Fókuszban a szegénység és a társadalmi kirekesztés

Október 3-31.
Guruló Emlékmű

Mindannyian tartozunk valahová. Ha pusztán hovatartozása miatt bárkit érhet támadás, akkor valamely csoport ellen elkövetett atrocitás a te létbiztonságodat is fenyegeti! Mit tehetsz azért, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő? Emlékezz! Tekerd meg a Guruló emlékművet a Magyarországon 2008-2009 folyamán, roma származásuk miatt meggyilkolt honfitársaink emlékére, és a békés együttélés érdekében! 

Október 7. szerda, 19:00
Hét Krajcár Est

Snétberger Tehetségkutató Központ, Parno Graszt koncert, közben a Szegénység Arcai filmfesztivál rövidfilmjei
 
Az est első felében a Snétberger Ferenc, roma származású, Liszt-díjas gitárművész szakmai irányítása mellett működő Snétberger Tehetséggondozó Központ tart bemutatót, a központ diákjai lépnek fel. A Központban a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségeket világszínvonalú képzés és mentorálás révén segítik hozzá zenei karrierjük elindításához. A zenélésbe, a közös alkotásba bárki bekapcsolódhat a közönség soraiból, aki tehetséget érez magában.
 
Ezt követően Parno Graszt koncert. A magyarországi cigány muzsikát legautentikusabb módon játszó Parno Graszt együttes 1987-ben alakult a szabolcsi Paszab községben. Az együttes zenészei és énekesei több generációt képviselnek, legfiatalabb tagja tízéves, amíg a legidősebb hetvenhét.
 
A programok között a Szegénység Arcai filmfesztivál díjnyertes rövidfilmjeit vetítjük.


Október 12. szerda
"Az emlékezés színes álmai" - Kortárs roma festőnők kiállítása

A kiállítást megnyitja Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum munkatársa. Vendégek: Fátyol Tivadar hegedűművész, Jónás Tamás kortárs költő. Kőszegi Edit filmrendező és Szuhay Péter beszélget a kortárs képzőművészet kérdéseiről két meghívott művésszel, Bada Mártával és Bogdán János ’Amigó’-val. Vetítés Kőszegi Edit filmjeiből.


Október 14. péntek 20:00
Hajléktaland

Hajléktaland, az ország, ahová senki sem vágyik, de lakóival mégis nap mint nap találkozunk. Legtöbbünkben azonnal határozott kép alakul ki róluk, szánalmat vagy ellenszenvet ébresztenek bennünk, esetleg egyszerűen csak kellemetlennek találjuk a szituációt. Az érzelmek könnyen jönnek, de a tények ismeretén alapuló mérlegelés ennél talán több, mivel érdeklődést feltételez. A HajléktaLand című könyv és a hozzá kapcsolódó összművészeti előadás, illetve a róla szóló dokumentumfilm éppen erre a mindannyiunkban ott rejlő jó szándékú kíváncsiságra épít. A megismerésben kíván segíteni, de oly módon, hogy elkerülje az – élet más területein ránk oly jellemző – végleteket, az érzelmektől túlfűtött kinyilatkoztatásokat vagy az unalmas statisztikai adathalmazokat.


Október 25. 19:00
Lumière Filmklub: Die Fremde, Csicska – vendég: Till Attila
 
Az idegen (Die Fremde, 2010, 119 perc, rendező: Feo Aladag)
A huszonöt éves Umay kisfiával együtt megszökik férjétől, akivel Isztambulban boldogtalan házasságban élt. Vissza szeretne költözni Berlinben élő szüleihez, hogy aztán önálló életet kezdhessen. Tudja, hogy szülei és testvérei nem helyeslik a döntését, de abban bízik, hogy szeretetük erősebb, mint a társadalmi kényszerek. Ám hamarosan rá kell ébrednie, hogy a család nem szakíthat teljesen a hagyományokkal.
 
A 2010-es berlini filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott film elnyerte az Európai Parlament Lux-díját, emellett a legjobb színésznő és a legígéretesebb új tehetség kategóriájában Európa Filmdíjra jelölték.
 
Csicska (2011, 20 perc, rendező: Till Attila)
Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki teljes irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal. A modern rabszolgaságot bemutató filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.


Október 26. szerda 10.00-16.00
Workshop a rasszizmus ellen

A gazdasági válság egyik aggasztó jelensége a szélsőjobboldali radikalizmus térnyerése szerte Európában és így hazánkban is. Ezek a csoportok a társadalom különböző rétegei közötti feszültség szításában érdekeltek, etnikai konfliktusokat gerjesztő akcióikból könnyűszerrel hajtanak politikai hasznot. A rendteremtésnek álcázott rasszizmus borzasztó romboló hatású, vesztesei pedig nem csak az elsődleges célponttá váló romák, bevándorlók vagy éppen melegek, hanem közvetve az egész nemzet. Az ellentétek kiélezése politikai, gazdasági bizonytalanságot eredményez és megoldások helyett a problémák ideiglenes elfedése hosszútávon tovább ront az amúgy is bonyolult helyzeten.
 
A nemzetközi szakértői műhelyfoglalkozás célja a Közép-Európában létező szélsőjobboldali radikalizmus bemutatása, illetve megismertetni a rájuk adható válaszokat és jó gyakorlatokat. A program munkanyelve az angol, a részvétel regisztrációhoz kötött. 
További információ, regisztráció: www.szubjektiv.org

Október 27. csütörtök 18.00
Európa Jövője: Hogyan jönnek létre az új munkahelyek?

Milyen munkahely-teremtési stratégiák lehetnek eredményesek ebben az évtizedben az Európai Unió tagállamaiban? Andor László, közgazdász, az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős biztosa beszélget Mellár Tamás egyetemi tanárral, az MTA doktorával, a Központi Statisztikai hivatal korábbi elnökével.

Moderátor: Martin József Péter, gazdasági újságíró.

Amerikai autóipari beszállító cég, európai központ Németországban, gyártóüzem Esztergomban, kommunikáció angolul. Mindez persze némi adminisztrációval jár... Ha például Esztergomban többet szeretnének gyártani egy alkatrészből, akkor a "hivatali" út űrlapokon, főnöki aláírásokon, faxoláson, iktatáson, meetingeken át vezet. Persze angolul, németek és magyarok között. Fél nap. Vagy egy egész. Vagy még több; idehaza közben kíváncsian várnak.

Pedig az anyanyelv még a bürokrácia ajtaját is nyitja. A fenti módosítás elintézhető telefonon, öt perc alatt. Volt már rá példa: az illetékes kolléga, mielőtt elindította volna a gépezetet, telefonált az anyacég megfelelő alkalmazottjának - németül. Néhány felettese rendkívül büszke lett rá - mások irigyek.

A tanulság? Angolul mindenki tud, de azért az anyanyelvét mindenki jobban szereti. Pusztán a nyelv hatására korábban nem tapasztalt bizalom jöhet létre a beszélők között, ami a fenti példában konkrét nyereséget is eredményezett (hiszen az idő - a várakozás - pénz). Széchenyi óta tudjuk, hogy a (nem csak pénzügyi értelemben vett) hitel a gazdaság működésének alapja, és nem véletlenül származik (minden nyelven) a hit szóból, amely igen szoros kapcsolatban áll a bizalom fogalmával.



Tudunk rendesen késsel-villával enni, ismerjük a szorzótáblát és az ábécét, tudjuk használni az internetet, van jogosítványunk, tudunk angolul... Alapkészségek, amelyek manapság aligha jelentenek kifejezett előnyt a munka világában - hiányuk ellenben súlyos hátrány.

Előnyt jelent viszont, ha tudunk néhány idegen nyelvet. A fenti példában ez a német volt, ami igen hasznos a több száz soproni fogorvosnak is, de kitalálhatunk mást is, és nem is kell hozzá cukrászdát nyitnunk Bécsben. Ha például egy sátoraljaújhelyi kőműves tud szlovákul, akkor hirtelen duplájára nő a potenciális piaca. Ugyanígy érdemes a gyulai péknek is románul tanulnia: sokkal könnyebben tudja meggyőzni a határ túloldalán élő boltosokat, hogy az ő kenyerét árulják. Nincs mindenkinek olyan szerencséje, hogy a kritikus pillanatban ott üljön egy tolmács, mint az alábbi kisvendéglőben:



Ma van a nyelvek európai napja, amelyet idén már 10. alkalommal ünnepelnek Európa-szerte.

A blogbejegyzés címe az idei mottó, amelyhez a Bizottság külön honlapot is készített, az alkalomhoz illően 22 nyelven. Vannak itt elrettentő adatok arról, mennyi pénztől esnek el az európai kisvállalkozások a gyatra nyelvtudás miatt, de vannak sikersztorik, egy 10 tippből álló lista, sőt még egy vállalkozásoknak szóló "nyelvhasználati útmutató" (PDF) is.

Mi magyarok idegennyelv-tudásban - némi eufemizmussal fogalmazva - nem vagyunk túl jók, ezért a fentiekkel kapcsolatban buzdításul idézzük a fordítók védőszentjének, a bibliát latinra átültető Szent Jeromosnak egyik kortársát (pontosabban az általa hallottakat), a többnyelvűség jegyében latinul: Tolle, lege!

Európa 2020-ban...

Papíron, grafikonokon, kalkulált gazdasági mutatókban már létezik! Akik utópisztikus falanszterekben, mátrixokban gondolkodnak, azoknak megnyugtatásként mondjuk, sem Spielberg, sem William Gibson, sem a Wachowski testvérek nem vettek részt az Európa 2020 elnevezésű stratégiai programterv előkészítésében.

Az Európa 2020 kistestvére a Lisszaboni Stratégia volt. Az Európai Bizottság 2000-ben nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 2010-re az EU gazdasági versenyképességét radikális mértékben javítsa, miközben a fenntartható fejlődés szempontjait is szem előtt tartja. Lássuk be, a kicsit sem szerény terv csak részben volt sikeres. 2010-ben, amikor már egyértelművé váltak a hiányosságok, a Bizottság a felgyülemlett tapasztalatokkal és a tanulságok feldolgozásával kezdett bele a jelent érintő Európa 2020 fejlesztési tervbe.

A terv hasonlít az elődjéhez, de kidolgozottabb, a „mit” helyett a „hogyan”-ra helyezi a hangsúlyt, és a részfeladatoknak immáron felelősei vannak. A 2020-as célokat öt fő pontba tömörítették, amelyek a foglalkoztatást, az innovációt (K+F), az enrgiatakarékosságot és éghajlatváltozást, az oktatást és a szegénység kérdését érintik. A terv ebben az évtizedben azért is lehet sikeresebb, mert a tagállamok egyéni felajánlásuk szerint teljesítik a kitűzött terveket, így a teljesítmény mérhető és hasonlítható külön-külön és az elvárt összteljesítmény tükrében is. Például az egész Unión belül az Unió lakosságának 75%-át szeretné a foglalkoztatottak közt tudni, ebből az országok saját lehetőségeikhez mérten veszik ki a részüket. A felajánlásokon sajnos még csiszolni kell, hiszen ezidáig azok összege nem éri el az össztervezetet.

Az Unió emellett 7 új kezdeményezést is útnak indított a gazdasági növekedés érdekében. Ezek konkrétabbak az előzőeknél, és csak úgy lehetnek hatékonyak, ha a tagállamok összefognak a nemzeti célok elérésében. A projektek nevei a következők: Európai digitális menetrend, Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform.

Persze a 2020-ig vezető út sem teljesen akadálymentes. Ott van néhány ország, - köztük Portugália és Görögország - akik csak kölcsön fejében képesek a tervezet végrehajtására – vagy éppen sehogy. Az államadósságot a hátukon cipelőknek (mint Magyarországnak is) pedig úgy kell fejlődést eszközölniük, hogy költségvetésüket továbbra is konszolidálják. Az EU-s Gazdálkodj okosanban például Nagy-Britannia módszertani és elvi okok miatt eleve nem is hajlandó felfedni a kártyáit.

És tényleg, a Monopolyval ellentétben itt nem öröm a másik hátránya, hiszen az összefogás a cél. Viszont, ahogy a jóöreg magyar Gazdálkodj okosanban is, a stratégia mellett a nevelő szándék is megvan – elsősorban a környezettudatosság, energiatakarékosság és egyéb környezeti és társadalmi problémák kiemelésével. Hogy leegyszerűsítsük az Európa 2020 céljait, elég a társasjáték néhány vezényszavára gondolni: „Zárd el jól a csapot!”, „Ne szemetelj!”, „Ne dohányozz!”, „Könyvutalványt nyertél”, stb. Persze a hasonlat nem tökéletes, de mindenki elismerheti, a 10 évig tartó stratégia legalább annyira hosszadalmas lesz, mint egy kör a jóöreg Kádár-kori társasjátékból...

Fókuszban a kutatás és innováció
Házigazdák: Gyárfás Dóra és McMenemy Márk

Szeptember 8. csütörtök 17.00
In memoriam Habsburg Ottó

A Habsburg Történeti Intézet programja. Meghívott vendégek:
- Balázs Péter, volt külügyminiszter: Habsburg Ottó szerepe Magyarország európai integrációjában
- Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója: Az „Ottó-jelenség”
- Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter: Habsburg Ottó és Magyarország két történelmi fordulóponton

Szeptember 19. hétfő 16.00
Képzeld el 2 keréken - Kiállításmegnyitó és díjátadó

A Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub által közösen szervezett „Képzeld el 2 keréken” című pályázat 10-18 éves diákokat szólított meg, hogy ábrázolják az ideális kerékpárosbarát lakókörnyezetet, rajz, fotó vagy videó formájában. A legjobb alkotások az Európa Pontban kerülnek kiállításra, a legkreatívabb alkotók pedig értékes díjakat kapnak, melyeket Robert Milders holland nagykövet ad át.

További információ: http://kerekparosklub.hu/kepzeldel/

Szeptember 20. kedd 13.00
Galileo program tájékoztató

Európa saját műholdas navigációs rendszert épít ki, melynek neve Galileo program. Ez lesz az Európai Unió első globális lefedettséget biztosító, polgári felügyelet alatt álló helymeghatározó rendszere, s lehetővé teszi, hogy Európa továbbra is az űrtechnológia élvonalában maradjon. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság rajzpályázatot hirdet a Magyarországon élő 9-11 éves korú gyermekek számára. A pályázat nyerteséről a Galileo műholdprogram keretében felbocsátandó 27 műhold egyikét nevezik el. A tájékoztatón a sajtó és az érdeklődők a rajzpályázat zsűritagjait kérdezhetik a programmal és a pályázattal kapcsolatban.

Szeptember 20. kedd 19.00
Lumiére filmklub: Vigyázat, ehető! - A francia bioforradalom (Nos enfants nous accuseront, 2008, 112 perc, rendező: Jean-Paul Jaud) 

Európában minden évben 100 000 gyerek hal meg környezeti okok miatt. Európában a rákos megbetegedések 70%-a köthető a környezethez: 30%-uk a környezetszennyezéshez, 40%-uk az élelmiszerekhez. A Cévennes hegység lábánál található kis falu polgármestere úgy döntött, hogy kezébe veszi a dolgokat és az iskolai étkezdét biokantinná alakítja. Egy olyan harc veszi most kezdetét, amely szeretné megállítani a szinte már visszafordíthatatlanná váló folyamatot.

Vendégek:
- Balázs Bálint szociológus, a Lumiére Filmklub kurátora
- Bujdosó Bori, újságíró

Szeptember 21. szerda 16:30
Európa Akadémia: Az eurozóna válsága

Piaci elemzők és szakértők beszélgetnek arról, hogy vajon jövő nyáron drachmáért veszünk-e fagyit Görögországban, merre halad a gazdasági kormányzás Európában, az euró a probléma vagy a megoldás része-e.

Vendégek:
- Dr. Jankovics László, Európai Bizottság
- Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorhelyettese
- Moderátor: Martin József Péter, gazdasági újságíró

Megnyitó beszédet mond: Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Képviseletének vezetője

Szeptember 23. péntek 13.00
Tudomány a zene hangján

Multimédia performansz workshop az Európa Pont és a PTE-MK Média- és Alkalmazott Művészeti Intézete szervezésében (http://art.pte.hu/211orchestra)

2011. szeptember 23. 13:00-19:00
Műhelybemutató: szeptember 23. 19:00

Minden érdeklődő alkotót szeretettel várunk egy közös multimédia akció létrehozásához, amelynek során interaktív multimédia alkalmazásokat, mikrokontrollereket és szenzorokat használunk. Várjuk képi és hangzó médiumok iránt nyitott alkotók, táncosok, képző- és előadóművészek jelentkezését, akik bekapcsolódnának az alkotói folyamatba. A műhely vezetője Kovács Balázs, a PTE-MK Elektronikus zenei médiaművész szak oktatója. A workshop nyitott, az érdeklődőket kérjük, hogy email útján szeptember 22-ig regisztráljanak.

Kapcsolat: Kovács Balázs, mmi@art.pte.hu

Szeptember 23. péntek 19.00
Kutatók éjszakája

19:00 - Multimédia performansz workshop műhelybemutató az Európa Pont és a PTE-MK Média- és Alkalmazott Művészeti Intézete szervezésében

20.00 - Bolcsó Bálint hangszobrász interaktív "hangkiállítása", ahol a látogatók hétköznapi tárgyak és saját hangjuk segítségével hozhatnak létre komplex zenei struktúrákat. A létrejövő; hangzó folyamat alakításában véletlen-algoritmusok és valósidejű; internetes források is részt vesznek, így a születő; hangzóanyag minden esetben egyedi és megismételhetetlen.

20.30 - Grandpierre Attila: Bartók Béla népzene-felfogásának jelentősége a természettudomány legújabb eredményeinek fényében - beszélgetés

22.00 - rubik.erno.trio kísérleti jazz koncert Az egy éve alakult együttes free jazz-t és improvizált zenét játszik – ad hoc groove-okkal és elektronikus hangzásokkal fűszerezve. Egyaránt nyitottak az absztrakcióra és a mindennapi élet “talált tárgyainak” játékos beemelésére. Legfontosabb azonban számukra a közös lélegzet és a pillanat sodrása, ami mindent eldönt.

Szeptember 30. péntek 19.00
Nők a tudományban és a művészetben

Beszélgetés olyan nőkkel, akik komoly tudományos karriert futottak be. Hogyan érték el mindezt, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? Az este folyamán ezekre a kérdésekre kapunk választ.

A programok Rutkai Bori és a Specko Jedno koncertje zárja. A formáció dalai radikálisan eltérő műfajok keveredéseiből születnek (punk, tango,verbunkos, zsoltár, disco, freejazz, himnusz, metál, stb.). A végeredmény: egy zeneileg folyamatosan változó, intenzív, szórakoztató és egyéni költészettel áttüzesített üzeneteket hordozó repertoár.

A mínusz egyedik és a nulladik nap után tegnap volt a Sziget első „rendes” napja. Mi is kint vagyunk, sőt, van egy teljes Európa Színpad, ahol jobbnál-jobb európai zenekarokat hallgathattok. Szemezgettünk egy kicsit a kínálatból :)



Ismo Alanko, Finnország
("Was it Jesus other devil who turned wather into wine")
augusztus 11., csütörtök 19:00

Ismo Alanko, a Johny Cash hangú finn énekes a közelmúltban pipálta ki az 50. életévét. Számtalan arany- és platinalemezt tud maga mögött, és úgy tud egy nagyszínpadnyi csődületet szórakoztatni ebben a korban, hogy sem nyomasztó retróhangulat, sem Klárika nincs a közelében. Teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a húszas éveiben new wavet, punkot és rockot is játszó zenész rengeteg finn másolt kazettán volt megtalálható a kilencvenes években. Ja, és egy finn filmben, ő játszotta Istent! Akkor most ki csinált a borral mit???  



Söhne Mannheims, Németország
("Freedom is so close that you could almost touch it")
augusztus 11., csütörtök 20:40

A német együttest annyian alkotják, mint egy rezesbandát gyerekkórussal (nyilván túlzunk, de volt már rá példa, hogy húszan is zenéltek a színpadon). Az R&B-t, reggaet, rockot, hiphopot és popot is elegyítő banda inkább érzelmesebb húrokat penget. Na nem kell megijedni, csak éppen annyira, amennyire a durvának számító, köpködős német nyelv engedi. Németország és Ausztria megőrül ezért a zenéért, és biztosak vagyunk benne, hogy a Sziget szőke résztvevőinek minimum 76%-a ezen a koncerten fog ugrálni. Hopp, megint túloztunk, de ők kezdték: méghogy a szabadságot megérinteni…  



Killo Killo Banda, Szerbia
("When I’m on my bike you could never get me down, I’m the king of clouds")
augusztus 12., péntek 17:30

Péntekre egyébként a Verdena együttest akartuk ajánlani Nektek, de a zenét hallgatva nem tudtunk szabadulni attól az érzéstől, hogy az olasz mégis inkább Eros Ramazotti nyelve. Úgyhogy irány Szerbia, ahol keményebb az élet (amúgy pedig a szerbeknek egyre jobb a péerjük, észrevettétek?)! A ragga zene (keressük azt a kedves európai polgárt, aki szakértelmével elmagyarázza nekünk, mi a különbség a reggae, a ragga és a dancehall közt, mert amúgy tudjuk, hogy van) elkötelezett híve az együttes frontembere, Vladislav Malesev. A zenésznek nem kisebb a célja, mint bejárni az egész világot, hogy közelebb kerüljön a nemzetek zenéihez. A zenét hallgatva nekünk inkább az az érzésünk, hogy csak Jamaica körül biciklizünk a napsütésben körbe-körbe. De nincs ezzel semmi baj!  



Európa Kiadó, Magyarország
("Ugrálni akarok, vadul ugrálni, a nyomorult mennyeket akarom látni!")
augusztus 12., péntek 20:40

Az URH tagjaiból alakult együttes 1981-ben született, és egyet jelentett a magyar undergrounddal és az alternatív rockkal. Utoljára a kilencvenes évek közepén léptek fel a Szigeten, ma pedig már Kuala Lumpurból, és New Yorkból kell hazarepülniük, hogy az európai nagyközönségnek játszanak. 2004-ben egyébként az EU-csatlakozást ünnepelve léptek fel az A38-on, amiért minden elismerésünk. Nem tudjuk milyen lehetett a ’80-as években a Műszaki Egyetem Bercsényi utcai kollégiumában sikítozni a Mocskos időkre, de most mindenképpen ott a helye mindenkinek, aki ugrálni akar. Vadul.



La Shica, Spanyolország
("Tiraté al fuego y si quema, ¡grita! : pintaté los labios con dinamita")
augusztus 13., szombat 19:00

Azaz dobd el a tüzet, és amikor leégett, sikítsd: Rúzsozd a szád dinamittal! Pont ezért aggódunk mi most. Mert hogy La Shica zenéje olyannyira ragadós és bájolós, hogy abban az enyhén fülledt hangulatban, ami a koncerteken árad, bármit megtennénk, amit a bubi énekesnő parancsol nekünk. A spanyol frontember, Elsa Rovayo kezdetben flamenco táncosnak indult, aztán rájött, hogy érzéki csípőmozgását végülis vérprofi hangjával is kísérheti. A latin, a hip-hop, a bossanova és a funk is keveredik a zenéjében, ami nem zúzós, de szenvedélyesnek mindenképp elmegy. Európa népe, simuljunk össze!  



Triggerfinger, Belgium
("All this dancin’ around again, will it tame the demon inside us?")
augusztus 13., szombat 20:40

A belga mutatóujj most Magyarország felé mutatott, és igen, szombaton az Európa Színpadon mutogat majd tovább ütemesen az ég felé. A keményvonalas rockot játszó zenekar 2004-ben mutatkozott be Belgiumban, és most a flamand AC/DC kísérletet tesz arra, hogy megszelídítse a bennünk lakozó démonokat. Hogy jön össze a keményvonalas rockkal a táncolás? Hát úgy, hogy a pogó és a monoton, bár szenvedélyes fejrázás mellett a rockabillys hangulat bemelegíti az elhanyagolt izületeket is.  



Skyline, Csehország
("It’s crazy night enjoy the ride!")
augusztus 14., vasárnap 17:30

Első hallásra a cseh Skyline ugyanolyan, mint a magyar Neo. Egy nő és egy férfi vokálozik, ugyanaz az elektronikus-pop-indie vonal, ugyanolyan pszichedelikus és ugyanolyan jó. Második hallásra is. A zenekar 1998-ban alakult, jópár cseh díjat és egy légitársaságot is bezsebelt már, és egyetlen cseh együttesként lép fel a Szigeten vasárnap.



Go Back To The Zoo, Hollandia
("Gimme the song I wanna sing, I want it all want everything")
augusztus 14., vasárnap 20:40

A holland fiúk olyannyira lazák, hogy a zenekar fele előbb vállalta el, hogy a zenekar tagja lesz, minthogy hangszeren játszott volna. A városi legenda szerint a basszusgitárost egy Strokes-koncerten szedték össze, aki akkor még basszusgitárt szinte nem is érintett. Az amszterdami banda egész nyáron a német és a holland közönséget szórakoztatja, és csak velünk tesznek kivételt egy napra. 

Az elsőbálozó Sziget-látogatóknak mindig meglepetés a "civil falu", ami a maga nemében legalább olyan jó, mint a koncertfelhozatal. A visszatérő szigetelők pedig délutánonként hazajárnak az infosátrak közé :)



Mint szinte minden évben, most is lesz Európai Unió a Szigeten, egészen pontosan European Meeting Point. Csak néhány kiragadott programpont: beszélgetés az online média szerepéről az arab forradalmakban, offline Balkán-Twitter, óriástársas, Szociopoly és Európa Kaszinó.

A részletes programot itt találjátok. Találkozunk a Szigeten! :)

Bár az uniós intézményekben kitört a nyári szünet, mi azért posztolunk, méghozzá a lengyel barátainkról szóló sorozat utolsó részét. Van olyan, aki a címben szereplő félmondatot nem tudja folytatni? Ugye, hogy nincs!

Sőt! A lengyelek még messzebre mennek: Polak, Węgier, dwa bratanki (Lengyel-magyar, két testvér), azaz egyenesen rokoni kapcsolatként aposztrofálják az évezredes viszonyt. ĺgy vagy úgy, vitathatatlan a két nép vonzalma. De miért?

Egy nap:
Március 23-a hivatalosan is a lengyel-magyar barátság napja, amelyről kölcsönös országgyűlési határozat is született. Az ünnepnap apropójából 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László és Lech Kaczynski Győrben a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. A szobor két egymásba fonódó tölgyfát ábrázol, amelyek természetesen a két nemzet szimbólumai.

Négy dinasztia:
A lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatok az Árpádok, Piastok, Anjouk és a Jagellók idejéhez kötődnek. Szinte minden generációban akadt olyan uralkodó vagy uralkodónő, aki a másik nemzetből választott párt, mintegy vérfrissítésként.

Egy védőszent:
Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig, Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet kisebbik lánya. A magyar trónt Máriának, a lengyelt pedig Hedvignek szánták, akit eredetileg Habsburg Vilmossal jegyezték el. Mivel azonban az öntörvényű lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, elűzték, Hedvig pedig elfogadta a frissen kikeresztelkedett pogány litván, Jagelló Ulászló házassági ajánlatát (egyben ez a Jagelló-dinasztia megalapításának pillanata is).

Egy baráti gesztus:
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, így a lengyel katonák és a lakosság egy része a szomszédos országokba, köztük Magyarországra menekült. Tízezrével érkeztek a lengyelek, akiknek a magyar kormány meg is szervezte a jogvédelmet és az ellátást.

3000 liter vér:
1956 nem csak a magyarok, de a lengyelek történelmi éve is. A lengyel testvérek szinte azonnal a magyar ’56-os forradalom ügye mellé álltak, hiszen azon a nyáron ők is ugyanabban a cipőben jártak. Az elmondások szerint közel háromezer liter lengyel vér érkezett azokban a napokban Budapestre.

Egy mutáció:
Egy kutatás szerint akár még genetikailag is alátámasztható, hogy a magyarok és lengyeleknek vérrokonok, bár ezt tudományos körökben aligha fogadná osztatlan egyetértés. Egy vizsgálat szerint a lengyelek és a magyarok génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az Y kromoszómán található R1a1 mutáció. A kissé délibábos fejtegetés szerint a két nép kb. 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Két csatlakozás:
Nem lehet véletlen, hogy a két ország egyszerre lett a NATO-nak és az Európai Uniónak is a tagja. Az előbbihez még 1999-ben, az utóbbihoz 2004-ben csatlakoztak a nemzetek kéz a kézben. Ráadásul most is egy éven belül lettünk soros elnökök az Unióban.



Egy busz:
Kissé rendhagyó módon hirdette egy Báthory Expresszként elnevezett „kultúrbusz” a lengyel-magyar összetartozást. A kisbusz mindkét országon végiggurult, és minden megállóhelyen, két napon keresztül gyűjtötte a helyiek által őrzött emlékeket.

Egy tucat emléktábla:
Nem keltenek ugyan nagy feltűnést, de néhány pesti épület fala is a barátság hirdetőtáblájaként szolgál. A Szent István-bazilikában található II. János Pál pápa látogatásának emléktáblája, az Egyetemi Templomban látható a lengyelországi Częstochowai Madonna másolata, a Zeneakadémia egy szalonjában Liszt mellett Chopin-plakett csüng, az Opera épületében pedig Moniuszko lengyel zeneszerző szobra áll.

Sokan vagyunk, sok felé utazunk, mégis ugyanazok a kérdések merülnek fel bennünk, ha nyaralni indulunk Európában. Ha Horvátországon keresztül szeretnék Olaszországba utazni, kell útlevél? Mennyibe kerül egy SMS Londonból? Mért van ma bezárva minden bolt Bulgáriában? A diákigazolványom érvényes Bécsben is? Utánajártunk!

Roaming az EU-n belül
Az Unió 2007 óta szabályozza az európai mobiltelefon-szolgáltatók szabta roamingköltségeket. Az Unióban roamingoláskor a kezdeményezett hívások díja percenként legfeljebb 35 cent, a külföldön fogadott hívások díja pedig 11 cent körül mozog. Az árak 2012 júniusáig érvényesek, de az Unió újabb árcsökkentéseket tervez. A szolgáltatókat ráadásul kötelezték, hogy például magas adatforgalom esetén SMS-ben tájékoztassák az ügyfelet, aki így nem kap sokkot a számla megpillantásakor. A külföldi kiruccanás előtt azért pásztázzuk át a mobiltelefonunk – különösen az okostelefonunk – beállításait, hogy néhány állandóan futó internetes alkalmazás ne okozzon bosszúságot.

Útlevél vagy személyi?
Nagylaknál feladni az erdélyi kirándulást elég kellemetlen. Jó tisztában lenni azzal, hol ellenőrizhetnek minket az országhatárokon, és hol kell gyógyszernek álcázni az ajándék Unikumot. Hivatalosan személyivel utazhatunk az EU tagállamokon belül, továbbá Norvégiába, Liechtensteinbe és Izlandra. A svájci határokon 2008 óta nincs személyi ellenőrzés, de az áruforgalmat máig szemmel tartják. Továbbra is határellenőrzésre és benzingőzös várakozásra kell számítani a schengeni övezeten kívüli öt EU-országban: Bulgáriában, Cipruson, Romániában, az Egyesült Királyságban és Írországban (utóbbi két ország nem is tervezi a belépést). Itthonról Ukrajnán kívül elvileg minden irányba elég a személyi igazolvány (tehát az isztriai nyaralás miatt nem érdemes útlevelet kiváltani), de a magyar-szerb határon ettől függetlenül akadhatnak problémák. Akik idén a nyár utolsó fesztiváljának a Belgrade Beerfestet választják (érdemes!), jobban járnak az útlevéllel.



Valuták az EU-ban
Na igen, a valuta. Talán ma már senki nem keres a pénzváltóknál német márkát vagy olasz lírát, Lengyelországban viszont még mindig zlotyért mérik a tejkaramellát! De nem csak ott, Dániában, Svédországban, Csehországban, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és az Egyesült Királyságban sem megyünk sokra az euróval, hiszen ezen országokban nem az a hivatalos fizetőeszköz. Az euró az eurózónán kívül hivatalos fizetőeszköz még Monacóban, San Marinóban, Vatikánvárosban, Andorrában, sőt, Montenegróban és Koszovóban is, bár utóbbiakban nem épp szabályosan.

Egészségbiztosítás
2005-től már egy plasztik kártya is elég, ha a spanyol tengerparton megcsípne a medúza. A kártyát a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adja ki azoknak, akik a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak. A kártya ingyenes, így melegen ajánlott a beszerzése. Ha átmenetileg turistaként tartózkodsz a 27 tagország valamelyikében, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában, és orvosilag szükséges ellátást igényelsz, ugyanolyan elbánásban részesülsz majd, mint az adott ország állampolgárai. Figyelem, azokért az ellátásokért, amelyekért a tagországok állampolgárainak is fizetni kell, bizony nekünk, magyar állampolgároknak is ki kell nyitni a pénztárcánkat!

Diákigazolvány
A magyar diákigazolvány nem jogosít fel az EU tagállamokban érvényes kedvezmények igénybevételére! Az egyes szolgáltatók természetesen saját hatáskörben dönthetnek az igazolvány elfogadásáról, de ne várjuk, hogy az osztrák kalauz feltétlenül elfogadja majd a feléje nyújtott magyar nyelvű plasztikkártyát. Viszont Európában két nemzetközi diákigazolvány típust is elfogadnak, mégpedig az International Student Identity Cardot (ISIC) és az EURO<26 kártyát. Az EURO<26 nem épp értelemszerűen a 30 éven aluliaknak kínál kedvezményeket (a korhatárt nem rég emelték). A kártyához nem szükséges tanulmányi jogviszony!

Munkaszüneti napok
Jó tisztában lenni azzal, hogy mikor és hova NE utazzunk, vagy ha utazunk, akkor a hűtőszekrényt telepakolva lássunk neki a napnak, mert bizony a boltok és a múzeumok is zárva tartanak. Az összes nemzeti ünnepet fejben tartani képtelenség, de azért vannak átfedések. Augusztus 15-én (Nagyboldogasszony ünnepén) Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában sem fogunk túl sokat shoppingolni. Piros betűs nap még július 21, amikor Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Cipruson lepődhetünk meg, ha nem vigyázunk eléggé.

Az EU a bőrünket is óvja
Az Európai Bizottság ajánlása szerint került kidolgozásra a napvédő kozmetikumokon található jelrendszer, köztük pl. az UVA- és UVB-logó bevezetése, és az olyan kifejezések „kivezetése”, mint a „teljeskörű védelem”. Az UVB sugárzás ugyanis leégést okoz, az UVA-sugárzás a bőr idő előtti öregedésért felelős, és zavarokat okoz az immunrendszerben. Ezért olyan naptejet vagy olajat kerressünk, amely egyaránt véd az UVA- és az UVB-sugárzás ellen is. Az Európai Bizottság egységesítette a szöveges megjelöléseket is, amelyeket a hagyományos fényvédőfaktor-szám mellett kell feltüntetni.

Egy szám mind fölött
Ha a jó tanácsok ellenére valahol mégis bajba jutunk, akkor hívjuk a 112-t! Ugye mondanunk sem kell, hogy az Európa-szerte használható sürgősségi hívószámot is Brüsszelben találták ki? :)