Felfokozott hangulatban, hatalmas biztonsági előkészületekkel, új, többfunkciós stadionokkal és bizakodással várják a franciák a közelgő foci EB-t – idén már harmadszor rendezik meg az EB-t, és reményük szerint most meghozza nekik a harmadik trófeát is. Lantos Gábor sportújságíró vendégünk szerint erre minden esélyük megvan, Dull Szabolcs újságíró szerint érdemes majd vigyázni a francia ultrákkal és az elszabadult árakkal, a francia nagykövet pedig szívesen látna egy francia-magyar döntőt július 10-én. Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi vendégei az Euro 2016-ra készülő Franciaországról, tapasztalataikról, várakozásaikról és tippjeikről meséltek.
Szederkényi Olga első vendége a nyolc hónapja Budapesten élő francia nagykövet, Éric Fournier magyarországi élményeiről mesélt. Korábbi „zűrösebb” állomáshelyei (mint például Tbiliszi vagy Iszlámábád) után nagyon élvezi a magyarországi nyugalmat, és azt, hogy bőven ki tudja élvezni a helyi kulturális, művészeti és gasztronómiai élményeket. Meglátása szerint sok a közös közös vonás a franciák és a magyarok közt – ilyen a kifinomult zene és gasztronómia, a mozi, a fotó vagy az irodalom szeretete –, csak talán itt több a bajuszos férfi.
Fournier úgy látja, hogy a francia lakosság egyértelműen támogatja és örül az EB-nek – bízik benne, hogy a jelenlegi feszült helyzet is oldódik, és a sport egyesítő ereje felülmúlja az esetleges ellenségeskedést és erőszakot. A franciák hihetetlen nagy odafigyeléssel és számos extra biztonsági intézkedéssel készülnek az eseményre – az esetleges terrorcselekmények megelőzése és a futballhuligánok megfelelő kezelése rengeteg feladatot ad az egyébként is rendkívüli állapotban működő állam rendvédelmi szerveinek. A meccseket a stadionokon kívülről, de a helyszínen figyelő futballturistáknak külön szurkolói zónákat állítanak majd fel a mérkőzéseknek helyt adó tíz francia városban. Lesz, ahol külön mobilrendőrőrs is működik majd a meccsek alatt. A döntőben a franciákat és a magyarokat látná legszívesebben – amely választás egy diplomatától talán nem is olyan meglepő.
Az est második vendége Dull Szabolcs újságíró volt, aki nemrégiben végigjárta a magyar csapat meccseinek otthont adó három várost – Bordeaux-t, Marseille-t és Lyont, valamint a helyi EB-stadionokat. Lyonban például az újonnan átadott Stade des Lumières-t, az első futballstadiont Franciaországban, amelyet 100%-ban magánpénzből – állami és városi támogatás nélkül – építettek fel. Ő is úgy tapasztalta, hogy a helyiek nagyon lelkesen várják és támogatják az eseményt, a rendezéssel járó extra biztonsági készültséget és kiadásokat is elfogadják. Láthatóan hatalmas a készültség Franciaországban, az utcán rengeteg rendőrt látni, a városok külön szurkolói járatok indításával készülnek a várakozások alapján összesen 7-8 millió focituristára. Dull Szabolcs a helyszínen francia szurkolókat is faggatott, de kiderült, hogy még Dzsudzsák nevét sem nagyon ismerték.
Lantos Gábor – aki sportriporterként már számtalan sporteseményt, foci EB-t és VB-t közvetített a helyszínről – inkább Kovács István erdélyi futballedző nevének említésével próbálkozott volna. Kovács a hetvenes években a francia szövetség szakmai igazgatójaként lerakta a Zidane-féle sikergenerációt felnevelő országos utánpótlásprogram alapjait. A rendező országot tartja a legesélyesebbnek a győzelemre Németország és Anglia mellett. Szerinte formája alapján Didier Deschamps válogatottja 2016-ban ismét elhozhatja az Henri Delaunay-kupát, az 1984-es Platini-féle és a 2000-es Zidane vezette válogatott után.
Lantos kiemelte, hogy a mostani magyar részvétel a kontinensbajnokságon Platininek is köszönhető, aki a korábbi 8, majd 16 válogatottat felvonultató EB-mezőny helyett 24 csapatos EB-ért kardoskodott. Annak a Michel Platininek, aki a közelmúlt korrupciós botrányai miatt kénytelen volt lemondani az UEFA elnöki posztjáról, és minden sporttevékenységtől visszavonulni. Pedig egy ország várta, hogy az évszázad francia labdarúgójának választott legendás focista adja majd át a hazai rendezésű EB végén a trófeát a francia csapatkapitánynak. Az biztos, hogy végül nem így lesz majd. De hogy mégis hogyan, azt hamarosan, alig 51 – köztük reméljük, minél több magyar vonatkozású – meccs után meglátjuk. És végre nem kell az EB-n más csapatot választanunk, drukkolhatunk úgy, hogy HAJRÁ MAGYAROK! :-)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.