Július és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.
Az EU GDP-jének több mint 10%-a
Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.
A világ első számú turisztikai célpontja: Európa
Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.
„Akik élnek, azok délnek mennek”
Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).
Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.
Magyar vagyok és turista
A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.
Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Egy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)
Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)
Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)
Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.
Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:
Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak
- A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
- A Bizottság üzemanyagárakat tartalmazó, folyamatosan frissülő oldala
Tagállami információk
- Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
- Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
- Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
- Ciprus: közlekedési információk
- Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Dánia: úthasználati díjak (csak az Øresund híd és a Storebælt híd díjköteles), közlekedési információk
- Egyesült Királyság: autópályainformációk (külföldi autóval az autópályák ingyenesek, kivéve az az M6 TOLL autópálya, általában hidak és forgalmas szakaszok közelében fizetőkapukkal találkozhatunk), közlekedési információk
- Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
- Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
- Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
- Görögország: autópálya-használati díjak (Aegean, Attiki, Egnatia, Moreas, Nea, Olympia), közlekedési információk
- Hollandia: közlekedési információk
- Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
- Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
- Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
- Luxemburg: közlekedési információk
- Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Málta: közlekedési információk
- Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség), autópályadíjak (egyelőre személygépkocsiknak nem kell autópályadíjat fizetniük, de jelen tervek szerint ez 2019-től változni fog)
- Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
- Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Svédország: közlekedési információk
- Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
- Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.
Ha van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság ehhez kapcsolódó, remekül használható mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Vannak olyan városok Európában, amelyeket klasszikusan a szerelmesek városának tartanak, ahova rengeteg nászutas és friss kapcsolatban lévő pár utazik, akár csak egy hosszú hétvégére. Az első a sorban egyértelműen Párizs, amely nemcsak a fények, de a szerelem városa is – ezt jól mutatja például a Párizs, szeretlek! című film, amelyben 22 rendező kis etűdjében ismerhetjük meg a város rózsaszín oldalát. Párizs mellett azonban rengeteg ismert és kevésbé ismert romantikus úti célt találunk még Európában, amelyet egy kétszemélyes utazás keretében – mondjuk egy olcsó fapados repjeggyel – érdemes felkeresni. Ebből mutatjuk most a kedvenceinket a legjobb európai úti célokat népszerűsítő és európai turisztikai szolgálatokat összefogó European best destinations válogatása alapján. Ti hova utaznátok legszívesebben a párotokkal? :-)
Párizs
A francia főváros neve egybeforrt a romantikával. Ki ne szeretne egyet sétálni szerelmével a Szajna-parton, kószálni a Montmartre-on, vagy este együtt letekinteni a város fényeire az Eiffel-toronyból? Gyönyörű kirakatok, régi utcák, hangulatos kávéházak, elegáns éttermek – Párizs egyszerűen kihagyhatatlan a szerelmeseknek. Szerencsére a fapados repülőjáratok korában gyorsan és jó áron el is tudunk jutni oda.
Velence
A nászutasok kedvenc úti célja a lagúnák városa, ami a különleges, vízre épített házaival tovább fokozza az olasz városok amúgy is szinte mindenhol érezhető romantikáját. A szerelmeseknek nem kell feltétlenül gondolán siklania a kanálisokon ahhoz, hogy magával ragadja őket Velence egyedülálló atmoszférája. A hangulatos sikátorok között bolyongva, kis hidakon átkelve, a vízparti palotákat csodálva senkit sem hagy hidegen a város romantikus kisugárzása.
Cinque Terre
Az egyébként is magával ragadó Toszkána egyik legromantikusabb helyszíne a tengerparti hegyoldalon található öt kis középkori faluból álló Cinque Terre. Mivel az autóforgalmat kitiltották, a településeket leginkább a 19. században kiépített, közvetlenül a tengerparti nyomvonalon haladó vasútról megközelítve érhetjük el, amivel már eleve a slow life és a romantika hangulatába kerít minket a táj. Ez után nincs is más dolgunk, mint egy helyi bárban egy pohár toszkán bort ízlelgetve csodáljuk a naplementét.
Firenze
Toszkána számtalan szebbnél szebb látnivalója közül kihagyhatatlan Firenze. A reneszánsz város rengeteg kulturális látnivalót és csodás helyeket kínál, elég csak például Brunellesci máig egyedülálló építészeti remekművét, a dómot, vagy a középkori színes „bevásárlóhidat”, a Ponte Vecchiót megemlíteni. A több száz éves firenzei lakóházak, templomok és paloták biztosítják az utazás romantikus színterét.
Santorini
Aki már egyszer is átélte a tengerbe bukó nap látványát a magas sziklatetőre épült Oia városka hófehérre meszelt épületei között, tudja, hogy a görög szigettel romantikában nehéz versenyezni. A vulkáni aktivitás által formált, egyik oldalán meredek sziklafal által határolt sziget nemcsak egyedülálló látnivalót kínál, de remek strandokon pihenhetünk, és hajózhatunk is a sziget körül.
Bruges
Bár Belgiumot szinte biztosan nem az elsők között neveznénk meg a romantikus úti célok között, a Brüsszel, Antwerpen és Gent melletti egyik legnépszerűbb célpont Bruges, amely abszolút rászolgál erre a jelzőre. A keskeny tégla- és mézeskalácsházak, a közöttük húzódó kanálisok és a felettük átívelő hidak hangulatos helyszínt biztosítanak a romantikázásra, akár a jellemző borongós időben, akár szikrázó napsütésben sétálunk a városban.
Sintra
Lord Byron nyomdokain haladni nem rossz recept a hangulatos helyek felfedezésére. Márpedig a romantikus költészet egyik legnagyobb alakjának nagy kedvence volt a hegyek és az óceán találkozásánál fekvő portugál városka. Az egykori mór központ 18-19. századi palotái, villái, parkjai és a lenyűgöző panoráma egész biztosan felejthetetlenné teszik Sintrát az ide utazók számára.
Madeira
A portugál sziget nemcsak a csipkéről, sztárjáról, a szoborszépségű Cristiano Ronaldóról, az európai hírű gesztenyefesztiváljáról és gyönyörű szikláiról ismert, de nagyon népszerű a szerelmesek közt is. Aki ellátogat Funchal virágpiacára, felmegy siklóvasúttal a hegytetőre, kirándul a magas sziklapartokon, és onnan letekint a végtelen óceánra, azt biztosan megragadja a hely sajátságos atmoszférája.
Róma
Az olasz fővárost valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Az ókor óta napjainkig összegyűlt kulturális látnivalók mellett azonban érdemes kicsit visszavenni a rohanásból, mivel Róma számtalan lehetőséget kínál a nyugalmas romantikázásra is. Nem is lehetne erre alkalmasabb helyszín a Villa Borghesénél – a hatalmas városi parkban kifeküdhetünk a gyepre, csónakázhatunk a tavak egyikén, vagy lenézhetünk a magasból a város régi házaira. Nem is beszélve egy esti sétáról a belvárosban, útba ejtve egy pihenőt a spanyol lépcső tetején.
Porto
Már akár fapadossal is repülhetünk Portóba, Európa egyik kedvenc turistacélpontjába. Az év minden szakában rengeteg látnivalót kínál a számos kulturális és építészeti remekművel rendelkező város, amely dimbes-dombos, kockaköves utcáival, a Douro folyóra néző óvárosával, középkori templomaival és a kis borospincékben elfogyasztott finom boraival hamar romantikus hangulatba hozza az utazókat. 
Budapest
Nemcsak elfogultságból nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Budapestet – a romantikus városokat bemutató összes listán bérelt helye van fővárosunknak, amelyet nemcsak legénybúcsúhoz, de nászutakhoz is nyugodt szívvel ajánlhatunk. A régióban Prága és Krakkó mellett Budapest a legnépszerűbb helyszín romantikus utazásokra. Talán nem is kell részleteznünk, miért – elég, ha esti sétát teszünk a budai várban, csónakázunk a Városligetben, sétahajózunk a Dunán, ázunk egy termálfürdőben, vagy piknikezünk a Margitszigeten – a város számtalan lehetőséget kínál a nyugodt időtöltéshez is.
Képek forrása: Pexels, Pixabay
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Emlékeztek még rá, hogy tíz éve mennyibe került, ha nyaralás közben hazatelefonáltatok? 2007. augusztus 1. előtt akár 650 forintot is fizethettünk egy perc mobilhívásért (!), ha egy uniós országban járva magyar számot hívtunk. Ezt kezdte el felszámolni az EU, amikor első lépésként akkor 144 forintra csökkentette a hívás percdíját. Mostantól nem lesz kellemetlen élmény egy európai út után a telefonszámlát böngészni – a fokozatos csökkentés után mától teljesen megszűnik a roamingdíj!
Az Európai Bizottság kezdeményezésére tíz év alatt több lépcsőben leépített barangolási díjak nagy könnyebbséget jelentenek, amikor külföldről kommunikálunk a mobileszközeinkkel. Óriási eredmény ez, főként, ha az elmúlt évtized során megváltozott mobilhasználati szokásainkat nézzük. Míg korábban kevesen gondolták azt, hogy mobilon akarunk majd internetezni (lásd Uj Péter ominózus cikkét a nagy „Wap-blöffről” :-)), mára ez mindennapjaink része lett. Az okostelefonok elterjedésével hatalmas segítséget kaptunk a nyaralás, utazás alatti tájékozódásban: az online térképek, szálláshelykeresők, menetrendek jelentősen megkönnyítik az utazók életét, az üzleti úton járók kommunikációjáról nem is beszélve.
A mobilhívásokra, üzenetküldésre és adathasználatra vonatkozó plusz díjak eltörlése azt jelenti, hogy ha hosszabb-rövidebb utazás céljából egy másik uniós tagországban használjuk a mobilunkat, akkor az itthoni tarifák szerint fizetünk érte. Bizonyos korlátozások azért vonatkoznak a külföldi mobilkommunikációra. Egyrészt be kell tartanunk a méltányos használat feltételeit, ami azt jelenti, hogy arra alkalmazzák a kedvezményt, amire kitalálták: az utazásra. A négy hónapot meghaladó, állandó külföldi tartózkodás (munkavégzés, tanulás egy másik tagországban) esetén többletdíjat számíthatnak fel a szolgáltatók, ha legalább a kint tartózkodás felében nem a „hazai” hálót használjuk. Előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatói kedvezményeket nem vehetünk igénybe utazásaink során, illetve lehet, hogy nem használhatjuk fel a teljes itthoni adatkeretünket külföldön. Az üzleti előfizetők számára szükség lehet egyedi megállapodásokra is. Mindezekkel fontos tisztában lennünk, ezért javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozzátok át a Bizottság erről szóló összeállítását és kiadványát, valamint szolgáltatótok (Telekom, Telenor, Vodafone) tájékoztatóját a roaming pontos feltételeiről.
A roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbi infografikán foglaltuk össze, érdemes átböngészni: (a kép kattintásra megnő!)
A fenti információkon felül a Bizottság összeállítása és kiadványa alapján kérdés-válaszok formájában még néhány hasznos tudnivalóvalót gyűjtöttünk össze:
Mit jelent pontosan a roaming (barangolás)?
Azt nevezik roamingnak/barangolásnak, ha valaki mobilkészülékét, táblagépét hazai SIM-kártyával egy másik országban használja (telefonál, üzenetet küld vagy internetezik).
Kik tudják mostantól roamingdíj nélkül használni a mobiljukat?
Elsősorban az utazók, akik SIM-kártyájukat a lakóhelyük szerinti országban vagy egy olyan másik uniós országban szerezték be, amelyhez szoros szálak fűzik. A mobiljukat ők ugyanolyan feltételekkel használhatják másik EU-tagországban, mint otthon. (Szoros szálak fűznek jellemzően valakit egy országhoz akkor, ha például ott dolgozik vagy tanul, és ebbe a kategóriába sorolhatók többek között a határmenti ingázók és a kiküldött munkavállalók is.)
Mit kell tenni az aktiváláshoz?
Alapvetően semmit. Nincs szükség pl. regisztrációra ahhoz, hogy valaki többletdíj nélkül használja telefonját külföldi útja során. A szolgáltató automatikusan megszünteti a barangolási díj alkalmazását, amikor 2017. június 15. után egy másik uniós tagállamba utazunk. A szolgáltatók ugyanakkor kérhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják, lakóhelyük a mobilszolgáltató működési helye szerinti tagországban van. Más esetben az ügyfélnek azt kell igazolnia, hogy szoros szálak fűzik az adott országhoz – például mert munkaviszonyban áll, vagy tanulmányokat folytat ott –, és emiatt gyakran és huzamosabb ideig tartózkodik az ország területén.
Hogy a legjobban járjak, megvehetem az EU legolcsóbb díjait nyújtó szolgáltató SIM-kártyáját egy másik tagországban?
Alapvetően az EU lakosai a jövőben is vásárolhatnak további SIM-kártyákat bármely tagállamban, és azt a helyi díjszabás szerint használhatják telefonálásra vagy internetezésre, illetőleg barangolásra. Nem biztos azonban, hogy a vásárlás országa szerinti árakon barangolhatnak egy másik országban, ha szokásos tartózkodási helyük nem abban az országban van, ahol beszerezték a kártyát, vagy ha nem tartózkodnak gyakran és huzamosabb ideig a kérdéses országban. (Ha egy előfizető négy hónapból több mint két hónapot külföldön tölt, és ez idő alatt telefonját többet használta külföldön, mint belföldön, a szolgáltatók figyelmeztethetik őt. A figyelmeztetés kézhezvételét követően az előfizetőnek két hete van arra, hogy magyarázattal szolgáljon. Ha továbbra is külföldön marad, a szolgáltató kismértékű többletdíjat számíthat fel neki.)
Akkor itthonról ezentúl olcsóbban hívhatom a másik tagországban dolgozó barátaimat a külföldi telefonszámaikon?
Nem. A belföldről indított hívás nem barangolás. A szabályozás arra vonatkozik, ha az EU más országaiban tartózkodva kommunikálunk. A belföldről külföldre (így az EU-n belülre) irányuló hívás ára nincs szabályozva.
Mától tehát ugyanúgy használhatjuk a mobilunkat az unió területén, mintha otthon lennénk. Nagy vívmány, éljetek vele! Jó nyaralást kívánunk! :-)
Borítókép forrása: pexels.com
Az Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.
Emlékeztek, mennyibe került egy repjegy a kilencvenes években Európa nagyvárosaiba? Többszöröse annak, mint amennyiért ma kapnánk oda jegyet – harminc éve a repülés még nagyon kevesek kiváltsága volt itthon és Európa más országaiban is. Az EU régebbi tagállamaiban valamivel korábban, Magyarországon nagyjából a csatlakozásunk körüli időszaktól köszöntött be a fapadosok és az olcsó repjegyek kora.
Ma, ha résen vagyunk és jó időben csapunk le a jegyekre, már akár egy autós utazásnál is olcsóbban elrepülhetünk Európa számos nagyvárosába (nem beszélve az autóhoz képest megtakarított időről). Az utóbbi évtizedekben ilyen szempontból nagyon kiszélesedtek a lehetőségek a turisták számára, ehhez az internet elterjedése, a roamingdíjak fokozatos eltörlése és a közösségi szálláshelykínálat megjelenése szintén hozzájárult. Sokan talán nem tudják, de ebben nagyon nagy szerepe volt az EU-nak.
Egységes belső piac a levegőben is
A fapadosok térhódításához, az éles piaci versenyhez és ezáltal a repülőjegyárak jelentős mértékű letöréséhez elsősorban az Európai Unió szabályozása teremtette meg az alapot. Az addig védett nemzeti piacok által uralt légiközlekedés volt az első olyan közlekedési ágazat, amely teljes mértékben élhetett a közös piac előnyeivel. Az Európai Bizottság 1987-ben kezdte meg a légiközlekedés liberalizálását az első, majd 1990-ben a második intézkedéscsomaggal. 1993-tól, a harmadik intézkedéscsomag eredményeként létrejött az Egységes Európai Légiközlekedési Piac, lebontva a légitársaságok piacra lépési és viteldíjképzési korlátait. Emellett szükség volt az állami támogatások korlátozására is a nemzeti légitársaságok piactorzító állami újratőkésítésének elkerüléséhez. Az addig a piacot uraló, állami kézben tartott nagy nemzeti repülőtársaságok mellett megjelentek a fapados járatokat működtető, kisebb, több országban is működő vállalatok is, illetve megkezdődött a nemzeti társaságok privatizációja is.
Az 1997-ben érvénybe lépő szabályozás nyitotta meg véglegesen a piacot – innentől kezdve bármelyik európai légitársaság nyújthatott bármelyik tagországban szolgáltatást –, és változtatta meg az addigi jellegzetességeket. Mivel az uniós szabályozásnak köszönhetően a légitársaságok bármelyik két repülőtér viszonylatában indíthatnak járatokat, erős verseny kezdődött az 1990-es évek második felétől a társaságok, illetve az egyes repterek között is. Ennek következményeként az addigi jelentős légiközlekedési árak hatalmasat estek az EU-n belül (1992 és 2000 között átlagosan 41 százalékkal), emiatt egyre többen és egyre gyakrabban repülhettek. A légiutasok száma ma is folyamatosan nő: az Eurostat adatai szerint 2010 és 2015 között éves szinten 796 millióról 918 millióra, és az előrejelzések szerint 2030-ig a légi közlekedés 2010-hez képest további 70 százalékkal (!) fog bővülni.
Utasjogok repülőn is
Az EU nemcsak a repülés piacát szabályozta, de fontos szabályozásokat vezetett be a díjak átláthatóságával és az utasok jogaival kapcsolatban is. Emellett elsődleges a légiközlekedés biztonsága: az Európában működő légitársaságok nemcsak pontosak, de biztonságosak is, ugyanis a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európából vagy Európába utasokat szállító légitársaságokat, hogy azok teljesen megfelelnek-e a szigorú biztonsági előírásoknak. Amely társaság nem képes betartani az előírásokat, azt korlátozzák, vagy kitiltják Európa légteréből.
A repülőjegyek mára már megfizethetővé, szerencsés esetben hihetetlenül olcsóvá váltak. Ha tehetitek, ne hagyjátok ki a lehetőséget egy fapados városlátogatásra, nyaralásra – Európa végtelenül sok látnivalót kínál!
A fapadosok hozta repülési szabadság csak az egyik eredmény abból a rengeteg előnyből, amelyet az európai uniós integrációnak köszönhetünk. A Római Szerződés hatvanadik évfordulójához kapcsolódóan ezek közül mutat be hatvanat az Európai Bizottság „60 érv az EU mellett” gyűjtése, köztük a légiközlekedés szabályozása kapcsán a diszkont légitársaságok elterjedését.
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Bár nem minden autóvezető tudja, 2015 nyara óta már utolér a hatóság, ha egy másik uniós tagországban szegjük meg a közlekedési szabályokat. Alább összefoglaltuk, mikor, milyen vétségekért, milyen büntetéseket róhatnak ki ránk, hogyan működik az országok közötti együttműködés és hol lehet tájékozódni a tagállami szabályokról.
Továbbra is sok a halálos baleset
Bár továbbra is Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, az EU tagországaiban még mindig nagyon sokan vesztik életüket autóbalesetben. 2016-ban közel 25 500-an haltak meg Európa útjain, ami olyan, mintha hetente három közepes méretű utasszállító repülőgép zuhant volna le az EU-ban. Ez a statisztika ugyanakkor az utóbbi évtizedben jelentősen javult (2001 környékén még több mint a duplája, 54 ezer körül volt ugyanez a szám). Az EU aktuális célkitűzése az, hogy a végzetes kimenetelű közlekedési balesetek számát 2020-ra a 2010-es érték felére csökkentsék.
A halálesetek háromnegyede a négy legjelentősebb közlekedési vétséghez köthető: gyorshajtáshoz (a halálos balesetek 30%-a), ittas vezetéshez (25%), a biztonsági öv használatának mellőzéséhez (17%), illetve a piros jelzés figyelmen kívül hagyásához (4%). Éppen ezek azok a vétségek, amelyek büntetésére külföldi rendszámú (azaz másik tagállamban regisztrált) gépkocsi esetében eddig nem volt lehetősége a tagállamok hatóságainak. Ez meg is mutatkozott a statisztikákban: míg az EU egészét tekintve a teljes forgalomban a külföldi gépkocsik aránya átlagosan 5% körüli, addig például a gyorshajtás elkövetői között ez az arány 15%. Tehát a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, megúszhatják a büntetést.
A határon túlról is büntetnek
Ezt a problémát orvosolta az EU egy közös uniós jogszabállyal, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok egyszerűen megosszák egymással az országukban regisztrált gépkocsik és tulajdonosaik (üzembentartóik) adatait. Ezzel a szabálytalanságot elkövető vezetőt a nemzeti nyilvántartásban szereplő adatai alapján ki tudják értesíteni más tagállamból is, és a vétségért kiszabott büntetést ki tudják szabni. A vonatkozó jogszabály előkészítése már több mint tíz éve szerepelt az EU napirendjén, hatályos változata 2015 májusáig adott időt arra, hogy ezt a tagállamok átültessék a gyakorlatba, többségük ezt meg is tette. Magyarország azóta alkalmazza is a jogszabályt, és éves szinten több tízezer esetben ad ki másik tagállam hatóságai számára információkat szabálysértések esetén. A magyar fél is hasonló nagyságrendben kér le adatokat a nálunk szabálytalankodó autósokról.
Milyen típusú szabálysértést nem úszunk meg?
Az információmegosztás az alábbi nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben (jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási bírság esetén jelenleg nem).
Fontos megjegyezni, hogy az uniós szabályozás nem egységesíti a közlekedésbiztonsági előírásokat és büntetéseket, azaz minden tagállam maga dönti el, mi minősül szabályosnak és mi nem (eltérő például, hogy mely ország hogyan tolerálja az alkoholfogyasztást), és a büntetési tételeket is az országok határozzák meg. Azt is minden tagállam maga mérlegeli, hogy milyen esetekben él az együttműködés lehetőségével. Az egyes tagállamokban érvényes szabályokkal kapcsolatban érdemes a Bizottság vonatkozó „Utazás külföldre” oldalát tanulmányozni, vagy letölteni az ehhez kapcsolódó alkalmazást, de mi is készítettünk korábban egy infografikás összefoglalót, amely a legfontosabb tagállami szabályokat összesítette.
Ne lepődjetek meg tehát, ha fizetési felszólítást kaptok egy másik tagországból. A büntetést mielőbb érdemes befizetni, mert a késlekedés egyéb következményekkel járhat, amit jobb megelőzni. Ha nem valós a vád, vagy például más vezette az autót, akkor a szintén megküldött nyomtatványokon lehet ezt jelezni. Sajnos az együttműködés keretében nem biztosított, hogy magyar nyelven kapjátok az értesítőt, a tájékoztató esetleges lefordításáról a tagállamok döntenek. Négy tagállam ugyanakkor (Ausztria, Bulgária, Horvátország és Magyarország) szorosabban együttműködik a bírságok behajtása érdekében, és ehhez kapcsolódóan vállalták az értesítő lefordítását a szabálysértő nyelvére. Így a magyar vezetők számára különösen érdekes (és alaposan bekamerázott) osztrák utakon elkövetett szabálysértésekről már magyar nyelven kapjuk kézhez az információt (amely nagyjából így néz ki).
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Végre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!
Hyde park (London, Egyesült Királyság)
Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.
Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)
Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).
Tiergarten (Berlin, Németország)
Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.
El Retiro park (Madrid, Spanyolország)
Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.
Villa Borghese (Róma, Olaszország)
80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.
Phoenix Park (Dublin, Írország)
Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.
Park Güell (Barcelona, Spanyolország)
A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.
Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)
A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 
Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)
Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.
Margitsziget (Budapest)
Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat. A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.
Képek forrása: Pixabay.com, El retiro park: Flickr / manuel m. v.; Dublin: Flickr / wofusa; Margitsziget: Flickr: dia_n
---
Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!