2024-től minden tagállamban uniós előírás lesz a háztartásban keletkező biohulladék elkülönített gyűjtése és hasznosítása. Ennek legegyszerűbb és kézenfekvőbb módja a házi vagy közösségi komposztálás. Büdös, odavonzza a rágcsálókat és kártevőket, időigényes – számos tévhit övezi a folyamatot, amely valójában meglehetősen egyszerű, és pici odafigyeléssel mindenki csak jól jár vele. Bár a hazai szabályozás részletei még nem ismertek, akárhogy lesz is, érdemes tájékozódni és belekezdeni, aki még nem tette. Ebben segítünk most egy picit.
Amikor az elmúlt években megjelentek az első e-rollerek Európa nagyvárosaiban és itthon is, sokan nagyon örültek: végre a mikromobilitásban prímán alkalmazható eszköz, amely a városokban valódi és zöldebb alternatívája lehet az autóknak. Ugyanakkor az e-rollerek olyan hirtelen, rövid idő alatt terjedtek el mindenhol a kontinensen, hogy sokan hamar meg is utálták, amihez az utcaképet rontó, szanaszét hagyott eszközök és a használatával kapcsolatos biztonsági problémák is hozzájárultak. Most az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) közös, európai szintű szabályokat kezdeményezett a kérdés rendezésére.
Alkotás a környezeti értékekre odafigyelve, környezettudatosság és fenntarthatósági célok szolgálata a művészet segítségével – Puskás-Dallos Peti énekes, Andreea-Maria Stan, az Inforelais munkatársa, Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye ügyvezetője és dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója beszélgetett erről az Európa Pontban. A beszélgetést és az azt követő, témához kapcsolódó kortárs táncelőadást a posztban végignézhetitek.
A Back-on-Track még több megfizethető, határokon átnyúló éjszakai vasútat szeretne Európában. Térképre tették a teljes éjszakai vasúthálózatot – a posztban végigböngészhetitek, hogyan szelhetitek át csak éjszakai vasúttal a kontinenst Narviktól Szirakúzáig vagy Amszterdamtól Ankaráig.
Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.
Kimért magvak, gyümölcslé, mosópor és még számtalan termék, amit saját textiltáskában, kosárban vagy tárolódobozban tudunk hazavinni – Európában egyre terjednek a csomagolásmentes boltok, és néhány éven belül forgalmuk meghaladhatja az egymilliárd eurót.
Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.
A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.