Receptsorozatunkhoz kapcsolódóan ezúttal Csehországba utazunk, ahonnan az eredetvédett édességek közül a valašský frgált, azaz a valasskói lepényt mutatjuk be. Valasskó (vagy Vlachföld) Morvaország legkeletibb, Szlovákiával határos része, ami nem összekeverendő a romániai vlach területtel, Havasalfölddel – bár az elnevezés innen, a betelepülő vlach parasztoktól származik. A helyiek csak Vlach királyságként utalnak a területre, amelynek sokáig Bolek Polívka színész volt a királya, aki a cseh rendszerváltást feldolgozó kultikus film, az Örökség Bohušaként lehet ismerős. Jellemző a csehekre, hogy elintézték, hogy I. Boleket még a szlovák külügyminiszter is fogadta, amikor Valašskó esetleges függőleges, azaz űrbe való elszakadásáról egyeztettek… de ez egy másik történet.

Innen származik a csehek nagyon finom és laktató, a nagyböjt előtti farsangi időszakra tökéletes csemegéje. A lepény az egyik legutolsó édesség, amely EU-s védettséget kapott (tavaly év végén), a köznyelvben leginkább vdolek, pecák vagy lopat’ák néven ismerik. Ránézésre leginkább pizzára emlékeztet, de paradicsomszósz helyett finom édes feltétek vannak rajta, amelyek közül a legtipikusabb a körtés, de létezik mákos, túrós, gyümölcskrémes/lekváros, diós, vagy akár káposztás változata is. A lényeg, hogy hagyományosan csak egyféle feltétet használhatnak, az viszont a sütemény össztömegének csaknem felét kell kitegye.

A lepények főként házi készítésű nyersanyagokból, különösen szárított gyümölcsből, túróból, házi őrlésű lisztből, vajból, disznózsírból, lenmagolajból, tojásból és tejből készültek. Korábban Valašsko lakói körében a legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyümölcstartósítási módszer a szárítás volt – a szárított gyümölcsöt, jellemzően körtét gyakran használták a frgál körtekrémjének készítéséhez.

A vdolek vagy frgál nevű nagyméretű lepényekről szóló első írásos emlékek egy 1826-os krónikából származnak. A krónika búza- vagy rozslisztből készített és túróval, gyümölcskrémmel vagy az erre a régióra jellemző párolt és pürésített szárított körtéből készült feltéttel rakott lepények leírását ismerteti, amelyeket kizárólag Valašsko meghatározott területén készítenek. Különösen ünnepi alkalmakra, például esküvőkre, keresztelőkre, karácsonyra és húsvétra, valamint az aratás végére készítették. A szegény családok csak karácsonykor fogyasztották, a tehetősebbek vasárnaponként is elkészítették.

A 19. században e lepények híre eljutott egészen Prágáig, amikor a Holešovicében megrendezett országos kiállításon – sok más termékkel együtt – Valašskóból elhozták ezeket a lepényeket, és nagy elismerést szereztek velük.

A sütemény receptje

Hozzávalók

A tésztához – négy lepényhez

- 500 g finomliszt

- 250 ml tej

- 125 g vaj

- 2 tojás sárgája

- 75 g porcukor

- egy csipet só

- 35 g élesztő

 

A feltéthez – egy lepényre (ahány lepényt készítünk, annyiszor kell venni a mennyiségeket)

- 200 g szilvalekvár

- egy púpozott kanálporcukor

- egy-két evőkanál rum

 

A morzsához

- 120 g finomliszt

- 120 g kristálycukor

- 60 g vaj

 

Először a folyékonyabb összetevőket (tojást és tejet) dolgozzuk össze, majd hozzáadjuk a megolvasztott vajat, porcukrot és sót. Az élesztőt csak ezután adjuk hozzá, illetve fokozatosan a lisztet is, hogy a kapott tészta sima legyen; a tésztát hólyagképződésig kell keverni (ekkor sok levegőt tartalmaz), és nem lehet ragadós. Ezután a tésztát legalább egy félórára félretesszük, hogy megkeljen. Közben elkészítjük a feltétet – a krémet és a morzsát.

A krém összetevőit összekeverjük egy tálban – a fent megadott mennyiségek egy lepényre vonatkoznak! Ha a tésztából kijövő mind a négy lepényt szilvás ízesítéssel szeretnénk elkészíteni, akkor négyszeres adagot kell vennünk. A morzsa összetevőit egy harmadik tálban összekeverjük egységes állagúvá.

A megkelt tésztát osszuk négy részre, és nyújtsuk nyújtófával egyesével kerek formájúra (30–32 cm átmérőjűre). A közepétől a szélek felé egyenletesen nyújtsuk – ez biztosítja, hogy sütés után vékony, de sűrű, puha és finom állagú lesz. Kenjük a feltétet a tésztára, majd morzsoljuk rá az előkészített morzsát. A 170 fokra előmelegített sütőben nagyjából húsz perc alatt készre sütjük a lepényeket.

Miután elkészült, a frgált négy részre vágjuk. Megszórhatjuk mézeskalácsmorzsával vagy őrölt fahéjjal is.

Jó étvágyat! / Dobrou chuť! :-)

Alternatív receptvariációk itt és itt.

 
Az EUR-Lex főleg uniós jogszabályokat és hivatalos dokumentumokat tartalmaz, de szakácskönyvként is használható. Itt közlik az EU földrajzi eredetvédelmi oltalma alatt álló valamennyi hagyományos európai terméket, annak pontos leírásával, receptjével. Sorozatunkban ezek közül mutatunk be néhányat – kizárólag az EUR-Lexben olvasható, hivatalosan tradicionálisnak tekintett recept alapján.

Kép forrása: Wikipédia

(Majdnem) minden máltai férfit Joe-nak hívnak, mindegyik kopasz, vasárnaponként nyúlpörköltet eszik, amit kaktuszfügelikőrrel öblít le – többek között ezt is megtudtuk az Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén. Szederkényi Olga, a sorozat háziasszonya ezúttal a Földközi-tenger egyik legszebb, igazi „depresszióűző” szigetországát, Máltát mutatta be vendégeivel, személyes történeteken és helyi finomságokon keresztül. A beszélgetés apropóját az adta, hogy az EU legkisebb országa idén (szeptemberben) ünnepli a brit uralom alóli függetlenedésének ötvenedik évfordulóját. Emellett Málta fontos feladatok elé is néz az EU-ban nemsokára: 2017-ben az EU Tanácsának elnökségét vezeti majd, egy évre rá pedig Valletta lesz az EU egyik kulturális fővárosa.

A kulturális főváros előkészületei már most érezhetően elkezdődtek. A feladat igazi egységbe kovácsolja a máltaiakat, akik maguk is beleszólnak a program kialakításába. Az eseménysorozathoz már most gyűjtik a helyiek ötleteit, javaslatait – ahogy arról Hangya Edina, a Máltai Idegenforgalmi Hivatal vezetője is beszámolt. Edina számtalanszor járt már Málta szigetein (Máltán, Gozón és Cominón), és bár idegenforgalmi tanulmányai alatt nem így tervezte, Máltával az első pillanatban barátságot kötött. Szerinte teljesen találó a mondás: „a máltaiak úgy beszélnek, mint az arabok, úgy dolgoznak, mint a britek és olasz kávét isznak”. A máltai különleges, az arabhoz hasonlóan sémi nyelv, amelyet bár latin betűkkel írnak, hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem. Igaz, hogy az ország a Földközi-tengeren, Olaszországtól mindössze 90 kilométerre fekszik, munkatempójukban mégsem a tipikus mediterrán mintákat követik. Az ország gasztronómiájára azonban mindenképp nagy hatással volt az olasz konyha. A gyarmati múlt, a brit hatás szintén sok helyen megfigyelhető Máltán – a piros telefonfülkéken és postaládákon túlmenően a nyelvben (az ország második hivatalos nyelve az angol), az oktatási rendszerben és a bal oldali közlekedésben is. A máltaiak nem elnyomóként vagy megszállóként gondolnak a britekre – az ország ma is a Brit Nemzetközösség tagja, és számos családi kötelék fűzi a helyieket a britekhez.

Gozo a második legnagyobb sziget, kevésbé nyüzsgő, mint Málta – igazi zöld sziget, rengeteg szépséggel. Itt találhatók az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, több ezer éve épített megalitikus templomok, amelyeket a helyi legenda szerint egy gigantikus istenasszony épített. A máltaiak életében nagyon fontos szerepe van a vallásnak, a lakosság 95 százaléka katolikus, akik közül sokan napi szinten gyakorolják a vallást . Egészen a közelmúltig a válás sem volt lehetséges, és az abortuszt még a mai napig tiltják az országban. Az ország legjelentősebb ünnepsorozata, az áprilisban kezdődő festák is vallási színezetűek: a helyi települések védőszentjeiket ünneplik, igazi mediterrán módra: körmenettel, kirakodóvásárral, zenés programokkal és tűzijátékkal.

Gozót az est második vendége, Aldo Mercieca is jó szívvel ajánlja – ő jól ismeri a szigetet, mert máltaiként ott született. Aki eljut Máltára, annak feltétlenül javasolja, hogy kalandozzon kicsit szabadon a szigeten. Autóval könnyen bejárható, és érdemes a rejtettebb részeket felfedezni: csodás helyek várják a megszokott turistautakról letérő vendégeket. Aldo négy éve jött Budapestre egy kávézó ügyeit intézni, és nagyon megszerette a várost. Eleinte nehéz volt megszokni az itteni dimenziókat, mert Máltához képest Budapest hatalmas város; Gozo szigetén mindössze 25 ezren laknak. A tenger (a végtelenbe révedés érzése) és a családja hiányzik neki – a máltaiak nagyon családcentrikusak – mára viszont úgy érzi, nagyon nehezen hagyná itt fővárosunkat. A máltai gasztronómiából egyértelműen a nyúlpörköltet javasolta megkóstolni; ezt a hagyományosan elkészített ételt fogyasztják a máltai családok is a vasárnapi ebédeken. Italkülönlegességük az alkoholmentes, keserűnarancsból készült édes-kesernyés kinnie, alkoholok közül pedig a kaktuszfüge-pálinka ér meg egy próbát.

Az est harmadik vendégeke, Boda Magdolna műfordító Málta igazi szerelmese, aki évről évre ellátogat Máltára, ahol üvegfestményeiből már több kiállítás nyílt. Több máltai könyvet fordított már le magyarra, hamarosan megjelenik legújabb írása, amely a máltai lovagok világát mutatja be. Őt az emberek vendégszeretete, békéssége és segítőkészsége vonzza, és persze a máltai szigetek csodái, tengerpartjai. Szerinte Málta az a hely, ahol az emberek akaratlanul is hamar nagyon közel kerülnek egymáshoz fizikailag és lelkileg is; a helyiek kedvessége és nyitottsága miatt, nagyon hamar szinte családtagnak érezheti magát az ember, ezért ő depresszió ellen Máltát „írná fel” mindenkinek.

A sorozat legközelebb Lettország fővárosát, Rigát mutatja be, szeretettel várunk akkor is minden érdeklődőt! (Regisztrálni a megszokott e-mail címen – euinfo@eu.hu keresztül március 5-től lehet majd.)

Felhívás

Az Egy csésze Európa májusi rendezvényére – amikor Magyarország uniós csatlakozásának tizedik évfordulóját ünnepeljük – vegyes házasságból, különböző nemzetiségű szülőktől származó, magyarul beszélő gyerekeket szeretnénk meghívni vendégként, akiket megkérnénk, mondják el, ők milyennek látják országunkat, mit szeretnek Magyarországon, és esetleg mi hiányzik második hazájukból. A jelentkezéseket az egycseszeeuropa@gmail.com e-mail címre várjuk!

Köszönettel: a szervezők

E havi fókusztémánk az európai szegénység és kirekesztettség, az ehhez kapcsolódó veszélyek, célkitűzések és eredmények. A szegénység és az elszegényedés az Európai Unió országaiban is súlyos probléma.

2008-ban az EU országaiban összesen több mint 80 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt, amely nagyjából megegyezik a legnépesebb tagállam, Németország teljes lakosságával. Ebből a 80 millióból 20 millió gyermek, és a szegények több mint fele nő. A gazdasági válsággal a helyzet tovább romlott, és az utóbbi években 7 millióval nőtt az elszegényedés határára sodródottak aránya – nem csoda, hogy az EU hosszú távú stratégiai terveiben, az új költségvetésben és szinte minden szakpolitikai célkitűzésében kiemelt helyen kezeli e kérdéskört.

Ezért lett a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a tíz évre előretekintő Európa 2020 stratégia egyik fő célja, amelynek konkrét, megfogalmazott célkitűzése, hogy 2020-ig az EU-n belül 20 millió ember kiemelkedjen a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből. Ez nagyon fontos lépés volt az uniós tagállamok számára, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok ilyen jelentőségű és pontosan meghatározott lépésre szánják magukat. A tagországok azt is konkrétan meghatározták, hogy az egyes államoknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk ehhez a 20 millióhoz – Magyarország például azt vállalta, hogy tíz év alatt mintegy félmillióval csökkenti a szegénységben élők számát.

Az Unióban a szegénység és a társadalmi kirekesztés legfőbb oka a munkanélküliség – a munkanélküliek elszegényedésének kockázata több mint ötször magasabb a munkahellyel rendelkezőkénél. A szegénységnek ugyanakkor számos dimenziója van, köztük a méltó emberi élethez szükséges jövedelem hiánya, az elégtelen hozzáférés az alapvető szolgáltatásokhoz – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és oktatáshoz –, a kirekesztettség a munkaerőpiacról és a rossz minőségű munkahelyek. E problémák megoldásához olyan megközelítésre van szükség, amely valamennyi szakpolitikai területre kiterjed, megkövetelve azt, hogy a szakpolitikák kidolgozásakor a szegénység elleni küzdelmet integrálják a fő szempontok közé.

Az EU a szegénység elleni küzdelem legfontosabb tényezőiként a gazdasági növekedés helyreállítását, valamint több és jobb munkahely biztosítását határozta meg. Ehhez kapcsolódóan létrehozta a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platformot, amely uniós szinten koordinálja, összehangolja és mederben tartja a szakterülethez kapcsolódó tagállami cselekvéseket és uniós szintű döntéseket. A probléma kezelésében és az együttműködésben valamennyi érintett szereplő részt kell vegyen: a tagállamok, az Európai Unió intézményei, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és maguk a szegénységben élők is. Mivel a szegénység kezelése, az ehhez kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések alapvetően tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU nem is léphet túl ezen a koordináló szerepen. Ugyanakkor intézkedéseivel biztosíthatja, hogy a tagállamok hosszú távú gazdasági tervei összhangban legyenek a kiemelt célokkal – a tagállamoknak nemzeti reformprogramjuk keretében évente jelentést kell tenniük az erre vonatkozó átfogó stratégiáikról. Emellett az EU közvetlenül az uniós források felhasználhatóságánál (jellemzően az Európai Szociális Alap – ESZA – forrásainál) elvárja és ellenőrzi, hogy ezek a célkitűzések kiemelten megjelenjenek. Évente mintegy ötmillió munkanélküli és közel egymillió, a legkritikusabb helyzetben lévő társadalmi csoportokban élő ember részesül az ESZA-ból nyújtott közvetlen támogatásban, amely a legfontosabb európai pénzügyi eszköz a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás ösztönzésében.

Ha az EU nem tartja megfelelőnek a tagállamok aktivitását ezen a téren, akkor javaslatokat fogalmaz meg a nemzeti politikákkal kapcsolatban. Emellett a szegénység elleni európai platform keretében elért haladást egy évente megrendezett uniós szintű konferencián is felméri, ahol a tagállamok megismerhetik egymás jó gyakorlatait és megoszthatják egymással tapasztalataikat.

Húszmillió embert kiemelni a szegénységből nagyon komoly feladat, és a magára még mindig várató gazdasági fellendülés sem enyhített a társadalom peremére szorult rétegek helyzetén. A tagállamok legutóbbi beszámolói alapján sok országban tapasztalható haladás, de több országban a 2010-es állapotokhoz képest tovább romlott a helyzet. Néhány akció példaértékű lehet több tagállam számára is – ezekből a Bizottság összeállított egy kiadványt, és az éves találkozók valamennyi dokumentuma is elérhető a konferenciák honlapján.

Akit részletesebben érdekel a téma, szeretettel várjuk februári rendezvényeinken – február 13-án a hajléktalanság és szegénység összefüggéseiről és a lehetséges kiutakról beszélgetünk vendégeinkkel, 25-én filmklubunkhoz kapcsolódó beszélgetésünkön pedig elsősorban a veszélyeztetett helyzetbe került gyerekekről, és az ő segítésükről lesz szó.

Emellett az alábbi információs anyagokat ajánljuk még figyelmetekbe:

• Összefoglaló a tagállamok szegénységi indikátorairól
• Eredménytábla a platformhoz kapcsolódó, végrehajtott intézkedésekről
• Eredménytábla a platformhoz kapcsolódó, folyamatban lévő intézkedésekről
• A 2013. évi konferencia honlapja
• A 2012. évi konferencia honlapja
• A 2011. évi konferencia honlapja
• Kapcsolódó kiadványok

Képek forrásai: Európai Bizottság, Európai Parlament / ©BELGA/MAXPPP/Marlene Awaad

Tony Lakatos, D. Tóth Kriszta, Varga Livius, Busa Pista – a hónapban többek között az ő segítségükkel vizsgáljuk meg, mennyire befogadó Európa, és mit lehet tenni, hogy Európában és Magyarországon csökkenjen a társadalom peremére szorultak aránya.

Az Európai Unióban jelenleg több mint 80 millió személy – azaz a munkaképes lakosság 8 százaléka – él az elszegényedés határán, amelyből 20 millió (!) még gyerek. Az EU egyik nagyon fontos célkitűzése, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma. Ahhoz, hogy ezek az emberek a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá válhassanak, komoly gazdasági intézkedésekre és társadalmi összefogásra van szükség – és ebben nem feledkezhetünk meg az egyének felelősségéről sem. Ezekkel a célokkal összhangban a hónap folyamán olyan hátrányos helyzetű csoportokat mutatunk be és hozunk közelebb a közönséghez, mint a szegénységben élő gyermekek és a társadalmi kirekesztettségben élő hajléktalanok.

Mindjárt a hónap elején, február 8-án (kivételesen szombaton) a gyerekek és gyerekjogok kerülnek egész napos programunk középpontjába, amelyben elsőként egy igazi világsztár lesz segítségünkre. Délután 3 órától Tony Lakatos világhírű szaxofonművész tart hangszeres foglalkozást a gyerekeknek, akik egy kis közös gyakorlás után együtt mutatják be az elkészült művet az Európa Pont színpadán. Az előadást követően, 5 órától az UNICEF egyik magyarországi nagykövete, D. Tóth Kriszta olvas fel a Zinka és Hugó – A rejtélyes üzenet című gyermekkönyvből, amely játékos formában ismerteti meg a gyerekeket a legfontosabb gyerekjogi kihívásokkal. (A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött: euinfo@eu.hu.)

Még mindig 8-án, este 7 órától komolyabban foglalkozunk a gyerekjog kérdésével, amikor az UNICEF és az Igazgyöngy Alapítvány képviselőivel beszélgetünk az európai gyermekek helyzetéről. Gyerekjogi napunkat jazz-zel zárjuk, este ismét Tony Lakatos lép az Európa Pont színpadára. A számos nemzetközi elismeréssel rendelkező roma származású szaxofonművész a világ szinte minden jelentős jazzfesztiválján fellépett már, több mint 350 albumon működött közre, sok éve ő az egyik legtöbbet foglalkoztatott szaxofonos Európában.

Ahhoz, hogy az EU elérje ambiciózus célkitűzését, és legalább 20 millióval csökkentse azoknak a számát, akik szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élnek, nagyon fontos, hogy lehetőséget nyújtson a társadalom peremére kerülteknek a visszailleszkedésre. Erről beszélgetünk vendégeinkkel február 13-án. Az est során fellép az Underdog zenekar, tagjai közt korábban könnyű- és komolyzenészként tevékenykedő és egykor hajléktalan előadóval. Az est zárásaként a Quimbyből jól ismert Varga Livius, valamint Dorogi Péter formációja, a Menhely zenekar, Busa Pistával, az Irie Maffia tagjával kiegészülve lép az Európa Pont színpadára.

Február 19-én egy kicsit csendesebb vizekre, Málta szigeteihez evezünk Szederkényi Olga vezényletével az Egy csésze Európa sorozatunkban. Az apropót a szigetország ötvenéves függetlensége adja – szó lesz a máltai lovagokról, az Azúr Ablakról, a Kék Lagúnáról és egy megalitikus templomról is… Emellett bejárjuk a csodatévő helyeket, és bemutatjuk Málta fővárosát, Vallettát, amely az UNESCO világörökség része, és 2018-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz – mindezt persze az elmaradhatatlan helyi finomságok kóstolása mellett. (A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu címen keresztül, regisztrálni február 10. és 17. között lehet. A regisztrációról minden esetben megerősítő e-mailt küldünk, kérünk mindenkit, hogy ezt hozza magával!)

Február 21-én újabb kávéval folytatjuk programjainkat. Új sorozatunk, a „Café + Mindenki benne van!” elsősorban az ifjúsági mobilitási lehetőségek után érdeklődőknek nyújt segítséget. A sorozatban mindig egy-egy kiemelt témához kapcsolódó, már megvalósult projekteket mutatnak be a szervezők aktuális vendégeik segítségével. Ezúttal a társadalmi befogadás témája köré szerveződő hazai és nemzetközi programokat lehet megismerni. Arról beszélgetünk majd a megvalósítókkal és ifjúsági szakemberekkel, hogy mivel járulhat hozzá az európai mobilitás, a nem formális tanulás és az aktív részvétel a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedéséhez, egyéni fejlődéséhez, érvényesüléséhez. (A programsorozatot az Eurodesk Magyarország és az NCSSZI Fiatalok Lendületben Programirodája szervezi, akik az aktuális ifjúsági mobilitási lehetőségekkel kapcsolatban is szívesen eligazítást nyújtanak.)

Lumière Filmklubunk aktuális filmje 25-én sem szakad el a hónap témájától, a Polisse című, számos nemzetközi díjjal elismert francia film a párizsi rendőrség gyermekvédelmi osztályának zárt világáról ad képet. A film valós események feldolgozásán alapszik és nem fukarkodik a megrázó, érzelmileg intenzív szituációkkal: erőszakos képet fest a gyermekvédelmisek zárt világáról, munkájuk kegyetlenségéről. Az est háziasszonya Gyárfás Dorka, a vetítés kurátora Bujdosó Bori újságíró, az est vendége Dr. Jánoskúti Boglárka gyermekjogi szakértő.

Részletesebb információt a programokról Facebook oldalunkon találtok. Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes – de némelyik regisztrációhoz kötött –, szeretettel várunk benneteket rendezvényeinken!

Illusztrációk: Tony Lakatos hivatalos oldala, D. Tóth Kriszta FB, Menhely FB, Visit Malta

Évtizedes hagyomány, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő állam logót és hozzá kapcsolódó vizuális identitást választ. Ez végigkíséri az elnökségi félév hivatalos kommunikációját, ez jelenik majd meg a hat hónap során valamennyi elnökségi kiadványon, és többek között a Tanács brüsszeli központi épületére, a Justus Lipsiusra is felkerül. A logó hivatott szimbolizálni az elnökséget adó országot, az ország számára fontos értékeket, vagy a félév legfontosabb célkitűzéseit, üzeneteit. Sok esetben köszönnek vissza a nemzeti lobogó színei vagy egyéb nemzeti jelképek: Szlovéniánál például a Triglav hármas hegycsúcsa, a korábbi ír elnökségi logókban pedig a hárfa vagy a kelta spirális motívumok.

Görögországnál sincs ez másképp: a logó egy hajót ábrázol, amely dagadó vitorlákkal tart egy irányba, a kék tenger felszínén. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint letisztult, mégis kifejező, egyúttal görögös szimbólumot kerestek az elnökségnek. A logón megjelenő vitorlás az Európai Unió stilizált kezdőbetűiből áll össze. Az alkotók szándéka szerint ez a félkör alakú forma egyben az EU közös alapjának tekintett demokráciára utal (felidéződik általa a parlament vagy egy görög színház), és utal a közös kulturális örökségre is, amelyben persze kitüntetett szerepe volt a görög művészeteknek és a demokráciának. A logó fontos eleme a kék tenger, amely a görög identitás egyik meghatározó tényezője, egyben az európai országok összekötője – erre a görög elnökség programjában komoly hangsúlyt fektet.

A hajó szimbólumként felfedezést, átmenetet, mozgást fejez ki. Az elnökség hivatalos kommunikációja alapján a hajó egyben a kommunikáció és egység szimbóluma, amely utal az európai országok közös útkeresésére, és arra, hogy „Európa közös küldetésünk, és utazásunk, és csak egyesülve hajózhatunk tovább”, amely rövidítve az elnökség mottójában is megjelenik: „Európa a közös küldetésünk”.

Bár a logó kiválasztásakor bevett gyakorlat a pályáztatás – a legtöbb tagállamban legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt versenyen választják ki a nyertes logót –, a görög elnökség azonban nem így járt el. Az elnökség a számos díjjal kitüntetett tesszaloniki Beetroot ügynökséget kérte fel a feladatra, amely a megszokottnál olcsóbban, 12 ezer euróért készítette el az elnökség vizuális identitását. Athén egyébként 50 millió euróban maximalizálta az félév megszervezéséhez kapcsolatos kiadásokat – ez kiugróan alacsony a korábbi elnökségekkel összevetve.

Nézzétek meg a logót bemutató kisvideót, amelyben elhangzanak az elnökség legfontosabb üzenetei:

Nektek hogy tetszik? Mit gondoltok a logóról, összevetve Athén legutolsó, 2003-as elnökségi logójával?

Idén – a svéd Umeå mellett – Lettország fővárosa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A program hatalmas élőláncos könyvtárköltöztetéssel, Wagner-operával és tűzijátékkal vette kezdetét Rīgában (ejtsd: Ríga). Lettország számára 2014 más szempontból is jelentős: január elsejétől a régi fizetőeszközt, a latot az euró váltotta fel.

Rīga a balti államok legnagyobb városa, a Hanza-szövetség jelentős hídfőállásaként már a középkortól jelentős regionális kereskedelmi, ipari és a kulturális központ. Szecessziós belvárosát az UNESCO 1997 óta világörökségi listáján jegyzi. (A remekül dokumentált szecessziós mementók megérnek legalább egy virtuális sétát a helyi Szecessziós Múzeum oldalain.) Ahogy Inese Vaidere, Rīga korábbi alpolgármestere, jelenleg néppárti EP-képviselő fogalmazott: „Rīgában a modernitás és a történelem, a kortárs művészek és a múlt nagyszerű alkotói találkoznak a szecesszióban és a modern építészetben.”

A kulturális főváros programjában fontos szerepet tölt be a könyv és a könyvnyomtatás: a rendezvénysorozat nyitásaként Rīgában helyiek és idelátogatók alkottak élőláncot, és kézről-kézre adva költöztették a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét a most megnyíló, „Fény kastélyának” (Gaismas pils) nevezett új, nemzeti könyvtárba. Az élőláncban a zord időjárás ellenére több mint 14 000 önkéntes vett részt. Ezzel emléket állítottak a balti államok 1989-ben alkotott több mint hatszáz kilométeres láncának is, amelyben Észtországtól Litvániáig több százezer balti tüntetett békésen országuk függetlenségéért. Az új könyvtár megítélése Lettországban elég vegyes: a Gunārs Birkerts lett származású amerikai építész által megálmodott épületet sok támadás érte a beruházás költségei és az épület kinézete miatt. Az új könyvtár a kulturális főváros programjának központi helyszíne és jelképe. A könyv főszerepet kap a könyvtárban hamarosan megnyíló, a könyvnyomtatás ötszáz éves történetét feldolgozó kiállításon.

A megnyitóünnepség másik főszereplője Richard Wagner volt, aki karmesterként több éven át élt és dolgozott a városban. Itt kezdte el komponálni Rienzi, az utolsó tribunus című operáját, amely a megnyitón is felcsendült a rigai operaházban. A komolyzene fontos szerepet kap az évadban, számos lett származású karmester, zenész, operaénekes ad majd koncertet a „Rīgában született” sorozat keretében.

Nagy erőkkel készül a város a júliusi Világ Kórus Játékokra, a világ legnagyobb nemzetközi kórusversenyére, amelyre kilencven ország több mint húszezer énekesét várják. A nyár másik nagy eseménye a napforduló ünnepéhez (Līgo) kapcsolódik, ahol az európai szokások sokszínűsége kerül előtérbe. Novemberben a Staro Rīga elnevezésű fesztivált Észak-Európa legnagyobb fény köré szerveződő ünnepségének szánják, amikor fényművészek sokasága tölti majd meg az utcákat. Decemberben pedig az európai film legnagyobb alakjai érkeznek Rīgába, ahol átadják az Európai Filmdíjakat. A „nagy nevek” között még fontos kiemelni Isaiah Berlin huszadik századi politikai gondolkodót, aki itt született, de családja még gyerekkorában áttelepült Angliába – hozzá is több program kapcsolódik az évben.

Rīga emellett a római korban kialakult, az Észak-Európát a Földközi-tengerrel sok évszázadon át összekötő kereskedelmi útvonal, a borostyánút névadójára is épít programjában. (Az útvonal a térségből dél felé szállított borostyánkőről kapta a nevét.) Számos kiállítás mutatja be a borostyánt kulturális, képzőművészeti, geológiai, gyógyászati és történelmi szempontból a város múzeumaiban és galériáiban. A borostyánút emellett jól szimbolizálja az út menti városok és országok kortárs kulturális csereprogramjait. A programok kulcsszava a „bevonás” – a szervezők különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mai művészeti alkotásokról, előadásokról párbeszéd kezdődjön –, számos workshop és előadás vizsgálja e témát.

Az évad során Rīga több mint kétszáz programot szervez, részben a fővárosban, részben Siguldában, Rīga helyi partnervárosában. A program megismerhető a kulturális főváros hivatalos honlapján, az eligazodásban és ráhangolódásban tökéletes útmutatót jelentenek az évadhoz készített, angol nyelven is elérhető magazinok.

Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estje az aktuális elnökséghez kapcsolódva Görögországról  szólt. Az ország 1981-es csatlakozása óta most ötödszörre vezeti az Európai Unió Tanácsát – és kétségkívül ez lesz egyik legnehezebb elnökségi féléve. Athén az utóbbi hat évet recesszióban töltötte, az EU-t is érintő nemzetközi gazdasági válság talán semelyik másik tagállamot nem érintette olyan erősen, mint az EU és az IMF pénzügyi segítségét is igénybe vevő Görögországot. A GDP soha nem látott mértékben, 25 százalékkal esett vissza az utóbbi években, míg a munkanélküliség a teljes lakosság körében 27, míg a fiatalok körében 60 százalékra (!) szökött fel.  Ám Görögország problémái egyben az EU problémái is, így az elnök különösen érdekelt a problémák hathatós, uniós szintű megoldásában.

Az elnökség programjáról Dimitrisz Jannakakisz, Görögország nagykövete beszélt. Mint elmondta: az utóbbi években nagyon sokat romlott az EU megítélése a tagállamokban; a költségvetési megszorítások komoly szociális feszültségekkel jártak, aminek következtében az uniós polgárok az EU-ra már nem feltétlenül a növekedés és stabilitás zálogaként tekintenek. Éppen ezért Európa vezetőinek, így az elnökségnek is komoly feladata és felelőssége, hogy ezen a képen változtasson, és hathatós lépéseket tegyen a gazdasági fellendülés irányába. Ehhez kapcsolódóan az elnökség célkitűzéseit ismertetve elsőként a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését emelte ki, amely az elnökségi programban szorosan összefonódik a munkahelyteremtéssel és a társadalmi kohézió erősítésével. A görög program másik fontos célja a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése, az eurozóna stabilitásának erősítése és a bankunió kiépítése. A nagykövet szerint itt még nagyon sok a teendő, különös tekintettel az eurót még nem használó tagállamok részvételi feltételeinek pontos szabályozására. A harmadik prioritás a migráció és az uniós határőrizet kérdéseivel függ össze. Az illegális bevándorlás kérdése mindenképpen uniós szintű probléma, amely számos tagállamra aránytalanul nagy terhet ró, és uniós szintű megoldást kíván; a legális migráció útjába ugyanakkor nem gördíthet akadályokat.

E három fő irány mellett a negyedik egyértelműen a leggörögösebb: a tengerpolitika, amely szorosan összefügg a turizmus, a tengeri közlekedés, a halászat, vagy a mélytengeri gázkitermelés kérdésével, valamint a kék növekedés koncepciójával. Ezeken a „kék” területeken a görög elnökség – szorosan együttműködve természetes szövetségesével, és az elnökségi trió következő tagjával, a szintén hatalmas tengerparttal rendelkező Olaszországgal – mindenképpen konkrét eredményeket szeretne felmutatni.

A beszélgetésen felmerült a kérdés: mit gondol arról, hogy egyes éles hangú kritikák szerint hiba engedni, hogy egy csőd szélén álló ország irányítsa az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. A nagykövet ezzel kapcsolatban kifejtette: igaz, hogy a válság nagyon komoly következményekkel járt, de a hatalmas strukturális átalakítások és fiskális megszorítások következtében már láthatóak a növekedés jelei. A költségvetési deficit tavaly 13 százalékkal csökkent, hasonlóan kisebb lett a külkereskedelmi deficit. Az ország versenyképességének romlása 2002 óta először kedvező irányt vett, és a görög gazdaság már valószínűleg idén növekedésbe fordul. Jannakakisz hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a pozitív változásokat a görögök hatalmas áldozatai tették lehetővé; ugyanakkor az is látszik, hogy képesek hatásosan menedzselni a legnehezebb kérdéseket, és az elnökséggel sem lesz ez másként. Nem elhanyagolható az a rutin, amellyel az ötödik elnökségét lebonyolító Görögország rendelkezik, emellett a görögök az uniós intézmények és tagállamok bizalmát is élvezik. Ugyanakkor szerinte már a felvetés is abszolút káros, hogy csak azért, mert egy tagállam válságban van, kizárják egy uniós pozícióból – ennek semmiféle jogalapja nincsen. Ez a rendszer működésének nagyon fontos alapját kérdőjelezné meg és komoly veszélyt jelentene valamennyi tagállam számára.

Görögország mindezzel összhangban egyébként nagyon költséghatékony elnökségre készül, amelynek levezénylésre szánt keret szokatlanul alacsony, kb. 50 millió euró. Mint Jannakakisz elmondta: a számtalan megszorítás után nem lett volna bölcs és célszerű látványos és reprezentatív elnökséget hirdetni. Athén elnökségi félévében az ország „sokkal inkább a tettekre, mintsem a különféle elnökségi események megszervezésére koncentrál majd”.

A görög elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között a Tanács, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EuroNews oldalán.

Beletelt egy kis időbe, de végül sikerült összeszámolnunk, hány különböző rendezvény futott le nálunk tavaly – a végső számokat látva mi is meglepődtünk… :-) Büszkék vagyunk rá, hogy már harmadik éve ennyien érdeklődtök programjaink iránt, és ilyen sokan vesztek részt különböző európai témákhoz kapcsolódó rendezvényeinken. Legyen szó vitaestjeinkről, a Lumière filmklubról, a kulturális barangolásra csábító Egy csésze Európa sorozatunkról vagy koncertjeinkről, idén is változatlan lelkesedéssel készülünk, hogy a megszokott magas színvonalú programokat ajánljuk nektek. Mindjárt januárban egy csokor görög programmal várunk benneteket az aktuális elnökséghez kapcsolódóan – a harmadik születésnapi bulinkat 24-én a Mydrosszal ne hagyjátok ki!

Esti programjaink mellett – amelyek természetesen továbbra is ingyenesen látogathatók – forduljatok bátran tanácsadó szolgálatunkhoz, ha kérdésetek lenne az EU-val kapcsolatban. Januárra még várjuk középiskolás csoportok jelentkezését rendhagyó EU-tanóráinkra, amelyekre itt tudtok regisztrálni. Emellett ne feledjétek, hatalmas EU-s szakkönyvtárral rendelkezünk, amelynek több ezer kötetét az Európa Pont nyitvatartási idejében helyben olvashattok, és természetesen kávézónk is szeretettel vár…

Tartsatok velünk 2014-ben is! :-)

(Az infografika nagy méretben ide kattintva nézhető meg.)