Ha ma valaki átmegy a budapesti Kálvin térnél a zebrán, benéz az újonnan kialakított vigalmi negyedbe, és látja az ott letett számtalan bringát, esetleg felidézi az utóbbi években emblematikussá vált Critical Mass-es bringaemelés képét, mindenképpen érezni fogja, hogy Budapesten a közelmúltban biciklisforradalom zajlott, illetve zajlik. Ahogy a Kerékpárosklub felmérései is igazolják, a bicikli már korántsem csak a vidéki lakosság, vagy a legelvetemültebb városi vadbringások közlekedési eszköze. Úgy tűnik, ha megfelelőek a körülmények (van rendesen használható bicikliút, elég biciklitárolót találunk), akkor sokaknak lehet a kerékpározás a városi autózás alternatívája. Nem véletlen, hogy Budapest a dán Copenhagize felmérésén egyre előkelőbb helyet foglal el (150 város közül jelenleg a 13. "legbiciklibarátabb"). A budapesti közbringa, a BuBi beindulása is újabb lökést adhat a városi bringázásnak – alig várjuk, hogy kipróbálhassuk… :-)
A nyári szünet után szeptemberben új programokkal várunk benneteket. Ezúttal az innovatív ötletek és az élethosszig tartó tanulás köré épülnek programjaink, de vendégünk lesz Horvátország is – legalább egy csésze kávé erejéig.
Az Egy csésze Európa szeptemberi alkalmával (25-én 18 órától) ugyanis az Unióhoz újonnan csatlakozott Horvátországba invitálunk benneteket: beszélünk az szépségeiről, amely az országot a világ 18. legkedveltebb turisztikai célpontjává tették. Elutazunk Dubrovnikba, amelyet a Föld egyik legromantikusabb helyszínének tartanak, de szó lesz a Plitvicei-tavak azúrkék világáról, Opatija monarchiabeli hangulatáról vagy Diocletianus császár spliti palotájáról is. Horvát és magyar vendégeinkkel megtárgyaljuk, mit várnak a horvátok az uniós csatlakozástól, és miért a magyarok a kedvenc szomszédjaik. Mindehhez horvát meglepetés-falatokat nassolunk egy csésze kávé vagy tea mellé. Az est vendége dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti nagykövete, háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.
Két nappal később (szeptember 27.) már a tudományé lesz a főszerep nálunk is. A Kutatók Éjszakájának egyik helyszíneként, az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom segítségével bizonyítjuk be, hogy a matematika több szigorú tudománynál – valójában a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze is. Szó lesz csodálatos szimmetriákról a természetben, művészetben és oktatásban, a matematika és a ritmus kapcsolatát Bartha Márk beatboxbajnok mutatja be, de lesz tudományos-fantasztikus koncertfotó happening lomográfiával, óriásfraktál-építés, poliuniverzum műhely és 3D-s kirakó is. A programok 18 órakor kezdődnek, és a modern jazz és a kortárs zene elemeit vegyítő Váczi Dániel trió 22.30-kor kezdődő koncertjével zárulnak. (Az est pontos programját megtaláljátok az esemény Facebook oldalán.)
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC által közösen szervezett kreatív pályázatra beérkezett legjobb munkákat szeptember 27-től nézhetitek meg a Millenárison. A pályamunkákból többek között az is kiderül, hogyan gondolkodunk európaiságról, magyarságról, illetve milyen lehet az „európai álompolgár” – melyek azok az értékek, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek, és amelyekkel a közös európai értékeket gazdagíthatjuk. A szabadtéri kiállítás óriásmolinói október 26-ig láthatók az Európa Pont mellett.
Végezetül az oktatással, esetleges visszásságaival foglalkozó beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe október 1-jén: a Transparency International által szervezett eseményen megtudhatjátok, hogy milyen korrupciós problémákkal találkozhatunk a magyar és külföldi felsőoktatási rendszerekben a megbundázott államvizsgáktól a diplomához szükséges nyelvvizsga megvásárlásáig. Szakértő vendégeink többek között arról is beszélnek majd, hogy miként vélekednek erről a jelenségről a felsőoktatásban résztvevő diákok és tanárok, valamint mit lehet a jelenség ellen tenni. A program keretében a korrupcióellenes civil szervezet bemutatja globális jelentését is, amely a világ minden tájáról összegyűjtött tapasztalatokat mutatja be.
Mindezek mellett még egy külső helyszínen rendezett programot is figyelmetekbe ajánlunk szeptemberre: 2001 óta szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyhez kapcsolódóan idén már negyedik alkalommal rendezik az Európai Nyelvi Koktélbárt. Ehhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetés és workshop a többnyelvűségről, kulturális intézetek standokkal, különféle játékok, slam, zene, koktélok és tombola vár minden érdeklődőt az A38 hajón szeptember 26-án, sőt, a résztvevő kulturális és nyelvi intézetektől akár ingyenes nyelvtanfolyamot is nyerhettek. Úgyhogy érdemes lesz látogatást tenni a hajón is! :-)
Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A Sziget fesztivált senkinek nem kell bemutatni: mi is többször írtunk már róla, akár színes programkínálata, akár európai elismerései miatt. Nem kell már sokat aludni, és újra indul Európa egyik legnagyobb bulija! :-) Idén augusztus 5. és 12. között vár mindenkit a Hajógyári-sziget, lehet kezdeni tanulmányozni a fellépők listáját, és mindenképpen érdemes előre átböngészni a vadonatúj térképet, mert ebben az évben is sok korábbi színpad vagy helyszín került új helyre.
A Sziget nemcsak a koncertek és bulik ideiglenes fővárosa, jóval több ennél, ahova nemcsak az esti programok, de a délutáni előadások / beszélgetések vagy akár a szórakoztató információszerzés miatt is érdemes kilátogatni. A civil sziget mára fogalom lett, ahol rengeteg non-profit szervezet tevékenységével ismerkedhettek meg. Emellett jó pár éve külön európai uniós szekció is vár titeket, itt az Európa Pont nyári szünete alatt is találkozhattok velünk. A European Meeting Pointban az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Külügyminisztérium, a Europe Direct Irodák és az EURES munkatársaival várunk benneteket EU-val kapcsolatos programjainkkal.
Egy kis ízelítő, hogy mi mindenről tájékozódhatsz kollégáinknál: Milyen jogok illetnek meg uniós polgárként? Milyen tanulási és ösztöndíjlehetőségeket nyújt az Unió? Milyen teendőid vannak, ha egy másik tagállamban vállalsz munkát? Milyen szociális jogok illetnek meg? Milyen utasjogaid vannak, ha Európában utazol? Látogass el a helyszínünkre, tudj meg többet a Polgárok európai éve kampányról, annak programjairól és célkitűzéseiről, találkozz európai parlamenti képviselőkkel, s ha kitöltesz egy EU-kvízt, ajándékot kapsz!
A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk – a sárga szektor szélén, 12-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)
Meglepő vagy sem, az Európai Unióban a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás a világon. 2009-ben egy átlagos felnőtt éves szinten 12,5 liter (!) tiszta szeszt fogyasztott, ami napi szinten közel három italt jelent – ez pedig a globális átlag csaknem kétszerese. Ez persze nem meglepő, hiszen Európa országaiban évezredek óta készítenek és fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. Emellett Európa központi szerepet játszik a globális alkoholpiacon, lévén a világ alkoholtermelésének negyede és a teljes bortermelés fele az európai országokból származik. Az alkoholkereskedelem még inkább Európa-központú – az alkohol exportjának 70 százaléka és importjának csaknem fele az Európai Unión belül zajlik.
De hol mit fogyasztanak? Egyes országoknál ez talán egyértelmű – Németországnál, Csehországnál vagy Írországnál a sörre tippelnénk, Franciaországban, vagy Olaszországban pedig valószínűleg a borral nem tévednénk nagyot. De például Magyarországon vajon a sör vagy a bor a kedveltebb? Ennek néztünk utána, és foglaltuk össze az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az EU statisztikái alapján, amelyek az alkoholfogyasztás káros hatásai miatt évek óta készítenek átfogó felméréseket az egyes országok alkoholfogyasztási szokásairól. Egy-egy országot aszerint vettünk a sörös vagy a boros, esetleg a rövidet fogyasztó országok közé, hogy melyik alkoholtípusból fogyasztják a helyiek a legnagyobb mennyiséget éves szinten. Hogy melyik országban mi a nyerő, térképünkről kiderül.
Források, további információ az európaiak alkoholfogyasztásáról:
Nagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.
Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.
Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.
Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)
További információs oldalak a gyakornoki programokról:
- Az Európa Portál gyakornoki lehetőségekkel foglalkozó oldala
- Az EUvonal kapcsolódó összefoglalója (részben frissített)
- Az Eurodesk ösztöndíjakat és pályázatokat gyűjtő oldala
- Európai Unió Tanácsa
- Európai Bizottság
- Európai Parlament (további infó)
- Bíróság
- Európai Gazdasági És Szociális Bizottság (további infó)
- Régiók Bizottsága (további infó)
- Európai Külügyi Szolgálat
- Európai Központi Bank
- Európai Beruházási Bank (további infó)
- Európai Számvevőszék
- Az Európai Ombudsman Hivatala
A rutinos Írország után július elsejétől ismét egy 2004 után csatlakozott, viszonylag új tagállam veszi át az EU Tanácsának vezetését: Dublint Vilnius, a litván főváros váltja.
De mit tudunk erről a kis északi országról egyáltalán? Litvánia Lettországgal (amellyel hajlamosak összekeverni az emberek) és Észtországgal egyike a balti államoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az EU-hoz. Balti nyelvet beszélnek, amely nem szláv, de a magyarral sem rokon (nem úgy, mint az észt). Talán emlékszünk történelmi tanulmányainkból arra, hogy a lengyelekkel hosszú időn át éltek államszövetségben, később pedig a többi balti állammal együtt a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt Litvánia. Aztán az „éneklő forradalomra”, amely a nyolcvanas évek végén elhozta a függetlenséget a balti államok számára, vagy a balti láncra, amelyben 1989-ben a három balti állam lakosságának nagy része egyetlen, 600 km hosszú óriási emberláncba sorakozva tüntetett békésen a szovjet elnyomás ellen.
Ez persze nagyon kivonatos tudás egy ország történetéről vagy kultúrájáról, úgyhogy utánanéztünk még egy-két érdekességnek. Fogadjátok szeretettel litván villámkurzusunkat:
Vilniustól 26 kilométerre, Bernotaiban található Európa középpontja – legalábbis a Francia Földrajzi Intézet számításai szerint, amelyet a Guinness Rekordok Könyve is számon tart.
Litvánia hivatalos nyelve a litván, amelyet a külföldön lakókkal együtt közel négymillióan beszélnek. A litván az egyik legrégebbi és legkonzervatívabbnak tartott indoeurópai nyelv, távoli rokona a történelmi indo-árja nyelvnek, a hindu liturgia első számú nyelvének. Nem könnyű megtanulni sok nyelvtani esetével és sok ritka karakterével (ą, ę, į, ų, ė, č, š, ž, ū). Cserébe viszont a magyarhoz hasonlóan „őszinte nyelv”: az egyes betűk kiejtése szinte minden esetben azonos.
Litvániában másképp írják vezetéknevüket a férfiak, a lányok és a férjezett asszonyok. Például a Rutkauskas férfinév, amely lányok esetében Rutkauskaitė, asszonyoknál pedig Rutkauskienė.
Vilnius történelmi belvárosa 1994 óta az UNESCO világörökség része. Ez Észak- és Közép-Európa legnagyobb fennmaradt, főként barokk jegyeket viselő belvárosa, amely 3,6 millió négyzetméterével több mint 670 focipálya területét fedi le.
Litvánia nemzeti sportja, „második vallása” a kosárlabda. Bármilyen kicsi is az ország, Litvánia kosárlabdacsapata többszörös Európa-bajnok, és a világbajnokságokon is rendre előkelő helyen végeznek.
Európában sehol máshol nem gyorsabb az internet a feltöltés átlagos sebességét tekintve, mint Litvániában. Világviszonylatban az ország Hong Kong után a második leggyorsabb internettel rendelkezik.
És végül néhány híres litván származású ismert ember: Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontembere – bár ő maga már az Egyesült Államokban született, de apai nagyapja Litvániából emigrált oda. Hasonlóan litván gyökerei vannak a Killers frontemberének, Brandon Flowersnek, akinek a nagymamája volt litván.
További érdekességeket találtok az ország kultúrájáról, történelméről, a litván elnökség hivatalos oldalán, vagy Litvánia központi információs oldalán.
Képek forrása: Borítókép: Flickr / Bernt Rostad ; Bernotai: Wikipedia / Wojsyl
Horvátország, másodikként a volt jugoszláv tagállamok közül július elsejétől hivatalosan az EU 28. tagja. A magyar turisták egyik legnépszerűbb úti célját nem nagyon kell bemutatni a magyar közönségnek. A dalmát tengerpartot, a több mint ezer kis tengeri szigetet sokan ismerik itthon – aki egyszer elvetődött arra, valószínűleg soha nem felejti el. Horvátország a csatlakozási folyamat során már számos előírását az EU szabályaihoz igazította (eddig is elég volt egy érvényes személyi a beutazáshoz például), így jelentős változásokat az oda utazók nem tapasztalnak majd.
Az ország és az EU számára 2013. július 1-je mégis történelmi jelentőségű. A csatlakozást ugyanis hosszú felkészülési időszak előzte meg – a kérelmet épp tíz éve adta be az ország, a tárgyalások 2005-ben kezdődhettek el és 2011-ben zárultak le, és ekkor írták alá Horvátország csatlakozási szerződését is.
Július elsején pedig végre teljes jogú tagként köszönthetjük az országot az Európai Unióban: az EU egy 24. hivatalos nyelvvel, 4,3 millió emberrel, közel 6 300 km hosszú tengerparttal, és 1244 tengeri szigettel biztosan több lesz július elsejétől – és természetesen még sokkal többel is... Dobrodošli u EU, Hrvatska! :-)
Hasznos linkek Horvátországgal kapcsolatban:
A roamingdíjak csökkentése után újabb hasznos információval szolgálunk a nyaraláshoz: ezúttal az utasok jogait védő uniós rendelkezéseket mutatjuk be. A légi utasok jogait védő, a késések és más – a légitársaság hibájából bekövetkező – kellemetlenségek esetén alkalmazandó rendelkezések már ismerősen hangzanak, hiszen közel egy évtizede, 2004-ben vezette be ezeket az EU. Ettől az évtől kezdve azonban már hasonló szabályok védik a többi közlekedési eszközzel, azaz az autóbusszal, vasúton vagy hajón utazó európai utasokat is. De mit is garantálnak az utazóknak az uniós előírások?
Általánosságban elmondható, hogy a közlekedési társaságoknak az utazás előtt és alatt megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az utazásról, az esetleges késésekről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint az utasok jogairól. A társaság hibájából bekövetkező, jelentős időtartamú késés esetén kártérítés jár, az utazás meghiúsulása esetén pedig az utas igényt tarthat a jegy árának visszatérítésére, vagy arra, hogy a közlekedési cég más módon – további költségek felszámítása nélkül és hasonló feltételek mellett – elszállítsa a célállomásra. A közlekedési társaságok kártérítést kötelesek fizetni a poggyász elvesztése vagy megrongálódása, és a sérüléssel vagy halállal járó balesetek estén is. Természetesen a fenti alapelveket nem teljesen azonos módon alkalmazzák az egyes közlekedési ágazatokban.
A légi utasokat járattörlés, visszautasított beszállás vagy három órát meghaladó késés esetén kártérítés illeti meg, melynek összege – az út hosszától, valamint a kiindulási és célállomás helyszínétől függően – 250-600 euró között mozog. A kártérítés összege csökken, ha a légitársaság végül 2 illetve 4 órát meg nem haladó késéssel vagy alacsonyabb osztályra áthelyezve eljuttatta az utast az eredeti úticéljára. A kártérítés nem jár akkor, ha a késést vagy járattörlést rendkívüli körülmények okozták, ugyanakkor a segítségnyújtás (telefonálási lehetőség, élelem, szükség esetén újbóli transzfer a reptérről/reptérre, szállás) ebben az esetben is kötelező a légitársaságok számára, ha a késés időtartama – a járat hosszától függően – a 2-4 órát meghaladta.
A vonaton utazókat védő uniós előírások jelentős része csak az EU-n belül közlekedő nemzetközi vonatokra érvényes, azonban a tagállamok ezeket az előírásokat a belföldi vonatokra is kiterjeszthetik. 1 órát meghaladó késés esetén a vasúttársaságnak élelmet és frissítőket, szükség esetén szállást kell biztosítania, emellett kártérítést is fizetni kell: ennek mértéke egy órát meghaladó késés esetén a jegyár 25 százaléka, két óra fölötti késés esetén a jegyár 50 százaléka. Az utasnak ilyenkor lehetősége van az utazásról való elállásra is, ekkor a teljes jegyár visszajár.
Az uniós védelem a hajóval utazókra is kiterjed, függetlenül attól, hogy tengeri vagy belvízi útról van-e szó, amennyiben a hajó az EU területén található kikötő területéről indul vagy oda érkezik meg. (Bizonyos kisebb hajótípusok és rövidtávú utak azonban nem tartoznak a rendelet hatálya alá.) Ezeknél az utaknál 90 percet meghaladó késés esetén a várakozási idővel arányos mértékű élelmet és frissítőket, valamint szükség esetén szállást kell az utasoknak biztosítani, de az utasok akár le is mondhatnak ekkor az utazásról, visszaigényelve a jegy teljes árát. 25 vagy 50 százalékos kártérítésre jogosultak az utasok, ha egy órát meghaladó késéssel érkeznek meg a célállomásra.
Az autóbuszos utasokra vonatkozó uniós előírások jelentős részét csak a 250 kilométernél nagyobb távolságra közlekedő járatokra kell alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy a tagállamok átmenetileg (2017-ig) mentesíthetik az előírások alól a csak belföldön közlekedő járatokat. Ha a tervezett út hossza a 250 kilométert, időtartama pedig a három órát meghaladja, a busztársaságnak 90 percen felüli késés esetén élelmet és frissítőket, valamint szükség esetén szállást kell biztosítania az utasok számára. Emellett két órát meghaladó késés esetén az utas elállhat az utazástól, és ekkor a menetjegy teljes összege visszajár, vagy igényelheti, hogy a társaság más módon, külön díj felszámítása nélkül, a lehető leghamarabb jutassa el a célállomásra. Ha a társaság nem ajánlja fel ezeket a lehetőségeket, az utas később panaszt tehet és igényt tarthat a jegy árának visszatérítésére, valamint a jegy árának 50%-át kitevő kártérítésre.
|
Az utasjogok érvényesítésének javítása érdekében, az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva, az Európai Bizottság már kezdeményezte az uniós szabályozás módosítását. Tervek szerint a 12 órát meghaladó késés esetén, ha a légitársaság nem tudja saját másik járatára átfoglalni az utasokat, akkor másik társaság járatára való átfoglalással köteles biztosítani, hogy az utas eljusson a célállomásra. Az új szabályozás egyértelművé tenné továbbá, hogy milyen esetekben mentesülhet a légitársaság a kártérítés- megfizetése alól. Jelenleg ez gyakran vita tárgyát képezi az utasok és a társaságok között, azonban a tervezet egyértelműen kimondaná, hogy pl. a jármű meghibásodása nem jelenthet kibúvót a légitársaságok számára. Az utasok észrevételei alapján az új szabályozás azt is rögzítené, hogy a légitársaságok nem tagadhatják meg a retúrjeggyel rendelkező utasoktól a visszaúton való részvételt, ha az utas nem használta fel az odaútra szóló jegyét. Az Európai Bizottság által idén tavasszal javasolt módosításokról jelenleg is tárgyalnak az uniós intézmények, így azok leghamarabb 2014-ben léphetnek hatályba. |
Külön szabályok garantálják a mozgáskorlátozott utasok jogait annak érdekében, hogy csökkent mozgásképességük ne akadályozhassa meg az utazásukat. A közlekedési társaságoknak segítséget kell biztosítaniuk a ki- és beszálláskor, nemcsak a járművön, hanem már a beszállást megelőzően a reptéren vagy az állomáson is. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a belföldi vasúti járatokra a tagállamok átmeneti mentességet kérhettek, illetve, hogy autóbuszos utazás esetén csak a 250 km-nél hosszabb utazásoknál és a kijelölt állomásokon kötelező a segítség biztosítása.
További információ
Fenti összefoglalónk csak az utasok jogait védő EU-s szabályok legfontosabb elemeire terjedt ki, részletes, magyar nyelvű információt az Európai Bizottság utasjogi portálján, illetve az Európa Önökért oldalon találhattok. Ha pedig utazás előtt letöltitek az okostelefonotokra az Európai Bizottság ingyenes alkalmazását, villámgyorsan képbe kerülhettek arról, mire vagytok jogosultak, ha a repülőtéren rekedtetek vagy elvesztették a csomagjaitokat. Ha a közlekedési cégek mégsem az EU-s előírások szerint jártak el, panasszal az Európai Fogyasztói Központ magyarországi kirendeltségéhez fordulhattok.