddig egyetlen év (2009) kivételével minden évben beválasztottak magyar alkotást is. 2007-ben a Bollók Csaba rendezte Iszka utazása, 2008-ban Mundruczó Kornél a Deltával, 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, tavaly pedig Tarr Béla Torinói ló című filmje került be a legjobb tíz közé. Bízunk benne, hogy ez idén sem lesz másképp, és még talán tovább is eljuthat magyar alkotás. Hogy ez így lesz-e, hamarosan kiderül: az idei tíz jelöltet e hónap végén ismertetik, tavaly erre a Karlovy Vary filmfesztiválon került sor.

Addig is érdemes megnézni nálunk a Lorna csendjét – most csütörtökön vetítjük az Európa Pontban – gyertek el! A film után László Sára, rendező, producer lesz a vendégünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes.

A Lux-díjról, a korábbi jelöltekről és díjazottakról további információ a Lux-díj honlapján olvasható.

A tavalyi, nagy sikerű kezdeményezés után idén is vendégül látjuk a kortárs európai irodalom krémjét Budapesten egy éjszaka erejéig, a Margó Irodalmi Fesztivál részeként idén is belekóstolhattok a legnépszerűbb európai alkotók műveibe.

Az Európai Irodalom Éjszakája (http://europaiirodalomejszakaja.blog.hu) ezúttal június 9-én, szombaton vár benneteket Budapest 18 különleges helyszínén, ahol 18 ország 18 kiváló írójának műveivel ismerkedhettek meg a TÁP Színház színészeinek tolmácsolásában. A kiválasztott helyszínek mind valamilyen módon kötődnek a felolvasásra kerülő műhöz. Erre az éjszakára színházzá válik több, a műfajtól talán távolabb eső hely is Budapest belvárosában: például a Múzeum Antikvárium, Gerber Pál festőművész műterme, az Erzsébet téri játszótér, a Retrock secondhand divatüzlet, a Blue River Pub Állóhajó, a Fruccola vagy az Ybl Palota is.

A program este hétkor kezdődik. Egyetlen éjszakába nem férhet bele 18 író műve, ezért érdemes előre megtervezni a túrát: a félóránként ismétlődő előadások és a közeli helyszínek lehetővé teszik, hogy jó pár szerző művével megismerkedhessetek. A válogatáshoz adunk itt egy kis segítséget az esthez kapcsolódó blog írásai alapján – vigyázat, hosszú lesz! :-)

A művek és helyszínek: 

1. Petra Nagyová-Džerengová: Nézz magadra (Szlovákia)

Petra Nagyová-Džerengová Pozsony alpolgármestere, egyben a „női irodalom” talán legnépszerűbb képviselője Szlovákiában. Regényeiben a család, a párkapcsolatok, a szerelem, a gyerekvállalás kérdéskörét dolgozza fel, gyakran tabutémákat is feszegetve, és ezzel különös feszültséget adva romantikus történeteinek. Az írónő szerelemből, a párja kedvéért tanult meg magyarul, férje, Nagy József az előző szlovák kormány környezetvédelmi minisztere volt, jelenleg parlamenti képviselő.

Regénye egy fiatal anya történetét beszéli el, aki férje és egyben volt főiskolai tanára kínzásai között éli mindennapjait. A regény a női kiszolgáltatottságról mesél, miközben lerántja a leplet egy tiszteletben álló ember két arcáról.

Helyszín: ELTE BTK, kari tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület 

2. Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs (Magyarország)

Kőrösi Zoltán nemrégiben megjelent kötetében - amelynek alcíme „Történetek a titkos Magyar focikönyvből” – 42 novella rajzol ívet a pályák világától az életutat megjelenítő két félidőig. Ezek a futballélmények korántsem csak a fociról szólnak, hanem arról az országról, amit Magyarországnak nevezünk.

Helyszín: ELTE BTK Campus, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár mögötti tér

3. Niccolo Ammaniti: Én és te (Olaszország)

Niccolo Ammaniti műveivel megnyerte magának mind az olasz, mind a külföldi olvasókat, műveit 44 országban fordították le, összesen négy film készült regényeiből. Az Én és te című regény egy Rómában élő zárkózott tinédzserről, Lorenzo Cuniról szól. Lorenzo élénk fantáziájú és rendkívül fogékony, nem szeret társaságban lenni, gyakran kerüli az embereket. Határtalan képzelőereje segítségével elmeséli édesanyjának napjait, melyeket – a valóságtól teljesen eltérően – lelkesítőnek és mulatságosnak fest le.

A Strega-díjas író könyvét Olaszországban eddig már több mint félmillióan olvasták. Bernardo Bertolucci hosszú évek után éppen az Én és te megfilmesítésével tért most vissza a rendezéshez.

Helyszín: Budapesti Olasz Kultúrintézet, 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.

4. Ian McEwan: Szombat (Egyesült Királyság) 

A számos irodalmi díjjal kitüntetett Ian McEwan Szombat című könyve Henry Perowne idegsebész egy napját beszéli el. A már önmagában is eseménydús szombati nap – 2003. február 15-én milliók tüntettek Londonban az iraki háború ellen – egy tizenkilencedik századi nagyregény komplexitásával tágul ki, enged bepillantást a főhős múltjába és a jelenébe.

Helyszín: Brody House, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 10.  

5. Urs Widmer: A kék szifon (Svájc)  

Urs Widmer a kortárs svájci széppróza élvonalába tartozik. Az esten A kék szifon című regényéből, a svájci irodalom egyik legjelentősebb alkotásából hallható felolvasás. A könyv egy különös álommal kezdődik a kéken csillámló szódásüvegről, amelyet hősünk gyerekkorából, a szülői házból ismer. Másnap, ahogy leszáll a vonatról, ötven évet repül vissza az időben, hogy felnőttként élje át saját gyerekkora világát. Felnőtteknek szóló mese, sziporkázó, álomszerű, mitikus történet, játék az idővel, amely mögött fölsejlik a komor kérdés: van-e értelme eljátszani bármiféle időutazás gondolatával, ha egyik háborúból a másik háborúba csöppenünk?

Helyszín: Múzeum Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum körút 35. 

6. Mehis Heinsaar: Jó napot! (Észtország) 

Mehis Heinsaar 1997-ben versekkel debütált. Négy évre rá megjelent két novelláskötete egyből az észt irodalom zenitjére röpítette – azóta is tartósan ott tanyázik. Hazánkban mégis méltatlanul kevesen ismerik, egyetlen magyarul megjelent kötete (Pár úr krónikái, 2004) nemigen hozzáférhető. Ezen kíván változtatni az Észt Intézet, amikor az idei Európai Irodalmak Éjszakáján őt állítja reflektorfénybe, és a Pluralicával közösen Heinsaar-miniantológiát jelentet meg, amelyet az észt helyszín látogatói ajándékba kapnak. A TÁP Színház színészei Jó napot! című novellájából olvasnak fel az esten.

Helyszín: Csendes Társ, 1053 Budapest, Magyar utca 18. 

7. Rui Cardoso Martins: És ha nagyon meg szeretnék halni (Portugália)

Rui Cardoso Martins az egyik legtekintélyesebb portugál napilap, a Público alapítói közé tartozik, riporterként többek között a szarajevói ostromról és mostari háborús eseményekről tudósított. Az És ha nagyon meg szeretnék halni első regénye, amelyet számos nyelvre lefordították, magyarul 2010-ben jelent meg.

A regény megtörtént eseten alapul. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miféle hely lehet az olyan, ahol még a sírásó is öngyilkos lesz. Az ifjú elbeszélő szörnyű titkot hordoz magával az afrikai portugál gyarmati háborúkból egy kézigránát formájában, amely a legvéresebb mészárlásoknak volt tanúja. A fiú egy eldugott vidéken él Portugáliában, de az internet segítségével most el tud jutni bárhova. Bensőséges, erőszakos és elég mulatságos utazásra indul, hogy megfejtse Európa egyik legnagyobb rejtélyét, a meglepően magas öngyilkossági rátát Alentejo-ban, Dél-Portugália legnagyobb régiójában.

Helyszín: Ybl Palota, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 12.

8. Andrei Makine: Az ismeretlen (Franciaország) 

A Szibériában született Andreï Makine 1987 óta él Franciaországban és franciául írja műveit. 1995-ben A francia hagyaték című, negyedik regényével elsöprő sikert aratott, több mint húsz nyelvre fordították le, majd a Goncourt-díjat is megkapta.

Az ismeretlen című regény párhuzamos történetei rendkívüli művészi finomsággal mutatják be az orosz származású, Párizsban élő kortárs író alkotói válságát, és az „ismeretlen” öregember életét, aki végigküzdötte a második világháborút.

Helyszín: Március 15. tér, 1052 Budapest, templom előtti forgószékek

9. Toine Heijmans: A tengeren (Hollandia) 

Toine Heijmans (1969) a De Volkskrant újságírója. Op Zee (A tengeren) című első regénye hamar a kritikusok és könyvkereskedők kedvence lett.

Palaszürke, felhős ég, egy bizonytalan kimenetelű hajóút izgalmai, gyermekük elvesztésétől rettegő szülők – ezek a letehetetlen könyv alkotóelemei. Főhőse Donald, a középkorú férfi, akinek az élete zsákutcába kerül. Három hónapos vitorlásútra megy az Atlanti-óceánon és az Északi-tengeren, abban a reményben, hogy visszatérve jobb férj lesz Hagar mellett.

Helyszín: Blue River Pub állóhajó, 1056 Budapest, Petőfi tér 8. kikötő 

10. Daniel Glattauer: A hetedik hullám (Ausztria) 

Daniel Glattauer a Die Presse, majd 1989 óta a Der Standard osztrák napilap munkatársa, évek óta regényeket is ír. Közülük a nyolcadik, a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre az utóbbi évek egyik legnagyobb osztrák és német könyvsikere.

A hetedik hullám című regénye főhősei, Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyetlenegyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Csakhogy Leo váratlanul Amerikába távozik, s levélváltásuk megszakad. A férfi egy év után tér vissza Bostonból, s újra levelezni kezdenek…

Helyszín: Marriott Hotel, 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 4., terasz

11. Gabriela Adameşteanu: Az elveszett délelőtt (Románia)  

Gabriela Adameşteanu újságíró, szerkesztő. Az elveszett délelőtt, A hétköznapok egyenlő hossza és A találkozás című köteteit több nyelvre lefordították és számtalan díjjal jutalmazták.

A regény cselekménye két idősíkon, a Ceauşescu-éra sivár jelenében és a (némelyeknek) megfényesedő múltban játszódik. Főhőse egy öregasszony, aki miközben átutazik Bukaresten egykori gazdáihoz sovány kegydíjáért, visszatekint hányatott életére. Az ő szemszögéből bomlik ki a többi szereplő, élők és holtak észjárása. Majd egy évszázadnyi román történelem elevenedik meg egyszerre alul- és felülnézetből, pőre tényeivel és kényes dilemmáival: emberi viszonyok és indulatok árnyalt, groteszk és szívszorító rajza.

Helyszín: Fruccola, 1052 Budapest, Kristóf tér 3.

12. Jenny Erpenbeck: Otthon (Németország)

Jenny Erpenbeck író és színházi rendező, több német és osztrák színház és opera munkatársa. Írói pályafutása a kilencvenes években indult, először színpadi művekkel.

Otthon című regényében tizenkét élettörténet fonódik egymásba: megannyi otthonkeresés a huszadik század viharaiban. A tóparti házban egymást váltó lakók, egy család különböző generációinak tagjai megélik a Weimari Köztársaságot, a Harmadik Birodalmat, a háborút, a keletnémet szocializmust és felbomlását, s az újraegyesítés utáni zavaros éveket. Az öt generáción átívelő családtörténet alig kétszáz oldalon bomlik ki, az idő feltorlódik e csendes tóparton, s múlását szinte csak a váltakozó nyelvi síkok érzékeltetik.

Helyszín: Gerber Pál műterme, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 23., IV. emelet
(Előzetes bejelentkezés szükséges: info@budapest.goethe.org, Találkozó: 19.00, 19.40 és 20.30 órakor a kapuban.)

13. Elina Hirvonen: Legtávolabb a haláltól (Finnország) 

Elina Hirvonen író, szerkesztő és dokumentumfilmes Legtávolabb a haláltól (Avain 2010) című második regényét 2010-ben Kalevi Jäntti irodalmi díjjal jutalmazták, és fordítási jogát hat országba adták el. A regény szereplői mind arra keresik a választ, hogy mi az, ami legtávolabb áll a haláltól. A párhuzamos idősíkok és történetek egyikében egy kamaszéveit Afrikában töltő férfi visszatér gyermekkora színhelyére, hogy a régi helyen újrakezdje életét. Egy tehetséges fekete lány kemény munkával ki tud ugyan szakadni a nyomorúságból, de az igazságtalanság ellen hiába küzd. Lenyűgözően szép gyermekkori barátnője már egészen fiatalon a prostitúció poklának legsötétebb bugyraiba kerül, ahonnan nincs visszatérés. Véglényként tengődő utcagyerekek, nyomorgó falusiak, vaktában lövöldöző fegyveresek és korrupt hajdan volt gyarmatosítók között próbálják megtalálni a szeretetet és a jóságot – másokban, ha már a világban lehetetlen. Az elesettek iránti részvét, a tehetetlenség fájdalma és az egyéni felelősségvállaláson alapuló személyes hit teszik megindító, humanista könyvvé Hirvonen regényét.

Helyszín: Erzsébet téri játszótér, 1051 Budapest

14. Trisse Gejl: Pátriárka (Dánia)  

Trisse Gejl regényíró, folyóirat-szerkesztő, íróként az igazi áttörést ötödik, Pátriárka (Patriarken, 2006) című regénye hozta számára, melyet több irodalmi díjra is jelöltek. Azóta két újabb regénye jelent meg. 2003-ban drámaíróként is debütált.

A Pátriárka főhőse egy apa, aki hozzászokott, hogy az övé az első és az utolsó szó. Nem rejti véka alá időnként szélsőségesen konzervatív véleményét sem. Különös hévvel kel a hagyományos dán értékek védelmére, s dühödt, ironikus kirohanásaival nem kíméli a Dániában élő bevándorlókat. Lánya felveszi vele a harcot, mert nem akarja belátni, hogy álláspontjaik mennyire közel vannak egymáshoz.

Helyszín: Hybridart Design Shop & Café, 1051 Budapest, Erzsébet tér 13. 

15. Erlend Loe: Vegyesbolti csendes napok (Norvégia)

Erlend Loe, Norvégia legnépszerűbb kortárs írója, számos nemzetközi díjjal jutalmazott szerző. Vegyesbolti csendes napok című regénye főhőse egy norvég drámaíró, Telemann, aki feleségével és három gyermekével egy bajor kisvárosban tölti a nyarat. Miközben igyekszik meggyőzni nemcsak feleségét, de saját magát is, hogy egy színdarabon dolgozik, mely „maga az ősenergia, az életet is veszélybe sodró elemi erő”, valójában a dús idomokkal megáldott sztárséfről, Nigelláról ábrándozik. Loe regénye szinte maga is dráma: hétköznapiságukban groteszk párbeszédtöredékek sorozata, melyek rendkívül pontosan és éleslátóan mutatják meg egy céltalanul sodródó, a széthullás határán egyensúlyozó házasság történetét.

Helyszín: Design Terminál, 1051 Budapest, Erzsébet tér 13. 

16. Andrzej Stasiuk: Taksim (Lengyelország) 

Andrzej Stasiuk könyveiért számos irodalmi díjat, rangos szakmai elismerést kapott Lengyelországban és világszerte. Műveit szinte minden európai nyelvre, valamint koreaira is lefordították.

A Taksim hősei bár öregszenek, de nem adják fel. Menekülve, hajszolva országokat szelnek át, miközben embereket csempésznek, vagy maga a megtestesült ördög által elragadott nőik megmentésére sietnek. Mindeközben pedig csak beszélnek, végeláthatatlanul ontva rettenetes, szomorú és vicces történeteiket. Vajon megmenekülnek?

Helyszín: Retrock, 1061 Budapest, Anker köz 2-4.   

17. Jáchym Topol: Az ördög műhelye (Csehország) 

Jáchym Topol cseh költő, próza- és dalszövegíró, a nyolcvanas években több cseh underground zenekar tagja, az évekig szamizdatban megjelenő Revolver Revue című irodalmi folyóirat egyik alapítója. Napjaink egyik világviszonylatban is legismertebb cseh szerzője, prózai munkáit több nyelvre lefordították.

„Kelet-Európa olyan téma, amelytől minduntalan próbálok menekülni, de mindig utolér“ – mondja a szerző Az ördög műhelye című könyvével kapcsolatban. A történet két helyszínen, a csehországi Terezínben és a Minszkhez közeli Hatinyban, a nácik vezette népirtás egykori emlékhelyein játszódik − jelezve, hogy minden szörnyűségnél lehet még szörnyűbb. A holokauszt és a háborús terror túlélő áldozatai, illetve azok leszármazottai mindennel és mindenkivel szembeszállva próbálják létrehozni az emberiség elleni bűntettek múzeumát. Az Ördög műhelye azonban az emberben lakozó gonosz termékévé válik. A névtelen együgyű és pszichopata főhős, svéd barátnőjével együtt az őrült projekt akaratlan kiszolgálójává válik.

Helyszín: OSA Archívum, 1051 Budapest, Arany János utca 32.  

18. Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota; Ernesto Sabato: Az alagút (Spanyolország) 

Egy arequipai perui, akinek a sors kiemelkedő szerepet szánt a kortárs spanyol irodalom homlokzatán: Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben a Cervantes-Díjat, 2010-ben pedig az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. A Zöld Palota két, egymástól nagyon messzire eső helyszínen játszódik, a perui tengerpart mellett, a sivatagos Piurában, valamint Santa María de Nievában, egy Amazónia szívében rejtőző vallásos misszióban. A történet szimbóluma Don Anselmo, az idegen mitikus bordélyháza, amelyet Piura külterületén emelt.

Helyszín: Thália Cafe, 1064 Budapest, Hajós u. 9.   

Ernesto Sabato Az alagút című könyvében a mesélő egy szerelemről és halálról szóló történetet mond el, mely a modern ember magányát láttatja. Ebből a hihetetlenül izgalmas bűnügyi regényből az őrület sem hiányzik, és végigkövethetjük a főszereplő, Juan Pablo Castel erőfeszítéseit, amelyekkel az okokat akarja megérteni, hogy miért kellett megölnie María Iribarnét, a nőt, akit szeretett, és aki egyetlen mentsvárát jelentette.

Helyszín: Budapesti Cervantes Intézet, 1064 Budapest, Vörösmarty utca 32.

Az Európai Irodalmi Fesztivált az EUNIC (Európai Kulturális Intézetek Hálózata), az Európa Pont és 18 európai kulturális intézet közösen szervezi, a részvétel valamennyi programon ingyenes!

Mostanra hivatalosan is megérkezett a nyár, de mi még nem pihenünk, júniusban is egy csomó izgalmas programmal várunk benneteket: ebben a hónapban programjaink középpontjában az „EU és a világ” lesz, egy programunkon megidézzük Kosztolányit is a Momentán Társulattal, és hatalmas évadzáró bulival is készülünk, ahol a Bin-Jip koncertjével köszönünk el a nyári szünet előtt.

Több rendezvényünkön középpontba kerül a migráció, megvizsgáljuk, hogyan élnek az Európai Unió valamelyik országában letelepülő „külföldiek”. Hogyan viszonyulnak a befogadó ország kultúrájához, milyen kihívásokkal szembesülnek mindennapi életük során, hogyan gazdagítják a befogadó országok kultúráját, és mit tudnak megőrizni abból, amit szülőhazájukból hoznak. Ezzel foglalkozik e havi filmklubunk is, ahol a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Lorna csendje című filmet vetítjük, és ez adja a Migráns Filmfesztivál (június 19. és június 20.) központi témáját is. A Lorna csendje egy Belgiumban élő albán nő története, aki állampolgárságáért, majd becsületéért küzd egy velejéig romlott társadalomban. A film Cannes-ban a legjobb forgatókönyv díját kapta, az Európai Parlament filmes Lux-díját pedig épp Mundruczó Kornél Deltája elől vitte el a rendező 2008-ban. A Migráns Filmesztivál két napján hasonló kérdéseket boncolgatunk meghívott vendégeinkkel. Az első napon 4 órától "Így látjuk Mi..." címmel BÁH és Index kisfilmeket láthattok, illetve vetítjük az Allah minden napján szaladnak a lovak című dokumentumfilmet is, amely a talán kevésbé ismert mai muszlim-török-arab Budapestet mutatja be. Másnap megnézhetitek a magyar HBO saját gyártású dokumentumfilmjét, a Magyarországra menekültek életéről szóló Két világ közt című filmet is, amely idén dokumentumfilm kategóriában elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, emellett Vasárnapi ebéd címmel a Menedék Egyesület kisfilmjeit is vetítjük. A rövidfilmeket Török Ferenc szakmai vezetésével forgattak a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2011-ben végzett hallgatói - bevándorlók és magyarok valós találkozásai inspirálták a fiatal rendezőket, akik szabadon dönthettek, hogy miként használják a valódi életrajzi és fikciós elemeket. A vetítéseket kerekasztal-beszélgetések követik.

Június 20-án ünnepeljük a menekültek világnapját, ehhez kapcsolódik e havi kiállításunk, amelyen a menekülteket befogadó állomásokat működtető bicskei, debreceni és budapesti gyerekek felső tagozatos általános iskolások alkotásai lesznek láthatók. A kiállítást Szobolits Andrea, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársa nyitja meg, és egy hónapig lesz látható az Európa Pontban.

Folytatódik a hónapban az Európa Jövője sorozatunk is, amelyen ezúttal Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter és Mellár Tamás, a KSH volt elnöke lesznek vendégeink, akik „stabilitás vagy növekedés” címmel vitáznak június 7-én az európai országok jelenlegi gazdasági lehetőségeiről.

Az irodalmi témájú programok kedvelőiről ebben a hónapban sem feledkezünk meg, hiszen az Európai Irodalom Éjszakája keretében június 9-én, szombat éjjel ismét Budapestre költözik az európai irodalom: 18 belvárosi helyszínen ismerkedhettek meg 18 ország 18 kortárs írójának műveivel a TÁP Színház színészeinek segítségével – érdemes nekivágni, és minél többet felfedezni!

A Momentán Társulat Ismerős Idegenek című estjén Kosztolányi Dezső írásai segítségével mutatja be, hogyan láttak minket különböző nemzetek szülöttei – egy francia, orosz, japán, finn, török vagy netán „néger”. Az est alapjául Kosztolányi Dezső Pesti Hírlapban megjelent interjúalapú, de személyes megjegyzésekkel megtűzdelt cikkei, az Alakok szolgálnak, amelyek hol a jellegzetes pesti foglalkozásokról, hol a bölcsőtől a koporsóig tartó életutakról, hol pedig hazánkban letelepedett külföldiekről mesélnek. Érdemes ezt összevetni azzal a képpel, amelyet napjainkban tapasztalunk – az est a közönség improvizációira építve erre is lehetőséget ad.

Az Ismeretlen Ismerősök után egy furán, de mára ismerősen csengő nevű zenekar lesz a vendégünk: a Bin-Jip név mögött három fiatal zenész rejtőzik: a Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Andrew J alkotta csapat 2010-ben kezdett el koncertezni Enter című bemutatkozó lemezükkel, amely a 2011-es Fonogram díjátadón az év alternatív albuma lett. Zenéjük a korábbi munkáikhoz képest is modernebb és kísérletezőbb hangzású, mégis dalközpontú – az ő koncertjükkel búcsúztatjuk az idei évadot június 8-án.

Az Európa Pont júniusi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!