A világtörténelem folyamán a cenzúra mindig fontos eszköz volt a hatalom kezében, hogy a hivatalos ideológiától távol eső, vagy azzal szemben álló gondolatokat távol tartsa a társadalom nagyobb részétől. Szerencsére mára Európában ezt már nehéz elképzelni, de a legtöbb európai ország történelméből ismerős ez, és a világ más pontjain sajnos még ma is bevett gyakorlat. A cenzúra ellenében, a gondolkodás szabadságának fontosságára hívja fel a figyelmet az idei Documenta összművészeti esemény egyik legérdekesebb installációja, a „Könyvek Parthenónja”.

A németországi Documenta kiállítást ötévente rendezik meg Kasselben 1955 óta. Mára egyértelműen korunk jellemző dilemmáira, problémáira reflektáló kortárs alkotások kerültek a kiállítás középpontjába, amely idén is száz napig – még szeptember 17-ig – várja az érdeklődőket Németország közepére, Kasselbe. A Documenta kasseli eseményein ebben az évben 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. (A szemlének idén is van magyar vonatkozása, a Budapesten született amerikai művész, a környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott Agnes Denes The Living Pyramid című munkáját lehet megnézni egy kasseli parkban.)

Az idei Documenta kétségkívül egyik legizgalmasabb helyszíne a Könyvek Parthenónja, Marta Minujín argentin képzőművész alkotása. Az installáció a görög Parthenón mása, amelyet közel százezer, korábban vagy jelenleg valamelyik országban betiltott könyv borít. Az argentin művész ezzel tiltakozik a gondolkodás szabadságának korlátozása ellen. Az alkotást már 1983-ban, az argentin katonai junta bukása után felépítették Buenos Airesben. A mostani alkotást jelentős kutatómunka előzte meg, amely során létrejött egy több mint hatvanezer könyvet tartalmazó lista. Az alkotás ugyanakkor teljesen nyitott: az alkotó és a szervezők folyamatosan várják további könyvek jelölését a listára, valamint a betiltott könyveket is el lehet küldeni a szervezőknek. Az installáció éppen azon a helyen épült fel Kasselben, ahol korábban, a náci uralom alatt kétezer betiltott, a „német szellemiséggel ellentétes”, káros gondolatokat tartalmazó könyvet égettek el.

A betiltott könyvek között számos politikai, illetve társadalom- és vallásfilozófiai mű található, vagy olyanok, amelyeket egy adott rendszer erkölcstelennek bélyegzett. Ugyanakkor vannak népszerű kortárs regények is a listán (mint például a Harry Potter vagy a Da Vinci kód), amelyek bizonyos országokban okkultizmusuk miatt kerültek indexre. A listán számos világirodalmi klasszikus is megtalálható. Néhány példa a betiltott könyvek listájáról (egy kivonatolt lista itt olvasható, a kiállítás alapjául szolgáló hosszabb lista itt tallózható):

• Dan Brown: A Da Vinci kód
• Caroll Lewis: Alice csodaországban
• Giacomo Casanova: Emlékiratok
• Miguel de Cervantes: Don Quijote
• Paolo Coelho: Az alkimista
• Albert Einstein teljes életműve
• Sigmund Freud teljes életműve
• Johann Wolfgang von Goethe: Faust
• Grimm testvérek: Grimm mesék
• Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
• Thomsa Hobbes: A Leviatán
• Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
• Franz Kafka teljes életműve
• Milan Kundera teljes életműve
• James Joyce: Ulysses
• Thomas Mann teljes életműve
• Karl Marx teljes életműve
• George Orwell: 1984, Állatfarm
• Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
• Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg
• Joanne K. Rowling: a Harry Potter könyvek
• J.D. Salinger: A zabhegyező
• Friedrich Schiller: versek
• Jonathan Swift: Gulliver utazásai

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Július elsején Észtország vette át az EU Tanácsának elnökségi teendőit Máltától. A balti ország először tölti be ezt a szerepkört az EU-ban. Észtország kicsi, de nagyon sok mindenben nagyon erős – érdemes megismerni egy kicsit jobban.

Üzenet a logóban

Ahogy korábban már többször is foglalkoztunk a kérdéssel, egy elnökségi vagy országlogó sokkal több annál, mint egy kis grafika, amely jól mutat munkacsoporti dossziékon vagy elnökségi ajándéktárgyakon. Az országok az elnökséghez kiválasztott logókkal (is) üzennek magukról Európának és a világnak – nincs ez másképp az észt logónál sem.

Az észt logó egymás felett elhelyezkedő két köre és köztük az elnökségi felirat a kívánt egyensúlyt hivatott jelképezni az Európai Unióban, az észt elnökségben és Észtország történetében: Észtországnak elnökként feladata megtalálni az egyensúlyt a különböző nézőpontok, érdekek és vélemények között. Emellett arra is utal, hogy az észtek két legfontosabbnak tekintett értéke, a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt is fontos az egyensúlyra törekedni. E két alapérték talán ellentétesnek tűnik, de valójában épp egymást erősítik: azért élnek és intéznek mindent interneten keresztül, hogy minél több idejük maradjon az igazán fontos dolgokra, „megtalálják a középutat és a szinergiát természetes és ember által alkotott között, régi és új között”. Az elnökség kiegészítő, egyesekből és nullákból összeálló bináris képe szintén utal az ország digitális kompetenciáira. Észtország igazi digitális nagyhatalom, e-közigazgatása (e-szavazás, e-egészségügy, e-közigazgatás) világhírű és világszínvonalú; Tallinn igazi startup-főváros. A bináris kód arra is emlékeztet, hogy „sose becsüljük alá az egyszerűség zsenialitását”.

Félreértés ne essék

Az elnökségi logó tehát egy természetbarát és high-tech társadalom képét festi nekünk – de milyen még Észtország, milyenek még az észtek? A Magyarországi Észt Intézet és a Visit Estonia anyagait átnézve egy pár dolgot leszögezhetünk – reagálva pár tévhitre:

Észtország nem is olyan kicsi, mint gondolnánk: az ország területre nagyobb, mint Dánia vagy Svájc, és kétszer akkora, mint Szlovénia. Amiben valóban kicsinek mondható az EU-tagok között, az inkább a lakosság: az országot mindössze 1,3 millióan lakják, akikre így meglehetősen nagy terület jut. Egy négyzetkilométeren átlagosan 30 észt lakik.

Nem ismeri egymást minden észt: ha már egy észtet ismerünk, a második megismerésekor könnyen felmerülhet a kérdés, vajon ismeri-e azt az egyet, akit már mi is. Ezt a kérdést nem biztos, hogy érdemes feltennünk, mert bár valóban kevesen lakják az országot, ez olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Milánóban vagy Prágában mindenki ismeri a másikat.

Észtországban nem laknak jegyesmedvék: bár az ország valóban északon van, de azért annyira mégsem: jegesmedvék az országtól nagyjából 2000 km-re északra laknak. Barnamedvével viszont összefuthatunk az észt természetben, legalább 500 egyed él az erdőkben, ahogy a szürkefarkas-, hiúz- és fókapopuláció is elég nagy.

Észtországban is vannak évszakok: bár egyes észtek megfogalmazásában az észt nyár nem más, mint három rosszabb hónap a síszezonban, mind a négy évszak megtalálható náluk is. A nyár azért enyhébb, de ott is huzamosan 20°C fok feletti az átlaghőmérséklet, és nem ritka a 30°C sem. Télen átlagosan -2 -5 fok körüli az átlaghőmérséklet, -25 itt is ritkaságnak számít.

Az észtek is használnak mássalhangzókat: igaz, keveset. Egy-egy észt szó kibetűzésekor úgy tűnhet, hogy az észt abc csupa magánhangzóból áll, de legalábbis jól állna neki egy-két kölcsön mássalhangzó valamelyik szláv nyelvből. „Kuuuurijate töööö jäääärel” – ez körülbelül annyit tesz észtül, hogy a holdkutatók éjszakai munkája a jégtábla szélén. Az észt, amely a magyarhoz hasonlóan a finnugor nyelvcsaládba tartozik, egyébként elég különleges nyelv: nem használ névelőket és nyelvtani nemeket, nincsen határozott jövő ideje, ellenben nyelvtana 23 esetet különböztet meg.

Nem minden észtnek van gyönyörű énekhangja: de szeretnek énekelni – a legtöbbjüknek nagyon sokat jelentenek az énekes és táncos találkozók, sokan énekelnek kórusban. A kóruséneklésnek és énekes találkozóknak a XIX. század óta nagy hagyománya van Észtországban (és a balti országokban), ezért is hívják őket „énekes nemzetnek”. Az ilyen eseményeken mindig hatalmas tömegek gyűltek szerte az országból, a nyolcvanas években ezen összejövetelek jelentették az alapját a demokratikus és függetlenségi törekvéseknek. Az észteknél az „éneklő forradalom” hozta el a függetlenséget és a rendszerváltást.

Ha érdekel Észtország, az észt kultúra, hagyományok, vagy a nyelv, ajánljuk figyelmetekbe a Magyarországi Észt Intézet tevékenységét. Folyamatosan gyarapodó könyvtárukból egyebek mellett szépirodalmi újdonságokat, kultúrtörténeti munkákat, művészeti albumokat, mesekönyveket és folyóiratokat tudtok kölcsönözni, és az intézetben észt nyelvtanfolyamokat is szerveznek. Az Intézet szervezésében filmvetítéseken, koncerteken, kiállításokon is részt vehettek, az Intézet saját kiadású breviárium-sorozatában pedig kortárs észt prózaírókat olvashattok magyarul. Az észtek jövőre ünneplik függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóját, ehhez kapcsolódóan is számos programmal találkozhattok majd az Intézetben, az évad hivatalos oldalát itt találjátok.

Július és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.

Az EU GDP-jének több mint 10%-a

Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

A világ első számú turisztikai célpontja: Európa

Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.

„Akik élnek, azok délnek mennek”

Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France  / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).

Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.



Magyar vagyok és turista

A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.

Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az eredeti Diáksziget szervezői talán sose gondolták volna, de idén már a 25. Szigetnek örülhetünk. A Sziget mára Európa- és világszerte ismert fogalommá vált, amely a menő fellépők mellett igényes és szórakoztató kikapcsolódásra, ismeretszerzésre is remek hely az együttműködő több száz civil szervezetnek köszönhetően. Ennek a Szigetnek pedig valamilyen formában immár legalább 15 éve (!) része egy európai találkozóhely, vagy „Európa sátor”, ahol mindig uniós aktualitásokkal, érdekes beszélgetésekkel, hasznos EU-s infókkal és kapcsolódó játékokkal várunk benneteket. Idén sincs ez másként – partnerszervezeteinkkel déltől este 8 óráig kereshettek fel minket a térképen 26-os számmal jelölt European Meeting Pointban.

A Sziget mellett idén az EU is jubilál: az európai együttműködés alapjait lefektető Római Szerződés idén 60 éves, míg az EU egyik legnépszerűbb programja, az Erasmus(+) idén pedig már harmincadik éve biztosít lehetőséget Európa fiataljainak arra, hogy egy másik tagállamban szerezzenek ismereteket vagy tapasztalatot. A European Meeting Pointban idén is számos hasznos dolgot megtudhattok kollégáinktól, legyen szó az európai együttműködés jövőjéről, továbbtanulásról, uniós munkavállalásról vagy uniós jogokról – mindezek kapcsán többféle játékot, kvízt is kipróbálhattok majd nálunk. A Tempusnak köszönhetően lesz például személyre szabott tanácsadás az uniós mobilitási programokról, kvízjáték az idén 30 éves Erasmus+ programról, személyes beszámoló résztvevőktől, fotófal, tabu, önismereti játék, egyetemi campus-ismereti játék, jelvénykészítés – és még számtalan EU-s ismereteket tesztelő, vagy megosztó program.

Minden nap 14 órától egy-egy beszélgetésen is részt vehettek a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület jóvoltából. Ezeken a beszélgetéseken magyar és külföldi diplomaták osztják meg tapasztalataikat, véleményüket aktuális uniós kérdésekről, uniós politikákról, Európa jövőjéről, valamint beszélnek majd az adott uniós vagy nemzeti intézmény munkájáról is. Ilyen beszélgetésen lesz vendégünk augusztus 13-án Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, de többek között eljön Takács Szabolcs EU ügyekért felelős államtitkár és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A beszélgetések napi bontásban:

Szerda 14:00: Előadó: Kun Gábor, vezérigazgató-helyettes, Magyar Kereskedőház Zrt. Az előadás témája: A magyar külgazdasági kapcsolatok.

Csütörtök 14:00: Előadó: Dr. Molnár Tamás, munkatárs, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)/adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem. Az előadás témája. A FRA működése és az alapjogok védelme.

Péntek 14:00: Előadó: Farkas Attila, munkatárs, Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ). Az előadás témája: Az EKSZ működése, karrierlehetőségek az EU-ban.

Szombat 14:00: Előadó: Varju Krisztina, a magyar V4 elnökségért felelős miniszteri biztos, KKM. Az előadás témája: A 2017/2018-as magyar soros V4 elnökség.

Vasárnap 14:00: Előadó: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az előadás témája: Az Európai Bizottság működése.

Hétfő: 14:00: Előadó: Benkő Levente, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, KKM. Az előadás témája: Magyarország a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben.

Kedd: 14:30: Előadók: Takács Szabolcs, EU ügyekért felelős államtitkár, Miniszterelnökség és OBE Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. A beszélgetés moderátora: Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője. Az előadás témája: A BREXIT tárgyalások és az EU jövője.

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk! A térképen 26-os számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)

A European Meeting Point programjait az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával közösen, az alábbi szervezetekkel együttműködésben valósítja meg:

• AEGEE Budapest
• Arsboni – Stádium Intézet Alapítvány
• Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület
• Európai Föderalisták Uniója Magyarország Egyesület
• Café Babel Budapest
• Fiatal Európaiak Magyarországi Egyesülete – JEF-Hungary
• Magyarországi Erasmus Hallgatókért Alapítvány – Erasmus Student Network
• Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület
• Pillar Alapítvány
• Stand Up for Europe AS BL
• Tempus Közalapítvány

Képek forrása: Sziget.hu

Egy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)

Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.

Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak

• A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
• A Bizottság üzemanyagárakat tartalmazó, folyamatosan frissülő oldala

Tagállami információk

• Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
• Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
• Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
• Ciprus: közlekedési információk
• Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Dánia: úthasználati díjak (csak az Øresund híd és a Storebælt híd díjköteles), közlekedési információk
• Egyesült Királyság: autópályainformációk (külföldi autóval az autópályák ingyenesek, kivéve az az M6 TOLL autópálya, általában hidak és forgalmas szakaszok közelében fizetőkapukkal találkozhatunk), közlekedési információk
• Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
• Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
• Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
• Görögország: autópálya-használati díjak (Aegean, Attiki, Egnatia, Moreas, Nea, Olympia), közlekedési információk
• Hollandia: közlekedési információk
• Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
• Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
• Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
• Luxemburg: közlekedési információk
• Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Málta: közlekedési információk
• Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség), autópályadíjak (egyelőre személygépkocsiknak nem kell autópályadíjat fizetniük, de jelen tervek szerint ez 2019-től változni fog)
• Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
• Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Svédország: közlekedési információk
• Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk

Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A nyári időszakra csakis valami könnyedebb ételt ajánlanánk: egy friss, idényzöldségekből elkészíthető krémet. A pástétom kiváló bármilyen kenyérre kenve, de – például egy családi grillezésnél – remek kísérő étel is lehet. 

Ahogy Erdélyben a padlizsánból vineta vagy zakuszka készül, a délszláv államokban ajvár, úgy Bulgáriában kjopulu kerül az asztalra, amelyben a többi hasonló paprika- és padlizsánalapú krémtől eltérően egy kis borecet is van, fűszerezéséhez pedig jellemzően hozzátartozik a petrezselyem. A Balkánon és a Közel-Keleten nagyon népszerű padlizsán török közvetítéssel jutott el Magyarországra. Viszonylag igénytelen természete miatt könnyen termeszthető akár otthoni kiskertben is – nincs is finomabb a saját kertből származó padlizsánból készült krémnél , ami a főzéssel tartósítva üvegben sokáig eláll, így télen sem kell nélkülözni az asztalról! :-)

Hozzávalók (négy személyre)

- 1 padlizsán
- 2 közepes méretű, sült és hámozott zöldpaprika
- 2 közepes méretű, érett, kemény paradicsom húsa (lehetőleg mag nélkül) apróra vágva
- 4 evőkanál extraszűz olívaolaj
- 3 evőkanál vörösborecet
- 3 evőkanál apróra vágott petrezselyem
- 2 evőkanál apróra vágott fokhagyma
- só, feketebors



Elkészítés

Süssük meg a padlizsánt és a paprikákat az alábbiak szerint: szurkáljuk meg 3-4 helyen, majd a tűzhelyen vagy a sütőben grillezve süssük addig, míg a héja el nem kezd feketedni, időnként fordítsuk meg. A legjobb az, ha szabad tűz fölött tudjuk megsütni – ekkor egy kis füstös ízt is kap a pástétom.

Tegyük öt percre nedvesített konyharuhába, majd távolítsuk el a héját. A padlizsánt vágjuk először félbe (lehetőleg fa- vagy kerámiahegyű késsel), majd kisebb darabokra, utána pépesítsük. Hasonlóképpen pépesítsük a meghámozott paprikákat. A padlizsánt és a paprikát keverjük össze.

Adjuk hozzá kanalanként az olivaolajat és az ecetet. Fakanállal alaposan keverjük össze, hogy sima állagú legyen a pástétom. Adjuk hozzá az apróra vágott paradicsomot, a petrezselymet, a fokhagymát, valamint a sót és a borsot. Keverjük tovább, amíg teljesen sima nem lesz.

Ízlés szerint fűszerezzük még, majd tegyük a hűtőbe, hogy jól áthűljön. Tányérra halmozva vagy kenyérre kenve tálaljuk előételként.

Добър апетит / dobur apetit, azaz jó étvágyat! :-)


Az általunk bemutatott recepthez az Európai Bizottság Európa ízei: Kulináris utazás 27 recepttel Európán keresztül című kiadványában foglaltakat használtuk fel.

Kép forrása: Wikimedia Commons / Ikontact, CC BY-SA 3.0

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Július elsejétől az EU egyik legkisebb országa, Észtország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését, soros elnökként. Az ország számos területen kiemelkedő eredményekkel és igen jelentős tapasztalattal rendelkezik – legyen szó online fejlesztésekről, e-közigazgatásról vagy épp környezetvédelemről. Ez tükröződik elnökségi programjában is, amely kiemelten foglalkozik többek között a digitális egységes piac és a fenntartható gazdaság kérdéseivel. Észtország a korábbi tervekhez képest fél évvel hamarabb kapta meg az uniós elnökséget, miután a Brexit-szavazást követően az Egyesült Királyság lemondott a feladatkörről.

Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács elnökségének levezénylésében jóval szűkebb mozgástere van egy tagállamnak, mint ahogy azt talán elsőre gondolnánk. Az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott. Ehhez az aktuális elnöknek mindenképpen igazodnia kell. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott periódus során foglalkoznia kell (ilyen lehet egy válság, természeti katasztrófa, vagy épp nemzetközi politikai események). Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe. Próbálnak lendületet adni olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára – nincs ez másként Észtországnál sem.

Az észt elnökség négy prioritása az elnökség alatt a nyitott és innovatív európai gazdaság, a biztonságos Európa, a digitális Európa és szabad adatforgalom, valamint a befogadó és fenntartható Európa megteremtése és támogatása.

Nyitott és innovatív gazdaság: Tallinn célja a vállalkozói környezet fejlesztése, új vállalkozások létrehozásának megkönnyítése. Emellett kiemelt figyelmet kap az EU négy szabadságának – munkaerő, termékek, szolgáltatások és tőke szabad áramlásának – védelme. A program külön foglalkozik az e-kereskedelem fejlesztésével, az adóelkerülés elleni küzdelemmel és az energiapiac fejlesztésével.



Biztonságos Európa: a közelmúlt eseményei miatt az észt elnökség is kiemelt figyelmet szentel a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelemnek, többek között a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megnehezítésével. Emellett igyekszik erősíteni az ehhez kapcsolódó információ még jobb megosztását, fokozottabb együttműködést a tagállamok között például modern infokommunikációs eszközök használatával. A NATO-val és a szomszédos országokkal való együttműködés erősítése, a védelmi együttműködés fejlesztése, a külső uniós határok védelmének fokozása szintén fontos célok Tallinn számára.

Digitális Európa és szabad adatforgalom: a világban egyre több mindent érünk el digitálisan, ami hatalmas lehetőségeket, egyúttal jelentős veszélyeket is rejt. Az észt elnökség saját tapasztalataira építve igyekszik a veszélyeket minimalizálni, ugyanakkor az európai szinten esetleg még kiaknázatlan lehetőségeket tovább fejleszteni. A digitális egységes piac további építése, az e-megoldások és adatok kiterjedtebb használata és a határon átnyúló digitális szolgáltatások elősegítése mind napirendre kerül a következő félévben Tallinn vezényletével.

Befogadó és fenntartható Európa: az észtek számára prioritás az EU belső piacának előnyeit kihasználó, mobilis munkaerő jogainak megerősítése és korszerűsítését, számukra azonos lehetőségek biztosítása. Az észtek azt vallják, hogy a gazdasági fejlődés nem mehet a környezet és a természetes erőforrások kárára, ezért különböző modern, digitális megoldások használatával támogatják a fenntartható gazdálkodást és gazdaságot.

„Már sokszor bizonyítottuk, hogy élen járunk ezen a téren, így mintegy kötelességünk, hogy minél több, a digitális technológiával kapcsolatos ügyet végigvigyünk” – mondta az elnökségi programmal kapcsolatban Marju Lauristin EP-képviselő. Yana Toom képviselő azt reméli, hogy az elnökségnek köszönhetően Európa-szerte gyorsabban elterjed majd a digitális szolgáltatások használata a közszférában, hiszen az észt kormányzati rendszert mindenhol dicsérik nyitottságáért és megbízhatóságáért. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek az e-kereskedelem fejlesztésére nemzetközi szinten.

Eredményes és sikeres elnökséget kívánunk Észtországnak!

Észtország 2017. december 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Bulgária és Ausztria követi a sorban. Az észt elnökség részletes programja itt olvasható angol nyelven, az elnökség hivatalos oldala itt található.

Képek forrása: https://www.eu2017.ee

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

13 évvel a csatlakozással az EU mindennapjaink részévé vált. A legtöbbször észre sem vesszük, mi mindent köszönhetünk az uniós előírások következtében bevezetett változtatásoknak – annak, hogy mi is a közösség tagjai vagyunk. A rengeteg uniós támogatás, mobilitási program, a roamingdíjak megszűnése vagy a fapados légitársaságok elterjedése mellett többek között azért is rengeteget tett az EU, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az élelmiszerek vásárlásánál. Még egy érv az EU mellett.

Nincs zsákbamacska – az összetevők egyértelmű jelölése

Akár allergiás valaki, akár diétázni szeretne, akár a mesterséges, esetlegesen káros összetevőket szeretné kiszűrni, nagyon fontos, hogy vásárlásnál tisztában legyen azzal, mit rakott a kosarába. Az egészségtudatos táplálkozáshoz lehetővé kellett tennie az EU-nak, hogy a piacán forgalmazott élelmiszerekből tájékozottan válasszanak. Ezt az EU 2013 decembere óta szigorú címkézési előírásokkal biztosítja. Minden terméknél jelezni kell, hogy tartalmazza-e a 14 legfontosabb allergén anyag valamelyikét (pl. glutént, tejet, dióféléket, földimogyorót, tojást, zellert, halakat, szóját). Mindezt vizuálisan jól elkülönülő módon kell megtenni. Az allergiások szempontjából fontos szabály, hogy a csomagolatlan élelmiszerek esetében – például az éttermekben – is tájékoztatást kell adni valamilyen formában az allergénekről.

Emellett az EU-ban minden csomagolt élelmiszeren egységes táblázat használatával kell megadni, hogy a termék milyen tápanyagokat tartalmaz. Ehhez 100 grammra / 100 milliliterre vetítve fel kell tüntetni legalább az élelmiszer energiatartalmát, továbbá a zsír, a telített zsírsav, a szénhidrát, a cukor, a fehérje és a só mennyiségét. Mindezek mellett az EU számos további tápanyag nem kötelező feltüntetését javasolja (pl. egyszeresen /  többszörösen telítetlen zsírsavak; cukrok / poliolok / keményítő; rostok; vitaminok) – ezen pluszinformációk feltüntetéséről a forgalmazó dönt.

A közelmúlt állati járványai miatt a marhahús, valamint a friss sertés-, bárány-, kecske- vagy baromfihús esetében a származási helyet is meg kell nevezni.

A szabályozás emellett előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítja az olvashatóságot is – a fogyasztók ugyanis korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Tilos megtévesztő hirdetéseket készíteni

Szigorú szabályok vonatkoznak az egészséggel összefüggő állításokat tartalmazó reklámokra is. Ha a gyártó feltünteti termékén a „zsírszegény” kifejezést, akkor az 100 grammra vetítve valóban legfeljebb 3 gramm zsírt tartalmazhat. A címkén azt is meg kell adni, ha az élelmiszerben genetikailag módosított összetevő van. Ez vonatkozik például a genetikailag módosított növényekből készült növényi olajokra. Ez lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy eldöntse, szeretne-e ilyen élelmiszert vásárolni.

Egységes minőség- és eredetjelzések

Tájékozódásunkat az EU különböző védjegyei, elismerési rendszerei is segítik – például a különleges termékek eredetiségét igazoló uniós oltalom, amelyben egységes jelöléssel védik és népszerűsítik a termékeket. A rendszer célja, hogy a valóban különleges módon készülő vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket megvédje a hasonló, de nem minden szempontból eredeti termékektől (és a fogyasztókat a becsapástól; lásd Tocai / Tokay vs. Tokaji ügy). Hasonló „biztonsági garanciát” jelent a CE-jelölés és a bioélelmiszerek ökológiai tanúsítványa.

Biztonságos élelmiszerek – folyamatos riadókészültség

Ha az Unióban egészségre ártalmas élelmiszer kerül a piacra – például szalmonellával fertőzött hús vagy higannyal szennyezett hal –,az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével erről mindenki azonnal értesülhet. A rendszeren keresztül bármely tagállam a termékre vonatkozó figyelmeztetést adhat ki a többi tagállam számára, az egész EU-ban gyorsan ismertté válik a kockázat, és a hatóságok intézkedni tudnak. Ezután az élelmiszert kivonják a piacról és megsemmisítik, a külföldi élelmiszert pedig visszaküldik a származási országba.

Képek forrása: pexels.com; elelmiszer.hu

A cimkés illusztrációt az Élelmiszer Online vonatkozó anyagából vettük át.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!