A nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.

A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)





 
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.

Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.

Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.

Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és  a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.

A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.

Aki szereti a Kusturica filmekből  ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.

Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.

Jó bulizást!

"Egy távközlési piac, ahol nincsenek határok. Ez a hátralévő hivatali időm legfontosabb célkitűzése. (...) Bár egyidős vagyok Alex Fergusonnal, nekem még nem áll szándékomban nyugdíjba menni, amíg minden akadályt el nem távolítottam az egységes piac elől” – mondta néhány napja Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.

Sokak számára az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye a határok eltűnése: a legtöbb uniós tagállamba ma már határellenőrzés nélkül léphetünk be. A határok eltűnése ugyanakkor nem csak a határőr-bódék hiányában érhető tetten: az EU sorra fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél könnyebb legyen egy másik tagállamba utazni, költözni, ott dolgozni, vagy onnan vásárolni valamit. Ennek szellemében döntött az Európai Unió a roaming-hívások, azaz az EU egy másik tagállamában történő mobiltelefon-használat költségeinek maximalizálásáról, és az árak fokozatos csökkentéséről. Az „eurotarifákat” először 2007 nyarától kellett alkalmazniuk a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Akkor hívásindítás esetén 49, fogadott hívásért 27 centet kellett fizetni percenként. Azóta a maximális percdíj minden nyáron csökkent, idén július 1-től 24, illetve 7 cent lesz a külföldön (más EU-tagállamban) indított, illetve fogadott hívás díja. Az évek során – a fogyasztók igényei alapján – más módosítások is történtek: a szolgáltatóknak kötelezővé tették, hogy az első fél perc leteltét követően másodperc alapon számlázzák a hívásokat, 2012 júliusa óta pedig a szabályozás az adatforgalomra is kiterjed. (Ez jelenleg 70 cent, 2013. július 1. után pedig 45 cent lesz megabájtonként.)

A jelenleg hatályos szabályozás 2017-ig lenne érvényben, azonban sajtóértesülések szerint a digitális politikáért európai biztos, a holland Neelie Kroes már jövőre teljesen megszüntetné (!) a roaming-díjakat. Ha terve megvalósul, attól kezdve semmilyen extraköltséget nem lehetne felszámolni, ha a telefonunkat az Európai Unió valamelyik másik tagállamában használjuk. A hírek szerint az Európai Bizottság a roaming-díjakon kívül a netsemlegesség elvét is belefoglalná az új szabályozásba, azaz megtiltaná az internetszolgáltatók számára, hogy bizonyos típusú adatforgalmat (pl. a letöltő programokat vagy az internet alapú telefonokat) tiltsanak vagy lassítsanak. A várakozások szerint az intézkedés nyomán növekszik az európai távközlési szektor versenyképessége, és új lendületet kaphat az infrastruktúra-fejlesztés is. Szükség is van rá, mivel – az illetékes európai biztost idézve – Európa ebben az ágazatban éltanulóból sereghajtóvá vált, és jelenleg csak lépést tud tartani Észak-Amerikával és Ázsiával, holott öt évvel ezelőtt még Európa szabta meg az irányt. Ráadásul ez a GDP 0,8 százalékának megfelelő, kb. 110 milliárd eurós többletbevételt is eredményezne. Az új szabályozás tervezetét várhatóan még júliusban benyújtja az Európai Bizottság, amelyről aztán az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács hoznak végső döntést – akár már a 2014 tavaszán esedékes európai választások előtt. Mivel 2014-ben nemcsak EP-választás lesz, de az Európai Bizottság megbízatása is lejár, ez azt jelentené, hogy a biztos asszony nyugodt szívvel vonulhatna nyugdíjba.

Bár a fenti javaslat körül még sok a kérdőjel, két – a magyar fogyasztók számára fontos – dolog biztos: két hét múlva, július 1-jén tovább csökken az EU-n belüli telefonálás díja, és szintén ettől a naptól kezdve már a horvát tengerpartra utazók is részesülhetnek az uniós szabályozás előnyeiből, hiszen Horvátország az EU 28. tagjává válik.

Maximális roaming-tarifák az Európai Unióban

(nettó árak, eurocentben)

 Megjegyzés: A roaming rendelet által meghatározott összegek euróban meghatározott nettó árakat jelölnek, amelyekhez még hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa. A szolgáltatók által fizetendő díj ugyanakkor függ az euró-forint árfolyamától is. A táblázatban szereplő összegek maximumokat jelölnek, az egyes szolgáltatók ennél kedvezőbb tarifákat is meghatározhatnak, ezért mindenképpen érdemes érdeklődni az egyes mobilszolgáltatóknál az éppen érvényes tarifa felől.

Ismét egy menő lista, amiről nem lehetett lehagyni Budapestet: ezúttal nem Európa legmenőbb bárja, a legszebb városi ünnep, vagy a legjobb európai nagy- vagy közepes fesztivál miatt írnak Budapestről, hanem egyenesen a legszuperebb európai úti célok között említik. Nem is akárki teszi ezt, hanem a világ talán legismertebb és egyik legmegbízhatóbbnak tartott útikönyveit forgalmazó Lonely Planet – 2013-as top 10-es listájukon Budapest a második helyen szerepel! :-)

A Lonely Planet publicistája a legfrissebb menő helyek között említi Budapestet, amit a számos európai nagyágyú (pl. London vagy Amszterdam) mellett vagy helyett mindenképpen érdemes idén felkeresni. Az író Budapestről elsők között a nyáron igazán virágzó hangulatos romkocsmákat (itt mindig a Szimpla Kert az etalon) és kerti kocsmákat, a kicsi magyaros étkezdéket említi – természetesen a török kori termálfürdők mellett. De nem maradnak ki a felsorolásból olyan izgalmas helyek sem, mint a XIX. századi palotából (Bródy ház), vagy a Zichy Palotából átalakított szállók.

Nekünk, magyaroknak is érdemes átnézni a listát, mert Budapest mellett sok olyan izgalmas úti célt ajánl még, amelyekre talán európai utunk során elsőként nem gondolnánk. Porto és a Douro völgye szerepel a lista élén, amely ma már nemcsak boráról jól ismert, de a szerző szerint igazi kortárs művészeti központtá nőtte ki magát. Számtalan szabadtéri koncert, kiállítás vár az ide látogatókra a város és a régió festői folyóvölgye mellett. A szerző külön kiemeli a népszerű Casa da Músicát a meglátogatandó helyek között, ahol számos izgalmas kulturális program várja az érdeklődőket egész nyáron.

Ha már kultúra, akkor Marseille (és Provence) nyilvánvaló választás, hiszen a várost kulturális fővárosként már mi is ajánlottunk figyelmetekbe – idén a több száz programmal, új izgalmas helyekkel tényleg érdemes oda ellátogatni. Maradva a Mediterráneumnál, Olaszországból a Cinque Terre partszakaszt emelte ki a szerző – aki járt arra, soha nem feledi a sziklafalra épült házak képét, amelyet a 2011-es áradások után szinte újjá kellett építeni. Szintén a Földközi tenger mellől ajánlja a szerző Horvátországot – az egész országot, amely júliustól az EU 28. tagállama – több ezer kilométeres tengerpartjával, apró szigeteivel, nemzeti parkjaival és Zágráb hangulatos kávézóival vagy Dubrovnik gyönyörű óvárosával. A listáról nincs messze Morvaország sem (Moravia) – Prágával ellentétben a régió nyugalmát, családias hangulatát, kellemes bicikliútjait és finom borait emeli ki elsősorban. Észak-Európából nem maradhatott le a listáról a zöld és kerékpáros főváros Koppenhága ahol érdemes felkeresni  a színvonalas jazz fesztiválokat is.

A listán találjuk még Észak-Írországot gyönyörű sziklás partjaival, izgalmas városaival és a Titanic Múzeummal, valamint Európa talán legalulértékeltebb fővárosát, Bernt, vagy az év sláger úti célját, Izlandot, ahonnan a szerző első sorban nem Reykjavíkot, hanem a második legnagyobb várost, az északi Akureyrit ajánlja.Aki ilyen messze is ellátogat, annak gejzír, lávaföld és vízesés látványában nem lesz hiánya.

Van esetleg nektek is tippetek hasonló, talán kevésbé ismert, de izgalmas úti célra?

A cikk forrása: Lonely Planet

Ebben a kánikulában az ember a legszívesebben vízparton henyél, ha teheti – és nagyon jól is teszi. Miután ilyen melegrekord-döntögető időben kevésbé szívesen járunk hivatalokba vagy irodákba, a nyár beköszöntével az EU-s tájékoztató központok tanácsadói ismét bikinit és fecskét öltenek, és ott adnak tanácsot, ahol a legtöbb ember van: a strandokon.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és a magyarországi Europe Direct tájékoztató irodák idén már negyedszerre települnek ki a népszerű fürdőhelyekre – összesen 38 strandon Gárdonytól Jászberényig, Bükfürdőtől Szekszárdig június 16. és augusztus 17. között. Ha kérdésetek van európai utazásotokkal kapcsolatban, uniós pályázatokkal, esetleg uniós munkalehetőséggel, továbbtanulással, vagy bármilyen EU-val kapcsolatos témában, ezt most a roadshow keretében is feltehetitek a szakértőknek.

A hasznos információ mellett persze kisebb játékokkal és ajándékokkal is várnak a partokon, emellett fotópályázatra is nevezhettek a helyszíneken. A feladat egyszerű: mindössze egy-egy jól felismerhető európai emblematikus épületet, tárgyat vagy hagyományt kell bemutatni a családdal vagy a baráti társasággal.Az erről készített fotók közül a legjobbat internetes szavazással választják ki, a győztesek a július 1-jén csatlakozó új tagország, Horvátország egyik legszebb vidékére, a Plitvicei-tavakhoz utazhatnak.

Az alábbi időpontokban és strandokon találkozhattok az uniós tájékoztató irodák munkatársaival:

Június 16. Fonyódliget
Június 21. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Június 22. Gárdony, Sport Beach
Június 23.  Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Június 25-26.  Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 28. Tamási Termálfürdő
Június 29. Gyulai Várfürdő
Június 30. Pécs, Széchenyi tér - Isten hozott Horvátország!
Július 3. Demjén Termál Völgy Strandfürdő
Július 4. Orosháza, Gyopárosfürdő
Július 5-6. Nyíregyháza, Sóstógyógyfürdő
Július 7. Aquaworld, Budapest
Július 8. Lipóti Termál- és Élményfürdő
Július 9. Kapuvár, Flóra Termálfürdő
Július 13.  Berekfürdői strand, fürdőbál
Július 14. Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő
Július 15. Balatonfüred, Kisfaludy strand
Július 19. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő, Cserke Vitéz Napok
Július 20. Fadd-Dombori strand
Július 21. Szigetvári Gyógyfürdő
Július 23. Szekszárdi strand
Július 25. Cegléd, Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Július 26. Thermal Spa Siklós
Július 27. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, Sportnap és Strandi Party
Július 28. Napfényfürdő Aquapolis Szeged
Július 30.  Végardó Fürdő Sárospatak
Augusztus 1. Tiszaújvárosi Termálfürdő
Augusztus 2. Sukoró, Északi Evezős pálya (VVSI Strand)
Augusztus 3. Szécsény, Robinson Szigetek
Augusztus 4. Kiskunhalas, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 7. Dunaújvárosi szabad strand
Augusztus 8. Jászberény, Csángófesztivál
Augusztus 9. Gyöngyösi Uszoda és Strandfürdő
Augusztus 10. Orfűi Aquapark
Augusztus 14. Bükfürdő, Gyógy- és Élménycentrum
Augusztus 15. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Augusztus 16. Aquacity Zalaegerszeg
Augusztus 17.  Zalakarosi Fürdő

Bár az időjárás mostanában inkább kora tavasziasnak tűnik, a nyár mégis feltartóztathatatlanul közeledik, a júniusi tavasz ellenére nyakunkon a nyári szünet. Valószínűleg – legalább már gondolatban – mindenki tervezgeti, merre veszi az irányt majd a nyáron (esetleg Európa mely gyönyörű vidékére látogat el). Mi is készülünk a nyári szünetre, amely után új témákkal és programokkal várunk majd mindenkit újra szeptemberben.

Addig viszont még szeretnénk veletek és egy hatalmas bulival elbúcsúztatni az évadot – van ugyanis mit ünnepelnünk. Az elmúlt évadban (szeptembertől mostanáig) több mint 50 különböző programmal vártunk benneteket, amelyek szinte mindegyikén teltháznak örülhettünk. Az évad során koncertek, kiállítások, kerekasztal-beszélgetések, izgalmas filmek segítségével igyekeztünk Európa és az európai országok kincseit elhozni nektek. Rengetegen követtétek kiruccanásainkat a kontinens gyönyörű városaiba Kassától Marseille-ig, több tucat kortárs európai íróval találkozhattatok nálunk, és nincs olyan uniós ország amelynek legalább egy képviselője ne jelent volna meg előadóként valamelyik programunkon. Az Európa Pontban megrendezett programjainkon idén összesen csaknem háromezren fordultatok meg, az Európa-naphoz kapcsolódó május eleji fesztiválunkra, az Erzsébet térre pedig közel 14 ezren látogattatok el. Mindemellett az Európa Pontban működő tájékoztató szolgálatunk összesen több mint ezer személyesen feltett és e-mailben érkezett EU-val kapcsolatos kérdést válaszolt meg, Facebook-os oldalunkat pedig már több mint 4200-an követitek.

A nyári szünet előtt, június 7-én pénteken szeretettel várunk benneteket évadzáró bulinkon. Az est első felében megnézhetitek a Szlovén Nagykövetséggel közösen szervezett, „Te látsz engem, én látlak téged – kulturális sokféleség roma szemmel" című fotókiállítást, amely a különböző nemzetiségek kölcsönös megértését kívánja elősegíteni. A képek szlovéniai roma gyerekek szemszögéből láttatják a romákat és a nem-romákat. Ezt követően zene és tánc: az évadzáró bulinkhoz a talpalávalót a Besh o DroM adja – aki egyszer hallotta őket, valószínűleg nem felejti el zenéjüket. A zenekar több mint tíz éve játszik izgalmas fúziós világzenét, amelyben különböző kelet-európai és balkáni kultúrákból kiemelt népzenei elemek ötvözete találkozik saját dallam- és ritmusvilágukkal.

Velük kívánunk nektek kellemes nyári szünetet – szeptemberben ismét várunk benneteket! :-)

A kulturális és kreatív ágazatokra általában amolyan puha területként tekintünk, amelynek gazdasági hatásai szinte elhanyagolhatók, megtérülésüknél jóval fontosabbnak gondoljuk jóléti vagy társadalmi hatásukat. Ebben természetesen van némi igazság. Egy jó film, színházi előadás vagy könyv sosem lesz olyan közvetlen hatással egy ország, vagy akár az unió gazdasági teljesítményére, mint más, „keményebb” területek – mondjuk az autóipar, a kereskedelem vagy a szolgáltatóipar termékei –, de a kreatív szektor hatása jóval nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Ez a szektor ugyanis számtalan más területtel összefügg, és emellett ez adja az EU összesített GDP-jének 4,5%-át, munkaerejének 3,8%-át – azaz ma kb. 8,5 millió embert foglalkoztat az Unió országaiban. Ezt a komoly gazdasági potenciált érdemes megfelelően kihasználni. Többek között ez a felismerés vezette a Bizottságot, amikor az EU kulturális területeit támogató új keretprogramra tett javaslatot.

A mostani hétéves költségvetés lezárultával búcsúzunk sok már ismert programtól – persze azok tovább élnek, de mindenképpen valamennyit változnak. Egy-egy költségvetési periódus végén, az uniós keretprogramok felülvizsgálata után igyekeznek a programok legújabb generációját minél inkább a kor aktuális kihívásaihoz igazítani, az esetleges korábbi hiányosságokat pedig orvosolni. (Ilyen beazonosított kihívások voltak az új program megalkotásánál az EU töredezett belső kulturális piaca, a globalizáció és a digitális átállás okozta új típusú jelenségek kezelése, vagy a magánberuházások hiánya és a forrásokhoz való hozzáférés nehézségei.) A kulturális területeket támogató programokat, a Kultúra 2007-13, a Media és Media Mundus programokat a jelenlegi tervek szerint 2014-től egy integrált program, a Kreatív Európa program váltja majd fel. Az új program az uniós döntéshozó szándéka szerint egyszerűsített hozzáféréssel, nagyobb forrásból támogatja majd az európai kultúrát, a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzését, valamint az Európa 2020 stratégiával összhangban a munkahelyteremtést és a fenntartható fejlődést.

Ami marad az új programban: jelentős támogatás – elismerve a kultúra és a kreatív ágazatok gazdaságban betöltött fontos szerepét, a korábbi összkerethez képest 35%-kal nagyobb összegből (1,8 milliárd euróból) gazdálkodik majd a program. Az új program több mint 900 millió eurót szán a (jelenlegi MEDIA programhoz tartozó) filmművészet és audiovizuális ágazat támogatására. A kultúrára csaknem 500 millió euró jut, a fennmaradó rész ágazatok közötti területeket támogatja. Megmarad az audiovizuális (Media és Media Mundus), valamint a kulturális ág és az ehhez kapcsolódó források.

Ami újdonság: az integrált, közös keret – mivel az audiovizuális és a kulturális szektor nagyon hasonló kihívásokkal küzd, egységesítik ezek keretrendszerét. Egységesedik a hozzáférés is: a kulturális területen működő szakemberek ezután egyablakos rendszer keretében kaphatnak majd információt  valamennyi kulturális és kreatív ágazat számára elérhető forrásról.

Amiben több: egy új, pénzügyi garanciaeszköz – a Kreatív Európa keretprogram nemcsak pályázható forrásokkal segíti a kulturális és kreatív területen működő cégeket, de azok banki hitelekhez való hozzáférését is elősegíti. Mivel a kreatív területeken alkotók többsége kisvállalkozás, sokszor nem rendelkeznek egy kulturális projekt kivitelezéséhez szükséges forrással. Banki forráshoz sem egyszerű jutniuk, mert a kulturális és kreatív kkv-k pénzügyi szolgáltatások iránti kereslete gyakran nem elég jelentős ahhoz, hogy azt a bankok kereskedelmileg vonzónak találják – az új program megkönnyíti a kulturális kkv-k számára a banki kölcsönhöz való hozzájutást.

Az új keretprogram végleges változatáról még jelenleg is egyeztetnek az uniós intézmények, de a program alapvonásai valószínűleg nem változnak. A Bizottság ambiciózus célkitűzései szerint az új keretprogram 2020-ig többek között több mint ezer európai film terjesztését támogatja majd, legalább 2500 európai mozi számára nyújt támogatást, hogy az általuk vetített filmek legalább fele európai legyen, emellett több mint 5000 könyv és más irodalmi mű fordításához járul hozzá, és közel 300 000 művész és kulturális szakember külföldi érvényesülését segítheti. Legyen így!

Horvátország hamarosan, július 1-jén csatlakozik az EU-hoz – ezt ünnepeljük pénteki programunkon, amikor egy színházi előadás és egy izgalmas koncert erejéig Dalmácia felé vesszük az irányt.

De mennyit tudunk vajon déli szomszédunkról? A horvát tengerpartot, a finom halakat vagy az ajvárt valószínűleg sokan ismerjük, a legtöbb magyar valószínűleg fel tudna sorolni jó párat Horvátország nagyvárosai és természeti kincsei közül. Talán még a nyakkendők és a dalmaták származásával is sokan tisztában vannak – de ezen túl?

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet Horvátországgal kapcsolatban, amit talán kevesebben ismertek:

• 1612-ben Hvar városában épült Európa legrégebbi kőszínháza.

• A legjobb állapotban fennmaradt római kori amfiteátrum - az egyetlen a világon, amelynek mindhárom oszlopsora áll - Pulában található.

• A világ legkisebb városa a Guinness szerint Horvátországban található. (Ez az isztriai Hum, amelyet mindössze 23-an laknak.)

• A Winnetou-filmeket annak idején a Plitvice-tavaknál, a Velebiten és a Zrmanjinál forgatták.

• A Krka vízesésnél 1895-ben üzemelték be a világ első vízi erőművét, amelynek köszönhetően Šibenik sok európai nagyvárost – köztük Londont, Rómát vagy Bécset – megelőzően jutott elektromos világításhoz.

• A nyakkendő („kravátli”) horvát találmány, és innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.)

• A torpedót Ivan Lupis-Lukic, az Osztrák-Magyar Haditengerészet nyugalmazott tisztje találta fel 1860-ban, és az első torpedógyár Rijekában volt.

• Isztriának is van ferde tornya: a završjei harangtorony, amelynek 40 cm az elhajlása.

• Zadar városában található az első tengeri orgona, amelynek hangjait kizárólag a szél és a tengeri hullámok alakítják.

• Az ujjlenyomatok alapján történő személyazonosítási módszer, a daktiloszkópia feltalálója a horvát Ivan Vučetić.

• A dalmata kutyafajta Dalmáciáról és a Dalmata illír törzsről kapta a nevét.

• A horvátoknak saját írásmódjuk van, a 9. században keletkezett glagolita, amelyet a latin betűk mellett egészen a 18. századik használtak rendszeresen.

• Horvátország hivatalos fizetőeszközét, a kunát a nyestről nevezték el. A középkorban az adókat ugyanis értékes nyestbőrben kellett leróni.

• A rijekai karnevál nemcsak Horvátországban a legnagyobb, de Európa leglátványosabb karneváljai között is számon tartják.

Forrás: Horvát Idegenforgalmi Közösség kiadványai, Croatia.hr 

Amélie csodálatos élete, Az élet szép, Mások élete, Persepolis, Amour (Szerelem), Volver, Csak a szél – nagy sikerű európai filmek, amelyek nemcsak hazájukban vagy a kontinensen, de világszerte népszerűek, és számos rangos filmes elismerésben részesültek. Emellett valamennyi film részesült az Európai Unió filmes programja, a MEDIA támogatásában.

Valószínűleg ez is jelentősen hozzájárult a sikerhez – az európai alkotásoknak ugyanis nincsen könnyű dolga a közízlést és európai mozik repertoárját uraló amerikai filmekkel szemben. Sok alkotásnak esélye sincs arra, hogy szélesebb európai közönséghez eljuthasson, és ez semmiféle összefüggésben nincs ezen filmek értékével vagy minőségével. Európai filmek mögött ritkán áll olyan erős háttér, amellyel a hollywoodi szuperprodukciók rendelkeznek, ezért nagyon fontos minden támogatás, amelyet az európai filmek kaphatnak.

Az EU 1991-ben indította el MEDIA nevű programját, amely éppen erre a helyzetre kívánt reagálni. Legfontosabb célja, hogy az európai filmeket és filmgyártást versenyképesebbé tegye – többek között új filmek elkészítését és terjesztését, azok promócióját, különböző képzéseket, marketingjét támogatja. A program beindulása óta több mint 6 500 filmet támogatott, összesen 1,6 milliárd euró értékben. A program nemrégiben kibővült az Európán túli területekkel folytatott együttműködést támogató MEDIA Mundusszal, és hamarosan újra átalakul: 2014-től már a kulturális területet támogató Kreatív Európa keretprogram részeként támogatja majd az audiovizuális alkotásokat – a megszokott források és eszközök mellett hitelgarancia-programmal is, hogy ilyen módon is megkönnyítse a forrásokhoz való hozzájutást. Magyar alkotások közül a MEDIA program támogatásában részesült többek között a Nyócker (Gauder Áron), a Sorstalanság (Koltai Lajos), a Kontroll (Antal Nimród), a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), vagy a közelmúltból a Torinói Ló (Tarr Béla) vagy a sok más díj mellett Lux-döntős Csak a szél (Fliegauf Bence).

Cannes-i sikerek?

Már csak pár napot kell várni, és kiderül, hogy idén melyik film nyeri az Arany Pálmát és a többi díjat Cannes-ban – a versenyfilmek között tizenhárom, az EU MEDIA programja által is támogatott film verseng, közülük hét az Arany Pálmáért. A MEDIA program fennállása óta Arany Pálmát nyert tizenkét film közül kilenc részesült a program támogatásában, köztük a tavalyi győztes, Michael Haneke Amour (Szerelem) című filmje, amely idén megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart is.

Az európai filmkészítőknek a kiélezett versenyben nagy segítséget jelent az EU támogatása, de az adott ország filmes kultúrájától, filmfinanszírozásától függően minden országban egyéb ösztönzőket és forrásokat is igénybe vehetnek.

Az EU MEDIA programot népszerűsítő pár évvel ezelőtti kisvideója addig soha nem látott érdeklődést váltott ki az EU-s videókat megosztó EU Tube csatornán – ahol máig ez a legnézettebb kisvideó. Címe: „A film szerelmesei ezt szeretni fogják”.

A Media programmal működésével, elérhető forrásokkal és pályázatokkal kapcsolatban a MEDIA pályázatokat hazánkban koordináló Media Desk Magyarország oldalán található részletes információ.