Egészen pontosan a negyedik munkanapját kezdi a lengyel elnökség. Összeszedtünk nektek néhány komoly és kevésbé komoly javaslatot, hogy átérezhessétek a lengyel hangulatot :)
Nézz meg egy lengyel animációt: Tomek Bagiński Mozgókép című filmje ugyan jókedvre nem fog deríteni, de mindenképpen megérdemli a körülbelül öt perces figyelmet. 2003-ban ugyanis Oscar-díjra is jelölték a Francisról, egy átlagosnak tűnő hivatalnokról szóló történetet. Aztán persze kiderül, hogy a történet nem annyira átlagos, hiszen a főhős a fényképezés történetében átütő jelentőségű szerkezet megalkotásán dolgozik. A rögzített képek pedig egy pillanatban mozgásba lendülnek… Ne lepődj meg, ha a film végén a főhőssel együtt egy könnycseppet te is elmorzsolsz!
http://www.imdb.com/title/tt1567247/
Tegyél be egy kis lengyel zenét: …és ne törődj a nyelvi szakadékkal! Lengyelország egyik legismertebb reggae-bandájának, a Paprika Korpsnak érdemes a zenéjét a nyári napsütésben hallgatni (a szerencsések június 23-án az Európa Pontban élőben is dünnyöghették a meg nem értett lengyel szavakat). A lengyel csapat Európa majdnem összes országát végigturnézta már, és mindenhol nagy népszerűségnek örvend. A reggae, hip-hop, dub, punk és népzenei elemeket is tartalmazó zenében talán Te is megtalálod majd a zenei ízlésednek megfelelőt.
http://www.myspace.com/paprikakorps
Főzz valami „lengyelt”: Végy 4-5 fej céklát és előre emészd meg a tényt, ebből bizony leves lesz! A lengyel gasztronómia egyik legjellemzőbb jegye, hogy levest mindenkor és mindenből készíteni lehet. A levest kedvelő nemzet legrégebbi étele, amellyel a világ egyetlen más konyhájában sem fogsz találkozni, a savanykás, sűrű, kolbásszal vagy félbe vágott főtt tojással szervírozott żur. Specialitásnak számít a fiatal céklából főzött, húsos derelyével gazdagított céklaleves, a barszcz czerwony. Kedvelt nyári étel az aludttejből és zöldségekből készült hideg leves, a chłodnik is, amelyhez régen rákhús dukált.
http://malackaraj.blog.hu/2010/09/17/panszlav_egyseg
Menj el egy kiállításra: A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó kiállítást rendezett, amely a magyar és lengyel történelmi kapcsolatok ezer évét tekinti át. Az oklevelek, arany- és ezüstérmék, beszédes műtárgyak között végre fény derülhet a sokat emlegetett mondás eredetére is (Lengyel-magyar két jóbarát). Nagyszabású építkezések látványos rekonstrukciói, gazdag multimédiás és fényképbemutatók, zenék és versek segítenek elfelejteni a sokszor doh szagú múzeumi hangulatot. A kiállítás június 1-jén nyitott meg, és szeptember 30-ig bármikor megnézheted a múzeum első emeletén.
http://www.mnm.hu/hu/kiall/Exhibition.php?ID=72580
Tanulj meg egy-két lengyel szlenget: Ha túlléptél a legalapvetőbb kifejezéseken, mint Cześć (Szia), Dziękuję (Köszönöm), Górskie Ochotnicze Pogotowie Ratunkowe (Önkéntes Hegyi Mentők), akkor nem árt elkezdeni tanulmányozni azt a nyelvet, amivel igazán beilleszkedhetnél a lengyelek közé. Például ha nagy mulatozásba szeretnénk kezdeni a polákok földjén, csak szépen artikulálva ejtsd ki az ochlaj (ivászat, tivornya) szót, és ne lepődj meg, ha vígan italozó népek néznek vissza rád. Témába vághat még, így jó, ha a kolejka szót is ismered, ami az alkoholból kikért köröket jelenti. Ha valaki egyéb tárgykörből is szeretné felvértezni nyelvtudását, irány egy nyelvtanolyam!
http://www.lengyelintezet.hu/node/3749
Ülj be bátran egy kispolszkiba: A Polski Fiat egy lengyel autómárka, a szocialista ipar csúcsterméke. A bernáthegyi kutyánál csak kicsivel nagyobb autót az olasz FIAT cég ugyanis Lengyelországban gyártatta. Sokszor nyuszibusznak, bádogbugyinak vagy egérkamionnak is csúfolták. Bátran ülj be vagy préselődj be egy ilyen gépjárműbe, és élvezd, hogy az anyósülésről könnyedén be tudsz nyúlni a csomagtartóba (amit akár kesztyűtartónak is nevezhetünk).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Polski_Fiat
Pénteken Budapesten jelentette be Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítását. A bonyolult név vonzó projektet takar. Az egyik legnépszerűbb biztossal a konferencia után beszélgettünk.
Valójában mit takar az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest, angol rövidítéssel EVHAC?
Jaj, ne is mondja ezt az EVHAC-ot. Ön szívesen venne részt egy olyan programban amit EVHAC-nak hívnak? Szörnyű, néhány héten belül muszáj lesz egy jobb nevet kitalálnunk.
Ez szerencsére a program érdemeiből semmit nem von le. Az EVHAC hátterében részben törvényi kötelezettség áll, részben pedig az Unió humanitárius politikájának irányát mutatja. A Lisszaboni Szerződés rendelkezett a Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról, melynek célja, hogy az európai fiatalokat önkéntes alapon bevonja a válságkezelésbe és segítségnyújtásba. A biztosi kinevezésem után szembesültem vele, hogy bár a kötelezettség adott, a megvalósítással kapcsolatban az átlagosnál is több a kérdőjel. Ezeket próbáljuk most eltüntetni.
A Segítségnyújtási Hadtest a gyakorlatban nagyon röviden azt jelenti, hogy európai fiatalok részt vehetnek mondjuk egy természeti katasztrófa utáni helyreállítási munkákban.
Ma délután 4 órakor élő Facebook chat Kristalina Georgievával a Segítségnyújtási Hadtestről. Ha kérdésed van, ne hagyd ki! Kattints ide!
Ez akár veszélyes is lehet.
Ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni, három eszközzel is. Egyrészt a Segítségnyújtási Hadtestet nem “forró pontokon” vetjük be, hanem olyan helyeken, amik már nem szerepelnek az esti híradókban. Ezeknél a válságoknál általában sokkal nehezebb is utánpótlást találni, mert az erőforrásokat elszívják a friss problémák. Másrészt tapasztalt mentorszervezetek irányítják ezeket az akciókat, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektetünk az önkéntesek képzésére, beleértve akár a pénzügyi és projektmenedzsment felkészítést, vagy a kulturális földrajzot is.
Hol tart jelenleg a Segítségnyújtási Hadtest felállítása?
Nem szeretnénk fejet ugrani a medencébe, hogy aztán közben derüljön ki, nem is tudunk úszni. Meggyőződésem, hogy ebben a témában a civil szervezetek sokkal jobban látják a jó szabályozás követelményeit. Ezért is örültem nagyon, hogy a magyar elnökség nem hagyományos konferenciát rendezett, hanem igazi eszmecserét, ahol kávéházi asztalok mellett beszéltük át a kérdéseket.
A konferencián végül három mintaprojekt beindításáról állapodtunk meg, a Francia Vöröskereszt, a Save the Children és az Önkéntes Tengerentúli Szolgálat mentorálásával. Ezeknek a 6 hónapos – egy éves projekteknek a tapasztalatait szeretnénk alaposan kielemezni jövő nyáron, ősszel pedig benyújtjuk a részletes szabályozást a Parlament és a Tanács elé. Ha a tervek szerint haladunk, jövő télen már felállhatnak az első hadtestek.
Abban mindenesetre megállapodtunk a magyar kollégákkal, hogy tíz év múlva megint leülünk a kávéházi asztalok mellé, és átbeszéljük a projektet.
Magyarországon az önkénteskedés hiába vonzó, sokak számára luxus. Ezt megpróbálja orvosolni a program?
Bulgáriában nőttem fel, pontosan tudom, milyen egy viszonylagosan szegény ország állampolgárának lenni az Unióban. Nálunk sok egyetemista külföldre, akár Amerikába megy dolgozni nyaranta, hogy finanszírozni tudja a következő félévét. Ezzel nem tudunk versenyezni, de abban tudunk segíteni, hogy az önkéntesség ne legyen anyagi teher.
Terveink szerint az Európai Önkéntes Szolgálathoz hasonlóan az Unió fizetné az önkéntesek utazását, szállását és ellátását. Emellett komolyan dolgozunk azon, hogy az önkéntesként eltöltött hetek-hónapok egyetemi kreditként is elszámolhatók legyenek. A fiatalok életre szóló, akár szakmai tapasztalatokat szereznek egy-egy ilyen akció alatt, nekünk pedig meg kell találnunk a módját, hogy ezt hivatalosan is elismerjük.
Milyen tudásra, tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy Segítségnyújtási Hadtestbe?
A legkülönbözőbb tudásra. Nem csak a terepen dolgozókra van szükségünk, de olyanokra is, akik akár munka mellett tudnak támogatni egy-egy projektet adminisztrációval, marketinggel, weblapfejlesztéssel. Kutatásaink szerint az uniós állampolgárok 80 százaléka támogatja a humanitárius akciókat, így nem félünk attól, hogy nem lesz elegendő jelentkező.
Mindenki ismeri a békefenntartó kéksisakosokat. Ezentúl lesznek uniókék kabátos segítségnyújtók is?
Pontosan erről van szó. A program egyik része az önkéntesek bevonása, a képzések, a háttérinfrastruktúra megszervezése. A világ Európán kívüli része ebből annyit fog látni, hogy európai fiatalok, európai zászló alatt segítenek a bajbajutottaknak tekintet nélkül az állampolgárságra, nemre, etnikai vagy vallási hovatartozásra és politikai meggyőződésre. Európaiként akár még jemeni hadurak közé is jó elmenni tárgyalni (leszámítva az ilyen “meetingek” alatt nekünk is kötelező khatrágást), mert tudják, hogy komoly és segítő szándékkal érkezünk.
Az Unió a világ gazdaságának mintegy 20 százalékát adja, a humanitárius segítségnyújtásnak viszont több mint a felét. Itt az ideje, hogy ezt megmutassuk. Arcot szeretnénk adni Európának, méghozzá szerethető és segítő arcot, amivel a világ összes polgára képes azonosulni.
Van egy nép, melyről még a szakemberek sem tudják, hányan vannak pontosan. Egy nép, melynek soha (legalábbis az emberi emlékezet szerint soha) nem volt saját országa, ám tucatnyi ország kultúráján rajta hagyta a keze nyomát. Egy nép, mely talán az utolsó szereplője volt a középkori nagy népvándorlásnak – és reméljük, lassan révbe ér. 
A romákról van szó. Azokról a romákról, akik hiába élnek évszázadok óta velünk, még azt sem tudjuk igazán, hányan vannak szétszóródva a világban. A becslések a minimum gyanús 5 milliótól a 12 millióig terjednek. Legyenek akárhányan is, nincs még egy ilyen nép, mely ennyire ezerarcú lenne: úgy őrizték meg saját gazdag hagyományaikat, hogy minden kultúrából képesek voltak meríteni.
A romák történelméről nem blogposztot, hanem könyvet érdemes írni. A kérdés friss európai uniós vonatkozásai azonban – szerencsére – megkerülhetetlenné teszik a témát.
Romák szinte mindenhol vannak a világban, Brazíliától Andalúzián át Törökországig. A világ roma népességének nagyobb része azonban négy országban él, Spanyolország mellett Magyarországon, Romániában és Bulgáriában (itt majdnem 5 százalék az arányuk). 2004, különösen pedig 2007 után világossá vált a hiányosság: az Uniónak nincs igazából véleménye a roma integrációról, nincsenek a párbeszédet segítő programok, nincs egységes európai álláspont.
A felismerés cselekvést szült, méghozzá az Európai Unió működési rendjéhez képest kifejezetten gyors és hatékony cselekvést. Az európai állam- és kormányfők a jövő héten minden valószínűség szerint aláírják az Unió első romastratégiáját, melyben elévülhetetlen érdemei vannak magyar elnökségnek.
A keretstratégia – mert a részletek kidolgozását a dokumentum bölcsen a tagállamokra hagyja – elsősorban az oktatásra és a foglalkoztatásra koncentrál. Arra a két területre, mely nem is elsősorban a jelen, hanem a jövő szempontjából megkerülhetetlen. A halmozottan hátrányos helyzetű, diszkriminációval küzdő roma népesség szempontjából fontos az akut problémák kezelése – de talán ennél is fontosabb, hogy a most születő roma gyerekek már egy másik világban nőhessenek fel.
Jó hír, hogy Brüsszelben a különböző világnézetű magyar politikusok gyakorlatilag 2004, tehát a kezdetek óta képesek felülemelkedni a politikai viszályokon. A romastratégia kialakításában a Fideszes Járóka Lívia mellett az előző kormány által kinevezett biztos, Andor László is kulcsszerepet játszott, és a háttérintézményekben is a magyar kollégák vitték a hátukon a projektet. A munkájuk gyümölcse az Európai Tanács jövő heti ülésén érhet be: itt fogadhatják el a dokumentumot az állam- és kormányfők.
A romastratégia siker Brüsszelben, siker itthon, és – ez a legfontosabb – siker a sok milliónyi európai roma számára, akire végre felfigyelt a nemzetközi nagypolitika. Megérdemlik, hogy révbe érjenek.
Június hátralevő részében nem csak itt a blogon beszélünk majd sokat a lengyelekről, de az Európa Pont programjai is körülöttük forognak majd. Nem csak azért, mert szeretjük őket – dwa bratanki, itp. – hanem azért is, mert ők veszik át tőlünk az elnökségi feladatokat július 1-től.
A szeretet és a megbecsülés évszázados hagyomány a lengyelek és a magyarok között. Itt az idő, hogy kicsit többet is megtudjunk róluk! Csak semmi komolyság, én mondom az ábécét, te stoppolsz...
Állat (H): HERING – A hering Lengyelországban különleges elbírálás alá esik. A mélyen hívő és vallásos lengyelek még a húsvéti böjt alatt is fogyaszthatják. Van tejfölös balti hering, hering olajban, gombával, hagymásan, nyersen, göngyölve stb. Lengyelország évek óta nagyhatalom halakban, műrákban, nyúlhalkaviárban és ruszliban is. A Szovjetunióban, amikor az élelmiszerboltok kongtak az ürességtől, ruszlit azért mindenhol lehetett kapni. És persze vodka után is hering dukál!
Növény (B): BÖLÉNYFŰ – Lengyelországban él az utolsó vadonélő európai bölénycsorda. Ez a faj 1523, II. Zsigmond August rendelete óta védettnek minősül! A lengyel-fehérorosz határ környékén fekvő Bialowieza nemzeti park tisztásain nő a bölényfű, amelyet a vadon élő ritka bölények előszeretettel legelnek. Ebből a fűből hagyományosan egyetlen szálat tesznek a Zubrówka nevű lengyel vodkába, aminek kellemes ízt és zöld árnyalatot kölcsönöz.
Tárgy (K): KÉPREGÉNY – A lengyelek különleges műfajjal, képregénnyel próbálják felélénkíteni a jelenkori nemzedék történelem iránti érdeklődését. A holokauszt-képregény műfaja furcsán csenghet, nem is szoktunk hozzá, hogy Sztálin képregényalakban jelenjen meg Truman és Churchill társaságában. A borítón a 16-os korhatár szerepel, hiszen az amúgy szerelmi történet fogatlan és hajatlan halottak közt folyik.
Híres ember (C): COPERNICUS – Az közismert, hogy a lengyelek velünk ellentétben igencsak mobilak, így a világ minden részén élnek. Az viszont kevésbé, hogy egy-egy jól ismert név mögött is lengyelek állnak. Nicolaus Copernicus, aki a heliocentrikus modelljével alapjaiban változtatta meg a világról alkotott képünket, szintén lengyel gyökerekkel rendelkezett. Élete során volt plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, és nem utolsó sorban a világ egyik legtehetségesebb „hobbicsillagásza” (Kopernikusz életéről melegen ajánljuk Koestler Alvajárók című könyvét).
Ország (L): LENGYELORSZÁG – Az ország magyar elnevezéséről a legtöbb lengyel nem hallott még, cserébe viszont mi sem nagyon hívjuk magunkat wengernek. Mi az óorosz lendo szóból „fabrikáltuk” a tájegység nevét, ami irtásföldet, szűzföldet jelent. Az ország hivatalosan a Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság nevet viseli . A polák szó a polan nevű szláv törzs nevéből eredhet vagy egy másik etimológiai okfejtés nyomán a pole, azaz a mező szó lehet a kifejezés gyökere.
Város (K): KRAKKÓ – A hindu vallás szerint a Földön hét, titokzatos energiaforrás van. A hiedelem szerint ezek Delhiben, Mekkában, Rómában, Jeruzsálemben, Velehrádban, Delphoiban és Krakkóban találhatók. A csakra a Szent Gereon-kápolna maradványai között fejti ki hatását, aminek mágikus erejében jópáran hisznek. A várudvar bal oldalán húzódó falat, amely a legenda szerint a titokzatos követ rejti magában, elkerítették, hogy megóvják a hozzá simuló testrészektől.
Könyv (T): TURULPÖRKÖLT – A legrangosabb lengyel irodalmi díj, a Nike-díj tulajdonosa idén a Turulpörkölt írója, Krzysztof Varga volt. A könyv nagy visszhangot váltott ki a közönség körében. Varga ugyanis, a magyar gasztronómiát és a magyar melankóliát fűzte össze a regényben. A magyaroknak nem biztos, hogy elnyeri a tetszését a kritikus hangvételű könyv, mindenesetre álljon itt néhány fejezetcím ízelítőül: Kádár-paprikás, Horthy-pecsenye, Búcsú és Lehel pörkölt, Szent-István szalámi, Gyurcsány és Orbán lecsó, Kossuth-szalonna, Árpád-fasírt.
Kattints ide az Európa Pont júniusi programjaiért! Paprika Korps (PL) és Riddim Colony (H) koncert, lengyel-magyar slam poetry és hasonló kulturális csemegék a terítéken.
A Duna, mint folyó, közlekedési útvonal, ivóvízbázis kiemelt szerepet kap és kapott a magyar EU elnökség alatt. A Duna azonban sokkal több, mint földrajzi fogalom: kultúrákat összekötő kapocs. És most ne a megszemélyesített Duna terebélyességéről szóló népdalokra gondoljunk.
A Duna integrációs szerepének fontossága sokadszor kerül elő Magyarország és Európa történelmében. Íme néhány kiragadott momentum, ami azt bizonyítja, hogy – József Attilával szólva – a Duna „múlt, jelen és jövendő”.
Dunai Szövetség (1850)
Kossuth Lajos már 1850-ben felismerte, hogy a Duna mellett élő nemzeteknek közös a sorsa. A dolog szépséghibája, hogy a közös sors Kossuthnál főleg közös ellenséget jelentett: a Dunai Szövetség Magyarország (Erdéllyel), Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek összefogása lett volna a Habsburgok ellen. A terv az 1848-49-es szabadságharc bukásával természetesen érvényét vesztette, de maga a gondolat tovább élt, és számos eszmei utódot inspirált.
Dunai Egyesült Államok (1912)
Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, Magyarország területi integritásának megőrzését látta a „Dunai Egyesült Államok” létrejöttében. A modern, polgári gondolkodású politikus a nemzetek és az azon belül élő nemzetiségek együttélésének megoldását várta a föderációtól, amely öt ország szövetségeként jött volna létre: Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország és a jugoszláv népek (Illíria) összefonódásával. Jászi jól érzékelte a Monarchia belső problémáit, és előre látta a helyzet tarthatatlanságát, ám tervét a nagypolitika soha nem vette igazán komolyan.
Tardieu-terv (1932)
A világgazdasági válság közepette is születtek ötletek Közép-Kelet Európa összekapcsolására, ráadásul nem is a régióból. Tardieu, a francia miniszterelnök terve szerint a Duna vízgyűjtő területein élő nemzetek, köztük Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária vámuniót hoztak volna létre. Mivel azonban Ausztriának derogált volna „az öt koldus ország” szövetsége, az olasz és a német érdekekkel pedig ellentétes volt a terv, a Duna menti országok ismét nem közösködtek egymással. 
Duna-stratégia (2011)
Bár maga a terv megelőzi a magyar elnökséget, a Duna-stratégia a legfontosabb elnökségi prioritások egyike. 2011 lévén a terv már nem az ellenség kitúrását, nem a nemzetiségek kérdésének megoldását és nem is a rég megoldott vámok ügyét szolgálja, hanem a manapság sokkal aktuálisabb, környezetvédelmi, közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési, és kulturális projekteket öleli fel. Ez az első terv a témában, mely hivatalos elfogadást nyert: az Európai Parlament 549 igen szavazattal áldását adta rá, és már „csak” a megvalósításra vár. Jelenleg is külön munkacsoport dolgozik a tervezet gyakorlatba ültetésén. Ha a stratégia sikeresnek bizonyul, akkor az egész Unió számára modellé válhat, és az európai belső piacot újabb, szorosabb integrációk erősíthetik. A régióból Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint a közeli vagy távoli jövőben a csatlakozásban reménykedő Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna lesznek a társaink a nagy terv véghezvitelében.
161 év után így valósulhat meg a nagy terv: ha a Dunai Szövetség nem is jöhetett létre (itt van helyette a sokkal nagyobb Európai Unió), mégis minden eddiginél szorosabbá válik a Duna-menti népek összefogása. Kevesen gondolnak bele, de a Duna a világ egyik „legnemzetközibb” folyója. 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Eltérő nyelvű, kultúrájú, vallású népcsoportokat kovácsol össze gazdasági régiók, kulturális kölcsönhatások mentén. Ha lehet, akkor az első folyónak járó Nobel-békedíjat neki adjuk ☺.
Fókuszban a Duna stratégia és az Lengyel-magyar EU elnökségi átadás
Júniusi naptár
Június 7. 18.00 Lettre Duna Est
Június 8. 19.00 Török Kávéházi Estek
Június 11. 11.00 Gyerek ARC kiállítás megnyitó
Június 16. 18.00 Balázs Péter könyvbemutató
Június 21. 18.00 Zene Ünnepe!
Június 23. 19.00 Szentivánéji Lengyel-Magyar Akusztik
Június 27. 18.00 Lett kiállítás megnyitó
Június 28. 18.00 Lengyel-magyar nyelvi staféta és táncelőadás
Június 29. 19.00 Lengyel-Magyar Action és Slam Poetry
Részletes program
Június 7. Kedd 18.00 - Lettre Duna Est
Egy Duna-parti csónakházban: zenés irodalmi kalandozás a Duna menti régiókban a Lettre európai kulturális folyóirattal.
Közreműködik: Balázs Attila, Erdős Virág, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos; Várady Szabolcs – Darvas Ferenc, Varró Dániel – Darvas Bence dalait előadják Both Gabi és a szerzők.
Június 8. Szerda 19.00 - Török Kávéházi Estek
Nagy Zoltán Távol-Kelet szakértő, szociológus, idegenvezető kalauzol minket Budapesten az Oszmán-kori emlékek nyomában. A 150 éves török uralom meghagyta ujjlenyomatát városunkon. Nagy Zoltán idegenvezető olyan különleges túrákat vezet Budapesten, melyek során felfedezhetjük a megmaradt török házakat, temetkezési helyeket, mecsetromokat és nem utolsó sorban a még mindig működő fürdőket. Ezen helyek történetéről és Szulejmán szultán magyarországi sírjának felfedezéséről hallhatunk majd a júniusi Török Kávéházi Esten.
Június 11. Szombat 11.00 - 4. Gyerek ARC kiállítás megnyitó és díjátadó
4. Gyerek ARC kiállítás megnyitója és díjátadója Szalóki Ági koncertjével
Résztvevők: Geszti Péter, ARC, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Selymes Erik, a Vöröskereszt főigazgatója.
A 4. Gyerek ARC kiállítás idei témája: Ötletkaland Energiaországban. A pályázathoz az Európai Bizottság Képviselete Tervezz járgányt, nyerj egy bringát! altémával kapcsolódott.
Június 16. Csütörtök 18.00 - Balázs Péter könyvbemutató
Balázs Péter Magyarország és Európa című könyvének a bemutatója egy kerekasztal beszélgetés keretében a szerző, továbbá Pócs Balázs, a Népszabadság újságírója, Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója és Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének a vezetője részvételével.
Június 21. Kedd 18.00 - A zene ünnepe: Meszecsinka, Fókatelep és a Cirkusz-KA
A Franciaországból indult mozgalom csaknem harminc éve köszönti nagyszabású és változatos zenei programmal a nyár első napját. A világ több mint száz országában megrendezésre kerülő ünnep megtölti a köztereket, bárokat, kulturális központokat és egy teljes napig minden és mindenki csak a zenére koncentrál. Az Európa Pont csatlakozva a mozgalomhoz három koncerttel várja az érdeklődőket.
Fellépnek: Meszecsinka, Fókatelep és a Cirkusz-KA.
További infromációk: https://www.dalok.hu/zeneszinfo/zeneszeknek/zenekarok/13#zenekarok
Június 23. Csütörtök 19.00 – Szentivánéji Lengyel-Magyar Akusztik: Paprika Korps (PL) és G. Rass and the Riddim Colony
A lengyel-magyar elnökség átadás apropóján, a Lengyel Intézet közreműködésével, Varsó egyik legnépszerűbb alternatív zenekara érkezik az Európa Pontba. A több mint 20 országban rendszeresen turnézó Paprika Korps az erős rock gyökerek, a kompromisszumok nélküli reggae pulzálás, valamint a látványos színpadi jelenlét révén vált az európai alternatív szcéna visszatapsolt zenekarává. S nem lesznek egyedül, az Európa Akusztik színpadán Magyarország is képviselteti magát a G. Rass and the Riddim Colony csapatának köszönhetően.
Június 27. Hétfő 18.00 - Aleksejs Naumovs és Kristaps Zariņš lett festőművészek kiállításmegnyitója ("Budapest, Riga, Venice, Vienna – Európai városok lett festőművészek szemével")
A kiállítást megnyitja Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Veronika Erte lett nagykövetasszony és az alkotók, Aleksejs Naumovs és Kristaps Zariņš lett festőművész.
Június 28. Kedd 18.00 Lengyel-magyar nyelvi staféta és táncelőadás
A Lengyel Intézet együttműködésével Az uniós elnökség átadása kapcsán kerekasztal beszélgetést szervezünk azzal kapcsolatban, hogy mit jelent az uniós hivatalos nyelvi státusz, milyen befolyással bír az uniós nyelvi közeg e két nyelvre, illetve, hogy milyen szakmai kérdések merülnek fel a terminológia, a fordítás és a tolmácsolás terén.
Résztvevők: Arkadiusz Bernaś, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Prof. Adam Pawłowski, a Wrocławi Egyetem lengyel és uniós nyelvpolitikai szakértője, Fischer Márta PhD, a Budapesti Műszaki Egyetem, Uniós nyelvpolitikai, terminológiai szakértője, Vittay-Fedinecz Katalin, az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának magyar elnökségi koordinátora és Paweł Czernecki, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának minőségirányítási megbízottja. A rendezvény nyelve a lengyel és magyar, szinkrontolmácsolást biztosítunk. A kerekasztal beszélgetést Máthé Gabriella Víz című táncelőadása követi.
Június 29. Szerda 19.00 – Lengyel-Magyar Action és Slam Poetry
A Lengyel Intézet és a litera.hu együttműködésével. A lengyel-magyar uniós elnökség átadása kapcsán vendégünk a lengyel fenegyerek Bohdan Piasecki. A magyar házigazdák, az egyre szélesebb körben ismert és elismert műfaj, az action és slam poetry jeles hazai képviselői közül most Szilágyi Ákos és a Spiritus Noister formáció (Szkárosi Endre, Ladik Katalin, Sőrés Zsolt) mellett Gyukics Gábor és Bárdos Deák Ági kettőse. Bohdan Piasecki A varsói születésű slammer nemzetközi közönség előtt is szereti forszírozni a lengyel nyelvű költészetet. Általában sokat beszél, sétál fel s alá, de utálja a rágógumit és még mindig reméli, hogy egy napon megtanul basszusgitározni. Addig is marad az európai slam poetry meghatározó figurája, aki jelenleg Angliában épp PHD dolgozatának utolsó simításait végzi.
Műsorvezető: Mavrák "Hugee" Katalin
Néhány héttel ezelőtt az Európa Pont és a MOME azt kérdezte a nálunk tanuló külföldiektől és magyar barátaiktól, hogyan látják az országot, mit tartanak ők most, a 21. században tipikusan magyarnak. A pályázatra több tucat munka érkezett négy kategóriában. Úgy döntöttünk, hogy a zsűri mellett nektek, a közönségnek is megadjuk a lehetőséget a jutalmazásra. Itt nincsenek kategóriák, nincs különbség fotó és videó között: egy-egy pályázó munkáit értékelhetitek összességében.
Az összes nevezést megtaláljátok a fejlécben a Magyarness menüpontra kattintva. A szavazás pedig nem is lehetne egyszerűbb: bal oldalon, a dátum melletti Facebookos like gombot kell csak megnyomni hozzá (így aztán mindenki csak egyszer szavazhat, de akár több nevezőre is). Szavazni május 24-én éjfélig lehet!
A legtöbb lájkot kapott Magyarness-kutató jutalma egy Volt Fesztivál hetijegy.
Szavazzatok, buzdítsátok a barátaitokat, ismerőseiteket!
In English
A few weeks ago Európa Pont and MOME asked foreigners studying here as well as their Hungarian friends how they viewed the country, what they consider typically Hungarian in the 21st century. Several dozens of entries were submitted in four categories. We have decided that apart from the jury you will also have the chance to reward the artists. We have no categories here, there is no difference between a photo or a video: you can rank and reward the individual entrants as such.
You will find all entries if you click Magyarness in the headline. The voting couldn't be more simple: you only have to click the Facebook like button on the left, next to the date (that ensures that everybody can only submit a single vote for a contestant, however everybody can vote for more entries). Voting ends 24th May, midnight.
The Magyarness-scholar getting the most likes will be rewarded with a ticket to Volt Fesztivál.
Get ready and vote also, tell your friends and acquaintances to browse through the contest entries too!