Az európai városok különböző eszközökkel igyekeznek az autó helyett egyéb közlekedési módok felé terelni a városiakat – ez az idei autómentes hét (szeptember 16-22.) egyik legfontosabb témája is. Az egyik módszer a személyautók teljes kitiltása bizonyos városrészekből – erre mutatunk pár jó példát Európából.
A szeptember 16–22. között immár 17. alkalommal megrendezett Európai Mobilitási hét célja, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési módokat – például a gyaloglást, a kerékpározást és a tömegközlekedést –, és mindezzel hozzájáruljon Európában a városi élet élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. A résztvevő városok (idén több mint 2500) az egyszeri programok mellett minden évben számos hosszú távú intézkedéssel is támogatják a személygépkocsit nélkülöző közlekedési módokat. A mobilitási hét remek alkalom arra, hogy a városok megismerjék egymás jó ötleteit, bevált gyakorlatait – az idei évben a szervezők különleges figyelmet szentelnek a közlekedési multimodalitásnak, azaz a különböző városi közlekedési módok használatának (erre utal az idei mottó is: „Mix and move!”). Az autómentes hét csúcspontja idén is az autómentes nap lesz szeptember 22-én, szombaton – ha tehetitek, ekkor mindenképp hagyjátok otthon az autókat!
Autók a város felé
A modern élet központjai a városok: jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken. Ez az arány pedig folyamatosan nő Európában és világszinten. A modern európai városok szinte mindegyike küzd a túlzott autóhasználat negatív következményeivel – az állandó dugók, az autók által elhódított hatalmas terület, a zajszennyezés és az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezés következtében sok helyütt romlik a városlakók életminősége. A légszennyezés emellett felgyorsítja a klímaváltozást is.
A városi levegő beteggé tesz
Ha nem is közvetlenül betegít, de a nagyvárosokban tapasztalható rossz levegő, a levegőben szálló por és egyéb szennyező káros anyagok egyértelműen rossz hatással vannak a városlakók egészségére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a világ lakosságának 91 százaléka ki van téve az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettség káros hatásainak. A WHO szerint a légszennyezés „láthatatlan gyilkosként” jelenleg évente kb. hétmillió életet követel, világszinten kilencből egy elhalálozás erre vezethető vissza. A nem fertőző betegségek nagy részénél kimutatható, hogy ez áll a betegség háttérben: a halálos kimenetelű szívbetegségek negyede, a stroke okozta elhalálozások negyede, a halálos tüdőrák közel harmada és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) 43 százaléka összefüggésbe hozható vele. Éppen ezért kerül napirendre a legtöbb európai nagyvárosban a fenntarthatóság kérdése, amely különböző megoldásokat javasol az urbánus területek autómentesítésére.
Autótilalmi zónák
A városi autóhasználat csökkentésére többféle modell létezik világszerte és az európai nagyvárosokban is. Van, ahol behajtási vagy „dugódíjjal” próbálják az autóhasználat felől a közösségi közlekedés felé terelni a lakosokat, van, ahol különböző minőségi tulajdonságok alapján tiltanak ki a forgalomból autókat. Néhány helyen diszkriminálják a dízeleket (amelyek többek között a szálló por koncentrációját növelik a levegőben) vagy életkor alapján zárnak ki a forgalomból autókat – ezekről az elképzelésekről írtunk már egy korábbi posztunkban.
Ugyanakkor a legtöbb európai nagyvárosban van – és általában növekszik – azon területek aránya, ahova egyáltalán nem lehet behajtani személyautóval. Ezek az autómentes területek leginkább a városok történelmi központjában találhatók, ahonnan már sok helyen a hatvanas-hetvenes évektől elkezdték kitiltani az autókat. Oslóban évek óta napirenden van a teljes belváros autómentesítése, a tervek 2019-es bevezetésről szólnak. Ha valóban meglépik, és kitiltják a belváros 1,9 km2-éről az autókat, azzal Európa legnagyobb összefüggő autómentes övezetét hozzák létre.
Az alábbiakban Európa jelenlegi legnagyobb autómentes területeit mutatjuk be röviden – ezeket a megoldásokat tanulmányozták a norvég közlekedési szakemberek is a 2019-re tervezett változások előtt. Válogatásunkban nem szerepelnek azok a városok, ahol az autós forgalom eleve csak korlátozottan megvalósítható például a sűrű vízi csatornarendszer, a tenger közelsége – például Velence (IT), Giethoorn (NL)) – vagy az épen fennmaradt középkori városszerkezet miatt – mint Rovinj (HR), vagy Bagnoregio (IT). A válogatásban olyan városok szerepelnek, ahol komoly közlekedéspolitikai stratégiák mentén hoztak létre a városközpontban nagyobb autómentes övezeteket.
Legjelentősebb autómentes övezetek Európában
Koppenhága (DK)
Semmilyen fenntartható közlekedéssel foglalkozó összefoglalóból nem maradhat ki Dánia fővárosa, a „biciklis mennyország” Koppenhága, ahol jelenleg 0,6 km2 terület a város szívében teljesen autómentes. A történelmi központban egészen 1962-ig közlekedhettek autók, amikor a város legforgalmasabb utcáját, a Strøgetet sétálóutcává alakították. A változtatás előtt hatalmas vita zajlott ennek kivitelezhetőségéről, de a helyi lakók támogatását az első naptól elnyerte az új felállás. Koppenhága az elmúlt évtizedekben rengeteget tett az alternatív, fenntartható közlekedés elterjesztéséért, szinte nincs város Európában, ahol több bicikliút lenne, vagy többen pattannának nyeregbe nap mint nap.
Brüsszel (BE)
Brüsszel Belgium fővárosaként és az uniós intézmények egyik legfontosabb központjaként nagyon forgalmas város, amelyben autóval közlekedni már hosszú ideje hatalmas kihívás volt. Ennek ellenére a város szívében az egyik legnagyobb autómentes övezetet alakították ki több lépcsőben, párhuzamosan a tömegközlekedés, a parkolási lehetőségek és a biciklis utak fejlesztésével. A város történelmi központja, legjelentősebb tere, a Grand Place és a Tőzsde környéke 2012 óta autómentes. Ezt 2015-ben további jelentős területekkel bővítették, így mára a város közepén egy 0,5 km2 nagyságú terület lett autómentes, amelynek további bővítése jelenleg is tervben van.
Ljubljana (SI)
Szlovénia fővárosa nagyon megváltozott az elmúlt 10 évben. Akkor még az utcákat elöntötte az autós forgalom, és kevés hely volt a gyalogosok számára. A sétálóknak kocsikat és buszokat kellett kerülgetni, és kipufogógázt lélegezni. Ma már nemcsak a folyóparti utcák autómentesek, hanem a teljes városmag. Csak gyalogosok, kerékpárok és buszok közlekedhetnek, illetve a Kavilir nevű ingyenes elektromos taxi, amely az idősek, a fogyatékkal élők és a gyerekes anyák számára ingyenes. A központban lakóknak vagy az oda tartóknak egy gépkocsimentes területen kívüli földalatti garázsban kell letenniük autójukat. A rendelkezés az aggodalmakkal ellentétben nem nyírta ki a helyi vállalkozásokat, épp ellenkezőleg: az üzleti élet és a turizmus megnövekedett a történelmi központban. Többek közt ennek is köszönhető, hogy 2016-ban Ljubljana nyerte el az Európa Zöld Fővárosa címet az Európai Bizottságtól.
Nürnberg (DE)
A romló levegőminőség miatt a hetvenes évektől kezdték kitiltani az autókat Nürnberg történelmi belvárosából. Ahogy más városokban is, a lépést a helyiek kétkedve fogadták, és arra számítottak, hogy a lezárás után a még autóval járható utakon a forgalom járhatatlanra sűrűsödik, és visszaesik a látogatók száma a tiltott zónákban – de egyik félelem sem igazolódott be. A második forgalomkorlátozási hullám során, 1988-ban az addig hatalmas forgalmat (25 ezer autó / nap) bonyolító utakat zártak le a város szívében, a Városháza és a Theresienstrasse környékén, ami hatalmas ellenállást váltott ki a helyiek részéről. A város forgalmának összeomlását vizionáló képek itt sem váltak valóra. Ezt követően tíz év alatt fokozatosan növelték az autómentes övezetet, amíg elérte mai, 0,3 km2-es nagyságát. Az autók kizárásával párhuzamosan fejlesztették a közösségi közlekedést és a parkolási lehetőségeket a városban. 1996-ban végül a városvezetés ismét meg akarta nyitni a forgalom előtt a Városháza környékét, de a helyi lakosság nyomására elálltak ettől.
Strasbourg (FR)
Az elzászi Strasbourgban 1992-ben indult el a helyi közlekedés átfogó átalakítása (az első „plan de circulation” alapján), amelynek elsődleges célja a városi autóhasználat visszaszorítása volt, párhuzamosan a helyi busz- és villamosrendszer, valamint a bicikli- és gyalogosutak átfogó fejlesztésével. Ekkor építettek ki két új villamosvonalat Starsbourg központjában, az addigi legforgalmasabb autóút helyén. A fejlesztések előtt kb. 240 ezer autó haladt át naponta a városközponton, ami 2000-re 200 ezerre sikerült visszaszorítani – az előrejelzések szerint ez a változtatások nélkül napi közel 300 ezer autóra nőtt volna. Jelenleg 0,3 km2 összefüggő terület autómentes Strasbourg szívében.
Gent (BE)
A flamand Gent városa mára a városi közlekedés átfogó átalakításának egyik legismertebb sikeres példája. Gent jelentős központként működött a középkorban, városszerkezete kevésbé centrális, sok kis terét szűkebb utcák kötik össze. Az autóforgalom a nyolcvanas évekre jelentősen megnőtt: dugók, rossz levegő és a zajszennyezés keserítette a helyiek életét. Az első autókorlátozásokat 1987-ben vezették be, de a városvezetőknek hamarosan vissza kellett vonniuk az intézkedéseket a helyi kereskedők erős ellenállása miatt. A legjelentősebb lépéseket végül 1997-től kezdődően hozták meg, amikor a történelmi belvárosból teljesen kitiltották az autóforgalmat, egyben számos eszközzel javították a közösségi közlekedést, a biciklis- és gyalogos közlekedés lehetőségeit. A fenntartható mobilitás tervezőinek a kezdeti komoly ellenállás ellenére hamar sikerült széleskörű támogatói bázisra szert tenniük. A belső városközpont 0,2 km2-es területe mára teljesen mentes az autóforgalomtól és egyaránt népszerű a helyiek és a turisták körében.
Képek forrása: Pixabay
Grafikák forrása:
- The main problems associated with increasing urban traffic and congestion: European Commission: Reclaiming city streets for people Chaos or quality of life?
- The Invisible killer: WHO
- Térképek: Norwegian Centre for Transport Research
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csúti csüngőhasú tolvaj 2018.09.22. 17:37:36
Ez nem semmi. Látszik, hogy a fókazabálóknak a természet a mindenük, az az első, a legfontosabb. Bezzeg nálunk. A sok sötét barom csak autóval hajlandó menni mindenhová.
Mikor érjük el a migránssimogatók színvonalát?
Nem lesz egyszerű, hiszen nekünk csak egy városligetünk van cirka 1,7 km2-vel, csak egy Népligetünk van hasonló, durván 1,8 km2-vel.
Tudom, ott nincsenek fullra kitiltva, szóval van még mit behozni.
Amúgy mennyi esély van arra, hogy pl. az ötkerből ahol a tetves képviselőnek vannak a saját vállalkozásai, lakásai, ki lesz valaha tiltva a forgalom és ezek a mocskos férgek kénytelenek lesznek begyalogolni? Életszagú, hogy olyan törvényeket alkotnak azok akiknek az év második, harmadik napján a legfontosabb dolguk a saját fizetésük duplázása, amik a nép érdekét képviselik.
Európa Pont 2018.09.22. 20:29:48
Tudom, ott nincsenek fullra kitiltva, szóval van még mit behozni. "
A válogatásban olyan városok szerepelnek, ahol közlekedéspolitikai stratégiák mentén hoztak létre az addig forgalmas városközpontban nagyobb autómentes övezeteket.
Nem szerepelnek benne azok a városok, ahol az autós forgalom eleve csak korlátozottan megvalósítható például a sűrű vízi csatornarendszer, a tenger közelsége – Velence (IT), Giethoorn (NL) – vagy az épen fennmaradt középkori városszerkezet miatt – mint Rovinj (HR) vagy Bagnoregio (IT).
Ugyancsak nem szerepelnek benne a nagy városi közparkok sem, amelyből számos van Európa-szerte, néhány jóval nagyobb, mint 1,8 km2. Figyelmedbe ajánljuk posztunk a legszebb európai közparkokról:
europapont.blog.hu/2017/04/07/varosi_parkok_europaban
csúti csüngőhasú tolvaj 2018.09.22. 21:42:46
Figyelmedbe ajánlom, hogy pontosan ezért folytattam az ötkerrel, és vázoltam, hogy mennyi esély van orbánisztánban ahol a zöldterületeket folyamatosan irtják valamilyen oligarcha lopásainak érdekében, egy élhető város kialakítására.
Így már összeállt a kép?
Jakab.gipsz 2018.09.23. 01:00:06
Hanem történetesen, az autójával dolgozik, gyerekeit szállítja különböző helyekre, és időhiánnyal küszködik.Vagy az olyan összefüggés, hogy a város lakóit valamilyen szállítási eszközzel el kell látni, pl, élelemmel, ruházati és ipar cikkel, továbbá a város üzemeltetése is a szállítás függvénye. Ez a baj a libbsi "modern demokratákkal", csak ki tiltani, meg tiltani, és szegregálni tudtok.Jobb ötletek nincs ?
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.23. 07:22:15
RHalacska 2018.09.23. 08:34:24
KissGecihuszár 2018.09.23. 09:16:38
KissGecihuszár 2018.09.23. 09:19:02
RHalacska 2018.09.23. 09:23:11
Indriq 2018.09.23. 10:01:08
Amúgy szerintem nem kéne teljesen kitiltani, egyszerűen London szerű behajtási pénzt kéne szedni, persze olyan, hogy ne zsebből fizethesse mindenki. Az ottlakókat kompenzálni és a trükközőket jól megbüntetni...
(jó ez elég közhelyes lett, de van amikor a közhely is használható)
KissGecihuszár 2018.09.23. 10:10:31
RHalacska 2018.09.23. 11:00:06
CSOKKI MÁLNA 2018.09.23. 11:49:14
CCnick 2018.09.23. 12:12:26
CCnick 2018.09.23. 12:15:13
Amig gyalog 10perc alatt bejárható területekről beszélünk addig miről is beszélünk?
KissGecihuszár 2018.09.23. 12:31:25
@CCnick: Te miről beszélsz? Jártál már pl. Nürnbergben, mert én igen! És hidd el, ha az V.kerület általam fentebb leírt területét tennénk full autómentessé, azzal igen sokat tehetnénk egy élhetőbb, vidámabb, éleminőséget nyújtani képes főváros irányába, függetlenül attól, hogy a többi kerületben mizu van!
KissGecihuszár 2018.09.23. 12:36:47
csúti csüngőhasú tolvaj 2018.09.23. 13:40:36
" azzal igen sokat tehetnénk egy élhetőbb, vidámabb, éleminőséget nyújtani képes főváros irányába, "
Ez jogos. Hiszen mennyi területet elfoglalnak a parkoló autók. Ha ki lesznek tiltva, akkor annyival többet lehet összehányni, összeszarni, kutyákkal összeszaratni...
Végre igazi világváros lennénk...
RHalacska 2018.09.23. 13:55:42
Muhammad Balfas 2018.09.23. 17:41:05
KissGecihuszár 2018.09.23. 18:14:52
CCnick 2018.09.23. 20:28:05
JorEl 2018.09.23. 21:39:14
KissGecihuszár 2018.09.23. 22:30:05
1; milyen messze van a sulee a lakhelyedtől?
2; Hány éves a gyerek??
3; Milyen messze van a melóhely a lakhelyedtől?
4; Hozzávetőlegesen mennyit keresel, illetve céges-e a kocsid és az milyen; netán diesel, esetleg benyás, vagy épp gázos, horribile dictu; E, azaz villanyos??
Ezek igen fontos és egzakt módon megválaszolható kérdések, melyek segítenek annak pontos megválaszolásában, hogy a te helyzetedben valóban elengedhetetlenül fontos az autó, vagy csupán nettó kényelemből baszod szét az idegeid, a kocsid, illetve a mindannyiunk által belélegzett levegőt a dugókban történő MINDENNAPOS álldigálással?
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.24. 01:48:11
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.24. 01:51:02
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.24. 01:57:38
Itt az van, hogy van a belső terület, ami dugódíjas, és mindenki csenget aki átlépi a határát.Kifelé is, befelé is.(Kamerák vannak, rendszám alapján kiküldik az összeget, otthon netbankról be lehet fizetni , vagy leemeli az állam, egy hónapos határidő van.)Teljesen egyenlő, mindenkit egyformán érint.Szuper.
:D
Pesten csak azért nem támogatom a dugódíjat, mert az autósokat már 66 féle módon húzzák le pénzzel, nem kéne egy fölösleges 67-edik is.Itt a svédeknél pl rohadtul nincs használt kocsira semmilyen regadó, meg átírási illeték, meg ilyen hasonló gyökérségek, így marad pénzük bőven dugódíjra...
:D
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.24. 02:05:56
geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.24. 02:11:05
JorEl 2018.09.24. 07:29:57
1. 5km, tömegközlekedés otthonról az iskolába nincs.
2. ugyan nem tűnt fel neked, hogy többes számban beszéltem róluk, de 2 gyerek, 6 és 8 évesek
3. 23km az iskolától, ami ebben a helyzetben ugyebár a meghatározó tényező
4. 500+, saját, hibrid
5. a kérdéseid alapján funkcionális analfabétának tűnsz, iletve a matematika sem az erősséged, illetve még opció, hogy simán csak troll vagy.
KissGecihuszár 2018.09.24. 20:43:27
@JorEl:
Köszönöm az egzakt válaszaid, így már elfogadtható, hogy miért is autókázol. Tudod, én mint "síkhülye troll, akiknek a matek sem erőssége" , szóval én a "droid" csak az egzakt számokból értek, csak azokól tudok objektív infókhoz jutni, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy mindenféle szubjektumtól mentes racionális választ tudjak adni 1-1 komplex témában! Ez így megvan??
JorEl 2018.09.25. 12:23:05
CCnick 2018.09.26. 10:14:16
CCnick 2018.09.26. 10:18:35
nem is a városokat neveztem annak, hanem azt a 0,6-1,9km2 területet ahonnan kitiltják az autókat (erről szól a poszt, idézem: "Ha valóban meglépik, és kitiltják a belváros 1,9 km2-éről az autókat, azzal Európa legnagyobb összefüggő autómentes övezetét hozzák létre." "Koppenhága, ahol jelenleg 0,6 km2 terület a város szívében teljesen autómentes.").
JorEl 2018.09.26. 10:46:14
CSOKKI MÁLNA 2018.10.05. 21:01:26
Egy RTL-s teszten egyébként csúcsidőben a leggyorsabb a bringás volt, aztán a BKV-zó, és utolsó lett az autós..