Ha Berlin, akkor Currywurst, ha Brüsszel, akkor sült krumpli, ha Budapest, akkor leginkább lángos – Európa nagyvárosaiban szinte mindenhol találunk valamilyen tipikus helyi finomságot, amelyet turistaként gyorsan bekaphatunk.

Legutóbbi gyűjtésünkben inkább a helyi, klasszikus péksüteményekre koncentráltunk, ezúttal kicsit összetettebb ételek közül válogattunk. Akad a listán a magyar melegszendvicshez hasonló étel, amely a hetvenes évektől lett jellemző gyorsétele a lengyel utcáknak, de van a válogatásunkban olyan hagyományos, különleges termék is, mint a finn Karjalanpiirakka („HKT”), amely az EU eredetvédelmi oltalma alatt áll. Aki járt már valamelyik délszláv államban, azoknak a grillezett ćevapčići (vagy egyben sütve pljeskavicaként) biztosan ismerős, Brüsszelben járva a sült krumpli (pommes frites) kötelező – a helyi árusoknál sokszor 20-30 különböző helyben készített finom öntet közül válogathatunk.

Ti melyik kedvencetekkel egészítenétek ki mostani gyűjtésünket? :-)

Két nagy pályamódosító volt vendégünk legutóbbi estünkön: Mautner Zsófi, aki a diplomataéletet hagyta ott, hogy a gasztronómiáért (és abból) élhessen, vagy ahogy ő mondja „főzőnő” legyen; Dóra Melinda Tünde pedig gazdasági újságíróból / budai „úrilányból” lett különleges zöldségeket termelő kertész, aki a legmenőbb budapesti éttermeknek szállít alapanyagot. Irodából a sütő vagy az ágyások mellé – szokatlan pályamódosítások, de úgy tűnik, vendégeink cseppet sem bánják, és nagyon élvezik a váltást. Zsófival és Melindával Gyárfás Dorka beszélgetett.

Ha éhesek vagyunk, de nincs időnk hosszabb ebédre vagy vacsorára, jól jön a street food, a gyorsan bekapható falatok. Budapesten is szinte naponta nyílik egy-egy menő új burgeres, kézműves pékség, pizzaszeletes hely vagy valamelyik világkonyha kis üzlete. Nemrégiben az autómentes napon találkozhattatok a budapesti kínálat krémjével egy fesztivál keretében is.

Ehhez kapcsolódóan készítettünk egy kis összeállítást az európai országok hagyományos street foodjaiból; mostani válogatásunkba elsősorban péksüteményeket válogattunk össze.

Nektek mi a kedvencetek? :-)

Lassan itt a nyár – tipikus szezonja ez a mindenféle gasztrofesztiváloknak. Minden hétre akad egy-egy borfesztivál, sörfesztivál, kolbászfesztivál, plusz mindezek megspékelve a trendi „kézműves” jelzővel. Ha igazi különlegességre vágynátok, mostani válogatásunkban biztos találtok kedvetekre valót. Gondoltátok volna például, hogy a polipoknak, a fokhagymának, az osztrigának, a csigának, vagy épp a káposztának külön fesztiválja van Európa valamelyik országában? Kedvenceinkből összeállítottunk egy lehetséges gasztrotúrát Európa országain keresztül, amely februárban francia citromfesztivállal indít, és novemberben portugál gesztenyefesztivállal ér véget (nagyobb méretért kattintsatok ide):



Ha végigmennétek időrendben az általunk ajánlott útvonalon, akkor Európa legnagyobb és legrégebbi hagyománnyal rendelkező citromfesztiválján, Mentonban kellene kezdenetek. A  „citrom városa” már a középkorban is Európa legnagyobb citromtermelői között volt, idén, a 82. fesztiválra közel 160 ezer látogatót (!) vártak. A fesztivál egyik csúcspontja a narancsból és citromból összerakott figurák és építmények felvonulása a városban. A következő állomás az isztriai spárgafesztivál, ahol – mivel az Isztrián rengeteg helyen terem a szabadban spárga a tavaszi időszakban – nagy hagyománya van a mindenféle spárgás ételeknek. A helyi omlettet spárgával mindenképpen kóstolásra ajánlják. Ezután irány észak, a lett Koknese városa, ahol a bajszos halak a főszereplők a májusi fesztiválon. A helyi folyóban élő harcsákhoz sok legenda kapcsolódik, és az ottaniak szerint gazdag és szerencsés év vár azokra, akik a szabad tűznél készülő harcsalevesből esznek. Harcsára jól csúszik a csiga, irány Európa egyik legnagyobb csigafesztiválja, amelyet a spanyol Lleida rendez a ’80-as évek óta, ahol megközelítőleg 12 tonna (!) csiga fogy a fesztiválon egy évben, a legkülönbözőbb receptek alapján. Ez után jöhet egy kis joghurtfesztivál Bulgáriában – a helyi „kézműves” joghurtot egy speciális baktériumtörzs, a „Lactobacillus bulgaricus” teszi különlegessé, amely számos helyi finomság alapanyaga.

Galícia legnagyobb gasztrofesztiválja a polipfesztivál, ahol közel 30 ezer kiló polipból készülnek a finomságok, a helyi különlegességet, a “pulpo a feira”-t nem szabad kihagyni. A fokhagymának az Egyesült Királyságban rendeznek külön fesztivált, ahol még a fokhagyma ízesítésű sör sem ritka. Innen csak egy ugrás az ír sziget, ahol a tengeri ételek királyának, az osztrigának szerveznek számos fesztivált. Az egyik legrégebbi az 1954 óta megrendezett Clarenbridge-i, ahol a környező sekély tengervízből generációk óta halásszák az osztrigákat, és ez a fesztivál nyitja az új osztriga szezont.

Nassolnivalónak egy kis görög pisztácia jön a Fisztiki (görögül pisztácia) fesztiválról Aegina szigetéről, amelyet nem véletlenül a pisztácia szigetének is hívnak. Maradva a Mediterráneumban kuszkusz következik a szicíliai San Vito Lo Capóból (ahonnan nem „unalmas” pizzafesztivált ajánlunk, bár tehetnénk). A fesztivál az ételen kívül a mediterrán térség sokszínűségének is ünnepe. Kuszkuszra jó a káposzta, amelynek északi szomszédunknál, Stupava városában rendeznek fesztivált. Káposzta minden mennyiségben: káposztás sztrapacska, káposztaleves és a helyi finomság, a kapustníky (káposztás táska) várja a kóstolókat. Egy uniós eredetvédettségi oltalom alatt álló finomság, a dél-tiroli speck (sonka / szalonna) áll a következő, észak-olaszországi túraállomás középpontjában, amelyet egy kis német hagymával érdemes lefojtani, leginkább Weimarban, a zöldség hagyományos ünnepén. Türingia ezen legnagyobb fesztiválján évente közel 300 ezer látogató fordul meg, amelyre állítólag Goethe is rendszeresen eljárt, és amely már az ő idejében százéves hagyománnyal rendelkezett. A túra utolsó állomása a portugál szigetre, Madeirára visz, ahol a gesztenyének van hagyományos ünnepe, ahol a látogató többek között sütve, főzve, likőrként, tésztába dolgozva és rengeteg sütemény kiegészítőjeként találkozhat a finomsággal. (A Malackaraj észrevétele alapján javítva, köszönjük!)

Ennyi lenne képzeletbeli európai gasztrotúránk. Első körben érdemes azért a hazai fesztiválokon felkészülni,de az extra izgalmakért ajánljuk a fentiek bármelyikét! Ha meglátogatnátok valamelyiket vagy voltatok már egyiken-másikon, örömmel fogadjuk tapasztalataitokat. Akinek pedig nem elég ez a 14 állomás, további tippeket találhat a forrásként is használt remek Tasting Europe oldalon. Jó útvágyat! :-)

Borítókép: Flickr / Laurent Carles