Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitatottabb pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint támogatja 35 milliméteres filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.

A hosszú nyári pihenés után szeptemberben újult erővel és változatlanul sokszínű programokkal várunk benneteket. E havi fókusztémánk az innovatív és tudásalapú Európa – mindaz, ami képessé teszi öreg kontinensünket arra, hogy megállja a helyét az egyre digitalizálódó világ globális versenyében. Ebben a folyamatban kulcsszereplők a fiatalok: olyan innovatív ötletekre és oktatási módszerekre van szükség, amelyek segítségével Európa fiataljai képesek a kor vívmányait megfelelően kiaknázni és saját boldogulásuk javára felhasználni. A digitális írástudás, az oktatási szemlélet változása, az élethosszig tartó tanulás mind kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa a világ élvonalában legyen a tudományos teljesítmények, kutatás-fejlesztés tekintetében. Szeptemberben ezért olyan módszereket, programokat, kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek segítenek felkészülni a fiatal európai generációnak az új kihívásokra.

Társadalmi összefogás és közös felelősségvállalás: e kettő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalom kihívásokkal küzdő tagjai is boldogulást találhassanak: legyen a hátrányos helyzet oka testi fogyatékosság, etnikai kisebbséghez való tartozás, vagy az, hogy valaki nőnek születik. Az EU egyik legfontosabb célja, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkentse a hátrányos helyzetben és társadalmi kirekesztettségben élők számát. Ehhez kapcsolódóan márciusra olyan programokkal készülünk, amelyek azt mutatják be, hogy miként érvényesül itthon és tágabban Európában az esélyegyenlőség, hogyan lehet a társadalom befogadóbb, mit tesz az EU, és mit tehetnek az egyes emberek a helyzet javítása érdekében. A fejlesztés európai éve kapcsán nemcsak hazai és európai történeteket, személyes sorsokat mutatunk be, de fejlesztési projektekben dolgozó magyar nők is mesélnek majd az élményeikről.

Februári programunkkal igazi színes patchworkot ajánlunk a téli szürkeséghez: képzeletben Kolozsvárra, az idei év ifjúsági fővárosába utazunk, iskolások rajzaiból készül kiállítással várunk benneteket, filmklubunkban pedig a Suszter, szabó, baka, kémet vetítjük. Több programunk közelebbi képet ad arról, hogyan élnek emberek itthon és a világ távoli pontjain nehéz körülmények között, és a fejlesztés európai évéhez kapcsolódóan megtudhatjátok, hogyan segíthettek a fejlődő országok mélyszegénységben élő lakosainak.

A hónap első programján, 12-én a Szputnyik Mentőcsónak Egység és a „GYERE” Gyerekesély Egyesület segítségével megtapasztalhatjátok, milyen nehéz körülmények között – például munka nélkül – megélni a mai Magyarországon. Az interaktív, elgondolkodtató színházi előadás a játék érzelmi energiáját használja arra, hogy a munka, pénz és erőforrások nélküli megmaradás helyzetét átélhessék a résztvevők, ahogy a játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy órára. Ha egy játékos átéli, hogy mire elég a segély vagy a családi pótlék, hogy csak rossz lehetőségek közül választhat, akkor lehet esély arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritást válassza. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a regisztracio@eu.hu e-mail címen lehet.

Február 19-én az idei ifjúsági főváros kapcsán a menü: egy csésze Kolozsvár. Bemutatjuk a kincses város látnivalóit és titkait, a színes egyetemi várost Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőn keresztül a Bulgakov irodalmi kocsmáig. Miközben elmeséljük, hogy milyen programok várnak a Kolozsvárra érkező és az ott élő fiatalokra 2015-ben, megkóstoljuk az erdélyi konyha pár specialitását. Az est műsorvezetője: Szederkényi Olga újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: regisztrálni 2015. február 12-től lehet, a regisztracio@eu.hu e-mail címen.

Ahogy korábban már írtunk róla, az EU idén különös hangsúlyt fektet az uniós fejlesztéspolitika megismertetésére, hogy minél többen tudjanak róla, hogyan lett az EU a világ legnagyobb segélydonora, és pontosan hol, kiket, milyen formában támogat. Az európai fejlesztési év fontos célja az is, hogy minél több uniós polgárt bevonjon a fejlesztési segélyezésbe. Február 24-én, az évad hivatalos magyarországi nyitóeseményén megismerkedhettek az ebben aktívan résztvevő magyar szervezetekkel is, akiket akár személyesen is támogathattok munkátokkal.

Lumière filmklubunkban 27-én egy igazi brit kémjátszmát láthattok: a számos európai díjat besepert Suszter, szabó, baka, kém kerül majd a vászonra Gary Oldman, Tom Hardy és Benedict Cumberbatch főszereplésével.

Idén is rengeteg szebbnél-szebb alkotás érkezett az EP Tájékoztatási Irodája hagyományos rajzversenyére – a legjobb pályamunkákat február 27-től nézhetitek meg nálunk.


Az Európa Pont februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Illusztráció: A rajzpályázat II. helyezettje, Gugg Kinga a nyíracsádi Szent Piroska Görög Katáltalános iskola tanulója 

Decemberi programunk két téma – kiváló kortárs (magyar és külföldi) filmek, és jelentős nemzetközi díjak – köré épül. E kettő metszetében is kínálunk jó időtöltést: kétnapos filmfesztiválunk az Európai Parlament Lux-filmdíjához kapcsolódik. Levetítjük 2014 két, talán legjobb magyar filmjét, az Utóéletet és a „VAN... filmet”, de eljön hozzánk a Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas pakisztáni lány, Malala életrajzi könyvének brit írója is.

Erős filmes programmal indítjuk a hónapot: a Lux-filmdíjhoz kapcsolódó Lumière filmfesztiválunk december 4-i, első napján két idei magyar filmet láthattok nálunk, melyek számos nemzetközi elismerésben részesültek. A vetítések után pedig a rendezőkkel beszélgetünk. Elsőként Zomborácz Virág Utóélet című filmjét láthatjátok Gálffi Lászlóval és egy amatőr színésszel, Krisfóf Mártonnal a főszerepekben. A film tele van abszurd jelenetekkel, amiben „végig jófajta humor a jussunk, térdcsapkodós, percekkel később is nevetős, belegondolós és magunkon is mosolygós. Szóval a legjobb fajtából való.” Másodikként Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét vetítjük. Sokak szerint a Török Ferenc rendezte Moszkva tér óta ez a leghatásosabb generációs film. A Moszkva térben budapesti fiatalok épp az érettségire készültek a rendszerváltás évében, a VAN pedig a mai húszas-harmicas éveiben járó korosztály budapesti mindennapjainak nagyon pontos korrajza. És végre egy magyar film, amit a hazai filmkritikusok is egyöntetűen szerettek. Mi erre csak ráerősíteni tudunk, úgyhogy megtekintése „a mai harmincasoknak kötelező”.

A filmfesztivál második napján az idei Lux-díj egyik legnagyobb esélyesét, a lengyel-dán koprodukcióban készült Ida című filmet vetítjük. Az Európai Parlament a Lux-díjat minden évben olyan európai mozifilmnek adományozza, amely témájában az európai értékeket, szolidaritást, integrációt dolgozza fel. Az Ida egy apácának készülő lány történetét meséli el, ahogy szembesül családja történetével egy közeli rokon segítségével. „A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.” A vetítés után Bognár Péterrel, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagjával beszélgetünk. (A részvétel a kétnapos filmfesztiválon ingyenes, de regisztrációhoz kötött: lux@prime-time.hu.)

December 12-én az emberi jogi világnaphoz és a Szaharov-díjhoz kapcsolódóan a világhírű haditudósító, Christina Lamb lesz a vendégünk, aki a 2013-ban Szaharov-díjjal, 2014-ben pedig Nobel békedíjjal kitüntetett Malala Juszufzai életrajzi könyvét írta. A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította, és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975-ös Nobel-békedíj kitüntetettje.

Malala, a ma 17 éves pakisztáni lány azért kapta ezeket az elismeréseket, mert hazájában a talibán erőszakkal szembeszállva kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért. „Szegénység van, nincs mindenhol szabadság, van ahol a félelem és a terror uralkodik. De van remény. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk ezeknek a gyerekeknek, hogy kiálljunk értük, hogy cselekedjünk” – mondta a díj átvételekor. Az est folyamán Az én, Malala című könyvről, a lányok oktatásáról és a nők egyenjogúságáról beszélgetünk Christina Lambbal.

Az Európa Pont minden decemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Közeleg a filmvilág legnagyobb figyelemmel kísért díjainak átadása, ehhez kapcsolódóan mi is elkészítettük szokásos összefoglalónkat az európai esélyesekről. Vasárnap végre kiderül, hogy ebben az évben épp ki happolja el az Oscart a már megint túl tökéletes Leonardo di Caprio elől, és megtudhatjuk, hogy melyik hollywoodi sármőr szuperprodukciója lesz az est nagy győztese: a Clooney nevével fémjelzett, kétszemélyes űrdráma, a Gravitáció; vagy a nyerése esetén a Brad Pittnek első (produceri) Oscart hozó 12 év rabszolgaság. Addig is, nézzük, hogy szerepeltek az európai művészek az idei jelöltek között.

Az est egyik nagy esélyesének az amerikai-brit koprodukcióban készült Gravitációt tartják – bár általában sem a sci-fik, sem a kétszemélyes „kamaradrámák” (amennyiben az űr kamarának tekinthető) nem indulnak nagy eséllyel az Oscaron, a film különleges atmoszférája, látványvilága és Bullock sokat méltatott alakítása miatt jó pár díj leeshet a filmnek. Bár azt gondolnánk, hogy ez egy tipikus amerikai szuperprodukció, a film egyik producere brit (ami döntő jelentőségű egy-egy film „nemzetiségének” meghatározásakor), a film nagy részét az Egyesült Királyságban forgatták, és a vizuális effektusokat is itt dolgozták ki, aminek köszönhetően például a „brit Oscarnak” számító BAFTA-n a kiemelkedő brit film díját is megkapta.

Van tehát egy nagy esélyes félig brit film. De találunk a legjelentősebb kategóriákban még britebb alkotást is, ez pedig az elvesztett fiát felkutató ír hölgy történetét bemutató Philomena – Határtalan szeretet Judi Dench főszereplésével. A film esélyes a legjobb filmnek járó Oscarra, és jelölt Dench is. Érdekesség, hogy Denchnek ez már a hetedik jelölése, és mindet 65 éves kora után gyűjtötte be. A film francia zeneszerzője, Alexandre Desplat a legjobb filmzene díjára, míg a film forgatókönyvírói, Steve Coogan (aki egyben a férfi főszereplő) és Jeff Pope a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarjára esélyesek. A legjobb férfi főszereplő kategória jelöltjei között is akadnak britek: Christian Bale-t az (egyébként szintén brit-amerikai koprodukcióban készülő) Amerikai botrányban alakított szerepéért jelölték ebben a kategóriában – akinek kivételesen ezért a szerepért nem kellett testtömegének felét fel- vagy leadnia, elég volt egy mára meglehetősen korszerűtlennek ható frizura és egy minimális apuka-pocak bevállalása.

A díjért honfitársával, Chiwetel Ejioforral (12 év rabszolgaság) versenyez, akit a BAFTA- és Golden Globe-díj után a legnagyobb esélyesnek tartanak. Nagy esélyesként indul a film rendezője is, a brit Steve McQueen, aki ha megkapja a szobrot, az első fekete bőrű díjazott lehetne kategóriájában. A kegyetlen déli ültetvényest alakító Michael Fassbender ír-német színész szintén e film miatt kerülhetett a legjobb mellékszereplők listájára. A kategória női párjában találjuk a szintén brit Sally Hawkinst, aki Woody Allen Blue Jasmine-jában a hoppon maradt főszereplő, Cate Blanchett együgyű, de nagyszívű nővérét alakítja – az Akadémia szerint elég meggyőzően ahhoz, hogy megszerezze első Oscar-jelölését.

Persze nem csak angolszász jelölteket találunk az európai jelöltek sorában: a legjobb dokumentumfilmek között esélyes a dán-norvég-brit Az ölés aktusa, amelyben „vidám indonéz tömeggyilkosok profi filmes keretek között, mintha mi sem lenne természetesebb, rekonstruálják egykori brutális tetteiket”. A film már elnyerte az Európai Fildíjat és a BAFTÁ-t is, ugyanebben a kategóriában.

A nemzetközi díjátadókon nagyon gyakran jól szereplő dánok a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában is képviseltetik magukat a Mads Mikkelsen főszereplésével leforgatott Vadászattal. A dánok legutóbb 2010-ben nyerték meg a kategória győztesének járó szobrot; a körülbelül öt és félmilliós skandináv ország eddig összesen 24 jelöléssel és 6 díjjal büszkélkedhet. A Vadászat mellett két európai film verseng még a díjért: az egyik az Európai Filmdíj-átadón a legtöbb díjat elnyert olasz Nagy szépség (La Grande Bellezza), Paolo Sorrentino filmje. A film főszereplője egy cinikus, idősödő író szemszögéből mutatja be a mai Róma hamis csillogását, miközben az igazi szépséget keresi. Olaszország eddig tízszer nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart, ezzel pedig rekordtartónak számít. A harmadik európai alkotás – amely tavaly az Európai Parlament Lux-díját is besöpörte – a belga Alabama és Monroe, Felix Van Groeningen filmje. A film egy pár különleges kapcsolatát mutatja be, és azt, hogyan alakul viszonyuk, mikor megtudják, hogy lányuk végzetes kórral küzd. Az európai filmgyártás szempontjából mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy az itt említett európai filmek mindegyike részesült az EU filmes támogatásában a MEDIA programon keresztül.

Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni – de az biztos, hogy lesz miért és kikért drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán, még ha idén magyar alkotást nem is jelöltek díjra. Hajrá, Európa!

Képek forrása sorrendben: az Oscar hivatalos honlapja; az Európai Bizottság oldala; Popsugar.com; The Act of Killing IMDB

Andy Vajna, Jaksity György, Laár András, Nesta és a Mindnight Trio; kiruccanás Bhutánba, Litvániába és Mariborba – egy pár érv amellett, hogy nézzetek be hozzánk novemberben is, amikor a filmes Lux-díjhoz kapcsolódóan ismét terítékre vesszük az európai filmeket, emellett a gazdasági fellendülés és/vagy boldogság lehetőségeit kutatjuk vendégeinkkel.

A hónapban először 14-én Litvánia felé vesszük az irányt, bár ezúttal nemcsak egy kávé erejéig, hanem a litván elnökség programjához kapcsolódóan bemutatjuk, hogy mit tesz a litván elnökség az európai munkahelyteremtés és a növekedés beindítása érdekében. A litván elnökségi félév legfontosabb prioritásai mellett közel hozzuk a litván kultúrát is: beszélgetünk az országról, a litván filmművészetről, majd az est zárásaként a Trio Midnight Eglė Petrošiūtė fiatal litván zenésszel kiegészülve ad egy kis ízelítőt a litván és magyar kultúra keveredéséből.

19-én szintén a fellendülés lehetőségeit vizsgáljuk vendégeinkkel, egy egészen érdekes példán keresztül: utunk ezúttal jóval messzebbre, a távoli Bhutánba vezet. Az ázsiai ország mára sikeresen lépett elő évszázadokon át tartó elszigeteltségéből, miközben megtartotta hagyományos értékeit, és fejlődését teljes mértékben az emberekkel és természeti környezettel összhangban álló fejlesztések révén érte el. Egy ország, amely 10 évvel ezelőtt csődbe ment, most mégis évente 10 százalékos gazdasági növekedést mutat, ahol a fejlődést nem a GDP, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság index (!) határozza meg. Kalauzunk az este első felében Jaksity György pénzügyi szakember lesz, a bhutáni modellt bemutató előadása után pedig az egykori Milliók Reggelire műsor szerkesztőjével, a Neston online rádió atyjával, Nestával beszélget majd az eltérő keleti és nyugati gazdaságpolitikáról, és a válságra adott különböző válaszok hatékonyságáról. Az est zárásaként Laár András, humorista, énekes, zeneszerző, dalszövegíró, író, költő, spirituális gondolkodó lép színpadra.

November 25-én Szlovénia második legnagyobb városába, Mariborba, Európa Ifjúsági fővárosába invitálunk benneteket. Vendégeinkkel az ifjúsági programokról, a világ egyik legöregebb szőlőtőkéjéről, az Öreg-hídról és a város rejtett csodáiról is beszélünk – mindezt egy helyi finomság és egy kávé vagy tea mellett. Az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró, a részvétel a programon ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (euinfo@eu.hu).

November 28-i programunk főszereplője az idei Lux Filmnapokhoz kapcsolódóan az európai kortárs film lesz. Elsőként Andy Vajna kormánybiztossal, Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatójával, valamint Bagó Zoltán európai parlamenti képviselővel az európai filmekről és filmfinanszírozásról beszélgetünk. Az est második felében pedig az EP filmes elismerése, a Lux-díj adja a beszélgetés vezérfonalát: Vezér Éva filmes szakember, a LUX-díj döntőbizottságának tagja és Pohárnok Gergely, az idei egyik döntős film operatőre mesél az érdeklődőknek tapasztalatairól, valamint az idei LUX-döntőbe jutott filmekről. A beszélgetés után a Pohárnok Gergely közreműködésével készült, idei LUX-döntős filmet, a Miele-t (Méz) vetítjük.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az Európa Pont októberi programjának fókuszában a fiatalok útkeresése és egyik legégetőbb problémájuk, az egyre nagyobb mértéket öltő munkanélküliség szerepel. Többek között a Dardenne-fivérek cannes-i nagydíjas filmjével, A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. koncertjével és egy lehetséges megoldás, az ifjúsági garanciaprogram bemutatásával járjuk körül a témát. Emellett kávé és egy kis finomság erejéig vendégül látjuk az EU Tanácsának aktuális elnökségét adó országot, Litvániát is.

Litvánia a balti államok közül elsőként, az új tagállamok közül hatodikként vezeti az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét, a tagállamokat képviselő Tanácsot.  „Egy csésze Európa” sorozatunk október 24-i estjén vendégeinkkel megbeszéljük, hogy az országnak milyen uniós kérdésekkel kell foglalkoznia, illetve milyen témákat szeretne megjeleníteni az EU napirendjén. Emellett természetesen Litvánia kultúráját, természeti és épített szépségeit, valamint gasztronómiáját is bemutatjuk az est során. Beszélünk Vilnius "csodatévő" helyeiről, gyönyörű belvárosáról, amely az UNESCO Világörökség része, valamint a művészek és álmodozók nem hivatalos köztársaságáról. Virtuálisan elutazunk a Keresztek hegyére és a csodálatos északi fenyőerdőkbe, és a balti tenger partján álló színes faházakra és homokdűnékre is vetünk egy pillantást. Megtárgyaljuk, hogy mi a különbség az ó- és újlitván konyha között, és meg is kóstolunk pár falatot a helyi specialitások közül, egy csésze kávé vagy tea mellé. Virtuális litván utazásunkon idegenvezetőnk Giedrius Galkauskas, Litvánia budapesti nagykövetségének misszióvezetője lesz, az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (jelentkezés az euinfo@eu.hu címen).

Lumière Filmklubunkban október 25-én a belga Dardenne fivérek filmjét, A gyermeket vetítjük. A film főszereplője, a nincstelen húszéves Bruno barátnőjével, a 18 éves Soniával egy kelet-belga kisvárosban él Bruno bandájának pitiáner lopásaiból. Életük visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor gyermekük születik. A szülés után hazatérő Sonia azzal szembesül, hogy Bruno a lakásukat kiadta és Jimmy-ben is csak pénzszerzési lehetőséget lát… A filmet rendező (és a forgatókönyvet is jegyző) Dardenne-fivérekről (Jean-Pierre és Luc) azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A páros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már, filmklubunk mostani filmje 2005-ben nyert, de Arany Pálmát kapott a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta is (1999). A filmklubunkban korábban vetített, Lux-díjjal kitüntetett film, a Lorna csendje a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban (2008).

Az EU országaiban jelenleg több mint öt és félmillió 25 év alatti fiatal nem tud elhelyezkedni. A probléma a korosztály csaknem negyedét érinti. Az oktatásból és képzésből kimaradó 14 és 25 év közötti fiatalokkal együtt összesen hét és félmillió fiatalról beszélünk. Ez a szám még riasztóbb a válság által leginkább sújtott Görögországban és Spanyolországban, ahol a 25 év alattiak több mint fele (!) munkanélküli. Ez a jelenség, a lehetséges megoldások, az Európai Unió ezzel kapcsolatos javaslatai és az ún. ifjúsági garanciaprogramról lesz szó a „Minden Kkezdet nehéz” című október 30-i programunkon. A 2013-ban elfogadott ifjúsági garanciaprogram célja, hogy segítse a fiatalokat a megfelelő képzettség megszerzésében és a munkába állásban, és ezáltal megelőzze a fiatalkori munkanélküliséget. Az est első felében erről az új kezdeményezésről és ennek többlépcsős magyarországi bevezetéséről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, Andor Lászlóval, a Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosával, Rétvári Bencével, a KIM parlamenti államtitkárával és Őry Csaba EP-képviselővel. Az est zárásaként a Saiid (Süveg Márk) és Újonc (Závada Péter) alkotta Akkezdet Phiai lép az Európa Pont színpadára.

Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!