Csütörtökön délután-este a kisebbségekről, kisebbségpolitikáról beszélgetünk az Európa Pontban. Ennek részeként este 6-tól vetítjük a Nyócker című magyar animációs filmet, mely díjak tucatjait söpörte be szerte a világon. Fél 8-tól az alkotókkal, Novák Erik producerrel és Gauder Áron rendezővel beszélgetünk szegénységről, multikulturalizmusról. Az alábbi interjút, melyben Eriket kérdeztük a filmről, egyszerre szánjuk kedvcsinálónak és vitaindítónak.

Európa Pont: Laktál valaha a VIII. kerületben? Mekkora a történetben a személyes élmények szerepe?

Novák Erik: Budapest elég sok kerületében laktam már, így a nyolcadikban is. Az ottani életérzést jól ismerem, sok barátom is volt ott annak idején. A film egész hangulatában van szerepe a személyes tapasztalatoknak, de nem ezért csináltunk filmet épp a nyolckerről.

Amikor a történetet kitaláltuk, olyan állatorvosi lónak számító környezetet kerestünk, ahol az akkori Magyarország összes problémáját egy helyen ragadhatjuk meg. Igazából nem is volt kérdés, hogy ez csak a nyolcker lehet.

Európa Pont: A Nyócker nem új film, mégis különös aktualitása van. Olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amikben az elmúlt 6-7 évben elég sok változás történt. Például az ingatlanberuházásokkal elkezdték lebontani azt a nyolcadik kerületet, amit annyira plasztikusan ábrázoltok a filmben.

Novák Erik: Néha számunkra is meglepő, hogy mennyire aktuális maradt a Nyócker. Olyan társadalmi, szociális és világpolitikai problémákat jelenítettünk meg a filmben, melyekről most is folyamatosan hallunk a híradásokban. Azzal nem dicsekednék, hogy megjósoltuk a jövőt, de az például tény, hogy az iraki háború, ami nagyrészt az olaj miatt tört ki, akkor még sehol sem volt.

A kerület változik, ez biztos. Kétarcú dolog ez: az ott lakók nem biztos, hogy szomorúak emiatt, de kultúrtörténeti szempontból nem kétséges, hogy valami különleges dolgot veszíthetünk el. Attól nem félek, hogy rövid időn belül eltűnik a "nyócker", de az is biztos, hogy a film a régi nyolcadik kerület egyik utolsó hiteles ábrázolása. Nem terveztük, most mégis úgy tűnik, hogy emlékművet állítottunk az eltűnő nyolckernek.

 



 

Európa Pont: A film üzente, hogy lehetséges magyar és cigány együttélés, annak idején elég határozott állásfoglalásnak számított.

Novák Erik: Pedig nem akartunk állást foglalni. Egyszerűen a különböző kultúrák együttélése érdekelt bennünket, az ebből fakadó humort akartuk megragadni anélkül, hogy bármelyik csoporttal kapcsolatban ítéletet fogalmaznánk meg. Ez nem csak a cigány-magyar kapcsolatokra vonatkozik, hiszen a filmben vannak arabok és kínaiak is. Erről a multikulturális környezetről szerettünk volna egy humorban feloldott korképet-látleletet megmutatni, és kicsit talán nevettetve gyógyítani az okoskodás helyett.

Ha ma csinálnánk a Nyóckert nehezebb dolgunk lenne, mert ma a helyzet sokkal feszültebb, mint akkor volt. Ötlet szintjén felmerült a folytatás lehetősége, de fogalmunk sincs, hogyan lehetne a mai nyolckert ugyanezzel a humorral ábrázolni.

Európa Pont: A Nyócker külföldi fogadtatását ismerjük, hiszen szinte mindenhol nyertetek vele valamit. Ez azt jelenti, hogy mindenhol meg is értették a filmet?

Novák Erik: Minden fesztiválon igyekeztem nem csak az eredményhirdetésre odaérni, hanem megnézni magát a vetítést is. Kíváncsi voltam, hogyan hat a film a nézőkre. Az volt a meglepő, hogy mindenhol, kivétel nélkül abszolút értették. A világ nagyvárosaiban egyáltalán nem ismeretlen helyzet, hogy egy-egy városrészben többféle etnikum él egymás mellett, és ismerősek az ebből fakadó konfliktusok is. Az amerikai, dán, ukrán vagy koreai közönség ugyanúgy megértette a filmet, bár sokszor más poénokon nevettek és mást kritizáltak. A dánok szerint például a Nyócker egy hímsoviniszta film, ez is egy lehetséges értelmezés, bár természetesen mi erre nem gondoltunk.

Európa Pont: Hogy áll az új filmetek, az Egill?

Novák Erik: Szakmai szempontból jól, de nagyon küzdünk a finanszírozással. A Nyócker az ötlet megszületésétől kezdve másfél év alatt a vásznon volt, az Egill viszont öt éve készül. Nagyon szeretnénk befejezni, még akkor is, ha néha kilátástalannak tűnik a helyzet.

0 Vissza
Címkék: multikulti

Svájc az Európai Unió tagja? Nem? Nagyon jó. Na és Andorra? És Gibraltár? És Martinique? Na ugye, hogy nem is annyira egyszerű. Ahogy a költő mondja, a macska nem foghat egyszerre kint is, bent is egeret. De igen.

A Francia Tengerentúli Területek becenévre hallgató országcsoportban (Martinique mellett ide tartozik Réunion, Guadelope és Francia-Guyana is) például óriási hír volt, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobboldai UMP nagy csatában legyőzte a Reunioni Kommunista Pártot (2004-ben ez nem sikerült). Ezek a távoli szigetek bizony az unióhoz tartoznak, olyannyira, hogy még képviselőket is küldhetnek az Európai Parlamentbe. A miheztartás végett, az Európai Unió legjobb strandja (a csopaki beach után biztosan):



A Francia Tengerentúli Területek annyira fontos része az Európai Uniónak, hogy még az euró bankjegyen is látható mindegyik apró sziget (azok a pöttynyi kis akármik Marokkótól nyugatra):



De rajta van az euró bankjegyen Gibraltár is (bár nem nagyon különböztethető meg Spanyolországtól), mely szintén része az Uniónak, kivéve néhány viszonylag fontos szakpolitikát, például a vámuniót. Nem csoda, hogy Gibraltár jelenleg főleg turistákból, vitorlázási felszerelések eladásából, majomszafarikból, valamint offshore cégek bejegyzéséből él. Ja, és ha nem mondtuk volna, az egész terület egy darab szikla, egy darab kifutópálya és egy darab strand. A gibraltáriaknak nem véletlenül van egy speciális mosolyuk, melyet kifejezetten a több kilométernyi esőfelhő alatt szorgosan GDP-t termelő britek számára tartanak fent.

Andorra - hogy plasztikusan fejezzük ki magunkat - egy lyuk az Unió közepén. Bár társállamfői az urgelli püspök (aki amúgy Katalóniában lakik) és a mindenkori francia elnök, a büszke andorránok (amennyiben van ilyen szó), nem engedtek az Unió csábításának, sőt, offshore paradicsom sem lett az országukból. Ehhez képest különösen érdekes, hogy andorrai állampolgárságot csak és kizárólag születéssel lehet szerezni. Valamit tudhatnak Andorráról, ami kifelé nem látszik.

0 Vissza
Címkék: multikulti

December 24-én reggel apu belefaragja a fát a talpba, délelőtt karácsonyfává díszítjük a fenyőt, kora este gyertyagyújtás, ajándékozás, majd vacsora, lehetőleg hal. Opcionálisan éjféli mise. Másnap aztán megkezdődik a Nagy Rokonlátogatás, egymás karácsonyfájának szakértő szemrevételezésével, ismét csak ajándékozással, és persze bejglivel. Itt nálunk a legtöbben így töltik a Karácsonyt. Más országokban azonban egészen furcsa szokásokat találunk.

 


Kevésbé különleges, viszont nagyon is francia a le revellion, a nagy éjjeli karácsonyi vacsora. A trakta csak az éjféli mise után kezdődik, ráadásul sokszor nem is otthon, hanem étteremben. Hiába, a franciák tudnak élni.


Elég nagy riadalmat okozna a pincérek körében a consoada, ez az egyszerre kedves és rémisztő portugál szokás. A szép elnevezés a karácsonyi reggelit takarja, ahol általában több terítéket tesznek az asztalra, mint ahányan ténylegesen esznek. A hagyomány szerint az üres székekre ilyenkor a holtak lelkei ülnek, hogy együtt ünnepeljék a Karácsonyt az élőkkel.


A cosoada a mai napig élő hagyomány, nem úgy, mint a szlovákok loksadobálása, ami viszont annyira vicces, hogy érdemes megemlékezni róla. A loksa vagy bobalky tulajdonképpen a mi mákos gubánknak felel meg. Kelet-Szlovákia és Nyugat-Ukrajna falusi házaiban a családfő a karácsonyi vacsora előtt kivett egy kanál loksát az edényből, és teljes erőből hozzávágta a plafonhoz. A népi bölcsesség szerint minél több tapadt meg a gubából, annál bőségesebb lett a jövő évi termés.


A loksa és a consoada még megjegyezhető, az igazi zavar akkor kezdődik, ha megpróbálunk rendet tenni a Szent Milkós - Mikulás - Télapó legendakörben. A belgáknak például két mesebeli alakjuk is van: St. Nicholas és Pere Noel, vagyis Karácsony Apó. A mese szerint Pere Noel súgja meg St. Nicholasnak, hogy melyik gyerek volt jó, és melyik gyerek annyira rossz, hogy ajándékot sem kaphat. Az olasz télanyó, a la Befana viszont vízkeresztkor, január 6-án érkezik a kéményen keresztül a gyerekekhez. Nem épp nőies elfoglaltság.


De ha már januárnál tartunk: nem is kell messzire menni Magyarországról, hogy szellős bevásárlóközpontokat és nyugodtan dolgozgató embereket lássunk. Az ortodox keresztény országokban ugyanis kevesen ünneplik decemberben a Karácsonyt, ott a vásárlási roham még csak most kezdődik. Ha valakinek már nagyon elege van, tudunk néhány szuper és üres belgrádi plázát! :)

6 Vissza

Télen, különösen január első felében a kulturális hév alább hagy. Normális esetben. Mi azonban úgy döntöttünk, hogy a január 8-i hétvégén tapra állítjuk Magyarország kollektív bejglimérgezéstől téli kómába süllyedt t. lakosságát, és két napos heppeninggel megnyitjuk az Európa Pontot a Millenárison.

 

Reggel 10-től a Fogadó alsó szintjén rengeteg programmal, workshopokkal, személyes konzultációval, beszélgetésekkel várunk benneteket. Megtudhatjátok, mit kell tennetek, ha külföldön tanulnátok, ízelítőt kaptok az ösztöndíjasok életéből, tesztelhetitek a nyelvtudásotokat, és praktikus tanácsokkal szolgálunk azzal kapcsolatban is, hogyan legyen belőletek brüsszeli eurokrata. A nyelvi koktélbárban több nyelven játszhattok, beszélgethettek a Magyarországon élő külföldiekkel, akik az Európai Unió szinte minden tagállamából érkeztek. Összefoglalva, ha valaki azt tervezi, hogy jövő januárban ösztöndíjjal Barcelonába menekül a kárpát-medencei jégkorszak elől, szombat reggel 10 és délután 3 között a Millenáris Fogadóban a helye.

 

A környezetvédelem semmilyen európai rendezvényről nem hiányozhat, nem azért, mert ez a hobbink, hanem mert ezen múlik a jövőnk. Először úgy gondoltunk, remek ötlet lesz biológus és fizikus professzorokat felkérni, hogy tartsanak előadást, de a vizsgaidőszakra való tekintettel sajnos be kell érnetek jó fej dizájnerekkel, akikkel kartonpapír kanapét hajtogathattok, vagy elkészíthetitek a szilveszteri bulira az év legsikkesebb recycling táskáját. Ha gyerekkel érkeztek, délelőtt a Fogadó Padlást és az Európa Pontot ajánljuk rajzfilm-vetítésekkel, mesejátékkal, játszóházzal, arcfestéssel, angol és francia nyelvű, valamint drámafoglalkozásokkal. A Padláson a Misztrál együttes koncertje gondoskodik a meleg légkörről, de aki inkább a telet élvezné, azt a parkban várjuk hóember-építő versennyel, akadálypályával és fair-trade mezővel!

 

 

Fél öttől beindul a zenei úthenger: Nyeső Mari a kisebbeket viszi táncba, utána slam poetry versennyel melegítünk Palya Beára és a Rotfrontra. Éjféltől jön Palotai, Balkán set-jétől szerintünk a hó is megolvad a Fogadó körül. Hazai pályán, az Európa Pontban szombaton este 6-kor tartjuk az első koncertet.

 

 

A Magashegyi Underground zártkörű unplugged bulija az egyetlen program, amihez jegyre lesz szükséged, meg egy kis szerencsére. Ha jegyet szeretnél nyerni, lájkold az Európa Pontot a Facebookon és kívánj kellemes ünnepeket az üzenőfalon az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén!

0 Vissza
süti beállítások módosítása