Hogyan demokratizálják az oktatást a digitális eszközök, és milyen hatással vannak a mentális egészségünkre? Hogy áll ebben Magyarország, és mit tanulhatunk Európában és az egész világon élenjáró finn oktatási rendszertől? Erről szerveztünk beszélgetést Jocó bácsival, a leghíresebb történelemtanárral, Dr. Vladár Zsuzsa egyetemi tanszékvezetővel, Halácsy Péterrel, a Budapest School és a a Prezi társalapítójával, emellett jó néhány finn és magyar digitális oktatási eszközt is megismerhettük. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, illetve podcastunkon is meghallgatható.
Az Európai Bizottság 2014 óta teszi közzé az uniós tagállamok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentését. Ebből kiderül, hogy nem sikerült felzárkóznunk a többiekhez, sőt, fokozódott a lemaradásunk: a 27 tagállamból a 23. helyen állunk. Nézzük a részleteket!
Emlékszel még, mit csináltál az okostelefonos időszak előtt, ha elszomorodtál? A kérdésre nemigen tudott válaszolni az Európa Pont közönsége legutóbbi programunkon, amikor a fiatalkori kiégésről, a digitalizáció és a közösségi média hatásairól beszélgettünk Tari Annamária pszichológussal. Ma ilyenkor legtöbben elővesszük a telefonunkat, nézzük a közösségimédia-felületeinket, ami legtöbbször tovább szomorít. A közösségi média sok előnye mellett számos nagyon komoly problémát is generál – sokaknál az önbecsülés romlásával, ön- és testképzavarral, folyamatos frusztrációval jár, amely negatív hatása alól se a fiatalok, se az online világban aktív idősebbek nem tudják kivonni magukat. De azért van megoldás.
Digitális évtized, átalakulás, 5G, a dolgok internete, big data, digitális egészségügy, oktatás és közigazgatás – fogalmak, amelyek meghatározzák a jövőnket, de már átszövik jelenünket is, és amelyekkel még nagyon sok feladatunk van. Az EU eltökélt szándéka, hogy ezt az évtizedet Európa digitális évtizedévé tegye, és a kontinens ezen a téren a világ élvonalába lépjen. Az EU „digitális iránytűje” kijelölte a 2030-ig teljesítendő célokat, és ezek megvalósulását nyomon is követi. A tagállamok és az EU digitális fejlettségének alakulását évente frissített, komplex mutatóval méri.
Októberben – amely az EU-ban a kiberbiztonság hónapja, és ekkor van az uniós kódolási hét is – több programunkon kiemelten foglalkozunk azzal, hogyan hat ránk életünk folyamatos digitalizálódása. Vendégünk lesz többek között Both Miklós etnográfus, a zenész-énekes Bolyki család fiatalabb generációjának képviselője, Bolyki Sára, Tari Annamária pszichológussal pedig az érintés és kapcsolódások átalakulásáról, a felnőttkori kiégésről beszélgetünk. Emellett a kicsi, mégis ezerarcú Szlovéniába is átruccanunk egy csészére. Tartsatok velünk!
Új időket élünk, amelyben az online jelenlét sokkal nagyobb szerepet játszik életünkben, mint akár csak egy évvel ezelőtt. A digitalizáció erősödésével rengeteg új eszköz került a kezünkbe. De mennyire tudjuk ezeket a modern megoldásokat használni? EU-s körkép a digitális írástudásról.
Adatagilis gazdaság, mesterségesintelligencia-rendszerek, európai nyílt tudományosadat-felhő, kvantuminformatika, európai adattér… ezek a kifejezések meglehetősen idegenül hangozhatnak, pedig az EU új digitális stratégiája mindenki életére hatással lesz rövid vagy hosszú távon. Röviden bemutatjuk, hogy a digitális fejlődés terén milyen fontos célokat tűzött ki maga elé Európa, és mi ennek a jelentősége.