Az Európai Bizottság 2014 óta teszi közzé az uniós tagállamok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentését. Ebből kiderül, hogy nem sikerült felzárkóznunk a többiekhez, sőt, fokozódott a lemaradásunk: a 27 tagállamból a 23. helyen állunk. Nézzük a részleteket!
Digitális évtized, átalakulás, 5G, a dolgok internete, big data, digitális egészségügy, oktatás és közigazgatás – fogalmak, amelyek meghatározzák a jövőnket, de már átszövik jelenünket is, és amelyekkel még nagyon sok feladatunk van. Az EU eltökélt szándéka, hogy ezt az évtizedet Európa digitális évtizedévé tegye, és a kontinens ezen a téren a világ élvonalába lépjen. Az EU „digitális iránytűje” kijelölte a 2030-ig teljesítendő célokat, és ezek megvalósulását nyomon is követi. A tagállamok és az EU digitális fejlettségének alakulását évente frissített, komplex mutatóval méri.
Az éghajlatváltozás már zajlik, következményeire pedig fel kell készülnünk. Az EU nemrégiben fogadta el ezzel kapcsolatos stratégiáját, de a kérdéssel minden szinten foglalkozni kell. Dimitrijevics Annával, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának szakértőjével, valamint Ürge-Vorsatz Diánával, a Közép-európai Egyetem éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetőjével beszélgettünk.
Adatagilis gazdaság, mesterségesintelligencia-rendszerek, európai nyílt tudományosadat-felhő, kvantuminformatika, európai adattér… ezek a kifejezések meglehetősen idegenül hangozhatnak, pedig az EU új digitális stratégiája mindenki életére hatással lesz rövid vagy hosszú távon. Röviden bemutatjuk, hogy a digitális fejlődés terén milyen fontos célokat tűzött ki maga elé Európa, és mi ennek a jelentősége.
Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.
Az Európa 2020 az EU hosszú távú növekedési stratégiája, amely a 2010-es évek fejlesztési prioritásait és irányait határozta meg a közösség számára a nagy gazdasági világválság után. A cél az „intelligens, fenntartható és inkluzív” Európa megteremtése volt 2020-ig, amelyet számos kiemelt kezdeményezéssel támogatott az EU. A közösségi akciókat természetesen mindenhol nemzeti politikák és intézkedések egészítik ki. Minden célkitűzéshez rendeltek egy-egy uniós szintű célt, amelyet nemzeti célszámokra is lebontottak. Egy évvel a stratégia végdátuma előtt, nemrégiben ismertette a Bizottság, hogyan áll a célok teljesítésével a közösség.