Az EU tanácsadással segíti azokat, akik külföldön keresnek munkát. Mai posztunk bemutatja, hogy az EURES-hálózat segítségével hogyan találhattok állást – az Európai Unió mellett akár Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban.

Számtalan lehetősége van azoknak, akik ki szeretnék használni, hogy Magyarország és a többi 26 ország közötti határok megszűntek, és fokozatosan eltűnik minden adminisztratív és jogi akadály is. A szabályozásokban tapasztalható különbségek vagy nyelvi nehézségek miatt ugyanakkor továbbra sincs egyszerű dolga annak, aki egy másik uniós tagállamban szeretne tanulni, dolgozni vagy vállalkozni. E nehézségek áthidalását az EU tanácsadó hálózatok létrehozásával segíti, amelyek közül a külföldi gyakorlatszerzés, a belső piaci vitarendezés és a kutatói ösztöndíjak terén tevékenykedő szervezeteket már korábban bemutattuk, ma a munkavállalást segítő EURES kerül sorra.

Az EU egyik legnagyobb vívmánya, hogy mára szabadon vállalhatunk munkát bármely tagállamban. A legfrissebb adatok szerint ugyanakkor csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: mindössze 3 százalék a más tagállamban élő uniós polgárok aránya. Európában ma 25 millióan keresnek állást, akik jelentősen javíthatnának elhelyezkedési esélyeiken, ha más tagállamokban is készek lennének munkát vállalni, hiszen Európában folyamatosan emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.

A meghirdetett állások felkutatásától az adott országban való letelepedésig

Miben tud nektek segíteni az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES)? Az EURES működteti az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját, amelynek naprakész adatbázisában huszonhét EU-tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc aktuális állásajánlatai között lehet böngészni, foglalkoztatási ágazatokra lebontva. A honlapon részletes információ olvasatható a fenti országok élet- és munkakörülményeiről. Megtudhatjuk, milyen munkaszerződésekkel találkozhatunk Ausztriában, de segítséget adnak a németországi lakáskereséshez is.

A honlap mellett az álláskeresőket speciális képzésben részesített EURES-tanácsadók segítik, akik gyakorlati tanácsokkal tudnak szolgálni az álláskereséssel és a külföldön való letelepedéssel kapcsolatban. Magyarországon szinte mindegyik megyei munkaügyi központban, illetve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal fővárosi kirendeltségén dolgozik EURES-tanácsadó.

Az EURES-t létrehozó Európai Bizottság egyébként éppen a napokban döntött a portál további fejlesztéséről. A jövőben a honlap nagyobb hangsúlyt fektetne a fiatalokra, és ennek részeként például gyakornoki lehetőségekkel is kibővítenék az adatbázist. További változás, hogy a jövőben több magán-munkaerőközvetítő céggel alakítanak ki együttműködést, amellyel az adatbázisban elérhető állásajánlatok száma akár meg is kétszereződhet.

Jó böngészést! :-)

Elgondolkodtatok már azon, melyek a legtipikusabb családnevek az egyes európai országokban? Mi igen. Lássuk, mire jutottunk.

Magyarországon a „Nagy” családnév már régóta őrzi vezető helyét (a Kovácsok, Tóthok, Szabók és Horváthok előtt). A magyar top 5 jól mutatja az európai szinten is megfigyelhető trendeket: a foglalkozásokhoz, a származáshoz (hely vagy népcsoport) vagy a valamilyen egyszerű jelzőhöz (nagy/új) kapcsolódó vezetéknevek szinte mindenhol az élbolyban végeztek.

A skandináv –senek és –sonok (Jensen, Hensen, Johansson) a tradicionális északi névadást tükrözik – Izlandon nincs is klasszikus családnév, mert a gyermekek mindig szüleik nevéből képzik vezetéknevüket. A Zorrón felnőve a spanyol Garcíán sem ütközünk meg annyira. Olaszország vörös e tekintetben: a „Rossi” (hasonlóan a második helyezett „Russo”-hoz) vörös hajút jelent. Érdekes még, hogy a görög Papadopulosz és a román második helyezett Popescu jelentése: a „pap fia” (az első pedig Popa=pap). Ez ugyan magyarul kicsit furcsán hangzik, de románul és görögül már kevésbé; az ortodox egyházak előírásai szerint ugyanis nem kizárt (felszentelés előtt) a papok házassága, sem gyermekvállalása.

Ha új szláv ismerősünknek nem tudjuk a vezetéknevét, a „Novák”-kal lehet a legnagyobb esélyünk a helyes tippre: ez a név ugyanis – háromféle változatban – Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában is a leggyakoribbnak számít. A Horváth is két országban végzett első helyen: nem meglepetésre Horvátországban („Horvat” helyesírással) és északi szomszédunknál, Szlovákiában is, de itt, ami már érdekesebb, magyar helyesírással (Horváth, illetve a hölgyek esetében Horváthová).

Hagyunk azért nektek is megfejteni valót – csemegézzetek! :-)
(A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhetitek a térképet.)

Update: Köszönjük az észrevételeiteket, azok alapján frissítettük / frissítjük a térképet.


(Forrás: Wikipedia)

Talán a legtöbben programjaink miatt ismertek minket, így lehet, hogy csak munkaidő után jártatok még nálunk a Millenárison. Pedig érdemes hozzánk napközben is betérni, legalább öt okot is tudunk, amiért ez jó ötlet:

Először is: nálunk választ kaphattok uniós témájú kérdéseitekre: minden hétköznap 10 és 18 óra között tapasztalt szakértőink segítenek válaszaikkal és iránymutatásukkal, bármilyen EU-val kapcsolatos kérdésetek lenne. Mostanában a leggyakrabban a külföldi munkavállalásról és az ehhez kapcsolódó praktikus információkról faggatják tanácsadóinkat, de sokan érdeklődnek utazással, illetve EU-s támogatásokkal, vagy épp az Európai Bizottság, illetve a hazai Képviselet tevékenységével kapcsolatban is. Aki elveszne az EU-s információk labirintusában, nálunk pontos választ, vagy biztos kiindulási pontot kaphat, szóval ha kérdésetek van, gyertek el vele hozzánk! :-) (Ha személyesen nem tudtok eljönni, e-mailben is válaszolnak személyes kérdéseitekre tanácsadóink, írjatok az euinfo@eu.hu címre.) 

Másodszorra nemcsak szóbeli tájékoztatást kaphattok, de számos ingyenes kiadványt, brosúrát is megtaláltok nálunk szinte valamennyi EU-s témakörben, és a készlet folyamatosan bővül. Ha az EU-s továbbtanulási vagy ösztöndíj-lehetőségek érdekelnek, az egységes piac előnyeire lennél kíváncsi (akár mint utazni szerető uniós polgár, akár mint vállalkozó), ha csak a nyaraláshoz kellene biztos utazási információ, vagy valamilyen európai témájú gyerekkiadványt keresel – mind találsz hozzá nálunk hasznos, elvihető anyagokat. De ugyanígy a komolyabb szakpolitikai területekhez kapcsolódóan is találtok rövid, aktuális tájékoztató kiadványokat, amelyek tömören elmagyarázzák egy-egy terület legfontosabb szabályozásait és uniós lehetőségeinket.

Ha tanulmányaidhoz van szükséged segítségre, elméletibb kérésedben is tudunk segíteni. Tanácsadóink válaszai mellett nálunk egyedülállóan széleskörű EU-s szakkönyvtár is rendelkezésre áll, ahol közel kétezer európai, illetve EU-s kiadvány elérhető a helyszínen olvasásra. A folyamatosan bővülő könyvtárban szakkönyvek, az uniós intézmények kiadványai mellett többek között megtaláljátok az Európai Tükör és az Európai Unió Hivatalos Lapját is CD, illetve elektronikus formában, a könyvtár rendszerezett katalógusát bárhonnan böngészhetitek online. Ha EU-s témában írnátok szakdolgozatotokat, az Európa Pont ideális hely a kutatásokhoz is – az Európa Pont ingyenesen használható wifije az online kutatást is lehetővé teszi.

Végül: az Európa Pont gyermekbarát hely – amíg tanácsadóinkkal beszélgettek, kutattok, vagy csak megisztok egy kávét, a picik számára kialakított gyermeksarokban játékok várják a legkisebbeket.

Mindezek mellett futnak még nálunk EU-s tanórák is, amelyeken általános és középiskolás osztályokat látunk vendégül előre egyeztetett időpontban. Az órákra folyamatosan lehet jelentkezni, januárban még több osztályt tudunk fogadni (jelentkezés és további információ a tanórákról a képzésben együttműködő partnerünk honlapján található).

Tájékoztató tevékenységünkhöz kapcsolódik november végi fórumunk is, ahol a külföldi munkavállalással kapcsolatban tudhattok meg sok hasznos információt. A rendezvényen Londonban, Madridban, Brüsszelben (EP), Strasbourgban (Emberi Jogi Bíróság), Skóciában, Hollandiában és Németországban munkatapasztalatot szerzett vendégeink mesélnek majd élményeikről – elsősorban arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük kint; hogyan tudtak ügyeket intézni, beilleszkedni külföldön, illetve általánosan mi jellemző az adott ország munkaerő-piacára.

Reméljük, meggyőztünk benneteket, hogy érdemes hozzánk ellátogatni (címünk: Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35.) – akár erre az eseményre, akár más miatt jöttök, szeretettel várunk benneteket! :-)

Idén november 21-én tudjuk meg, hogy az Európai Parlament (EP) melyik európai filmet jutalmazza a Lux-díjjal. Az elismerést minden évben olyan alkotás kapja meg, amely az európaiak életét, véleményét, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. Idén ismét van kiért szorítanunk: az előválogatások után Fliegauf Bence Csak a szél című, a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok történetét feldolgozó filmje is a három döntős alkotás között van.

A díj megszületése óta egyetlen év kivételével mindig volt magyar alkotás a legjobb tíz film között, legutóbb tavaly Tarr Béla filmje, A torinói ló. A döntőbe eddig csak Mundruczó Kornél Deltája került be 2008-ban – akkor azonban végül a belga Lorna csendje című film alkotói részesültek az elismerésben.

A tét nem kicsi: ha 21-én Fliegauf Bence filmjét nevezik meg, úgy a film a lehető legtöbbekhez juthat el Európában – az EP támogatja a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását is. A filmek idén már a nyertes kihirdetése előtt is nagy nyilvánossághoz jutnak, november 18-20. között ugyanis szerte Európában műsorra tűzik a három döntős alkotást a Lux- filmnapok keretében. Magyarországon november 19-én vetítik mindhárom filmet a budapesti Corvin moziban, amelyre jegyeket is nyerhettek az EP Tájékoztatási Irodájának játékán (a játékhoz kattintsatok a linkre)!

Fliegauf Bence magyar-német-francia koprodukcióban készült filmje nagyon komoly témát dolgoz fel: a számos európai országban jelen lévő problémát, a romaellenességet. A filmet a 2008 júliusa és 2009 augusztusa között Magyarországon történt romák elleni merényletsorozat inspirálta. A felkavaró film egy négytagú cigánycsalád egy napját mutatja be – kora hajnaltól késő éjszakáig, megmutatva a nehéz helyzetben lévő réteg minden kínját és megaláztatását, néha finomabb jelzésekkel, néha egészen durván. A film különlegessége, hogy a főszerepekben kizárólag amatőr színészeket láthatunk. Az alkotás számos nemzetközi elismerésben részesült, többek között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját (Ezüst Medvét), emellett idén Magyarország ezt a filmet nevezte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is.

A fődíjért versenyző másik két film egy portugál és egy olasz alkotó filmje. A portugál Miguel Gomes Tabu című fekete-fehér alkotása egy temperamentumos öregasszony, zöldfoki‑szigeteki szolgálója és társadalmi ügyekben elkötelezett szomszédja története Lisszabonból. Amikor az öregasszony meghal, életének szerelemmel és bűnnel teli titkolt afrikai epizódja is napvilágra kerül. Az olasz elsőfilmes Andrea Segre Io Sono Lí című munkája egy kínai bevándorló, Shun Li történetét meséli el. Li Róma külvárosában egy ruhagyárban dolgozik, hogy papírokat kapjon és nyolcéves fia utána jöhessen Olaszországba. Később Velencéhez közel megismerkedik Bepivel, a szláv származású halásszal – a két ember barátságát a kínai és a helyi közösség sem fogadja jól, és minden eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy elinduljanak azon az úton, amelytől talán ők maguk is tartanak.

Fliegauf Bence filmjét mi is levetítjük, Lumière filmklubunk következő estjén, november 16-án, amikor Vezér Éva, a 2012-es Lux-döntőbizottság tagja, valamint Muhi András, a film producere is vendégeink lesznek, akikkel a vetítés előtt beszélgetünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes, várunk mindenkit szeretettel!

AZ EU egyik fontos célkitűzése, hogy 2020-ra legalább húszmillióval csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élő európai polgárok száma. Ahhoz, hogy ők a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá válhassanak, korábban nem tapasztalt mértékű társadalmi és gazdasági összefogásra van szükség. Ehhez kapcsolódóan novemberben mi is a befogadás, az összefogás témáját járjuk körül.

Novemberben négy napon keresztül (november 10. és 14. között) lesz látogatható az Európa Pontban az Artemisszió Alapítvány „Falak helyett szavak” című kiállítása. A kiállítás célja, hogy elgondolkodtassa a látogatókat a kirekesztés, a befogadás és az esélyegyenlőség kérdéseiről, megvilágítva azokat a pontokat, amelyek a különböző etnikai közösségeket, társadalmi csoportokat összekapcsolják. A három iskola diákjainak aktív közreműködésével létrehozott tárlat célja emellett, hogy megmutassa, milyen közös tennivalóink vannak, hogy a békés együttélés és a befogadó társadalom ne csupán kevesek utópiája legyen.

November 15-i programunkon a környezettudatosság és a fogyatékkal élők integrációja kerül középpontba. Az Artventura a Paradicsom Klub által életre hívott, az energiatakarékosságot, a klímatudatosságot és a megújuló energiák felhasználását vizsgáló környezetvédelmi, interaktív és tapintható vándortárlat, amely kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos emberek igényeire. A programok 4 órakor kezdődnek, ahol látássérültekkel együtt lehet majd tandemezni egy akadálypályán, lesz érzékenyítő tréning is, valamint beszélgetünk Árpásy Miklóssal, a Paradicsom Klub elnökével. Az estet Lajkó Félix világhírű hegedűvirtuóz koncertje zárja.

Egy másik világhírű művész is vendégünk lesz a hónapban – igaz ő csak egyik alkotásán keresztül: Lumière Filmklubunkban, november 16-án Fliegauf Bence számos díjjal kitüntetett munkáját, a Csak a szél című filmet vetítjük. A magyarországi romagyilkosságokat feldolgozó, amatőr színészekkel leforgatott film két másik európai művel együtt döntőbe jutott az Európai Parlament filmes Lux-díjért folyó versenyben, amelyen november 21-én Strasbourgban hirdetnek győztest. A filmklub vendége Vezér Éva, a LUX-díj nemzetközi válogatóbizottságának tagja lesz.

E hónapban a „dánságok” kedvelőinek is kedveskedünk egy programmal: november 28-án izgalmas úti beszámolóval, az estére készített smørrebrøddel, dán fahéjas csigával, Szederkényi Olgával és Nagy Emese újságírókkal várjuk a skandináv ország iránt érdeklődőket.

Novemberi programunkat uniós munkavállalással kapcsolatos fórummal zárjuk, amelyen EURES szakértők és az EU-ban tapasztalatot szerzett vendégek segítenek eloszlatni a tévhiteket a külföldi munkavállalással kapcsolatban.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.”
(Szenes Hanna)

November 9-én a fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napját ünnepeljük. A dátum az 1938-as Kristályéjszakához (Kristallnacht) kötődik, amikor a nemzetiszocialisták több ezer zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint több ezer zsidó üzletet döntöttek romba és gyújtottak fel – és ezzel soha addig nem tapasztalt méretű gyűlöletet és üldözési hullámot indítottak. Ezen a napon világszerte az antiszemitizmus áldozataira, és olyan példamutató emberekre emlékezünk, akik a történelem zavaros időszakában is képesek voltak megőrizni emberségüket, és akár a legnagyobb áldozatot is meghozták az üldözöttek védelmezéséért. Ilyen volt Raoul Wallenberg, Szenes Hanna vagy Sztehlo Gábor is.

Raoul Wallenberg a második világháború alatt Magyarországon szolgáló svéd diplomata, a magyarországi vészkorszak embermentőinek emblematikus alakja, aki hivatali befolyását kihasználva – svéd védő-útlevelek segítségével – ezreket mentett meg a deportálástól és a biztos haláltól. Wallenberg nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, a vesztegetéstől a zsarolásig szinte bármilyen lehetőséget megragadott, hogy életeket menthessen. Wallenberg végül maga is üldözött lett, és sorsában is osztozott védelmezettjeivel: 1945. január 17-én látták utoljára három szovjet katona kíséretében. Későbbi sorsa, szovjetunióbeli fogságának története máig tisztázatlan. Hivatalos moszkvai közlés szerint 1947-ben halt meg a Ljubjanka börtönben, de hiteles halotti bizonyítványa és földi maradványai soha nem kerültek elő.  Wallenberg a humanizmus és az önfeláldozás jelképe lett, tettei születésének századik évfordulóján sem halványulnak – a magyar kormány emlékének tisztelegve 2012-t Wallenberg emlékévnek nyilvánította.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nevét már kevesebben ismerik, holott érdemei nem kisebbek – Wallenberghez hasonlóan rengeteget tett a magyarországi zsidó gyermekek megmentéséért. 1944-ben, Magyarország német megszállása után, a nyilasterror idején kezdte meg az üldözöttek mentését, és a Vöröskereszt segítségével 32 otthonban mintegy 1600 gyermek bújtatását szervezte meg – köztük volt többek között Oláh György későbbi Nobel-díjas tudós is. A világháború után, többségében árván maradt gyermekekkel Gaudiopolis néven „gyermekköztársaságot” alapított, személye ihlette a Valahol Európában című film főszereplőjének alakját. Sokat tett a magyarországi népfőiskolai mozgalom beindításáért, embermentő tevékenysége miatt első magyarként kapta meg a legmagasabb izraeli kitüntetést, a Jad Vasem „Világ Igaza” címét. Megbetegedése után, 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban élt. Érdemei elismeréseképp 1971-ben Nobel-békedíjra is felterjesztették, de azt abban az évben Willy Brandt német kancellár vehette át.

Szenes Hanna, vagy Szenes Anikó (Cháná Szenes) az „elfelejtett vértanú” az életét áldozta a magyar zsidók megmentéséért. Budapesten született, jómódú, asszimilált zsidó család sarjaként, de – bár tehetsége hamar megmutatkozott – a numerus clausus Magyarországán nem sok reménye volt a továbbtanulásra. A hátrányos megkülönböztetés és zsidógyűlölet Palesztinába vezette, ahol a II. világháború idején önkéntesként a brit hadseregben kapott kiképzést, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva megkísérelje megakadályozni a magyar zsidók deportálását. Az akció 1944-ben sikertelenül ért véget, Hannát megkínozták, majd agyonlőtték – mindössze 23 éves volt ekkor. Szenes Hannát Izraelben nemzeti hősként tisztelik, írásai, versei világszerte ismertek. Életéről Gábor Dénes filmet készített.

Európa és Kína: két hatalmas, távoli gazdaság eltérő hagyományokkal és kultúrával, értékekkel és érdekekkel. A két térség kapcsolatát leginkább mégis a kölcsönös függés alakítja – vezetőik közel negyven éve dolgoznak a két gazdasági nagyhatalom stratégiai partnerségén, amely egyre szorosabb és egyre több területre terjed ki.

A világpolitika e két jelentős szereplője 1975-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, amely a mai napig is töretlenül fejlődik. Az EU Kína első számú kereskedelmi partnere, Kína az Unióban forgalmazott késztermékek első számú szállítója.  2003 óta stratégai partnerség keretében működnek együtt, amely ma a kereskedelmi kapcsolaton túlmenően külpolitikai, biztonságpolitikai és a globális kihívások kezelésének kérdéseire is kiterjed. A partnerek több mint ötven szakterületen folytatnak párbeszédet, amelynek segítségével az EU támogatja Kína folyamatos integrálódását a világkereskedelmi rendszerbe, valamint segíti Kína intézményi, politikai reformfolyamatát. Bármennyire is kiterjedt és sokoldalú a két térség kapcsolatrendszere, együttműködésük még sok területen fejleszthető – az emberi jogok kérdése, Kína globális felelősségvállalása, külpolitikai szerepvállalása vagy a kínai piac változatlan zártsága csak pár példa arra, hogy  jó néhány területen kell még közelíteni a két fél álláspontját. Ehhez tárgyalniuk kell, ezt tudják, és teszik is – az idei, európai és a kínai kultúra közötti párbeszéd év keretében egymás alaposabb megismerése és megértése került a középpontba. Ehhez kapcsolódik novemberi első programunk is, ahol az EU-Kína kapcsolatok kulturális, társadalmi és gazdasági perspektíváit járjuk körül vendégeinkkel.

Lesz miről beszélnünk – ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk egy-két érdekességet az EU-kínai kapcsolatokról, amelyek jól illusztrálják a két fél kapcsolatát – az együttműködés és a további erőfeszítések szükségességét:

• 1978-ban a két térség első kereskedelmi megállapodásának aláíráskor Kína GDP-je a világgazdaság mindössze egy százalékát tette ki. Ma Kína a világ második legnagyobb gazdasága (egyes előrejelzések szerint 2015-re megelőzi az USA-t), első számú kereskedelmi partnere olyan országoknak, mint Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Brazília vagy India
• Az EU és Kína napi szinten egymilliárd euró összértékű kereskedelmet bonyolít
• Kína az európai export legdinamikusabban növekedő piaca (az EU Kínába irányuló exportja 2011-ben 20%-kal nőtt)
• Kína exportcikkeinek közel fele külföldi, de jellemzően délkelet-ázsiai országokból származik áttételesen (Európai cégek csak korlátozottan jelennek meg a kínai piacon)
• 2011-ben az európai külföldi tőkebefektetés mindössze 1,4%-a származott Kínából, míg a Kínában befektetett külföldi tőke közel 20%-a származott Európából
• Az EU piacaira érkező és lefülelt hamisított termékek 73%-a Kínából származik.
  
  

Mindenkit szeretettel várunk tehát november 6-án az Európa Pontban, ahol az EU-kínai kapcsolatok kulturális és társadalmi kérdései mellett ezekről is szó lesz. Előzetes regisztráció: euinfo@eu.hu

Kép forrása: © European Communities, 2004; EC - Audiovisual Service; Christian Lambiotte

Huszadik születésnapját ünnepli az egységes piac, amelynek számtalan előnyét nap mind nap élvezhetjük – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Húsz év elég sok idő ahhoz, hogy a gépezet olajozottan működjön, és a gyakorlatban valóban egyre zökkenőmentesebben érvényesül a mozgás, a munkavállalás vagy épp a tanulás szabadsága. Azonban, ahogyan a legjobb konstrukciók működésébe is csúszhat olykor egy-egy hiba, megesik ez az egységes piacon is – mégiscsak 27 ország (plusz Norvégia, Izland és Liechtenstein) szabályainak összehangolásáról van szó. Ezekre az esetekre találták ki a SOLVIT-ot (épp tíz éve), az EU belső piacán felmerülő problémák gyors, informális, anyanyelven történő és ingyenes megoldási fórumát.

Még ma is megesik, hogy figyelmetlenség vagy a közös szabályok nem megfelelő értelmezése miatt egy országban problémák akadnak például egy másik tagállamban szerzett szakma vagy diploma elismertetésével, a munkavállalással kapcsolatos jogok tiszteletben tartásával, a több országot érintő társadalombiztosítási esetek intézésével, vagy akár egy autó külföldi regisztrációjával kapcsolatban. De ugyanígy, ha valaki vállalkozóként lép egy másik ország piacára, megesik, hogy problémája akad egy másik tagállamban már forgalomba hozott termék kereskedelmével vagy az áfa-visszatérítéssel kapcsolatban. Ilyenkor fordulhatunk a kérdésben érintett ország Solvit irodájához.

Ők megvizsgálják kérésünket, és ha az valóban az uniós jog nem megfelelő alkalmazásából adódik, és az ügyben még nem indult bírósági eljárás, akkor a lehető legrövidebb időn belül felveszik a kapcsolatot az érintett tagállam Solvit-irodájával, akik szintén segítenek a hatóságok közötti közvetítésben. A Solvit – mivel alapvetően egy informális, alternatív vitarendezési fórum – akár heteken belül is képes megoldani régóta húzódó problémákat. Alapesetben 10 héten belül igyekeznek az ügyek végére járni.

Egy pár példa a Solvit által megoldott problémákra: egy magyar állampolgár Romániában húsz évet, majd áttelepülve Magyarországra itt további 18 évet dolgozott. Nyugdíjba vonulásakor a magyar hatóságok felkérték a román hatóságokat, hogy végezzék el a nyugdíj román részére vonatkozó számításokat, választ azonban csaknem egy év elteltével sem kaptak. A romániai Solvit közbenjárásának hála a román nyugdíjpénztár kilenc nap alatt meghozta a nyugellátás romániai részéről szóló döntést, és a magyar állampolgár végre nyugdíjba vonulhatott.

Egy brit cégnek ugyanakkor a magyar hatóságokkal gyűlt meg a baja, amikor kökényből készült alkoholos italt kívánt forgalmazni Magyarországon 50 literes hordókban. A magyar előírások szerint az ebbe a kategóriába sorolt terméket legfeljebb kétliteres kiszerelésben lehetett forgalomba hozni. Az átcsomagolás ugyanakkor hatalmas költséget jelentett volna a brit cégnek, amely a magyar Solvit irodához fordult. Hosszas egyeztetés során kiderült, hogy e rendelkezés az áruk szabad áramlását korlátozza, így a cégnek nem kellett átcsomagoltatnia italát, és a magyar jogszabályt is módosítani kellett.

Egy lengyel állampolgár Írországban szerzett mérnöki képesítést, és nehézségekbe ütközött akkor, amikor azt Lengyelországban szerette volna elismertetni. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az ír és a lengyel mérnöki diploma közötti eltérések miatt további vizsgákat kell letennie, e követelmény azonban ellentétes volt az uniós jogszabályokkal. A Solvit közbenjárására a lengyel hatóságok elismerték képesítését – az ügy négy hét alatt megoldódott.

Jó tudni, hogy ha bármilyen hasonló akadályba ütköztök, létezik gyors megoldás: forduljatok bátran az ügyben érintett Solvit irodához! (Valamennyi iroda – köztük a magyar – elérhetőségét megtaláljátok ide kattintva.)