Az irodalmi Nobel-díjas írók közel háromnegyede Európából származik – találunk köztük francia (14), spanyol (5), svéd (6), ír (4), lengyel (4), görög, osztrák, finn, belga, portugál és magyar írót is. Európa irodalmi öröksége végtelenül gazdag és sokszínű, ez vitathatatlan – de mit tudunk a kortárs európai alkotókról? A többség valószínűleg nem túl sokat, bár izgalmas és értékes írások születnek folyamatosan Európa minden szegletében. Az EU irodalmi díjával ezekre a tehetséges, többnyire pályakezdő írókra akarja felhívni a figyelmet.

Mivel az EU kiemelt céljának tekinti kulturális sokszínűségének megőrzését, számos eszközzel igyekszik biztosítani, hogy az EU minél több lakosa számára ismertek legyenek a fontos európai alkotások – legyen szó kulturális örökségről, építészetről, könnyűzenéről vagy irodalomról. Ehhez kapcsolódóan az Európai Unió több területen ad elismerése jeléül díjakat. Ezek közül a feltörekvő könnyűzenei produkciókat díjazó European Border Breakers Awardsról, a kulturális örökségvédelemhez kapcsolódó Europa Nostra díjról és a kortárs építészet Mies van der Rohe díjáról már írtunk itt, a  blogunkon. Ezúttal az EU irodalmi elismerését mutatjuk be.

A díj alapvető célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a kortárs európai irodalom változatos értékeire, és széles körben népszerűsítse a kiemelkedő nemzeti tehetségek írásait. Az elismerést 2009 óta adják át minden évben a programban részt vevő (jelenleg 37) ország tizenkét feltörekvő alkotójának. Csakúgy, mint Európa kulturális fővárosánál, előre meghatározott a sorrend, hogy mely országok egy-egy alkotója részesül egy adott évben díjban. Azt, hogy ezen országokból ki kapja az elismerést, nemzeti (Magyarországról például a József Attila kör, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, a Szépírók Társasága és a Magyar Írószövetség képviselői) és nemzetközi zsűri (Európai Könyvkereskedők Szövetsége, az Európai Írók Tanácsa és az Európai Könyvkiadók Szövetsége) döntése alapján dől el. A díjra olyan viszonylag pályakezdő alkotókat jelölhetnek a nemzeti zsűrik, akik két, három, vagy négy megjelent regénnyel rendelkeznek, amelyeket a díj odaítélése előtti öt évben jelentettek meg.

A díj az új tehetségek számára az 5000 eurós jutalom mellett nem csekély elismerést is jelent, emellett szerepelhetnek rangos könyvvásárokon. Az EU támogatásának köszönhetően a díjazott alkotások legtöbbjét számos európai nyelvre lefordították már, 2009-től máig közel 150 ehhez kapcsolódó fordítás született.

Magyarországról mindezidáig két fiatal író vehette át a díjat. 2009-ben Szécsi Noémi kapta az elismerést, Kommunista Monte Cristo című regényéért, amely egy henteslegény szemszögéből mutatta be Magyarország történelmét 1919 és 1956 között. Tavaly pedig Horváth Viktor szerepelt a kitüntetettek között, akinek Török tükör című történelmi regénye kalandos időutazás a 16. századi Magyarországra.

Az idei tizenkét díjazott mű és alkotó listáját szeptember végén, a göteborgi könyvvásáron ismertették. A díjazottak között több írás foglalkozik a délszláv háború traumájának feldolgozásával, szerepel köztük „regénybe öntött road movie”, egy sziámi ikerpár különválásának története, vagy az Európát átszelő autóút eseményei. Van emellett lélektani kérdéseket boncolgató regény, például egy kamasz boldogságkereséséről; vagy az idő, emlékezet és a szerelem kérdéskörét feldolgozó írás. 

Az idei díjazottak írásai közül viszonylag kevés érhető el magyar nyelven (ahol találtunk ilyet, ott jelezzük), reméljük ez (a díj hatására is) hamarosan változik, és magyarra lefordított írásaikon keresztül is az ígéretes írók közül mielőbb minél többel megismerkedhetünk.

Íme tehát az idei díjazottak listája (az alkotókról és díjnyertes alkotásaikról hosszabban is olvashattok magyarul a Bizottság sajtóközleményében, valamint angolul az irodalmi díj hivatalos honlapján):

• Isabelle Wéry (BE) „Marilyn Désossée” című művéért, mely regény formájába öntött road movie;
• Faruk Šehić (BiH) „Knjiga o Uni” (Könyv az Unáról) című regényéért, melynek középpontjában a háborús traumák feldolgozása áll (Šehić egy korábbi írása a Literán magyarul olvasható);
• Emilios Solomou (CY) „Hμερολóγιο μιας απιστίας” (A hűtlenség naplója) című regényéért, mely az idő, a rombolás, az emlékezet és a szerelem témájával foglalkozik;
• Kristian Bang Foss (DK) „Døden kører audi” (A halál Audival jár) című alkotásáért, melynek lapjain egy Európát átszelő autóút eseményei elevenednek meg;
• Meelis Friedenthal (EE) „Mesilased” (A méhek) című munkájáért, egy Hollandiából Észtországba utazó diák kalandjairól;
• Katri Lipson (FI) „Jäätelökauppias” (A fagyiárus) című játékos és bájos történetért, mely javarészt a negyvenes-ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódik;
• Lidija Dimkovska (FYROM) „Резервен Живот” (Tartalék élet) című művéért, melyben azt mutatja be, hogyan küzd egy sziámi ikerpár azért, hogy mindketten külön életet élhessenek;
• Marica Bodrožić (DE) „Kirschholz und alte Gefühle” (A cseresznyefa asztal) című alkotásáért, mely az idő és az emlékezés témáját járja körül;
• Tullio Forgiarini (LU) „Amok – Eng Lëtzebuerger Liebeschronik” (Ámok – Egy luxemburgi love story) című regényével, mely azt írja le, hogyan keres egy kamasz szeretetet, boldogságot és helyet a mai társadalomban;
• Ioana Pârvulescu (RO) „Viaţa începe vineri” című művéért, mely különleges és bájos utazásra hív a régmúlt időkbe;
• Gabriela Babnik (SI) „Sušna doba” (Száraz évszak) című regényéért, mely egy szokatlan szerelmi történetről szól (Babnik egy korábbi írása az elektronikus könyvtárban elérhető);
• Cristian Crusat (ES) „Breve teoría del viaje y el desierto” (Az utazás és a sivatag rövid elmélete) című könyve mel az emberi létezésről szóló elbeszéléseket tartalmaz.

Eljött a várva várt nap, az utolsó munkanap a héten... Ünnepeljük együtt egy soknyelvű térképpel! Éljen a hétvége! :-)

(A kép kattintásra megnő.)

Az Európa Pont programjait valószínűleg nem kell bemutatnunk a blog olvasóinak, és folyamatosan bővülő szakkönyvtárunk, elvihető EU-s témájú kiadványaink is valószínűleg sokaknak ismerősek. Van viszont egy szolgáltatásunk, amelyet talán nem ismernek annyian: az Európa Pontban tanácsadóink megválaszolják bármilyen EU-val kapcsolatos kérdéseiteket is, legyen szó ösztöndíjlehetőségekről, európai munkavállalásról, európai utazásokhoz kapcsolódó teendőkről, uniós jogokról vagy kötelezettségekről. Tanácsadóinkkal személyesen találkozhattok az Európa Pontban minden hétköznap 10 és 18 óra között, de e-mailben (az euinfo@eu.hu címen) és telefonon (a 06-1-209-9737-es számon) is kereshetitek őket.

Ismerjétek meg tanácsadó csapatunk tagjait – forduljatok hozzájuk bizalommal:

A csapat vezetője Ágnes, aki közel tíz éve foglalkozik uniós tájékoztatással. Szakmai tapasztalatait a Külügyminisztérium korábbi EU Tájékoztató Szolgálatánál, az EUvonalnál szerezte, amelynek hét évig volt állandó munkatársa és vezető tanácsadója. Ezen időszak alatt számos szakmai továbbképzésen és tájékoztató rendezvényen vett részt, előadásokat tartott az EU működéséről és intézményrendszeréről, illetve az EU-ban történő munkavállalásról, egészségügyi ellátásról és utazásról. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának nemzetközi tanulmányok mesterképzés szakán végzett, alapfokú diplomáját ugyanitt szerezte meg nemzetközi kommunikáció szakon. Felsőfokon beszél németül és spanyolul, középfokon angolul. Szakterülete az egységes belső piac működése és fejlődése, valamint az EU szociálpolitikája.

Senior tanácsadónk László, aki az ELTE történelem szakán végzett, később az ELTE angol szakán abszolvált és államvizsgázott. Uniós tájékoztatással és nemzetközi projektek menedzselésével 2002 óta foglalkozik. A Pillar Alapítványnál 2002-2006 között középiskolai EU tanórákat tartott, nemzetközi ifjúsági cseréket szervezett és vezetett, valamint országos uniós tájékoztató kampányok szervezésében vett részt, ideértve a Sziget és egyéb nagy fesztiválok helyszíneinek teljes körű menedzsmentjét. Később az EUvonal munkatársaként, a Mobilitás Fiatalok Lendületben Programirodájának (FLP) képzési és együttműködési referenseként, majd – szintén az FLP program keretében – a szlovén nemzeti iroda SALTO Forrásközpontjában dolgozott a dél-kelet európai térségért felelős képzési programmenedzserként. Független ifjúsági és oktatási szakemberként (trénerként és az Európai Önkéntes Szolgálat akkreditátoraként) a mai napig aktív. Az Európa Pont Ügyfélszolgálatnál 2013 márciusa óta dolgozik, szakterülete az ifjúságpolitika, esélyegyenlőség, oktatás és kultúra.

Junior tanácsadónk Zsuzsa, aki nemrég végzett az ELTE Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok alapképzésén, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tanulmányok mesterképzésén tanul. Szakmai tapasztalatot az EUvonal, illetve a Tempus Közalapítvány gyakornokaként is szerzett. Az EUvonalnál szakmai háttéranyagokat készített, míg a Tempusnál az Europass dokumentumokkal foglalkozott. Zsuzsa 2013 márciusától az Európa Pont ügyfélszolgálati munkatársa. Felsőfokon beszél spanyolul, középfokon angolul.

Balázs 2013 nyarán végzett az ELTE Tarsadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok alapképzésén. 2013 áprilistól júniusig az Európa Pont ügyfélszolgálat gyakornoka. Felsőfokú szinten beszél angolul és alapfokon németül.

Van kérdésetek? :-)

Emlékkönyvként használt útlevél, megbonthatatlan magyar-EU barátságot hirdető falfirka, romkocsmává átalakuló Colosseum – egy pár ötlet azok közül, amelyeket plakátra vittek az "európai álompolgár" című plakátpályázatra az alkotók. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC közös kreatív kiírásában azt kérték a pályázóktól, mondják el plakáttal, mit gondolnak arról, hogy mit adott Magyarország az EU-nak, mi az, amivel országunk az EU sokszínűségét gazdagítja; valamint azt, hogy mit jelent a magyaroknak az Európai Unió, mi köti össze a benne élő nemzeteket.

Az európai álompolgár című pályázatra érkezett pályamunkákból a legjobbakat most óriásmolinókon nézhettek meg az Európa Pont melletti téren. Ahogy általában az ARC-os kiállításokon, itt sincs hiány kreatív ötletben, szellemességben, vagy akár iróniában. A kiíró szervezeteket képviselő zsűri elsősorban azt értékelte, hogy a pályaművek érdemi választ adtak-e a kiírás témájára, illetve díjazta az újszerűséget, a könnyed hangvételt és a vizuális kidolgozottságot. A plakátverseny első helyezettje Csányi Szabolcs: „Colosseum terasz” című munkája lett, a második Székely Petra „Tesztkérdés” című plakátja lett, míg Zalubel István „Szent István Iránytűje” című munkája került a harmadik helyre.

A plakátkiállítást a nemzetközi Víz-világtalálkó után, október 12., szombattól ismét látogathatjátok egészen október 27-ig  a Millenáris parkban az Európa Pont melletti téren, a kiállítás ingyenesen látogatható a park nyitvatartási óráiban. Egy kis ízelítő a kiállított képekből:

Csányi Szabolcs a pályázat győztes plakátjával

Székely Petra „Tesztkérdés”


Zalubel István „Szent István Iránytűje”

Puskás Marcell: Egyszer volt, hol nem volt


Sárközi Zsolt: EU

Dömötör László (Haris László): Éljen plakát

Az Európa Pont októberi programjának fókuszában a fiatalok útkeresése és egyik legégetőbb problémájuk, az egyre nagyobb mértéket öltő munkanélküliség szerepel. Többek között a Dardenne-fivérek cannes-i nagydíjas filmjével, A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. koncertjével és egy lehetséges megoldás, az ifjúsági garanciaprogram bemutatásával járjuk körül a témát. Emellett kávé és egy kis finomság erejéig vendégül látjuk az EU Tanácsának aktuális elnökségét adó országot, Litvániát is.

Litvánia a balti államok közül elsőként, az új tagállamok közül hatodikként vezeti az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét, a tagállamokat képviselő Tanácsot.  „Egy csésze Európa” sorozatunk október 24-i estjén vendégeinkkel megbeszéljük, hogy az országnak milyen uniós kérdésekkel kell foglalkoznia, illetve milyen témákat szeretne megjeleníteni az EU napirendjén. Emellett természetesen Litvánia kultúráját, természeti és épített szépségeit, valamint gasztronómiáját is bemutatjuk az est során. Beszélünk Vilnius "csodatévő" helyeiről, gyönyörű belvárosáról, amely az UNESCO Világörökség része, valamint a művészek és álmodozók nem hivatalos köztársaságáról. Virtuálisan elutazunk a Keresztek hegyére és a csodálatos északi fenyőerdőkbe, és a balti tenger partján álló színes faházakra és homokdűnékre is vetünk egy pillantást. Megtárgyaljuk, hogy mi a különbség az ó- és újlitván konyha között, és meg is kóstolunk pár falatot a helyi specialitások közül, egy csésze kávé vagy tea mellé. Virtuális litván utazásunkon idegenvezetőnk Giedrius Galkauskas, Litvánia budapesti nagykövetségének misszióvezetője lesz, az est háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (jelentkezés az euinfo@eu.hu címen).

Lumière Filmklubunkban október 25-én a belga Dardenne fivérek filmjét, A gyermeket vetítjük. A film főszereplője, a nincstelen húszéves Bruno barátnőjével, a 18 éves Soniával egy kelet-belga kisvárosban él Bruno bandájának pitiáner lopásaiból. Életük visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor gyermekük születik. A szülés után hazatérő Sonia azzal szembesül, hogy Bruno a lakásukat kiadta és Jimmy-ben is csak pénzszerzési lehetőséget lát… A filmet rendező (és a forgatókönyvet is jegyző) Dardenne-fivérekről (Jean-Pierre és Luc) azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A páros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már, filmklubunk mostani filmje 2005-ben nyert, de Arany Pálmát kapott a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta is (1999). A filmklubunkban korábban vetített, Lux-díjjal kitüntetett film, a Lorna csendje a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban (2008).

Az EU országaiban jelenleg több mint öt és félmillió 25 év alatti fiatal nem tud elhelyezkedni. A probléma a korosztály csaknem negyedét érinti. Az oktatásból és képzésből kimaradó 14 és 25 év közötti fiatalokkal együtt összesen hét és félmillió fiatalról beszélünk. Ez a szám még riasztóbb a válság által leginkább sújtott Görögországban és Spanyolországban, ahol a 25 év alattiak több mint fele (!) munkanélküli. Ez a jelenség, a lehetséges megoldások, az Európai Unió ezzel kapcsolatos javaslatai és az ún. ifjúsági garanciaprogramról lesz szó a „Minden Kkezdet nehéz” című október 30-i programunkon. A 2013-ban elfogadott ifjúsági garanciaprogram célja, hogy segítse a fiatalokat a megfelelő képzettség megszerzésében és a munkába állásban, és ezáltal megelőzze a fiatalkori munkanélküliséget. Az est első felében erről az új kezdeményezésről és ennek többlépcsős magyarországi bevezetéséről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, Andor Lászlóval, a Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosával, Rétvári Bencével, a KIM parlamenti államtitkárával és Őry Csaba EP-képviselővel. Az est zárásaként a Saiid (Süveg Márk) és Újonc (Závada Péter) alkotta Akkezdet Phiai lép az Európa Pont színpadára.

Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Választásból nincs hiány mostanában Európában: Németország a hétvégén voksolt, Norvégiában szeptember elején tartottak általános választásokat, a cseheknél és Luxemburgban pedig októberben kerül sor a következő parlamenti választásokra. Nemsokára nálunk is célegyenesbe fordul a kampány a 2014-es parlamenti választások előtt, és ahogy írtuk, az Európai Parlament 2014. májusában szintén megújul. Szinte nincsen olyan európai kampány, amelyben ne bukkanna fel valamilyen képtelen elnevezésű vagy képtelen programmal előrukkoló (vicc)párt. Ezek a formációk a politikától sokszor kissé már megcsömörlött protestszavazóknak jelenthetnek alternatívát – és néha mandátumhoz is jutnak. Ehhez kapcsolódóan utánanéztünk a kontinens furcsa politikai formációnak.

A Lengyel Sörbarátok Pártja (Polska Partia Przyjaciół Piwa, Lengyelország)

Talán a rendszerváltás utáni időszak legtöbbet emlegetett viccpártja, amelyben a legfőbb kohéziós erő a tagok sörszeretete volt. A párt a kulturált sörfogyasztás népszerűsítését tűzte ki célul (a vodka ellenében), és az első, teljesen szabad 1991-es lengyel választásokon – ahol még nem volt bejutási küszöb – 16 képviselőjük be is került a lengyel törvényhozásba. A párt végül a nagypártok sorsát elirigyelve kettészakadt, a „nagysör” szárny komolyan vette a politizálást, de a következő választásokon már nem sikerült az 1991-es csoda, a párt kiesett a Szejmből.

A Lelkiismeretes Munkakerülők Uniója (Sammenslutning af Bevidst Arbejdssky Elementer, Dánia)

Némileg hasonló az előző párthoz a dán humorista, Jacob Haugaard által 1979-ben alapított párt, amely programjában többek között jobb időjárást, jobb karácsonyi ajándékokat ígért, emellett több bálnát a Randers-fjordba, több kenyeret a parkokban élő kacsáknak, a Nutella bevezetését a katonai hadtápba és reneszánsz bútorokat az IKEA-ba. A pártalapító az 1994-es parlamenti választásokon Aarhusban indult, ahol nagy meglepetésre a szavazatok több mint 23 százalékával be is választották a dán parlamentbe, a Folketingbe. Bár a pártot Haugaard eredetileg néhány barátjával poénból alapította, a választók támogatását látva komolyan vette a feladatát, és a párt nevére rácáfolva keményen dolgozott négyéves mandátuma lejártáig, amikor visszavonult a politizálástól. Ígéretei közül többek között a kacsák kenyéradagjának növelését sikerült teljesítenie.

A Legjobb Párt (Besti flokkurinn, Izland)

Hasonló váratlan győzelmet aratott a közelmúltban Jón Gnarr izlandi humorista 2009-ben alapított, nemes egyszerűséggel Legjobb Pártnak nevezett egyesülése, amely a válságban csaknem csődbe ment ország politikai mezőnyét rendezte át hihetetlen gyorsasággal. Programjukban ígértek ingyen törülközőt az uszodákba, jegesmedvét az állatkertbe, titkolt helyett nyílt korrupciót, Disneylandet az egyik fővárosi negyedbe, kábítószermentes parlamentet 2020-ra és az összes adósság eltörlését. A Legjobb Párt a 2010-es helyhatósági választásokon Reykjavíkban közel 35 százalékot ért el, azóta Gnarr polgármesterként vezeti a fővárost. Nem szürkült bele a feladatba – modellként jelenik meg egy divatbemutatón, transzvesztitának öltözve ünnepel a város legnagyobb melegfelvonulásán, esetleg Darth Vader- vagy Jedi-jelmezben jelenik meg nyilvánosan – a közvélemény-kutatások alapján továbbra is nagy támogatottsággal.


Kétfarkú Kutya Párt (Magyarország)

Ebből a felsorolásból nem maradhat ki Magyarország legismertebb viccpártja, amely az örök élet mellett ingyen sört, a puli export jamaikai felvirágoztatását vagy a hányatott sorsú jegesmedvék Balatonra költöztetését ígéri. Bár a párt bejegyzését a Fővárosi Törvényszék nemrégiben elutasította, a fokozódó kampányidőszakban valószínűleg még sokat hallunk róluk.


Anarchista Német Pogó Párt (Anarchistische Pogo-Partei Deutschlands, Németország)

Az ingyen sör ígéretét nem a magyar viccpárt vetette be először: ez volt az egyik legfontosabb programpontja a nyolcvanas évek elején hannoveri punkok által alapított Pogó Pártnak. A táncról elnevezett párt mottója a mindennapi ivászatot célozta („Saufen! Saufen Jeden Tag nur saufen!”), de az anarchia megteremtése, a rendőrség beszüntetése és az időskori nyugdíj fiatalkori nyugdíjra cserélése is szerepelt programjukban. A párt részt vett a 2005-ös általános választásokon, ahol saját kancellárjelöltet is állított a Die Kassierer nevű punkbanda énekese személyében.

Miss Nagy-Britannia Párt (The Miss Great Britain Party, Egyesült Királyság)

A Miss Nagy-Britannia szépségverseny egykori elnöke, Robert de Keyser által alapított párt célja az volt, „visszahozza a szépséget a politikába”, szó szerint. A rövid életű párt színeiben a 2008-as választásokon az egyik korábbi szépségkirálynő, Gemma Garrett indult – kevés sikerrel.

A fura európai formációk között találjuk még a Polgárokat az Élőhalottak egyenjogúsításáért (Egyesült Királyság), vagy a Kopaszok Lengyel Pártját. Van, amelyik a 99 pennys érmét vezetné be, hogy ne kelljen visszaadni egy fontból és betiltaná a pontosvesszőt (Őrülten Dühöngő Szörnyek Pártja, Egyesült Királyság), Svédországban pedig több választáson indult a Donald Kacsa Párt.

Forrás: Mentalfloss, Toptenz, Polkom blog

Aki tanult már idegen nyelvet, esetleg élt valameddig egy másik országban, biztos találkozott olyan szavakkal, amelyeket csak nagyon körülményesen lehet lefordítani más nyelvekre. Ezek a szavak sokszor magáról az ország kultúrájáról is sokat elárulnak. Néhány ilyen lefordíthatatlan szót gyűjtöttünk össze az európai nyelvek napja (szeptember 26.) alkalmából – ismertek még hasonlókat? :-)



LAGOM (svéd)
Sem túl kevés, sem túl sok valamiből – éppen elég, éppen jó. Nem csak mennyiségre, minőségre is használják, jelentése a magyar „átlagos” / „közepes”-nél sokkal pozitívabb, egyesek szerint az egalitariánus svéd társadalmat jól meghatározza a „lagom”-ra törekvés – se alulról, se felülről ne tűnjünk ki a tömegből. („Lagom är bäst”, azaz „a lagom a legjobb”.)

SAUDADE (portugál)
Fájdalmas vágyódás valami után, amit szeretsz, vagy szeretnél, de elveszett – a fado zenéjében kifejeződő keserű, szenvedélyes érzés, amelyben egyszerre van benne a vágyódás, hiányérzet, szomorúság és fájdalom, a szerelem és a boldogság keresése.

Cesaria Evora - Sodade

VOORPRET (holland)
Szó szerinti fordításban „elő-öröm” – az a boldog izgalom, amikor valamit felfokozott hangulatban várunk, valaminek előre örülünk.

VEDRITI (szlovén)
Költői szó arra, ha valaki az eső elől behúzódik valahova.

KREVATOMURMURA (görög)
Amikor egy párból az egyik (általában a nő) lefekvéskor beszédével nem hagyja aludni a másikat.

DÉPAYSEMENT (francia)
Amikor valaki nem érzi otthon magát egy másik országban, úgy érzi, nem oda tartozik, rossz helyen van.

EISLAUFMUTTER (német)
A „korcsolyázó édesanyja” – olyan ambiciózus szülő, aki túlzottan sokat vár el a gyerekétől, aki a végletekig és teljesítőképessége határáig hajtja a gyerekét.

HYGGELIG (dán)
Kellemes, barátságos, jó hangulatú, meghitt élmény – minden, ami kellemes és meleg érzéssel tölt el – lehet egy jó baráti beszélgetés, egy hideg sör vagy akár a tűz melege.

TARTLE (skót)
Megtorpanás, amikor be akarunk mutatni valakit, de hirtelen elfelejtjük a nevét.

LITOST (cseh)
Kundera szerint lefordíthatatlan – az a kín és fájdalom, amit akkor érez valaki, amikor ráeszmél a saját nyomorúságára.

SOBREMESA (spanyol)
Közös étkezés utáni beszélgetés azokkal, akikkel együtt ettél.

VIITSIMA (észt)
Ezt használod, amikor nincs kedved valamihez – nem szeretnéd, nem érzed úgy, hogy meg kellene tenned.

Tudtok még hasonló szavakat? A magyar nyelvből mit gondoltok lefordíthatatlannak?

Forrás: Matadornetwork, Eduline (rajzolt illusztrációk), Better than English

Melyik városban laknak a legbecsületesebb emberek? A Readers Digest erre kereste a választ egy érdekes teszttel. A világ nagyvárosainak forgalmas terein tizenkét pénztárcát hagytak el 50 dollárnyi készpénzzel, kártyákkal, családi fotókkal és egy mobilszámmal, és várták, hogy a megtalálók hányat próbálnak meg visszajuttatni a tulajdonosnak. A tesztelők összesen 192 tárcát „veszítettek el” a világ 16 nagyvárosában, New Yorktól Rión át Lisszabontól Moszkváig, a kiválasztott 16 ország között volt Budapest is.

A teszten Helsinki vizsgázott a legjobban, ahol összesen egy tárcának veszett nyoma, a megtalálók 12 tárcából tizenegyet visszaszolgáltattak. A becsületességi teszt második helyén az indiai Mumbai végzett 9 tárcával, a megosztott harmadik helyet pedig New York mellett Budapest érdemelte ki 8-8 tárcával. A környező városokból Varsóban öt, Bukarestben négy, Prágában pedig összesen három tárca lett meg, a lista végén Lisszabon végzett, ahol egyetlenegy tárca került vissza a tulajdonosához.

A teszt eredményei (zárójelben a 12-ből megkerült tárcák száma):

1. Helsinki, Finnország (8)

2. Mumbai, India (9)

3. Budapest (8)

3. New York, USA (8)

5. Moszkva, Oroszország (7)

5. Amszterdam, Hollandia (7)

7. Berlin, Németország (6)

7. Ljubljana, Szlovénia (6)

7. London, Egyesült Királyság (6)

10. Varsó, Lengyelország (5)

11. Bukarest, Románia (4)

11. Rio de Janeiro, Brazília (4)

11. Zürich, Svájc (4)

14. Prága, Csehország (3)

15. Madrid, Spanyolország (2)

16. Lisszabon, Portugália (1)

Ti mit tennétek, ha találnátok egy tárcát az utcán? :-)