Október 5-én a tolmácsszakma két kiemelkedő egyéniségét, Fáber Andrást és Szomráky Bélát láttuk vendégül, akik egyéb – oktatói, fordítói – munkájuk mellett mindketten több évtizede tolmácsolnak. A komoly szakmai elismerések, legkomolyabb felkérések dacára mindkét vendégünk „atipikus tolmácsnak” mondható, ha elfogadjuk jellemzésüket a jó tolmácsról, aki minden esetben szükséges résztvevője a kommunikációnak, de csendben, a háttérben meghúzódva, „alázatos szolgaként” segíti a kommunikációt. Mindketten fantasztikus előadók is, akik szinte egymás szavába vágva osztották meg velünk a legjobb történeteiket, és azt, hogy miért is csodálatos szakma az övék.

Szomráky Bélát a szerelem irányította a tolmácsolás és fordítás irányába – gimnáziumban úgy gondolta, hogy az olaszra beosztott osztálytársnőjének szívéhez a közös idegen nyelv lehet a kulcs. A szerelemből végül csak olasz nyelv iránt érzett bizonyult tartósnak. Utóbbihoz hamarosan cstalakozatt a francia, a spanyol és a lengyel nyelv szeretete. Fáber András is szerelmi történetről beszélt, ami még ma is tart – őt elsősorban a különböző emberi viselkedések, kultúrák érdekelték, ezért kezdett el a nyelvekkel is behatóbban ismerkedni. Családjában és Pécsett is, ahol felnőtt, erős volt a francia vonal, így neki ez volt az első idegen nyelv, majd ehhez jött hozzá a német, latin, angol és orosz.

A beszélgetésen elhangzott: a tolmácsolás a nyelv ismeretén túl ugyanúgy szól a jó helyzetfelismerésről és a problémamegoldó képességről is. Ez az egyik legstresszesebb munka, ahol a tolmácsnak tizedmásodpercnyi idők alatt kell döntéseket hoznia – pszichikai terhelés tekintetében kevés szakma fogható hozzá. Ezt a stresszt másként éli meg minden tolmács – míg Szomráky Bélát nem zavarja ez a stressz és látszólag mindig nyugodt tolmácsolás közben, addig Fáber András a mai napig úgy érzi, mikor elhangzik az első mondat egy fontos találkozón, mintha valaki teljes erőből gyomorszájon vágná. A tolmácsoláshoz emellett hihetetlenül nagy ismeretanyag és műveltség kell, számtalan témában kell naprakésznek lenniük. Ők ezt mindketten nagyon élvezik, és minden alkalmat megragadnak, hogy valami újat tanuljanak. Fáber András úgy fogalmazott, hogy élete minden percét élvezi, amelyet ismeretszerzéssel tölt. Munkájával kapcsolatban Karinthy Frigyest idézte, aki szerint munka az, amit nem szívesen végzünk – ilyen értelemben ő soha nem dolgozott.

Fáber szerint a tolmácsolás az a szakma, amelyben nem szabad csalni vagy ferdíteni, mert az mindig visszaüt. A tolmácsolás felelős mesterség, bizalmi szakma, amelyben a tolmácsnak mindent meg kell tennie azért, hogy elnyerje megbízója bizalmát, akinek tolmácsol. Mindketten számos alkalommal vettek részt a rendszerváltás után magas rangú állami vezetőkkel „négyszemközti” találkozókon, sokszor lehettek fültanúi bizalmas vagy titkos beszélgetéseknek, de azok tartalmát soha nem adhatják ki – ezzel nemcsak saját jó hírüket, de a szakma becsületét is veszélyeztetnék. A tolmács feladata, hogy mindig ugyanazt mondja, mint az eredeti előadó, a lehető legszebb, leghűségesebb módon.

Egyetértett ezzel Szomráky Béla is, aki hozzátette, hogy az elhangzottakat nem szabad saját belátás szerint erősíteni vagy tompítani, ugyanakkor, ha a helyzet úgy kívánja, a felesleges ismétléseket a rövidség érdekében néha meg lehet vágni, tömöríteni, amiért az előadók is hálásak sokszor. Szomráky példaként Göncz Árpád volt köztársasági elnököt említette, aki „120%-os tolmács”-nak nevezte őt, mondván hogy nemcsak a személyiségét engedi át tolmácsolásában, de a „csacskaságait” sem fordítja le. A tolmácsnak alapvetően nem szabad saját tudását beleadnia a fordításba, még ha esetleg valamit jobban is tud vagy ismer, mint az előadó.  Vannak persze olyan helyzetek, amelyben – esetleges diplomáciai bonyodalmak elkerülése érdekében – kénytelen mégis változtatni az elhangzottakon. Volt például olyan eset, amikor a nagyon magas rangú magyar politikus a külföldi partnerének megköszönte a támogatását a magyar kulturális évad levezénylésében, ami a valóságban még nem zajlott le. Tudván ezt, nehogy bonyodalom legyen belőle, ezt a fordításban már felkérésként fordította le – a szakmai stáb rettentően hálás volt érte.

Vannak olyan dolgok, amelyek szinte lefordíthatatlanok egyik nyelvről másikra, amelyekre szinte lehetetlen felkészülni – ilyenek például a helyi szólások vagy a szóviccek. Van olyan tolmács, aki ilyenkor azt mondja, hogy „most vicc hangzott el, tessék nevetni” (általában ez is bejön). Fáber Andrásnak mindig volt az országgal kapcsolatos egy-két vicces mondat vagy poén a tarsolyában, de néha improvizációval oldotta meg a szituációt. Ilyen volt például mikor 2003 környékén egy Európa-napon tolmácsolt, ahol az akkori euroszkeptikus tábor vezető mottóját le kellett fordítania, hogy „tagok legyünk vagy szabadok”, amely az ő fordításában akkor így hangzott angolul: „to be or not to be in the EU”.

A sok száz sikeres tolmácsolás mellett persze mindketten belefutottak egy-két bakiba, amelyet borzasztóan nehezen hevernek ki. A tolmácsolás felfokozott mentális állapotában egy-egy leblokkolás szinte tízpercesnek tűnik – a legjobb tolmácsokkal, így velük is előfordult ilyesmi. Volt olyan is, hogy az Air France-nak tolmácsolva a fordítás hevében a francia nemzeti légitársaság nevét következetesen Malévnek fordította magyarra egyikőjük, vagy az angolul „Roman Empire”-ből „román birodalom” lett római helyett. A félrefordítás egyik sokat idézett bakija is elhangzott, amelyben már nem ők voltak a főszereplők: egy német talkshowban egy tolmács George Lucast, a Csillagok háborújának alkotóját tolmácsolta. Nem ismerte azonban a kultikus filmeket, így annak legjellemzőbb mondatát sem.  Így az angol „May the Force be with you” kifejezést hallva úgy gondolta, hogy a „may” (segédige) májust jelentheti, a „Force”-t (erő) pedig „fourth”-nak (negyedik) értette, így lett „Az erő legyen veled!”- ből „Május negyedikén együtt leszünk”.

Számos érdekes sztori, vicces anekdota előkerült még az esten, amelyeket lehetetlen írásban visszaadni. A jelenlevők két nagy tudású, a munkáját nagyon szerető, boldog embert láthattak, akik meggyőzték a közönséget arról, hogy a tolmácsolás egyáltalán nem szolgai munka, hanem valóban hihetetlenül izgalmas és gyönyörű mesterség.

Októberben ünnepli az EU az egységes piac fennállásának 20. évfordulóját – több programunkon az EU egységes piacán megvalósuló lehetőségek és mobilitási programok kerülnek fókuszba, és ezt a témát járja körül az újrainduló Európa Akadémia egyik előadása is. Eljön hozzánk Litkai Gergely egy EU-s standuppal, a korrupció hazai és európai helyzetét pedig egy kétnapos korrupciós filmfesztivál keretében vizsgáljuk George Clooneyval (virtuálisan minden mennyiségben) és Réz Andrással (valóságban egyszeresen).

Október 9-én újra indul a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia című sorozatunk, az idei szemeszter címe „Egységes piac, közös pénz”. Ennek keretében négy alkalommal foglalkozunk majd az idén húszéves egységes belső piaccal, illetve az európai gazdasági válság leküzdésére irányuló megoldásokkal. Az első alkalomra a tavaly őszi, az eurózóna válságát elemző beszélgetés résztvevőit kértük fel újra, hogy értékeljék az elmúlt év eseményeit. Így a résztvevők (Szűcs Tamás, Ferkelt Balázs, Forián Szabó Gergely és Jankovics László) azt vitatják majd meg, mi vált valóra az akkori forgatókönyvek közül; mi a véleményük a gazdasági válság alakulásáról, milyen lépéseket tett az EU a válság leküzdésére, és ezek milyen eredményre vezethetnek. Az október 15-i alkalommal a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatója, Törzsök Éva és Rácz Margit, az MTA VKI kutatója tekinti át a belső piac kialakulásnak állomásait.

Október 17-én az egységes piac létrejöttének 20. évfordulóját ünnepeljük: a egységes piaci hét (október 15-20.) keretében a Külügyminisztériummal együttműködésben közönségnapot tartunk, ahol az egységes piac előnyeiről, elsősorban az EU-n belüli mobilitási lehetőségekről lesz szó. A közönségnapon a Magyarországon működő tájékoztató szervezetektől mindent megtudhattok, ami csak érdekel az európai továbbtanulással, munkavállalással, utazással vagy épp a kereskedelmi piacra lépéssel kapcsolatban. Az estet a többek között a Dumaszínházból ismert Litkai Gergely stand up show-ja zárja.

Október 18-án és 19-én kétnapos Korrupciós filmfesztiválunkon négy filmet mutatunk be, a vetítések között pedig filmesekkel és szakértőkkel beszélgetünk a látottakról, a korrupció európai és magyarországi helyzetéről. Október 18-án a hét órától a Michael Clayton és az Il Divo – A megfoghatatlan című filmeket vetítjük, vendégünk Réz András lesz. A fesztivál második napján, 19-én hét órától A hatalom árnyékában című nemrégiben bemutatott filmet vetítjük, majd egy válogatást a Transparency International Magyarország rövidfilmjeiből, amelyek azt mutatják be, hogyan látják a fiatalok a korrupciót. A két vetítés között Bodoky Tamással, az http://atlatszo.hu/ főszerkesztőjével beszélgetünk.

Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Borítókép: © European Communities, 1997