Az okoseszközök lehetőségeinek felhasználása a tanulásban és önképzésben, a konvertálható, a tényanyagok helyett a bármilyen helyzetben hasznosítható tudás megszerzése: ezekre a kulcskompetenciákra van szüksége a sikeres embereknek. Ezekben egyetértettek a Kutatók éjszakáján előadó vendégeink, akik mind valamilyen formában a tudás megszerzésének optimalizálásával (is) foglalkoznak. (Az esten vendégünk volt Mérő László is, az ő előadásáról készült beszámolónk itt olvasható.)

Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

Újra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.

A nyár mindig az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje – és persze azon teendők programba illesztése (de legalábbis ennek tervezése), amelyre évközben sosem jut idő. Ilyen foglalatosság lehet a jövőre való tudatos készülés; mondjuk egy jó gyakornoki hely felkutatása. Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre – ha nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytat(ta)tok, vagy csak érdekel titeket az EU működése, ezek remek lehetőséget jelentenek egy kis tapasztalatszerzésre.

Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2015 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munka általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez általában sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól (zárójelben az oldal nyelve):

• Az Európai Unió Tanácsa (HU)
• Európai Bizottság (EN / DE / FR)
• Európai Parlament (HU)
• Az Európai Unió Bírósága (HU)
• Gazdasági és Szociális Bizottság (EN / DE / FR)
• Régiók Bizottsága (EN)
• Európai Külügyi Szolgálat (EN)
• Európai Központi Bank (EN)
• Európai Beruházási Bank (EN)
• Európai Számvevőszék (HU)
• Európai Ombudsman (HU)

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

• Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
• Fusion for Energy közös vállalkozás (F4E)
• Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
• Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
• Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
• Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
• Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
• Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
• Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
• Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
• Európai Vasúti Ügynökség
• Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
• Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)
• Európai határőrizeti ügynökség (FRONTEX)
• Európai Szakképzés-Fejlesztési Központ (CEDEFOP)
• Európai Képzési Alapítvány (ETF)
• Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
• Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
• Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
• Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
• Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC)
• Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)

Tavaly, a kulturális fővárosi címéhez kapcsolódóan már buzdítottunk benneteket, hogy ha még nem voltatok és tehetitek, látogassatok el Szlovéniába, Mariborba – ha akkor nem tettétek, továbbra is tudunk ürüggyel szolgálni a kiruccanáshoz: a város idén ugyanis Európa Ifjúsági Fővárosa címet viseli.

A cím – a kulturális fővárosi címhez hasonlóan – egy-egy évre illeti meg az adott várost, amelynek keretében elsősorban a fiatalok aktív részvételével megvalósuló számos új ötletet és innovatív projektet valósít meg, amelyek modellként szolgálhatnak más európai városok számára.

A kezdeményezés 2009-ben indult, elsőként a hollandiai Rotterdam szervezett több száz izgalmas programot, majd Torino, Antwerpen és Braga következett, idén Maribor, a következő években pedig Thesszaloniki és Kolozsvár viseli majd az európai ifjúsági fővárosi címet. A cím maga nem jár pénzügyi támogatással, de a számos kulturális, közösségi, sport- és egyéb kapcsolódó ifjúsági esemény mindenképpen felpezsdíti a helyi fiatalság életét, emellett a várost is reflektorfénybe helyezi.

A maribori programban kiemelt figyelmet kaptak a városi szubkultúrák – deszkások, grafittisek, BMX-esek –, és számos program keretében igyekeztek bevonni ezeket a közösségeket szorosabban a város életébe. Ilyen program volt például az „első legális graffiti fal” megalkotása helyi utcai alkotókkal, vagy a város közepén ideiglenesen felállított deszkás pálya, ahol alternatív koncertek is helyet kaptak azóta. Szerveztek ezek mellett az évad keretében hatalmas nemzetközi bográcsversenyt, a kor filmes lenyomatait készítő projektet, néptáncos projekteket. A héten épp jelnyelvi kurzusokra vagy álláskereséshez hasznos CV-csinosító programokra mehetnek el a helyi fiatalok. (A részletes programot itt, az évad egyébként nagyon jól – angolul is! – elérhető oldalán nézhetitek meg.)

Mi a várost továbbra is nagyon szeretjük, és mindenkinek nagyon ajánljuk – csakúgy, mint Egy csésze Európa programunkat, ahol ezúttal épp ide látogatunk vendégeinkkel. Rengeteg érdekességet hallhattok majd a városról és az ifjúsági programokról is. Addig is nézzétek meg az alábbi kedvcsináló videót Mariborból – a fiatalok szemszögéből:

 
Kép forrása: Flickr / KMW2700 (CC BY-SA 2.0)

Egyetlen európai fiatal se maradjon négy hónapnál hosszabb ideig munka vagy munkához segítő (át)képzés, szakmai gyakorlati lehetőség nélkül – ez a lényege az EU új kezdeményezésének, amelyet októberi utolsó rendezvényünkön mutattuk be szakértő vendégeink – az Európai Bizottság, az Európai Parlament, , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal képviselői – segítségével.

A válság sújtotta Európában az egyik legnagyobb kihívás az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség. A fiatalok elhelyezkedési nehézségei még ezen belül is minden korábbinál aggasztóbb képet festenek. Míg az EU-ban a munkanélküliség 8-9 százalék körül áll, ugyanez a fiatalok körében (15-24 éves kor között) 23,5 százalékos, de vannak olyan tagállamok, ahol minden második fiatal nem talál munkát. Mivel a gazdasági fellendülés egyik kulcsa a munkahelyteremtés, különös figyelmet kell szentelni a fiatalok foglalkoztatása kérdésének. Bár a foglalkoztatáspolitika meghatározása alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet az uniós intézkedések csak kiegészítenek, az EU mégis igyekszik plusz programokkal és eszközökkel támogatni az országok ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az egyik legfrissebb ilyen kezdeményezés az ifjúsági garanciaprogram, amelynek megvalósításában – uniós támogatással, de a maga eszközeivel – valamennyi tagállam részt vesz. Ahogy Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos a program rövid ismertetése során elmondta, a program keretében valamennyi tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy egyetlen fiatalt sem hagy négy hónapnál tovább munka vagy valamilyen munkához segítő képzés vagy gyakorlat nélkül. A program megalkotására vonatkozó javaslatot viszonylag gyorsan elfogadták az uniós intézmények, és az EU ehhez a kezdeményezéshez jelentős forrást is rendelt: hatmilliárd eurót a következő 7 éves periódusra, amelyből a tagállamok szükségleteik, azaz a fiatalok elhelyezkedési nehézségeinek függvényében részesülhetnek. Természetesen e hozzájárulás az uniós támogatások logikájának megfelelően csak egy része a költségeknek, amelyhez minden tagállamban hozzá kell adni a nemzeti forrásokat is.

A program 2014 januárjában indul majd, egyelőre valamennyi tagállamban a részletek kidolgozása, előkészítése zajlik – a konkrét eszközök kialakításában az egyes országok ugyanis szabad kezet kaptak. Ahogy azt Őry Csaba EP-képviselő is hangsúlyozta, a probléma nem ugyanolyan mértékben jelentkezik az EU valamennyi országában, és a problémák jellege is országról országra változik. Nincsen univerzális módszer, amellyel a kérdés minden országban hatékonyan kezelhető. Ami egyelőre biztosnak látszik: a garanciaprogram által kínált lehetőségekből a 25 év alattiak részesülhetnek, mégpedig mindazon régiókból, amelyeket a probléma leginkább sújt, azaz ahol nagyjából az uniós átlag (pontosabban 25%) feletti arányban vannak a munkanélküli fiatalok. Bár országos szinten Magyarországon jelenleg 28% körüli a fiatalok munkanélkülisége, de az arányok területileg változók – ennek értelmében a hét magyarországi régió közül összesen négy kaphat támogatást a programra szánt keretből. Az előkészítés egyik fontos feladata, hogy megtalálják a programokhoz a megfelelő hazai forrásokat, így az ehhez kapcsolódó kezdeményezések végül valamennyi magyarországi régióban elérhetők legyenek – mondta Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: a gyakorlatban teljesen mást jelent egy nyugat-európai országból származó fiatalnak és egy kelet-európainak a munkanélküliség problémája. Míg Nyugat-Európában az, hogy nem áll valaki tanulmányai után egyből munkába, lehet az önmegvalósítás egyik velejárója, míg a kevésbé jómódú társadalmakban felnövő fiataloknak a munkanélküliség sokkal inkább egzisztenciális gondokat jelent. Rétvári Bence a magyarországi helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is számos program segíti a munkaerőpiacról kiszorultak reintegrációját és a fiatalok munkába állását. Ezek a garanciaprogram közös keretéből Magyarország számára a lehívható nagyjából 15 milliárd forintnál is nagyobb költségvetéssel gazdálkodnak. A közelmúlt foglalkoztatás serkentő intézkedései kiemelte a közmunkaprogramot, a foglalkoztatást ösztönző járulékcsökkentő intézkedéseket, a jelenleg is futó gyakornoki programot – amely kilenchónapos szakmai tapasztalatszerzést tesz lehetővé a fiatalok számára – és a fiatalok cégalapítását támogató „Vállalkozz itthon!” nevű kezdeményezést. Rétvári szerint ezek jó alapot szolgáltatnak a garanciaprogramhoz.

Andor László egyetértett azzal, hogy a már bizonyított és sikeres nemzeti kezdeményezésekre épülhetnek a garanciaprogramban megvalósuló intézkedések, ugyanakkor fontos lenne a hangsúlyt a nagyon nehezen foglalkoztathatóakra – például a korai iskolaelhagyókra – helyezni. A sikeres nemzeti kezdeményezések megismeréséhez kulcsfontosságú a jó és sokoldalú, folyamatos kommunikáció, amely tekintetében a résztvevők egybehangzó véleménye alapján jelenleg Európában nincs hiány. Ezt Komáromi Róbert is megerősítette, aki szerint az EU-ban a kérdés jelenleg kivételesen nagy figyelmet kap, és a tagállamok közötti egyeztetések a döntéshozatal minden szintjén nagyon intenzívek. Komáromi mindezek mellett beszélt arról, hogy a foglalkoztatást segítő támogatások közül hosszabb távon azok bizonyultak sokkal hatékonyabbnak, amelyek inkább az egyének képzésére, további „fejlesztésére” koncentráltak, azokkal szemben, amelyek például a munkakeresők valamilyen időtartamra szóló foglalkoztatását támogatták. Szerinte ez lehet a követendő út a garanciaprogram magyar modelljének összeállításakor is.

A magyar program előkészületeivel kapcsolatban Komáromi elmondta: az már biztos, hogy hazánkban „egykapus” rendszer keretében működik majd a program, azaz az új eszközök is a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül lesznek elérhetők január 1-től. Arról még folynak az egyeztetések, hogy pontosan milyen lehetőségekre pályázhatnak még a fiatalok, de a rendszer a jelenleg is ismert eszközöket fogja alkalmazni, a különböző képzések, átképzések mellett gyakornoki programokon keresztül a járulékcsökkentéssel serkentő intézkedésekig.

A fiatalok jövője, elhelyezkedési lehetőségei és az ezt támogató uniós lehetőségek a témája egy november 11-i programnak is, amelyen három tagállam EP-képviselői vesznek részt. Akit érdekel a téma, de nem tud elmenni az eseményre, a #ReactGyor kulcsszóval kérdezheti a résztvevőket Twitteren vagy Facebookon keresztül. Részletek a rendezvényről az esemény Facebook oldalán.

Andy Vajna, Jaksity György, Laár András, Nesta és a Mindnight Trio; kiruccanás Bhutánba, Litvániába és Mariborba – egy pár érv amellett, hogy nézzetek be hozzánk novemberben is, amikor a filmes Lux-díjhoz kapcsolódóan ismét terítékre vesszük az európai filmeket, emellett a gazdasági fellendülés és/vagy boldogság lehetőségeit kutatjuk vendégeinkkel.

A hónapban először 14-én Litvánia felé vesszük az irányt, bár ezúttal nemcsak egy kávé erejéig, hanem a litván elnökség programjához kapcsolódóan bemutatjuk, hogy mit tesz a litván elnökség az európai munkahelyteremtés és a növekedés beindítása érdekében. A litván elnökségi félév legfontosabb prioritásai mellett közel hozzuk a litván kultúrát is: beszélgetünk az országról, a litván filmművészetről, majd az est zárásaként a Trio Midnight Eglė Petrošiūtė fiatal litván zenésszel kiegészülve ad egy kis ízelítőt a litván és magyar kultúra keveredéséből.

19-én szintén a fellendülés lehetőségeit vizsgáljuk vendégeinkkel, egy egészen érdekes példán keresztül: utunk ezúttal jóval messzebbre, a távoli Bhutánba vezet. Az ázsiai ország mára sikeresen lépett elő évszázadokon át tartó elszigeteltségéből, miközben megtartotta hagyományos értékeit, és fejlődését teljes mértékben az emberekkel és természeti környezettel összhangban álló fejlesztések révén érte el. Egy ország, amely 10 évvel ezelőtt csődbe ment, most mégis évente 10 százalékos gazdasági növekedést mutat, ahol a fejlődést nem a GDP, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság index (!) határozza meg. Kalauzunk az este első felében Jaksity György pénzügyi szakember lesz, a bhutáni modellt bemutató előadása után pedig az egykori Milliók Reggelire műsor szerkesztőjével, a Neston online rádió atyjával, Nestával beszélget majd az eltérő keleti és nyugati gazdaságpolitikáról, és a válságra adott különböző válaszok hatékonyságáról. Az est zárásaként Laár András, humorista, énekes, zeneszerző, dalszövegíró, író, költő, spirituális gondolkodó lép színpadra.

November 25-én Szlovénia második legnagyobb városába, Mariborba, Európa Ifjúsági fővárosába invitálunk benneteket. Vendégeinkkel az ifjúsági programokról, a világ egyik legöregebb szőlőtőkéjéről, az Öreg-hídról és a város rejtett csodáiról is beszélünk – mindezt egy helyi finomság és egy kávé vagy tea mellett. Az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró, a részvétel a programon ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (euinfo@eu.hu).

November 28-i programunk főszereplője az idei Lux Filmnapokhoz kapcsolódóan az európai kortárs film lesz. Elsőként Andy Vajna kormánybiztossal, Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatójával, valamint Bagó Zoltán európai parlamenti képviselővel az európai filmekről és filmfinanszírozásról beszélgetünk. Az est második felében pedig az EP filmes elismerése, a Lux-díj adja a beszélgetés vezérfonalát: Vezér Éva filmes szakember, a LUX-díj döntőbizottságának tagja és Pohárnok Gergely, az idei egyik döntős film operatőre mesél az érdeklődőknek tapasztalatairól, valamint az idei LUX-döntőbe jutott filmekről. A beszélgetés után a Pohárnok Gergely közreműködésével készült, idei LUX-döntős filmet, a Miele-t (Méz) vetítjük.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az Európa Pont októberi programjának fókuszában a fiatalok útkeresése és egyik legégetőbb problémájuk, az egyre nagyobb mértéket öltő munkanélküliség szerepel. Többek között a Dardenne-fivérek cannes-i nagydíjas filmjével, A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. koncertjével és egy lehetséges megoldás, az ifjúsági garanciaprogram bemutatásával járjuk körül a témát. Emellett kávé és egy kis finomság erejéig vendégül látjuk az EU Tanácsának aktuális elnökségét adó országot, Litvániát is.

Litvánia a balti államok közül elsőként, az új tagállamok közül hatodikként vezeti az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét, a tagállamokat képviselő Tanácsot.  „Egy csésze Európa” sorozatunk október 24-i estjén vendégeinkkel megbeszéljük, hogy az országnak milyen uniós kérdésekkel kell foglalkoznia, illetve milyen témákat szeretne megjeleníteni az EU napirendjén. Emellett természetesen Litvánia kultúráját, természeti és épített szépségeit, valamint gasztronómiáját is bemutatjuk az est során. Beszélünk Vilnius "csodatévő" helyeiről, gyönyörű belvárosáról, amely az UNESCO Világörökség része, valamint a művészek és álmodozók nem hivatalos köztársaságáról. Virtuálisan elutazunk a Keresztek hegyére és a csodálatos északi fenyőerdőkbe, és a balti tenger partján álló színes faházakra és homokdűnékre is vetünk egy pillantást. Megtárgyaljuk, hogy mi a különbség az ó- és újlitván konyha között, és meg is kóstolunk pár falatot a helyi specialitások közül, egy csésze kávé vagy tea mellé. Virtuális litván utazásunkon idegenvezetőnk Giedrius Galkauskas, Litvánia budapesti nagykövetségének misszióvezetője lesz, az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (jelentkezés az euinfo@eu.hu címen).

Lumière Filmklubunkban október 25-én a belga Dardenne fivérek filmjét, A gyermeket vetítjük. A film főszereplője, a nincstelen húszéves Bruno barátnőjével, a 18 éves Soniával egy kelet-belga kisvárosban él Bruno bandájának pitiáner lopásaiból. Életük visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor gyermekük születik. A szülés után hazatérő Sonia azzal szembesül, hogy Bruno a lakásukat kiadta és Jimmy-ben is csak pénzszerzési lehetőséget lát… A filmet rendező (és a forgatókönyvet is jegyző) Dardenne-fivérekről (Jean-Pierre és Luc) azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A páros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már, filmklubunk mostani filmje 2005-ben nyert, de Arany Pálmát kapott a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta is (1999). A filmklubunkban korábban vetített, Lux-díjjal kitüntetett film, a Lorna csendje a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban (2008).

Az EU országaiban jelenleg több mint öt és félmillió 25 év alatti fiatal nem tud elhelyezkedni. A probléma a korosztály csaknem negyedét érinti. Az oktatásból és képzésből kimaradó 14 és 25 év közötti fiatalokkal együtt összesen hét és félmillió fiatalról beszélünk. Ez a szám még riasztóbb a válság által leginkább sújtott Görögországban és Spanyolországban, ahol a 25 év alattiak több mint fele (!) munkanélküli. Ez a jelenség, a lehetséges megoldások, az Európai Unió ezzel kapcsolatos javaslatai és az ún. ifjúsági garanciaprogramról lesz szó a „Minden Kkezdet nehéz” című október 30-i programunkon. A 2013-ban elfogadott ifjúsági garanciaprogram célja, hogy segítse a fiatalokat a megfelelő képzettség megszerzésében és a munkába állásban, és ezáltal megelőzze a fiatalkori munkanélküliséget. Az est első felében erről az új kezdeményezésről és ennek többlépcsős magyarországi bevezetéséről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, Andor Lászlóval, a Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosával, Rétvári Bencével, a KIM parlamenti államtitkárával és Őry Csaba EP-képviselővel. Az est zárásaként a Saiid (Süveg Márk) és Újonc (Závada Péter) alkotta Akkezdet Phiai lép az Európa Pont színpadára.

Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!