Ebben a tikkasztó hőségben jólesik valami frissítő, és az sem baj, ha nagyon egyszerű elkészíteni – érdemes kipróbálni a görögök egyik kedvelt édes-sós nyári salátáját, két igazán görög főszereplővel: görögdinnyével és feta sajttal. Elsőre talán szokatlannak tűnik az ízkombináció, de mindenképp érdemes egy próbát tenni vele, mennyei! ;) 

Még javában tombol a cukkiniszezon: ez a viszonylag igénytelen és nem túl domináns ízű zöldség nagyon sokak kertjében állandó vendég. Aki már kísérletezett vele, tudja: amikor beérik, igen bőven terem, és ember legyen a talpán, aki a képes hozzá megfelelő számú kreatív receptet találni. Akár saját kertből, akár máshonnan teszünk rá szert, remek választás ez a nagyon könnyen elkészíthető, autentikus, fetával megbolondított görög étel. A tökéletes, kívül ropogós, belül omlós, fűszeres zöldséglepényhez csak néhány apró trükköt érdemes ismerni.

Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estje az aktuális elnökséghez kapcsolódva Görögországról  szólt. Az ország 1981-es csatlakozása óta most ötödszörre vezeti az Európai Unió Tanácsát – és kétségkívül ez lesz egyik legnehezebb elnökségi féléve. Athén az utóbbi hat évet recesszióban töltötte, az EU-t is érintő nemzetközi gazdasági válság talán semelyik másik tagállamot nem érintette olyan erősen, mint az EU és az IMF pénzügyi segítségét is igénybe vevő Görögországot. A GDP soha nem látott mértékben, 25 százalékkal esett vissza az utóbbi években, míg a munkanélküliség a teljes lakosság körében 27, míg a fiatalok körében 60 százalékra (!) szökött fel.  Ám Görögország problémái egyben az EU problémái is, így az elnök különösen érdekelt a problémák hathatós, uniós szintű megoldásában.

Az elnökség programjáról Dimitrisz Jannakakisz, Görögország nagykövete beszélt. Mint elmondta: az utóbbi években nagyon sokat romlott az EU megítélése a tagállamokban; a költségvetési megszorítások komoly szociális feszültségekkel jártak, aminek következtében az uniós polgárok az EU-ra már nem feltétlenül a növekedés és stabilitás zálogaként tekintenek. Éppen ezért Európa vezetőinek, így az elnökségnek is komoly feladata és felelőssége, hogy ezen a képen változtasson, és hathatós lépéseket tegyen a gazdasági fellendülés irányába. Ehhez kapcsolódóan az elnökség célkitűzéseit ismertetve elsőként a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését emelte ki, amely az elnökségi programban szorosan összefonódik a munkahelyteremtéssel és a társadalmi kohézió erősítésével. A görög program másik fontos célja a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése, az eurozóna stabilitásának erősítése és a bankunió kiépítése. A nagykövet szerint itt még nagyon sok a teendő, különös tekintettel az eurót még nem használó tagállamok részvételi feltételeinek pontos szabályozására. A harmadik prioritás a migráció és az uniós határőrizet kérdéseivel függ össze. Az illegális bevándorlás kérdése mindenképpen uniós szintű probléma, amely számos tagállamra aránytalanul nagy terhet ró, és uniós szintű megoldást kíván; a legális migráció útjába ugyanakkor nem gördíthet akadályokat.

E három fő irány mellett a negyedik egyértelműen a leggörögösebb: a tengerpolitika, amely szorosan összefügg a turizmus, a tengeri közlekedés, a halászat, vagy a mélytengeri gázkitermelés kérdésével, valamint a kék növekedés koncepciójával. Ezeken a „kék” területeken a görög elnökség – szorosan együttműködve természetes szövetségesével, és az elnökségi trió következő tagjával, a szintén hatalmas tengerparttal rendelkező Olaszországgal – mindenképpen konkrét eredményeket szeretne felmutatni.

A beszélgetésen felmerült a kérdés: mit gondol arról, hogy egyes éles hangú kritikák szerint hiba engedni, hogy egy csőd szélén álló ország irányítsa az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. A nagykövet ezzel kapcsolatban kifejtette: igaz, hogy a válság nagyon komoly következményekkel járt, de a hatalmas strukturális átalakítások és fiskális megszorítások következtében már láthatóak a növekedés jelei. A költségvetési deficit tavaly 13 százalékkal csökkent, hasonlóan kisebb lett a külkereskedelmi deficit. Az ország versenyképességének romlása 2002 óta először kedvező irányt vett, és a görög gazdaság már valószínűleg idén növekedésbe fordul. Jannakakisz hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a pozitív változásokat a görögök hatalmas áldozatai tették lehetővé; ugyanakkor az is látszik, hogy képesek hatásosan menedzselni a legnehezebb kérdéseket, és az elnökséggel sem lesz ez másként. Nem elhanyagolható az a rutin, amellyel az ötödik elnökségét lebonyolító Görögország rendelkezik, emellett a görögök az uniós intézmények és tagállamok bizalmát is élvezik. Ugyanakkor szerinte már a felvetés is abszolút káros, hogy csak azért, mert egy tagállam válságban van, kizárják egy uniós pozícióból – ennek semmiféle jogalapja nincsen. Ez a rendszer működésének nagyon fontos alapját kérdőjelezné meg és komoly veszélyt jelentene valamennyi tagállam számára.

Görögország mindezzel összhangban egyébként nagyon költséghatékony elnökségre készül, amelynek levezénylésre szánt keret szokatlanul alacsony, kb. 50 millió euró. Mint Jannakakisz elmondta: a számtalan megszorítás után nem lett volna bölcs és célszerű látványos és reprezentatív elnökséget hirdetni. Athén elnökségi félévében az ország „sokkal inkább a tettekre, mintsem a különféle elnökségi események megszervezésére koncentrál majd”.

A görög elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között a Tanács, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EuroNews oldalán.