Taking into consideration the many local and even international feedbacks and remarks we received regarding our first “Big @-map”, we compiled a new, extended (“bigger, wider and uncut”) version of it. On this new map you can not only find the names of the @-sign in the official languages of the European Union, but in further European languages as well. The sources were Heroidos.com and Wikipedia – of course,besides your comments we got on various European forums.
Calling the @sign “at”, as the English says, is very common and still spreading in many European countries. In our new collection we focused on other, special and locally used versions (if there were any) which are often used and understood by many in a given country besides the English “at”.
We are still open to your comments – hope you like it! :-) (Click on the map for a larger view)
- Albania: at and kiocola after the Italian chiocciola (snail)
- Austria: mostly at, sometimes Klammeraffe (spider monkey)
- Belarus: сьлімак / slimak (snail)
- Belgium: “at” and in Wallonia arobas (old weight unit); in Flanders apenstaartje (monkey’s tail)
- Bosnia and Herzegovina: лудо А / ludo-a („crazy a”)
- Bulgaria: кльомба / klyomba – ("a badly written letter"), or маймунско а / maymunsko a, meaning "monkey A"
- Croatia: mostly „at”, or manki after the English word „monkey”
- Cyprus: παπάκι / papaki (duckling)
- Czech Republic: zavináč (rollmops)
- Denmark: snabel-a (elephant trunk-a)
- Estonia: „at”
- Finland: „at”, ät-merkki, (at-sign) or kissanhäntä (“little cat’s tail”) or miukumauku (“meow-meow”)
- France: arobase (old-fashion weight unit stemming from an arabic word)
- Germany: mostly „at”, sometimes Affenschwanz („monkey tail”) or Klammeraffe (spider monkey)
- Greece: παπάκι / papaki (duckling)
- Hungary: kukac (maggot or worm)
- Ireland: „at”
- Italy: „at”; chiocciola (snail)
- Iceland: at merkið, hjá-merkið (at-sign)
- Latvia: „at” or „et”
- Lithuania: „at”, or according to the Lithuanian pronounciation „eta”
- Luxembourg: mostly „at”; formerly Afeschwanz ("monkey tail"), or sometimes arobas
- Macedonia: мајмунче / majmunce (“little monkey”)
- Malta: „at”
- Moldova: „at” or a rond („round a”), or coadă de maimuţă (“monkey tail”)
- Montenegro: ludo-a („crazy a”)
- Netherlands: apenstaartje (“monkey tail”)
- Norway: alfakrøll or krøllalfa (“curly alpha”)
- Poland: małpa / małpka (“little monkey”)
- Portugal: arroba (old weight unit)
- Romania: „at”; a rond („round a”) or coadă de maimuţă („mokey tail”)
- Russia: собака / sobaka (dog)
- Serbia: лудо А / ludo-a („crazy a”); мајмунче / majmunce (“little monkey”)
- Slovakia: zavináč (rollmops)
- Slovenia: afna (“little monkey”)
- Spain: arroba (old weight unit)
- Sweden: snabel-a, ("[elephant's] trunk A")
- Switzerland: „at” or Affenschwanz (“monkey tail”)
- Turkey: „at”, or majmun (monkey)
- Ukraine: „at” / ет; or равлик / ravlik (snail) or песик / pesik (“little dog”)
- United Kingdom: „at”
Eleget téve a hazai és nemzetközi „nyomásnak”, elkészítettük korábbi kukacos térképünk felújított és kiegészített változatát. Ezen már nemcsak az EU országaiban használatos megnevezések szerepelnek, hanem a többi európai ország helyi változata is a @-jelre. Mivel a nemzetközi kapcsolatokban, két különböző ország polgárai közti kommunikációban egyre inkább az angol nyelv dominál, így ezt a jelet is nagyon sok helyen (és egyre inkább) az angol nevén, „at”-ként emlegetik. Mi gyűjteményünkben azokat az érdekes egyéb, helyi változatokat tüntettük fel, amelyeket a leggyakrabban használt „at” verzió mellett még sokan használnak vagy megértenek.
Íme tehát a kiegészített térkép és lista (katt a képre a nagyobb méretért):
- Albánia: „at” és kiocola az olasz chiocciola után, ami a csigára utal
- Ausztria: leggyakrabban „at”, de használatos még a Klammeraffe, azaz pókmajom
- Belgium: nyelvi régiónként eltérő – Vallóniában arobas, ami egy régi súlymérték; a flamand területeken apenstaartje, azaz a „kismajom farka”, a németeknél az „at” mellett Klammeraffe
- Bosznia és Hercegovina: лудо А / ludo-a, azaz „bolond-a”
- Bulgária: кльомба / kljomba – "rosszul írt betű"; маймунско а / majmunszko a – "majom A"; vagy маймунка / majmunka – „kismajom”
- Ciprus: παπάκι / papaki, azaz „kiskacsa”
- Cseh Köztársaság: zavináč, azaz „heringtekercs”
- Dánia: snabel-a, azaz „(elefánt)ormány-A”
- Egyesült Királyság: „at”
- Észtország: „at”
- Fehéroroszország: сьлімак (szlimak), azaz csiga
- Finnország: „at”, ät-merkki, azaz „at-jel”; vagy kissanhäntä, azaz „kiscica farka”, vagy miau / miumau / miukumauku, azaz "mijáú-mijáú"
- Franciaország: arobase – arab eredetű, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban használatos régi súlymérték
- Görögország: παπάκι / papaki, azaz „kiskacsa”
- Hollandia: apenstaartje, azaz a „kismajom farka”
- Horvátország: leggyakrabban „at”, de használatos még a manki az angol „majom” szóból (bár horvátul a majom „majmun”, de ezt nem használják a @-ra)
- Írország: „at”
- Izland: at merkið, hjá-merkið azaz at-jel
- Lengyelország: małpa / małpka, azaz (kis)majom
- Lettország: „at” vagy „et”
- Litvánia: „at”, mely a litván kiejtés miatt „eta”
- Luxemburg: legelterjedtebb az „at”; de az Afeschwanz, azaz „a majom farka” vagy a francia arobas (súlymérték) is használatos
- Macedónia: мајмунче / majmuncse, azaz „kismajom”
- Magyarország: kukac
- Málta: „at”
- Moldova: „at” vagy a-rond, gyakran coadă de maimuţă, azaz „a majom farka”
- Montenegró: ludo-a, azaz „bolond-a”
- Németország: leggyakrabban „at”, de használatos még az Affenschwanz („a majom farka”) vagy a Klammeraffe (pókmajom)
- Norvégia: alfakrøll vagy krøllalfa, azaz „kunkori-alfa”
- Olaszország: „at”; chiocciola, azaz csiga
- Oroszország: собака (szobaka), azaz kutya
- Portugália: arroba – régen használatos súlymérték
- Románia: „at”; a-rond, azaz „kerek a”; vagy gyakran coadă de maimuţă, azaz „a majom farka”
- Spanyolország: arroba – súlymérték
- Svájc: „at”, vagy Affenschwanz
- Svédország: snabel-a, azaz „(elefánt)ormány-A”
- Szerbia: лудо А / ludo-a, azaz bolond-a; мајмунче / majmuncse, azaz kismajom
- Szlovákia: zavináč, azaz „heringtekercs”
- Szlovénia: afna, azaz kismajom
- Törökország: „at”, vagy majmun, azaz majom
- Ukrajna: „at”, ukrán írással ет; vagy равлик (ravlik), azaz csiga, песик (peszik), azaz kiskutya
European Thinkers sorozatunkban kortárs európai véleményformálókat hívunk meg és faggatunk az EU jelenéről és jövőjéről. Célunk ezzel a vita- és párbeszédsorozattal az, hogy mi is hozzájáruljunk az Európáról, Európa újragondolásáról szóló diskurzushoz. A sorozat keretében legutóbb Jürgen Habermas német szociológust és filozófust láttuk vendégül – akinek a nevét valószínűleg nem kell bemutatni senkinek, aki tanulmányai folyamán legalább egy kis filozófiát vagy társadalomtudományt tanult. Az idén 85 éves professzor demokráciáról, társadalmi nyilvánosságról vagy az Európai Unió működéséről alkotott gondolatai a mai napig érvényesek és hivatkozási alapul szolgálnak sokaknak, amellett, hogy vitára is ösztönöznek.
Ezt bizonyította a professzor mostani magyarországi előadásait övező kiemelt figyelem is: az ELTÉ-n és az Európa Pontban megrendezett előadásokat a helyszíneken és élőben online több mint 4000 érdeklődő kísérte figyelemmel. Öröm volt látni, hogy nem csak koncertjeink, vagy gasztronómiai programjaink, de egy olyan tudós, mint Habermas előadása is képes csordultig megölteni az Európa Pontot; úgy, hogy még az épületen kívülről, az üvegablakokon keresztül is többtucatnyian követték a beszélgetést kihangosítva a park felé, ráadásul zömében fiatalok. Az ELTÉ-n és az Európa Pontban elhangzott előadásokon Habermas részletesen kifejtette, hogy „ortodox Európa-pártiként” hogyan látja Európa jelenét, hogy szerinte miért és merre felé tart az unió, és véleménye szerint mi vezethetne a kor kihívásaira hathatós és demokratikus válaszokat adó EU megteremtéséhez.
Megoldások a nemzetek felett
Habermas elgondolása szerint a globalizált világban, ahol a piacok világszinten értelmezendők, és ahol a társadalmak egymástól kölcsönös függőségben, az online kommunikáció hatására folyamatos kommunikációban és kapcsolatban vannak, olyan kihívások jelennek meg, amelyekre a nemzetállamok már nem képesek hatásos választ adni. Ilyen kihívások szerinte a pénzpiaci kapitalizmus féktelensége, a világméretű bankszektor újraszabályozásának szükségessége, vagy a környezetszennyezéssel összefüggő problémák. Ezeket a kérdéseket a nemzetállamok olyan nemzetek feletti szinten próbálják kezelni, amilyen az EU is; de ezek a válaszok véleménye szerint sokszor nem demokratikusak és túlságosan paternalisták – ő ebből is eredezteti a jelenlegi EU-szkepszist és azt, hogy az integráció elmélyítésének napjainkban ilyen sok ellenzője van. Habermas szerint az európai válságkezelés során számos olyan lépésre került sor, amelyek mellőzték a szükséges demokratikus legitimációt – utalva többek közt az eurózóna megmentése során hozott számos döntésre, vagy az európai szemeszter bevezetésére, amelynek keretében példátlan hatalmat kapott a Bizottság a nemzetállami költségvetések elfogadása kapcsán. Habermas véleménye szerint a helyes út az lenne, ha számos területen több kompetenciát kapna az EU, de érthető, hogy ilyen helyzetben a tagállamokban tartanak egy átláthatatlan szuperállam létrejöttétől, és az EU-t sok országban demokráciadeficittel vádolják. Szerinte erre a helyzetre egy új európai alkotmány létrehozása, tehát egy új politikai unió létrehozása lehetne a megoldás, amelyben a tagállamok és a föderáció közötti viszony nem hierarchikus, hanem „heterarchikus” lenne, amelyben a nemzetállamok nem átadnák, hanem megosztanák szuverenitásukat az uniós intézményekkel.
Közös politikai nyilvánosság, kultúra és bizalom
Habermas szerint ugyanakkor van arra lehetőség, hogy a demokráciát nemzetentúlivá tegyük. Ehhez szerinte három dolog szükséges: közös politikai nyilvánosság, közös politikai kultúra és kölcsönös bizalom. Az első kettő Habermas szerint megvalósítható: nyitottnak kell lenni egymás iránt és nyilvánosan – intenzív fordítással – lehetővé kell tenni az országok politikai vitáinak megismerését, a közös politikai kultúrához pedig a liberális és demokratikus alapjogok egyöntetű elismerése és védelme szükséges. Habermas szerint viszont a kölcsönös bizalom – többek között a válság és annak európai menedzselése hatására – jelenleg hiányzik az európai nemzetek között.
Az alapjogok megsértése és a szankciók
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte a demokratikus alapjogok védelmével kapcsolatban sem teljesít túlságosan jól az EU. A közelmúltban több tagállamban is felmerült az alapjogok megsértésének kérdése, ugyanakkor a közösség ezekre nem adott megfelelő válaszokat. Habermas emlékeztetett arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel egy-egy renitens tagállam megregulázható – végső esetben akár a szavazati jog megvonásával – az EU döntéshozóiból viszont hiányzik a politikai akarat ezek alkalmazásához. Szerinte mindenképpen hiba volt, hogy amikor ilyen visszásságot észlelt az EU valamelyik tagállamában, nem kezelte azt elég erélyesen.
A "félalkotmányosságon" túl
Habermas beszélt az EU intézményi átalakításának szükségességéről is. Véleménye szerint a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács jogkörei túlzottak, és fel kell számolni annak „félalkotmányos” működését. Elképzelései szerint az intézményt meg kellene szüntetni, illetve működését integrálni kellene a Miniszterek Tanácsának tevékenységébe. Szerinte tarthatatlan, hogy a Bizottság igazán fontos kérdésekben nem a közösség érdekei, hanem rendre az állam- és kormányfők érdekei alapján cselekszik. Emellett szerinte nagyon fontos lenne, hogy a Bizottság valóban az „EU kormányaként” működjön; miszerint az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsának munkáját is segítse, és legyen is felelős nekik. Mindemellett Habermas tovább erősítené az Európai Parlament szerepét; szerinte kívánatos lenne, hogy ne csak a Bizottság, de az Európai Parlament is kezdeményezhessen új jogszabályokat.
Kettős állampolgárság, többsebességes Európa, szélsőjobb
Egy kérdésre válaszolva elmondta, alapvetően nem tartja rossz gyakorlatnak a kettős állampolgárság intézményét, véleménye szerint a nemzeti és uniós polgárság tökéletesen megfér egymás mellett és kiegészíti egymást, de emellett még van létjogosultsága a kettős állampolgárságnak is. Ugyanakkor azt a gyakorlatot, miszerint a két nemzet állampolgárságával rendelkező uniós polgárok két tagállam európai parlamenti választásán is részt vehetnek, mindenképpen szabályozni, és végül felszámolni szükséges. Emellett ő is egyetért azzal az állásponttal, hogy az európai parlamenti választásokat minden országban azonos (mandátumosztási) szabályok alapján kellene lebonyolítani, ami jelenleg nem jellemző.
Kifejtette azt a véleményét is, miszerint hosszabb távon az EU-nak mindenképpen differenciálódnia kell, ahogy az már jelenleg is látható bizonyos kérdésekben. A többsebességes Európa modellje Habermas szerint is elkerülhetetlen – elég csak az eurózónában szorosabban együttműködő tagállamokra gondolnunk. Szerinte különböző kérdésekben (ahogy javaslata alapján egyre több szakpolitikai területen kellene az EU-nak nagyobb hatásköröket kapnia) hasonló elkülönülés várható a szorosabb integrációt támogató, és az együttműködés elmélyítését nem pártoló országok között. Ugyanakkor azt minden esetben biztosítani kell, hogy ezek a belső körök mindig nyitva álljanak az együttműködéshez csatlakozni kívánó – és a megfelelő kritériumokat teljesítő – tagállamok előtt.
Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a mostani EP-választáson megerősödő szélsőjobboldali erők előretörését ő nem látja olyan aggasztónak, mint sokan mások. Ebben (bár más okok miatt), de egyetért sorozatunk korábbi vendégével, Tomáš Sedláčekkel. Véleménye szerint ezek a pártok, amelyek csökkenteni akarják az EP hatalmát, végül magukat izolálják; ugyanakkor bekerülésük jól példázza az Unió demokratikusságát és legalább vitára kényszerítik a nem szélsőséges és EU-párti képviselőket az Európai Parlamentben és hazájukban is – és ez mindenképpen pozitív.
Számos, hazánkat és az EU egészét érintő kérdésről beszélt még Habermas professzor magyarországi előadásai során, nagy örömünkre a hazai sajtó számos szempontból, alaposan feldolgozta gondolatait (pl. Hirado.hu, Magyar Hírlap, NOL, MNO, HVG, Origo, Index, 444, Mandiner, Inforádió, Cink). Jó látni, hogy egy olyan gondolkodó, mint Habermas még mindig ilyen nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar sajtó részéről, reméljük, hogy a magyar közönséggel megosztott gondolatai továbbgondolásra ösztönöznek sokakat, és izgalmas vitákat generálnak még a továbbiakban is – akár új lökést adva az EU-ról szóló párbeszédnek is.
Jürgen Habermas május 29-én, az ELTÉ-n elhangzott előadását itt nézhetitek meg felvételről:
Ahogy az esős május után egyre biztosabban érkezik a nyár és a jó idő, mindannyian készülünk már a nyári pihenésre. A szünidő előtt azonban még egy sor szuper zenés produkcióval és egy fergeteges szezonzáró bulival készülünk nektek, ahol fellép a Balkan Fanatik, valamint a Parfüm című dalhoz készült klippel világhírűvé vált Boggie és Sinha Róbert is. Sőt, a hónap elején Rost Andrea is koncertet ad nálunk.
A hónap elején, 6-án jön el hozzánk a Liszt Ferenc-, Prima Primissima és Kossuth-díjas operaénekesnő, Rost Andrea. A milánói Scala és a New York-i Metropolitan közönsége után az Európa Pont vendégeiként most ti is meghallgathatjátok, hogyan énekli leghíresebb szerepeit (mint például a Traviatából Violetta vagy a Figaro házasságából Susanna), de a koncerten nemrégiben megjelent nagylemezéről is énekel majd dalokat.
Június 12-én a könnyedebb zenei stílusoké lesz a főszerep, esti koncertjeink előtt pedig előadásokkal, kreatív foglalkozásokkal és különleges retextil workshoppal várunk benneteket, ahol bemutatjuk, hogy mi mindenhez kezdhetünk a ruháinkkal, ha már nem jönnek ránk vagy tönkrementek. A retextil-technológia magyar találmány, egy gondolkodásmód, mely világosan és példaértékűen reagál a XXI. század társadalmi problémáira és környezeti kihívásaira. A Retextil műhelyében mindenki megtanulhatja, hogyan tud otthon, költségmentesen művészeti értékkel bíró használati tárgyakat, ruhákat, kiegészítőket és berendezési tárgyakat készíteni.
A buli ezt követően, hat órakor kezdődik Csemer Boglárka Boggie és Sinha Róbert világzenei duójával. Boggie Parfüm című videoklipjét alig két hónap alatt csaknem 25 millióan látták világszerte. Róberttel 2013 óta dolgoznak együtt, közös produkciójuk valódi világzenei különlegesség, mely különböző műfajok (tangó, flamenco, jazz, pop) elemeiből épül fel. Este 8-tól pedig a díjnyertes hiphop – elektronikus zenével világzenét vegyítő Balkán Fanatik a felelős a jó hangulatért. Az este folyamán minden albumukról játszanak számokat – a buli garantált, gyertek, és mulassatok velünk egy jót a nyári szünet előtt! :-)
Velük kívánunk nektek kellemes nyári szünetet – szeptemberben ismét várunk benneteket!
A május 24-án megnyílt GYEREKARC kiállítást júniusban is megnézhetitek az Európa Pont melletti téren, a Millenáris Parkban. Az „Itt vagyok, ragyogok!” címmel meghirdetett pályázatra érkezett, az egészség témaköréhez kapcsolódó legszebb rajzokat óriásplakátokon láthatjátok egészen június 29-ig.
Vasárnap este 11 órakor az utolsó szavazókörben is lezárták az urnákat, az elmúlt napokban pedig összegezték valamennyi tagállamban a voksokat, amelyekből lassan kirajzolódni látszik az Európai Parlament új összetétele. Valamennyit még változhatnak az eredmények a hétvégéig, és az egyes frakciók létszáma is módosulhat még, attól függően, hogy az új képviselők közül esetleg ki ül más politikai csoportba, mint amire számítani lehetett. Ami már biztos, hogy idén az EP-választások történetében először – még ha csekély mértékben is, de – az előző választáshoz képest nőtt a részvételi arány. Az új ötéves ciklusban valószínűleg ismét a konzervatív Néppártnak lesz a legnagyobb frakciója az EP-ben.
Az alábbi infografikán láthatjátok, hogy az egyes tagállamok mely politikai csoportba delegálják a legtöbb képviselőt. A térképen az egyes országokat annak az európai pártnak a színére színeztük, amely a legtöbb szavazatot kapta az adott országban, az országokon azt is megtalálhatjátok, hogy mely európai politikai csoportba hány főt delegál majd az adott ország. (A kép kattintásra megnő.)
És hogy mi jön most? A végleges eredményekre valószínűleg a hét végéig várni kell, míg valamennyi országban összeszámlálják a külföldről érkezett szavazatokat is, és a jogorvoslati határidők lejárnak. Ennek értelmében a jelenlegi eredmények még nem hivatalosak. A mostani választás volt az első, amelyben az európai politikai pártok konkrét jelölteket neveztek meg az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az elnökök értekezlete bejelentette, hogy első körben a Néppárt által jelölt luxemburgi Jean-Claude Juncker tesz kísérletet a szükséges politikai támogatás megszerzésére.
Az elnök személyét hivatalosan az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács jelöli. Ők május 27-én este, Brüsszelben egy informális találkozón vitatták meg a kérdést, amely nem olyan tiszta sor, mint gondolhatnánk: mivel egyedül semelyik nagy párt nem tudja szállítani a megválasztáshoz szükséges többséget, kompromisszumra lesz szükség. Így az is lehet, hogy a két legerősebb párt jelöltje kiesik, és egy harmadik lesz a befutó – hamarosan kiderül. Az EP a tervek szerint a július 14–17-i plenáris ülésen szavazhat a jelöltről.
A most következő egyeztetések során kiderül az is, pontosan hány frakció alakul az EP-ben, illetve a korábban párt nélküliek és az újonnan bekerülő, még pártnélküli képviselők hol foglalnak majd helyet. Ezt követően megindul az egyeztetés az egyes politikai csoportok és munkacsoportok vezető pozícióiról. Az új Parlament első ülésére július 1-jén kerül sor, amikor a képviselők megválasztják az EP elnökét és alelnökeit. Az eljárásról további információ az EP infografikáján olvasható.
Európa a hétvégén választ. A választásnak nagy jelentősége van, talán nem is tudják sokan, mennyire; ugyanakkor az európai politikában és döntéshozatalban nem olyan egyszerű eligazodni, megalapozott döntést hozni. Ehhez nyújtunk most egy kis segítséget.
Az EU-t rengeteg kritika éri bürokratikus és nehézkes működése miatt. Ennél több kritika talán már csak amiatt éri a közösséget, hogy sokan úgy érzik, nincs beleszólásuk az európai ügyek alakításába, hogy a döntéseket az egyes emberektől túl távol hozzák meg. Talán nem egyértelmű, de e két elvárás, a hatékonyság és a demokratikus ellenőrzés egyidejű teljesítése gyakran csak egymás rovására növelhető. Ezt az ellentmondást jól példázza a lengyel rendszerváltás egyik kulcsszereplője, (a diktatórikus stílusa miatt anno sokat kritizált) Lech Wałęsa egyik mondása: próbáljon meg bárki teljesen demokratikusan vezetni egy viharba került hajót, ahol a gyorsaság és a hatékonyság számít.
Az EU története sem szól másról, mint e két igény minél alaposabb érvényesítéséről, amelyben a Parlament – egyedüli közvetlenül megválasztott uniós döntéshozó testületként – egyértelműen a demokratikus kontroll és véleménynyilvánítás legfontosabb fóruma, amelynek hatalma és befolyása az idők és intézményi reformok során folyamatosan nőtt. Jóformán nincsen olyan döntés, amely ne menne keresztül az európai parlamenti képviselők szűrőjén, közvetett beleszólást biztosítva az egyes embereknek.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy kik vesznek részt a következő öt évben az EU legjelentősebb döntéshozó szervének munkájában. 1979 óta ebbe az uniós polgárok maguk is beleszólhatnak. Ahogy a nemzeti választások, úgy az európai is kiemelt fontosságú – idén nálunk 2014. május 25-én lesz lehetőségünk megválasztani az EU új döntéshozóit.
Fontos azt is látni, hogy az Európai Parlament döntései közvetlen hatást gyakorolnak mindennapjainkra: szavuk van olyan kérdésekben, hogy milyen szabályok vonatkoznak az élelmiszerek biztonságára; mennyit fizessünk külföldi mobiltelefonálásaink alkalmával; hogyan kaphatunk egészségügyi ellátást egy másik tagállamban; digitális életünk során hogyan kell biztosítani személyes adataink védelmét; milyen és mekkora kártérítésre vagyunk jogosultak európai (légi, vízi vagy szárazföldi) útjaink során egy-egy nagyobb késés esetén; vagy épp hogyan tudunk visszaváltani egy másik tagországban vásárolt árut. Éppen ezért nem mindegy, kire adjuk a voksunkat vasárnap. A választáson hazai pártlistákra tudunk szavazni, és a pártok az EP-be bekerülve egy-egy nagyobb európai pártcsalád tagjaként fognak majd politizálni. Ehhez érdemes előre tájékozódni, hogy melyik hazai párt milyen álláspontot képvisel a legfontosabb európai kérdésekben.
Az idei választáson nyolc párt és pártszövetség állított listát, akik a 751 EP-képviselői helyből 21-ért versengenek: a Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, a Fidesz–KDNP, a Haza Nem Eladó Mozgalom párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció. A fent felsorolt pártok neveire kattintva konkrét EP-választási programokat, illetve annak hiányában Európa-politikával kapcsolatos információkat találtok. Szerencsére egyéb eszközök is segítik a tájékozódást: az utóbbi időben számos alkalmazás, microsite készült, amely saját, könnyen megfogalmazható preferenciák alapján segít megmondani, hogy elképzeléseinkkel melyik európai (és hazai párt) elképzelései vágnak leginkább egybe.
Ilyen például a magyar nyelven is elérhető Euro Voksmonitor 2014, amely a K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektje, és tulajdonképpen a több európai ország nyelvén elérhető Vote Match Europe magyar változata. Az alkalmazás harminc kérdés alapján mutatja meg, a jelenleg a magyar parlamentben mandátummal rendelkező pártok közül melyik áll legközelebb értékrendünkhöz.
Szintén harminc kérdés az alapja az EUVox alkalmazásnak, viszont itt a válaszokat ötfokú skálán helyezhetjük el, valamint az oldal további információt ad a hazai pártok társadalmi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos általános álláspontjáról, amelyet szintén összevethetünk saját preferenciáinkkal.
Emellett még itt van a VS.hu által kifejlesztett, magyar nyelvű EP-kvíz, amely szintén általánosabb, de európai relevanciájú kérdések alapján sorol minket egy-egy előre meghatározott archetípusba: lehetünk „ akadékoskodó angol”, „ holland liberális”, „ keresztény néppárti képviselő”, „ zöld hippi” vagy „francia szocialista”. A tesztből kiderül, hogy melyik típushoz hasonlítunk leginkább, és ahhoz, mely európai pártcsalád értékrendje és politikája áll legközelebb.
Hasonló, de komplexebb alkalmazás a My Vote 2014, amely szintén az EP napirendjén szereplő kérdések alapján segíti az eligazodást. Itt kevesebb kérdés van, de részletes magyarázattal, és kapunk segítségül pro és kontra érveket is. Emellett az oldalon azt is könnyen ellenőrizhetjük, hogy mely képviselő / nemzeti párt / európai párt pontosan hogyan szavazott egy-egy kérdésben. Az oldal legizgalmasabb része a játék, amelynek segítségével megnézhetjük, hogy az oldalt használó válaszadók véleménye mennyiben tér el a hivatalos EP-képviselőkétől. Eljátszhatunk azzal a gondolattal, mi lenne, ha az válaszadók összesített véleménye formálná az európai politikát…. (Az oldal magyarul sajnos nem érhető el, csak angolul, németül, franciául, olaszul, lengyelül, spanyolul és svédül. Az alkalmazás több európai alapítvány és szervezet támogatásából valósult meg, részben az EP támogatásával, de tartalmilag attól függetlenül.)
Eligazodásunkhoz jó pár segítséget találunk a neten, a felkészülés már csak rajtatok múlik.. Május 25-én pedig mondjátok el, hogy kit választanátok! Ha nem, talán a dán Voteman titeket is elkap…
Képek forrása: Europarl.europa.eu / kisvideó: a dán kormány választási videója
Tomáš Sedláček közgazdaságtanban utazik. Nemzetközileg is sokat hivatkozott titulusa szerint „sztárközgazdász”, ami már magában is gyanús. A„ sztártoxikológus” vagy a „sztár mentős szóvivő” kifejezéseket még csak-csak tudjuk értelmezni, de a sztárközgazdászt nehéz hova tenni, miután hazánkban nincsen egyértelműen beazonosítható kollégája Sedláčeknek (amit mi egyébként sajnálunk). De hogyan tesz szert valaki ilyen titulusra? És miért?
Sedláček magas szinten érti és értelmezi a közgazdaság tudományát, erről viszont az átlagember szintjén is érthetően és érdekesen tud beszélni. A közgazdasági összefüggéseket, ezzel kapcsolatos meglátásait szellemes és meghökkentő hasonlatokkal, mindenki által ismert történetek új kontextusba helyezésével magyarázza el – ahogy arról meggyőződhetett az Európa Pont hallgatósága is nemrégiben. Ő az a fickó, aki PhD dolgozatát ugyan elbukta (a szigorú vizsgáztatók nem vettek be minden kanyart), de a szakdolgozat könyv formátumban kiadva nemzetközi bestsellerré, sőt, teltházakkal játszott színdarabbá (!) válhatott.
Nem mindennapi figura tehát Sedláček, akinek érdekes gazdasági meglátásait lehetetlen visszaadni egy rövid összefoglalóban – szerencsére már magyarul is kapható az említett bestseller, amelyet minden gazdasági összefüggések iránt minimálisan érdeklődő és szórakozni vágyó embernek nagyon ajánlunk. Érdekes megközelítéséhez csak egy pár gondolat ízelítőül az Európa Pontban elhangzott előadásából: Sedláček szerint a költségvetési többlet olyan, mint a jeti: mindenki beszél róla, de még senki sem látta. Javasolná, hogy a GDP-t nevezzék át az angol „gross domestic product”-ról (bruttó nemzeti össztermékről) „gross debt product”-ra (bruttó nemzeti adósságra), amely valósabban fejezné ki a nemzetgazdaságok által fetisizált és minden körülmények között növelni kívánt mutató jelentőségét. Szerinte nem véletlen, hogy az „adósság” szó számos nyelvben azonos a „bűn” szóval és például a Biblia angol nyelvű fordításában több helyen a bűn (sin) helyett debt (azaz adósság) áll. Előadásaiban gyakran figyelmeztet az eladósodottság veszélyeire: a 2008-ban kezdődött gazdasági válság kezelésénél szerinte fel kell ismerni, hogy a legnagyobb gond nem a növekedés hiánya, hanem a túl nagy eladósodottság, amelyet egy idő után a gazdaságok nem tudnak már uralni, és rabjaivá válnak. (Mindezekkel kapcsolatos gondolatait részletesebben kifejti több interjúban, például itt, itt vagy itt.)
Sedláček szokatlan látásmódjával érdekes szempontokra szokott rávilágítani, valószínűleg ezért is választották be abba a kulturális bizottságba, amely Európa „újragondolását” tűzte ki célul. A húsz európai közéleti személy feladata többek között az volt, hogy a válság hatására felerősödött EU-szkeptikus és EU-ellenes hangokra, az uniós polgárok irányából tapasztalható bizalmatlanságra magyarázatot, Európának pedig új „narratívát” adjon, azaz megfogalmazza pontos helyét és céljait a XXI. században. Tulajdonképpen ez szolgáltatta Sedláček mostani meghívásának egyik apropóját is, az Európa Pontban megrendezett beszélgetésen ezekről is kérdeztük.
Sedláček szerint ahhoz, hogy megértsük, hogyan jutott el a jelenlegi helyzetbe Európa, meg kell tudnunk fogalmazni azt is, miben áll Európa, pontosabban az európai integráció lényege. Ez azonban korántsem egyszerű. Érdemes hozzá például megvizsgálni, hogy mi az, amiért az ukránok nemrégiben utcára mentek az utóbbi idők leghatalmasabb EU-melletti tüntetésén; mi az, amit ők még látnak az uniós integrációból, de mi már nem. Ahogy ők is, úgy mi (kelet-)európaiak is gazdasági előnyökkel és a gazdasági növekedés, prosperálás ígéretével kötöttük össze az uniós tagságot. Magyarországon is jellemző, hogy az ország uniós tagságát értékelő vitában, a csatlakozáskor és ma is szinte kizárólag gazdasági / pénzügyi szemléletű érvek hangzanak el. Sedláček szerint óriási hiba volt csupán gazdasági érvek mentén beszélni az EU-ról, annak kizárólag gazdasági előnyeit hangsúlyozni az erről folyó diskurzusban. A tagállamokban így mindenki elvárja, hogy a gazdaság növekedjen az uniós tagságnak köszönhetően, de ha ez nem igazolódik be – mint például a válság idején –, akkor erre logikus válasz az EU kritizálása és elutasítása.
Az unió ugyanakkor ennél sokkal komplexebb közösség, amely nem egyedül a gazdasági fejlődés és gazdagodás céljával jött létre, nagyon fontos kulturális öröksége és sokszínűsége is. Sedláček szerint az alapító atyáknak két nagyon fontos célja volt uniós integráció kezdetén: az egyik a második világháború borzalmai után az európai nemzetek közötti béke garantálása; a másik az európai országok közötti kereskedelem növelése, amely a gazdasági növekedés motorjaként szolgálhatott. Mára gyakorlatilag mindkét cél teljesült, amelyből a kereskedelem volumene tovább növelhető, viszont a „béke” állapot, amit nem lehet fokozni. Mivel az EU országai közel hetven éve ebben az állapotban élnek, erről a tényről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, éppen ezért nem is értékeljük kellően. Pedig ezek az értékek, demokratikus alapintézmények egyáltalán nem egyértelműek vagy természetesek az unión kívül. Mindemellett az is fontos – sőt, Sedláček szerint a legfontosabb –, hogy ezen demokratikus intézményeknek, a piacnak, vagy akár magának a kultúrának „milyen a kultúrája”. Posztszocialista országok polgáraiként egy cseh és egy magyar is pontosan tudja, hogyan lehetett rendelkezni látszatra demokratikus intézményekkel, míg a gyakorlatban ezek nem jelentettek valódi demokráciát (lásd „szabad választások” 1989 előtt). Az EU azonban nemcsak elvárja, de őrzi is ezeket a demokratikus intézményeket.
A válság és a hatására felerősödő nacionalista szólamok szerinte nem jelentenek olyan nagy veszélyt, mint ahogy azt sokan vélik. Szerinte nacionalizmus mindig volt és lesz is; és látni kell a krízis másik oldalát is: a válság soha nem látott módon össze is hozta a tagállamokat. Hetven évvel ezelőtt a maihoz hasonló mély krízisbe sodródó Görögországot nem kisegítették volna a szomszédos országok, hanem egymással versengtek volna azon, hogy melyik tudja előbb kihasználni gyengeségét és elfoglalni. Ilyen értelemben ez az első válság, amelyben az európai országok végre nem háborúskodnak, hanem egymást támogatják – és ez az EU, és az euró érdeme is.
Akinek e rövid írás felkeltette érdeklődését, mindenképpen ajánljuk Sedláček magyarul is megjelent könyvét; emellett a mostani, Corvinuson elhangzott előadása is megnézhető online, angol nyelven ezen a linken keresztül.
Tomáš Sedláček a European Thinkers sorozatunk első vendége volt, amelyben kortárs európai véleményformálókat látunk vendégül és faggatunk az EU jelenéről és jövőjéről. A sorozat következő vendége Jürgen Habermas német szociológus és filozófus lesz, az előadás részleteit hamarosan Facebook oldalunkon olvashatjátok.
Illusztráció: www.tomassedlacek.cz
Ez a hónap nálunk az ünneplésről szól. Májusban lesz az Európa-nap, amelyre egész napos fesztivállal készülünk az Erzsébet téren, egy tíz kilométeres futóversennyel pedig Magyarország uniós tagságának első tíz évét ünnepeljük. Emellett megemlékezünk a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulójáról is, ebben pedig a legnevesebb hazai slammerek lesznek segítségünkre. Komolyabb programmal is várunk benneteket: a European Thinkers sorozatunkban korunk egyik legnagyobb gondolkodóját, Jürgen Habermas szociológus-filozófust látjuk vendégül. Május 25-én, vasárnap kerül sor az Európai Parlament új képviselőinek megválasztására is – ezzel kapcsolatban igyekszünk minden hasznos információval ellátni benneteket.
Magyarország uniós csatlakozásának jubileumi évfordulójának apropóján május 11-én rendhagyó futóversenyre várunk benneteket – tíz kilométert (vagy váltóban ötöt) kell lefutni, az út pedig Budapest legszebb, nemrégibenuniós támogatással megújult részein vezet át. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, minden fontos információt (útvonalat, regisztrációs információkat) megtaláltok ezen az oldalon.
A futóversenyt teljesítők mind emlékérmet kapnak, amelyet már az Európa-napi fesztiválon vehetnek át az Erzsébet téren. Itt (szintén 11-én, vasárnap) egész nap koncertekkel, kiállításokkal, kézműves foglalkozásokkal, információs és játékos standokkal várjuk a nagyobbakat; a kicsik pedig programok egész során vehetnek részt a bábelőadástól a kreatív játszóházon és ékszerkészítésen keresztül az arcfestésig vagy az ugrálóvárig. Zenei szempontból a pop, a jazz, a városi népzene, az alternatív rock vagy a slam poetry rajongói is találnak majd kedvükre valót. Fellép többek között a Magashegyi Underground, az Ef Zámbó Happy Dead Band és neves európai jazz-zenészek az EU Jazz Express keretében. A napot a 30Y koncertje zárja, Menyhárt Jenő vendégfellépésével. ,
Május 23-án hosszabb távra tekintünk vissza: programunkon a berlini fal és a vasfüggöny leomlására, az újra egyesült Európához vezető változásokra emlékezünk egy kis slam poetry keretében. A téma kapcsán versenyt szervezünk tehetséges slammereknek azzal a céllal, hogy a műfaj képviselői és amatőrök mutassák be az elmúlt 25 évet, hogyan jutottunk el 1989 eseményeitől máig.
Május 25-én nálunk nem lesz program, de mindenkinek ajánlunk egyet, amely talán nem olyan szellemes, mint egy jó slam, de mindenképpen fontos: ekkor kerül sor hazánkban az európai parlamenti választásokra, ahol eldől, hazánkat melyik 21 politikust képviseli az EP-ben a következő öt évben. Ez az egyetlen olyan uniós intézmény, amelynek megválasztásába közvetlen beleszólása van az állampolgároknak is, ezért fontos, hogy mindenki éljen európai uniós jogával és adja le voksát 25-én.
A hónap végén rendhagyó Egy csésze Európa estre várunk benneteket; az évfordulókhoz kapcsolódóan úti célunk kivételesen egész Európa. A főszereplők pedig a gyerekek lesznek, ők mesélnek majd arról, mit tudnak Európáról, szerintük miben különböznek az egyes országok lakói, hogyan látják a jövőt és milyen Európát szeretnének. Az évforduló alkalmából az est desszertje Európa-torta lesz. Az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró, a programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az euinfo@eu.hu e-mail címen lehet, május 13-tól.
A hónap utolsó programján, 30-án igazi nagyágyú, a világszerte ismert és elismert szociológus és filozófus Jürgen Habermas lesz a vendégünk a European Thinkers című sorozat keretében. Kevés gondolkodó hatott oly mértékben a társadalomról alkotott képünkre, mint ő, akit egy kötetlenebb beszélgetés keretében többek között európaiságról, demokráciáról, az EU és Magyarország helyzetéről kérdezünk. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euthinkers@eu.hu címen, regisztrálni május 20-ig lehet. A beszélgetés nyelve német, német-magyar szinkrontolmácsolással. (Ha nem tudnátok eljönni 30-án, Jürgen Habermas egy nappal korábban, május 29-én az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tart előadást „Európa, Magyarország és egy nemzetek feletti demokrácia projektje” címmel.)
Az Európa Pont minden májusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!