A nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.



Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

Kihívója akadt a TGV-nek: nemrégiben üzembe állították Európa leggyorsabbnak mondott szupervonatát, a Frecciarossa 1000-et Olaszországban, amely 400 km/óra sebességgel képes haladni. Az utasoknak azonban egyelőre be kell érnie óránként mindössze 300-350 km megtételével, mivel az olasz vasútvonalak még nem teszik lehetővé ezt a száguldást. A franciák egyelőre vitatják, hogy az új gyorsasági kihívó leszorította volna az élről a francia szupervonatot. A jelenlegi sebesség-világrekordot ugyanis a TGV tartja 574,8 km/óra sebességével, de a trónkövetelő olaszok szerint ez nem számít, mert ezt egy koncepcióvonat érte el mindössze egy pillanatig, míg a Frecciarossa – amint az olasz vasutak beérik fejlettségben az új szupervonatot – tartósan képes 400-zal közlekedni.

Egy-egy európai nyaralás legfájóbb pontja (a hazamenetelen kívül persze) eddig nagyon sokaknál a telefonszámla volt. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók borsos áron mérik, ha valaki hazatelefonált a nyaralásból, vagy – ne adj isten – mobilinternetet használt. A nagyon rövid, egy hét alatt mindössze párszor elküldött „Megérkeztünk épségben, az idő szuper, minden rendben van, puszi!” típusú üzeneteknek megvan a maga bája, de valószínűleg ez a fegyelmezett, karakterszámlálós üzengetés egyhamar nosztalgikus emlékké válik.

Az Európai Unió által biztosított egyik legfontosabb előny a szabad mozgás. Ezt a szabadságot többféleképpen élvezhetjük: utazhatunk a határok érzékelése nélkül egy másik tagállamba üdülni, de dönthetünk úgy, hogy más uniós országban vállalunk munkát. A Bizottság számos eszközzel – tájékoztató kampányokkal, információs oldalakkal és már mobilappokkal is –– segíti azokat, akik valamilyen célból egy másik tagállamba utaznának.

Ezek az applikációk az okostelefonok folyamatos terjedésével nagyon nagy segítséget nyújthatnak mindenkinek, aki letölti. A legtöbb alkalmazás használatához internet sem kell.

Mennyivel mehetünk az osztrák autópályán? Belefér egy pohár sör, ha Horvátországban vezetünk? Kell bukósisak Svédországban? Ezekre a kérdésekre is válaszol az Utazás külföldre című app. Ha letöltjük, kéznél lesznek a legfontosabb tudnivalók, amelyek ismeretével biztonságosan és szabályosan közlekedhetünk az utazásunk során. Ha közben unatkoznánk, játékokkal tesztelhetjük tudásunkat.

Mit tehetünk, ha késik vagy el se indul a járatunk, és a reptéren rekedünk? Mi történik, ha elvész a csomagunk, esetleg tönkremegy az utunkat szervező iroda? Ebben segít Az ön utasjogai nevű alkalmazás, amelyben utánanézhetünk, az utazás során milyen jogok illetnek meg minket – és egyből élhetünk is velük. Az alkalmazás minden platformon elérhető, amely már nem csak a légi utakkal, de az Európai Unión belül, vasúton, autóbusszal vagy hajón utazók jogaival kapcsolatban is tartalmaz információt. Az egyszerűen kezelhető alkalmazás közérthetően, kérdés-felelet formájában tartalmazza a szükséges információt, használatához pedig nem kell a hálózatra csatlakozni sem.

Európai uniós polgárként jogunk van arra, hogy egy másik uniós tagállamban (plusz Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban) a magyar egészségbiztosítás terhére vegyük igénybe az utazásunk során orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy ha kiváltjuk az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor utazásunk során ugyanazt az ellátást kell megkapnunk, ugyanazokkal a feltételekkel, mintha az adott tagállamban lennénk biztosítva. A kártya használatához az Európai Bizottság útmutató alkalmazást készített, mely tartalmazza az általános tudnivalókat, a vészhelyzeti telefonszámokat, a biztosítás által fedezett kezeléseket és költségeket, a költségtérítés igénylésének módját, és a kártya esetleges elvesztése esetén értesítendő kapcsolattartót.

A szabad munkavállalást egy egész EU-s intézmény, a több mint 850 tanácsadóval felvértezett EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) segíti. Eddig legkönnyebben az EURES-portálon keresztül használhattuk a szolgáltatásait, de nemrégiben megjelent EURES mobil alkalmazásukkal már sokkal kényelmesebben elérhetőek. Az appban milliós nagyságrendű állásajánlat között kereshetünk, a legjobbakat elmenthetjük és megoszthatjuk az ismerősökkel. Az EURES-tanácsadók listájához is hozzáférünk, elmenthetjük adataikat, hívhatjuk őket vagy e-mailt is írhatunk nekik pár gombnyomással. Az alkalmazás ezen kívül az EURES által szervezett eseményekről is tájékoztatást nyújt, melyeket elmenthetjük telefonunk saját naptárkezelőjébe. Már több tízezren töltötték le az EURES magyar nyelvet is ismerő, iOS, Android és Windows Phone rendszeren is elérhető alkalmazását.

Az irány szerintünk szuper, az EU összes alkalmazását megtaláljátok ezen az oldalon. Használtátok már valamelyiket? Milyen EU-s alkalmazást szeretnétek még látni?

Lassan itt a nyár – tipikus szezonja ez a mindenféle gasztrofesztiváloknak. Minden hétre akad egy-egy borfesztivál, sörfesztivál, kolbászfesztivál, plusz mindezek megspékelve a trendi „kézműves” jelzővel. Ha igazi különlegességre vágynátok, mostani válogatásunkban biztos találtok kedvetekre valót. Gondoltátok volna például, hogy a polipoknak, a fokhagymának, az osztrigának, a csigának, vagy épp a káposztának külön fesztiválja van Európa valamelyik országában? Kedvenceinkből összeállítottunk egy lehetséges gasztrotúrát Európa országain keresztül, amely februárban francia citromfesztivállal indít, és novemberben portugál gesztenyefesztivállal ér véget (nagyobb méretért kattintsatok ide):



Ha végigmennétek időrendben az általunk ajánlott útvonalon, akkor Európa legnagyobb és legrégebbi hagyománnyal rendelkező citromfesztiválján, Mentonban kellene kezdenetek. A  „citrom városa” már a középkorban is Európa legnagyobb citromtermelői között volt, idén, a 82. fesztiválra közel 160 ezer látogatót (!) vártak. A fesztivál egyik csúcspontja a narancsból és citromból összerakott figurák és építmények felvonulása a városban. A következő állomás az isztriai spárgafesztivál, ahol – mivel az Isztrián rengeteg helyen terem a szabadban spárga a tavaszi időszakban – nagy hagyománya van a mindenféle spárgás ételeknek. A helyi omlettet spárgával mindenképpen kóstolásra ajánlják. Ezután irány észak, a lett Koknese városa, ahol a bajszos halak a főszereplők a májusi fesztiválon. A helyi folyóban élő harcsákhoz sok legenda kapcsolódik, és az ottaniak szerint gazdag és szerencsés év vár azokra, akik a szabad tűznél készülő harcsalevesből esznek. Harcsára jól csúszik a csiga, irány Európa egyik legnagyobb csigafesztiválja, amelyet a spanyol Lleida rendez a ’80-as évek óta, ahol megközelítőleg 12 tonna (!) csiga fogy a fesztiválon egy évben, a legkülönbözőbb receptek alapján. Ez után jöhet egy kis joghurtfesztivál Bulgáriában – a helyi „kézműves” joghurtot egy speciális baktériumtörzs, a „Lactobacillus bulgaricus” teszi különlegessé, amely számos helyi finomság alapanyaga.

Galícia legnagyobb gasztrofesztiválja a polipfesztivál, ahol közel 30 ezer kiló polipból készülnek a finomságok, a helyi különlegességet, a “pulpo a feira”-t nem szabad kihagyni. A fokhagymának az Egyesült Királyságban rendeznek külön fesztivált, ahol még a fokhagyma ízesítésű sör sem ritka. Innen csak egy ugrás az ír sziget, ahol a tengeri ételek királyának, az osztrigának szerveznek számos fesztivált. Az egyik legrégebbi az 1954 óta megrendezett Clarenbridge-i, ahol a környező sekély tengervízből generációk óta halásszák az osztrigákat, és ez a fesztivál nyitja az új osztriga szezont.

Nassolnivalónak egy kis görög pisztácia jön a Fisztiki (görögül pisztácia) fesztiválról Aegina szigetéről, amelyet nem véletlenül a pisztácia szigetének is hívnak. Maradva a Mediterráneumban kuszkusz következik a szicíliai San Vito Lo Capóból (ahonnan nem „unalmas” pizzafesztivált ajánlunk, bár tehetnénk). A fesztivál az ételen kívül a mediterrán térség sokszínűségének is ünnepe. Kuszkuszra jó a káposzta, amelynek északi szomszédunknál, Stupava városában rendeznek fesztivált. Káposzta minden mennyiségben: káposztás sztrapacska, káposztaleves és a helyi finomság, a kapustníky (káposztás táska) várja a kóstolókat. Egy uniós eredetvédettségi oltalom alatt álló finomság, a dél-tiroli speck (sonka / szalonna) áll a következő, észak-olaszországi túraállomás középpontjában, amelyet egy kis német hagymával érdemes lefojtani, leginkább Weimarban, a zöldség hagyományos ünnepén. Türingia ezen legnagyobb fesztiválján évente közel 300 ezer látogató fordul meg, amelyre állítólag Goethe is rendszeresen eljárt, és amely már az ő idejében százéves hagyománnyal rendelkezett. A túra utolsó állomása a portugál szigetre, Madeirára visz, ahol a gesztenyének van hagyományos ünnepe, ahol a látogató többek között sütve, főzve, likőrként, tésztába dolgozva és rengeteg sütemény kiegészítőjeként találkozhat a finomsággal. (A Malackaraj észrevétele alapján javítva, köszönjük!)

Ennyi lenne képzeletbeli európai gasztrotúránk. Első körben érdemes azért a hazai fesztiválokon felkészülni,de az extra izgalmakért ajánljuk a fentiek bármelyikét! Ha meglátogatnátok valamelyiket vagy voltatok már egyiken-másikon, örömmel fogadjuk tapasztalataitokat. Akinek pedig nem elég ez a 14 állomás, további tippeket találhat a forrásként is használt remek Tasting Europe oldalon. Jó útvágyat! :-)

Borítókép: Flickr / Laurent Carles

Idén is lesz futóverseny Magyarország unós csatlakozásának évfordulójához kapcsolódóan Budapesten: már tizenegy év telt el azóta, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ezért idén a teljesítendő táv 11 kilométerre nőtt. Az útvonal idén is uniós támogatással megvalósult emblematikus fejlesztések mentén vezet, Budapest legszebb részein.

Az alábbiakban összefoglaltuk, melyik tizenegy állomást ejtik majd útba a futók a Várkert bazártól a Szabadság-hídon át a Vigadóig (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):



A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu11) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!

A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája.

Újra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.

Legutóbbi beszélgetésünk három vendégét a sikereken és elismertségen kívül más is összeköti. A sport mindegyikük életében nagy szerepet játszott vagy játszik jelenleg is és mindhárman baleset vagy műhiba következtében lettek mozgásukban korlátozottak, és sikereiket ennek ellenére – vagy épp ennek következtében – érték el. Szekeres Pál, Molnár Marietta Laura és Deák Bill Gyula: legutóbb ők hárman beszélgettek McMenemy Márkkal az Európa Pontban arról, milyen ma Magyarországon mozgássérültként élni, hogyan látják, mennyire befogadó és támogató a mai magyar társadalom és mi adott és ad nekik erőt ahhoz, hogy az extra kihívásokat nap mint nap legyőzzék.