Az olaszországi Velence mindig is fontos referenciapontként szolgált: a város elképesztő történelme, gazdag művészete, hihetetlen építészete, a megszelídített tengerre épült város helyezte a legkülönlegesebb városok sorába. A mindent áthálózó, forgalmas utcaként működő tengeri csatornákról, a cölöpökre épült házakról mindenki azonnal ráismer. Nem is csoda, hogy szinte minden országnak van olyan helye, amelyre szeret „kis Velenceként” hivatkozni.

Most, hogy hirtelen a kenyérsütés az új jóga, és élesztő híján mindenki maga nevelgeti a kovászát, jól jönnek az izgalmas kenyérreceptek. Így most a hónap receptjeként mi is a spanyolok híres pan gallegoját ajánljuk figyelmetekbe, amely különleges elkészítési módja miatt az EU eredetvédelmét is élvezi. Továbbra is maradjatok otthon, menjetek a konyhába és elő a kovászokkal! :-)

Egy csésze Európa sorozatunk első idei alkalmával rengeteg mindenről esett szó: a horvát-magyar barátságról és panaszkultúráról, Zrínyiről, Tito banánszállító hadihajójáról, a horvát elnökség prioritásairól, a négyféle horvát konyháról, Zágrábról, Rijekáról, Trogirról, de még akasztott emberről is. Mindezek segítettek egy kicsit közelebb kerülni Horvátország és a horvát néplélek megismeréséhez – Szederkényi Olga és vendégei jóvoltából.

Ahogy korábbi posztunkban írtuk, különböző számítások alapján közel tucatnyi európai város verseng azért, hogy elmondhassa, nála található Európa vagy az EU közepe. Bárhogy kalkulálunk is, a brexittel ez a középpont mindenképp odébb helyeződik egy kicsit. A legtöbbet idézett forrás, a párizsi székhelyű Nemzeti Földrajzi Intézet számításai szerint (IGN) az új középpont a bajorországi kis falu, Gadheim területére esik.

Horvátország harmadik legnagyobb városa Zágráb és Split után, amelynek történelme számos nemzetiséghez és országhoz kapcsolódik. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kikötője (még Fiumeként), híres ipari múlttal és egyre erősödő turizmussal az Adrián, a Kvarner-öbölben: ez Rijeka. A város idén – az ír Galway mellett – Európa egyik kulturális fővárosa (EKF).

Közeledik az idei Oscar-gála. Bár a díjátadó alapvetően amerikai, és inkább az ottani, nagyköltségvetésű hollywoodi szuperprodukciókat díjazza, mégis ez a világ legnagyobb figyelemmel kísért filmdíja, ahol minden évben találunk jó pár remek európai alkotót is a jelöltek közt. Idén sincs ez másképp: hétfő hajnalban többek között francia, spanyol, lengyel, cseh, belga, svéd, izlandi és brit alkotók is versenyeznek. Szokásos Oscar-váró összeállításunkat olvashatjátok.

Az Oxford Angol Szótár szerkesztői minden évben kiválasztják azt az egy szót, amelynek használata az adott évben ugrásszerűen megnőtt, és amely egyúttal találóan fejezi ki az adott év „jellegzetes magatartásmintáját, hangulatát vagy aggodalmait”. 2019-ben a döntős szavak egytől-egyig a klímaváltozáshoz kapcsolódtak.

A Google minden évben elkészíti az adott évre vonatkozó összesítését a leggyakoribb keresésekről, és ezt ismerteti országonként is. A Notre Dame kigyulladása, a Brexit vagy az idén befejeződő Trónok harca rendkívüli érdeklődést generált tavaly, de találhatunk mindig egy-két érdekességet is az országok kereséseit vizsgálva. 2018-ban például az osztrákokat a dohányzási tilalom, az olaszokat Totti feleségének parókája, a németeket pedig a búcsújáró lepke hernyója foglalkoztatta kiemelten – mutatjuk, mi volt a helyzet 2019-ben.