Nem kell már sokat aludni, és újra indul Európa egyik legnagyobb bulija! Idén augusztus 11-18. között vár mindenkit a Hajógyári-sziget, lehet kezdeni tanulmányozni a fellépők listáját, és mindenképpen érdemes előre átböngészni az idei térképet, amely minden évben bőven tartogat újdonságokat.
A nyár mindig az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje – és persze azon teendők programba illesztése (de legalábbis ennek tervezése), amelyre évközben sosem jut idő. Ilyen foglalatosság lehet a jövőre való tudatos készülés; mondjuk egy jó gyakornoki hely felkutatása. Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre – ha nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytat(ta)tok, vagy csak érdekel titeket az EU működése, ezek remek lehetőséget jelentenek egy kis tapasztalatszerzésre.
Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2015 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munka általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez általában sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.
Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.
A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)
Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól (zárójelben az oldal nyelve):
- Az Európai Unió Tanácsa (HU)
- Európai Bizottság (EN / DE / FR)
- Európai Parlament (HU)
- Az Európai Unió Bírósága (HU)
- Gazdasági és Szociális Bizottság (EN / DE / FR)
- Régiók Bizottsága (EN)
- Európai Külügyi Szolgálat (EN)
- Európai Központi Bank (EN)
- Európai Beruházási Bank (EN)
- Európai Számvevőszék (HU)
- Európai Ombudsman (HU)
További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:
- Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
- Fusion for Energy közös vállalkozás (F4E)
- Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
- Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
- Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
- Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
- Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
- Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
- Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
- Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
- Európai Vasúti Ügynökség
- Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
- Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)
- Európai határőrizeti ügynökség (FRONTEX)
- Európai Szakképzés-Fejlesztési Központ (CEDEFOP)
- Európai Képzési Alapítvány (ETF)
- Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
- Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
- Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
- Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
- Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC)
- Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
Július elsején Olaszország átvette az Európai Unió Tanácsának vezetését Görögországtól. Róma soros elnökként jelentős rutinnal rendelkezik, idén tizenkettedik alkalommal vezetia tagállamokat képviselő uniós intézményt. Legutoljára több mint tíz éve, 2003 második felében, még Silvio Berlusconi vezetésével elnökölt – akkor is Görögországot követve a sorban –, bár meglehetősen más körülmények között. Az egyik legfontosabb napirendi pont akkor a mai Lisszaboni Szerződés alapjait jelentő Alkotmányszerződéssel kapcsolatos tárgyalások, valamint a bővítés kérdése volt – 2004 májusában tíz új tagállammal bővülhetett az unió. Az azóta eltelt több mint tíz év alatt jelentősen átformálódott az EU: a tárgyalóasztaloknál 15 helyett 28 tagállam ül, és a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság után még mindig sok a teendő annak érdekében, hogy az európai országok ismét a tartós növekedés útjára lépjenek.
A soros elnökségi program és feladatok döntő részét mindig az EU aktuális témái határozzák meg, amelyek egy része előre tudható az „uniós menetrend” alapján. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell (reagálva például az aktuális nemzetközi politikai változásokra). Amennyire lehet, minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe, lendületet adva olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára. Ilyen volt például Magyarország esetében a Duna- vagy a Romastratégia, a hagyományosan környezettudatos Dánia „zöld növekedés” koncepciója vagy az előző elnök Görögország esetében a „kék növekedés”, azaz a tengerpolitika kérdésének fókuszba állítása – szoros összefüggésben a turizmussal, a tengeri közlekedéssel és halászattal. Ezek a prioritások Olaszország programjában is kiemelt helyen szerepelnek.
Az olasz elnökségi program három fókuszpontja a növekedés, a polgárok és a külpolitika. Matteo Renzi miniszterelnök megfogalmazása szerint itt az ideje, hogy revitalizáljuk az EU-t. Sokat idézett hasonlata: ha ma Európa szelfit készítene magáról, megfáradt tekintetet láthatnánk – szerinte az európai vezetőknek meggyőződéssel és határozottan kell cselekedniük, hogy a közösség valóban vezető szerepet játszhasson a nemzetközi porondon.
A növekedés beindításának alapfeltétele a munkahelyteremtés, amely megfelelő eredmények esetén kellő alapot teremthet a belső, tagországokon belül szükséges strukturális reformok beindításához. Olaszország egyfajta „ipari reneszánszban” gondolkodik, amely a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor fellendítését szorgalmazza, különös hangsúlyt helyezve a kis- és középvállalkozásokra és az energia- és klímapolitikára, amely olasz elképzelések szerint a növekedés motorja lehet a jövőben.
Fontos célként határozták meg emellett az EU és az uniós polgárok közötti távolság csökkentését, amelyhez kapcsolódóan számos intézkedéssel az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, a digitális hozzáférés fokozását, valamint a bürokrácia visszaszorítását igyekszik majd elősegíteni Róma. Programja alapján az elnökség aktívabb szerepet szán az EU-nak olyan területeken, ahol az uniós együttműködés egyértelműen értéket teremt, ideértve az alapjogok védelmét vagy a migrációs és menedékjogi kérdéseket, ahol az uniónak szolidárisabb politikára lenne szüksége az elnökség szerint.
Harmadik területként Olaszország aktívabb külpolitikát szorgalmaz. Róma szerint nem hagyható hatásos, következetes és hiteles válasz nélkül az a sok rendkívüli fejlemény, amely a közösség határain a közelmúltban történt (mint például az arab tavasz vagy az ukrán-orosz konfliktus), amely egyértelműen komoly hatással van az Európai Unió országaira is. Róma szerint az uniónak meg kell találnia a megfelelő eszközöket, hogy a hasonló globális és regionális kihívásokat megfelelően tudja kezelni – elnökségével ezt is igyekszik elősegíteni. Az olasz tervek között ezekkel összefüggésben szintén kiemelt helyen szerepel a nyugat balkáni csatlakozási folyamat előbbre vitele vagy az EU szomszédságpolitikájának megerősítése.
Az olasz elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés található róla többek között a Bruxinfo, az Európai Parlamentés a EuroNews oldalán.
Eredményes félévet kívánunk az olaszoknak – gyönyörű olasz tájakat bemutató vintage plakátgalériánkkal köszöntjük az új félévet!
Illusztrációk: az olasz elnökség logója (forrás: italia2014.eu/en/) és Matteo Renzi (forrás: Európai Parlament honlapja)
Egy-egy autós európai vakáció előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni az idei nyári szezon előtt. Legújabb infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)
Bár a magyar jogosítványt minden tagállamban elfogadják, és vannak általánosan alkalmazott biztonsági előírások (pl. a biztonsági öv vagy a mobiltelefonok használatára vonatkozóan), de az autópályák használatának szabályai például jelentősen eltérnek országról országra. Nem mindegy, hogy a célország fizetős autópályákat működtet-e, ahol belépésünk pillanatában már érvényes matricával kell rendelkeznünk, vagy az, hogy több országon áthaladva hol tankoljuk tele autónkat, ugyanis az üzemanyagok áraiban is jelentős különbségek mutatkoznak akár szomszédos országok között is. Ugyanígy érdemes tudni, mennyivel hajthatjuk a kocsit a nyaralásunk alatt, és azt, a vacsora mellé lecsúszhat-e egy korsó sör, ha még vezetünk utána, vagy zéró toleranciával és több száz eurós büntetéssel rendezik a kérdést a hatóságok.
Zéró tolerancia…
Magyarországon minimális alkoholt sem szabad vezetés előtt fogyasztani – de ezzel kisebbségben vagyunk Európában. Jelenleg összesen három másik tagállamban hasonló a rendszer: Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Az összes többi uniós országban belefér egy pohár vagy pikoló sör (nagyjából ennek felel meg a 0,2 mg/ml véralkoholszintet engedélyező svéd vagy észt szabályozás), de az angolszász országokban például közel két korsóval (!) is ihatunk vezetés előtt. Ettől persze nem szabad vérszemet kapni: a legtöbb országban a megadott határérték túllépése igen súlyos pénzbüntetéssel jár. (Hogy a mg/ml-ben kifejezett érték pontosan mit jelent, függ a testtömegtől, és attól is, hogy mennyi idő telik el az ital és a vezetés között – ebben segít például ez a kalkulátor.)
Száguldás…
A nagy és erős autók tulajdonosai minden bizonnyal Németországban szeretnek leginkább vezetni. Ez az egyetlen ország, ahol jelenleg az autópályákon nincsen kötelezően betartandó sebességhatár, csak ajánlott (130 km/óra). Több országban az időjárási viszonyoktól vagy az évszaktól függ (jellemzően az északi országokban), hogy mennyivel lehet maximálisan autópályán haladni. Ugyanakkor nem is mindegyik tagállamban van autópálya – ahol nincs, ott a legmagasabb szintű autóutakon érvényes maximális sebességet tüntettük fel.
Matrica vagy kapu?
AZ EU országainak közel felében ingyenesen használhatjuk az autópályákat. Hozzánk hasonló (csak többnyire valóban matricaként kapható) „matricás” rendszer működik Csehországtól Bulgáriáig. Mindenhol több időtartamra válhatunk jegyet, a legrövidebb időtartam egy nap (BG) vagy hét (SI, RO) vagy tíz nap (AT, CZ, HU, SK), áruk 5 és 12 euró között mozog.
A kapus rendszerben minden egyes megtett szakasz után kell fizetnünk, ennek díjazása nemcsak országonként, de utanként is változik. A legtöbb helyen kártyával és készpénzzel is lehet fizetni, de erről mindenképpen érdemes az utazás előtt a tagállamok hivatalos oldalain tájékozódni (lásd lenti linkgyűjteményünket).
Üzemanyagárak
A kőolaj aktuális világpiaci árától, az országok adópolitikájától és egyéb tényezőktől függően nagyon széles sávban mozog – és folyamatosan is változik – az üzemanyagok ára Európában. Érdemes ezért figyelni például a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel (!) frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb üzemanyagárakat – grafikánk vonatkozó része a legutóbbit vette alapul, a legtipikusabbnak tekintett 95-ös benzinre vonatkozóan.
A legfontosabb tudnivalókat egy infografikán foglaltuk össze nektek (ide kattintva nagyban megnézhető): 
Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint nem kezdő vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez.
Egyetlen ábrára persze minden fontos adat minden tagállamról nem férhet rá, az adatok pedig tájékoztató jellegűek – ezért az utazás előtt mindenképpen javasoljuk, hogy nézzetek utána alaposabban az országok pontos szabályozásainak. A tájékozódáshoz pedig összegyűjtöttük nektek az általunk is forrásként használt legjobb összefoglaló anyagokat a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól.
Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak
- A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
- Rövid összefoglalók a legfontosabb szabályokról
- A Bizottság üzemanyagárakat tartalmazó, folyamatosan frissülő oldala
Tagállami információk
- Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
- Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
- Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
- Ciprus: autópálya-használati díjak, közlekedési információk (a vezetéskor megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék, lélegzetből kimutatva 0,22 mg/l)
- Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Dánia: közlekedési információk
- Egyesült Királyság: közlekedési információk
- Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
- Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
- Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
- Görögország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Hollandia: közlekedési információk
- Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
- Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
- Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
- Luxemburg: közlekedési információk
- Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Málta: közlekedési információk
- Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség)
- Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
- Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Svédország: közlekedési információk
- Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
Ha pedig van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság legújabb (szerintünk eddigi legszuperebb) mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!
A tavalyi évhez hasonlóan idén is dübörögtek a jobbnál jobb startupos ötletek. Júniusban két versenyen is osztottak elismeréseket Európa leginnovatívabb kezdeményezéseinek, és nagy örömünkre egy magyar vállalkozást is díjjal jutalmaztak.
Az Európai Bizottság támogatásával hirdették meg a Startup Europe részeként a „Tech All Stars” nevezetű versenyt, ahol több mint négyszáz jelentkező közül választották ki a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize). A több száz jelentkező közül a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak. A kétnapos londoni döntőn a startupok bemutatkozhattak a zsűri, a mentorok és a befektetők előtt. Most ti is találkozhattok a verseny nyertesével és döntőseivel itt a blogon. Olyan innovatív elgondolásokat és elképzeléseket mutatunk be nektek, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát. A döntőbe jutó startupok közül hármat emeltek ki, akik a húszezer euró értékű Google Cloud Platform szolgáltatás mellett részt vehettek a másnapi ún. Founders Forumon.
Az első három startup közül kiemelt díjat kapott a glasgow-i központú Clear Returns. A szolgáltatás az e-kereskedelemmel foglalkozó kiskereskedőknek segít a termékek visszaküldésének kezelésében. A probléma nagyobb, mint gondolnánk: az online vásárolt és visszaküldött termékek aránya egyes kategóriákban akár 30% is lehet, és a visszaküldött áruk összértéke gyorsabban növekszik, mint az online kereskedelem maga. A 2012-ben alapított cég felhő alapú szolgáltatása adatok elemzésével minimalizálja a termékvisszaküldéseket és növeli az online/többcsatornás kiskereskedők profitját, olyan tudást biztosítva számukra, mellyel a vevőiket is megtarthatják és a profitot is növelhetik.
Az antibakteriális plasztiktechnológiát fejlesztő olasz-holland Parx Plastics szintén bekerült a három legjobb technológiai startup közé. Az innováció a biomimetika és a nanotechnológia módszerét alkalmazva hoz létre antibakteriális műanyagot. A cinket alkalmazó technológia teljesen biokompatibilis, nem mérgező, és mégis elpusztítja az adott felületen lévő baktériumok és mikroorganizmusok 99 százalékát.
Az angol Triggertrap nevű startup fotósoknak kínál zseniális IOS és Android alapú eszközöket és alkalmazásokat, hogy még vagányabb fényképeket készíthessenek. Az alkalmazásokon keresztül arcfelismerő szolgáltatást, hang, mozgás, rezgés és timelapse funkciót adhatunk tükörreflexes fényképezőgépünkhöz, illetve olyan hipersebességű kioldógombot, mellyel akár egy fegyverből kilőtt golyó repülését is dokumentálhatjuk.
A három kiemelt startup mellett a zsűri még a döntőbe jutatta az Andiamo-t, mely 3D nyomtatás segítségével nyújt ortopédiai szolgáltatásokat fogyatékkal élő gyermekek számára. A legjobbak közé jutott a We Are Pop Up nevű online piactér, ahol bérlők találkozhatnak a bérbeadókkal és rugalmasan intézhetik rövid távú (pop-up) üzleteik beindítását. A szintén döntős Klang Technologies az első 3D-Audio technológiával működő fejhallgatóját mutatta be. A fejlesztők hasonlata szerint ami a szemnek a 3D mozi, az a fülnek a Klang 3D-Audio technológia. A tizenkét döntős listája megtekinthető itt: http://techallstars.eu/teams.html)
Nem uniós kedeményezés a The Europas nevű startup verseny, de magyar vonatkozása miatt örömmel mutatjuk be. A versenyt Mike Butcher, a világ legolvasottabb technológiai lapja, a Techcrunch főszerkesztője alapította. A rangos eseménnyé vált rendezvényen minden évben Európa legígéretesebb startup cégeit, alapítóit, illetve befektetőit díjazzák. Az idén öt éves díjat eddig még egyszer sem nyerte el magyar startup, de idén megtört a jég: a Prezi a „Best Founders/Co-founders”, azaz a legjobb alapító(k) kategóriában érdemelte ki a legjobbaknak járó The Europas Awards-t. Gratulálunk!
Aki már valaha járt nyáron Skandináviában, az érti, miért most ajánljuk figyelmetekbe az idei év egyik európai kulturális fővárosát, Umeåt (a másik pedig a lett főváros, Rīga.) Akinek nincsen tippje: azért, mert Skandinávia nyáron a leggyönyörűbb. Nemcsak, mert nincs olyan rettentő hideg, de azért is, mert az északi országok – köztük Svédország – a hosszú, szinte sötétség nélküli éjszakák idején teljesen kivirulnak. A színek (valószínűleg a napsugarak éles beesési szöge és a rendkívül tiszta levegő miatt) nyaranta elképzelhetetlenül intenzívek, a legtöbb helyen nincs rekkenő hőség, csak pont kellemes nyári idő. Ideális időszak arra, hogy a gazdag skandináv természetet (vagy városokat) megcsodáljuk – és akár egy életre beleszerelmesedjünk valamelyik északi országba.
A figyelmetekbe most a sok északi szépség közül egy várost ajánlunk, a meglehetősen északon, Stockholmtól mintegy 600 kilométerre északra fekvő Umeåt (ejtése kb.: Ümeó). A II. Gusztáv Adolf által közel négyszáz éve alapított Umeå nem egy metropolisz, sokkal inkább helyes egyetemváros, ahol körülbelül 120 ezer ember él, két egyetemén pedig közel 40 000 hallgató tanul – a város elsősorban műszaki és orvosi kutatásokban erős. Umeåt egy pusztító tűzvész után szinte teljesen újjá kellett építeni a 19. század végén, amikor nagy mennyiségben telepítettek a városba nyírfákat – ez ma is a város egyik fontos jellegzetessége, többek között a helyi hokicsapat névadója.
Umeå az első svéd város, amely a főváros, Stockholm 1998-as kitüntetése óta megkapta az európai kulturális főváros címet. Elsősorban erre, az egyetemi jellegére, és Európa egyetlen őslakos kisebbségére, a helyi számik (lappok) kultúrájára építik programjukat. A számik az EU egyetlen őslakos népe, Umeå pedig Sápmi, azaz Lappföld egy része. A számi kalendárium a rénszarvasok vonulásán alapulva nyolc évszakot különböztet meg, a program is így épül fel. Míg itthon már túl vagyunk néhány nyári kánikulai időszakon, a számi időszámítás szerint még épphogy csak meghaladtuk az igazi tavaszt: június 20-tól már koranyár van (lappul Gijrragiessie), és még július 11-ig kell várni az igazi nyárra, amikor az átlaghőmérséklet 16 fok körül van (ez Magyarországon körülbelül a május végi átlagnak felel meg). Az észak-svéd és számi kultúra bemutatása mellett az évad fontos vezérfonala a „közös alkotás”, azaz a cél, hogy a programok a helyiek és az érdeklődők intenzív bevonásával valósuljanak meg. A szervezők az előre ismertetett hivatalos program mellett folyamatosan várják további kapcsolódó kulturális projektek ötleteit, amelynek felületet és helyszínt biztosítanak a kulturális évad keretein belül, ezzel is hozzájárulva a szervezők azon célkitűzéséhez, hogy a színes kulturális programok ne érjenek véget a város vagy a kulturális évad által kijelölt 12 hónap határainál.
A műsorkínálat színességét tekintve bármelyik európai nagyváros megirigyelhetné csak a következő pár hónap felhozatalát – Svédország hírnevéhez méltóan rengeteg sporthoz kapcsolódó eseménnyel, a legkülönbözőbb zenei műfajú koncertekkel, táncos és színházi programokkal és számos egyéb, könnyedebb és mélyebb kulturális tartalommal várja a város az érdeklődőket a nyár folyamán. Mindjárt a héten (június 25-28.) például a Svédországban igen népszerű strandröplabda veszi át az uralmat a főtér utcáin, amikor több tonna homokkal az utcákra szórva időszakos röplabdapályává alakul a Városháza környéke. Ahol nem homok, ott táncparkett lesz a helyiek lába alatt: június 26-30. között a tangó adja az ütemet, a város számos pontján képzésekkel és közös táncolásokkal várják az érdeklődőket. A számi naptár nyarának első napján (július 11-én) hatalmas virágfesztiválra kerül sor. A központ megtelik virágokkal, és megnyitják az újjáépített parkot is, ahol a XX. századi svéd dizájn egyik legjelentősebb alakjának, az umeåi születésű Stig Lindbergnek is emléket állítanak. (Umeå másik ismert szülöttje egy másik Stieg: Stieg Larsson, a Millennium-trilógia 2004-ben elhunyt írója. Az EKF-év alkalmából emlékművet emeltek a tiszteletére.)
Július folyamán különleges, a fesztiválozók által gründolt és közösen finanszírozott fesztiválra kerül sor, amelyre több éve gyűjtötték a hozzájárulásokat – ez végül klasszikus nyári zenei popfesztivállá állt össze július közepén, nemzetközi és helyi előadókkal. Lesz még operafesztivál, és a hardcore zene kedvelőinek is külön programja lesz augusztusban. A strandröplabda mellett még számos folyón és tavon szerveznek evezős programokat, de szervezett keretek között körbe is lehet biciklizni a várost és természeti szépségeket Umeå környezetében. Akit a színház vagy az irodalom jobban vonz, annak érdekes lehet a „Shakespeare a Parkban” címre hallgató improvizatív előadásfolyam; de a helyi írók műveinek megismertetésére is külön programot szerveznek. Ősszel a számik kulturájához kapcsolódó több programra is sor kerül: szeptember elejétől megtekinthető használati tárgyaiból álló kiállítás, illetve gasztronómiai fesztivál keretében az érdeklődők megkóstolhatják, sőt el is készíthetik az északi nép étkeit.
További programokat és érdekességeket Umeå kulturális főváros hivatalos honlapján találtok (angol nyelven): http://umea2014.se
Missa inte! :-)
Végre itt a nyár, a diákok már vakációznak – ilyenkor mindenki sokkal inkább vízpartra vágyik, mint tájékoztató irodákba. A nyár beköszöntével ezért az EU-s tájékoztató központok tanácsadói ismét bikinit és fecskét öltenek, és ott adnak tanácsot, ahol a legtöbb ember van: a strandokon. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája idén ötödszörre viszi strandra az uniós információt a magyarországi Europe Direct tájékoztató irodák segítségével.
A Csobbanj Európával! országos roadshow keretében idén 2014. június 17. és augusztus 17. között ügyelnek 39 népszerű magyarországi fürdőhelyen és egy fesztiválon a tájékoztató irodák munkatársai Sárospataktól Sukorón és Szegeden át Kapolcsig. Bármilyen uniós témával kapcsolatos kérdést feltehettek az irodák munkatársainak – legyen az uniós utazással, továbbtanulással, munkavállalással, pályázatokkal, támogatásokkal vagy éppen nyugdíjakkal kapcsolatos. Tájékozódhattok mindezek mellett az aktuális uniós eseményekről, például a május 25-i EP-választások eredményeiről, de többek között a berlini fal leomlásának 25. és Magyarország uniós csatlakozásának tizedik évfordulója kapcsán is lehetőségetek lesz kérdezni vagy beszélgetni.
A hasznos információ mellett persze kisebb kvízekkel, ügyességi és logikai játékokkal és ajándékokkal is várnak a partokon, emellett egy látványos versenyre is nevezhettek a helyszíneken. A feladat egyszerű: mindössze egy-egy jól felismerhető európai emblematikus épületet, tárgyat vagy hagyományt kell bemutatni a családdal vagy a baráti társasággal. A feladvány megoldásához csupán mozdulataitokat használhatjátok, vagy naptej segítségével rajzolhatjátok a nevezetességet társatok hátára. Az erről készített fotók közül a legjobbat internetes szavazással választják ki, a győztesek Európa 2014-es kulturális fővárosába, Rigába utazhatnak el.
Nézzétek meg, mikor érkezik a roadshow a kedvenc strandotokra:
Június 17., Kedd: Bükfürdő, Gyógy- és Élménycentrum
Június 18., Szerda: Sárvár, Gyógy- és Wellnessfürdő
Június 19., Csütörtök: Tiszaújváros, Termálfürdő
Június 20., Péntek:Tatabánya, Gyémánt Fürdő
Június 21., Szombat: Salgótarján, Strandfürdő – Tó-strand
Június 23-24., Hétfő, Kedd: Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 25., Szerda: Sárospatak, Végardó Fürdő
Június 27., Péntek: Cserkeszőlő, Gyó: Mátraderecske, Kincses Strandfürdő
Június 28., Szombat: Mátraderecske, Kincses Strandfürdő
Július 4., Péntek: Siklós, Thermal SPA
Július 5., Szombat: Szigetvár, Gyógyfürdő
Július 6., Vasárnap: Budapest, Aquaworld
Július 7., Hétfő: Lipót, Termál- és Élményfürdő
Július 9., Szerda: Kapuvár, Flóra Termálfürdő
Július 11., Péntek: Gyöngyös, Uszoda és Termálstrand
Július 12., Szombat: Harkány, Gyógy- és Strandfürdő
Július 13., Vasárnap: Orfű, Aquapark
Július 18., Péntek: Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Július 19., Szombat: Szeged, Napfényfürdő Aquapolis
Július 20., Vasárnap: Fadd-Dombori, strand
Július 21., Hétfő: Budapest, Dagály Termálfürdő
Július 25., Péntek: Szekszárd, strand
Július 26., Szombat: Sukoró, Északi Evezős pálya (VVSI Strand)
Július 27., Vasárnap: Mórahalom, Szent Erzsébet Fürdő
Július 28., Hétfő: Nyíregyháza, Sóstó Gyógyfürdő
Július 29., Kedd: Gyula, Várfürdő
Július 30., Szerda: Martfű, Gyógyfürdő és Uszoda
Július 31., Csütörtök: Túrkeve, Termál- és Élményfürdő
Augusztus 1., Péntek: Kecskemét, Élményfürdő és Csúszdapark
Augusztus 2., Szombat: Kapolcs, Művészetek Völgye
Augusztus 3., Vasárnap: Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 4., Hétfő: Balatonfüred, Kisfaludy strand
Augusztus 8., Péntek: Hatvan, Városi Strandfürdő
Augusztus 9., Szombat: Dunaújváros, szabadstrand
Augusztus 10., Vasárnap: Orosháza, Gyopárosfürdő
Augusztus 14., Csütörtök: Cegléd, Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Augusztus 15., Péntek: Zalaegerszeg, Aquacity
Augusztus 16., Szombat: Zalakaros, fürdő
Augusztus 17., Vasárnap: Gárdony, Sport Beach
A múlt héten a vén diákok elballagtak tovább-tovább, mostanra üresek az iskolapadok – a középiskolákba is már csak a végzősök járnak be egy-egy extra adag stresszért és a reggeli budapesti autós közlekedés is lassan elviselhetővé válik. Pénteken véget ért a 2013/14-es tanév, mostantól egészen szeptember elsejéig az iskola felé se kell nézniük a magyar diákoknak – nekik eljött a szórakozás, nyaralás és a nyári táborok időszaka.
Június 13-a azonban nem minden tagállamban jelentett fordulópontot: mivel az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, minden tagállam maga dönt a számára kedvezőnek ítélt oktatási struktúráról, legyen szó akár a tanórák, a tanítási hét vagy a tanévközi szünetek elosztásáról vagy hosszúságáról. Így a nyári pihenés más-más időpontokban kezdődik Európa (és néhol régió)-szerte, és eltérő a szünetek hossza is. (Ezen különbözőségekről már írtunk korábban is.)
Az alábbi infografikán (kattintásra megnő) összefoglaltuk, hogy az egyes tagállamokban milyen hosszú nyári vakációnak örülhetnek a diákok – látszik, hogy van, ahol már több mint két hete lustálkodhatnak a diákok, és van, ahol még közel másfél hónapot koptatják a padokat és a tanerő idegeit. A rendszer nyilvánvalóan függ az országok hagyományaitól, az éghajlati viszonyoktól és sok egyéb (helyi) tényezőtől.
Ti mit támogattok? Mi a jobb: a sok kisebb szünet, vagy egy monstre nyári lazulás? Máltai vagy észt, német vagy brit kisiskolások lennétek szívesebben? :-)