Újra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.
Friss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.
„Mi és ők”: sokszor ez az ellentétpár jelenik meg az Európában új hazát kereső bevándorló és az európaiak viszonyában; és ez az ellentét került elő számtalanszor a hónap közepén bekövetkezett Földközi-tengeri katasztrófa kapcsán is, amikor egy illegális bevándorlókat szállító hajó felborult, több száz ember halálát okozva. És ez az ellentét jelenik meg az Európai Írótalálkozó idei utolsó panelbeszélgetése alkotóinak regényeiben is, akik az európai, illetve nyugati kultúra kiválasztottságról, Európa és a többiek viszonyáról és az európai identitásról beszélgettek a Nemzetközi Könyvfesztivál meghívottjaiként az Európa Pontban.
Idén huszonkettedszerre várja az érdeklődőket Budapesten – ezúttal is a Millenárison – a Nemzetközi Könyvfesztivál amely az elmúlt évek alatt a régió egyik legkiemelkedőbb szakmai fórumává és közönségtalálkozójává nőtte ki magát. A fesztivált hagyományosan április 23. körüli időszakra, a könyv és a szerzői jog világnapjára – egyben Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójára – időzítik. Idén április 23. és 26. között alakul át a Millenáris a könyv fővárosává, ahol közel félszáz kiváló külföldi íróval, félezer hazai és határon túli magyar íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak az érdeklődők a több mint négyszáz program – dedikálások, író-olvasó találkozók, felolvasások, irodalmi estek, kerekasztal-beszélgetések, koncertek – keretében.
Évi 481 kg: ennyi szemetet termel egy átlagos európai egy évben. Ha megnézzük a magyar számokat, a helyzet egy picit jobb – mi csak évi 378 kg szemetet gyártunk –, de ez is jóval több a szükségesnél. Miből jön össze ez a rengeteg hulladék? Ez a mennyiség csak a kommunális / települési szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is – de az ipari és mezőgazdasági hulladékot például nem tartalmazza.
Mely események, emberek, mozgalmak és helyszínek fejezik ki legjobban Európa lényegét? Az Európai Bizottság nagyjából erre keresi a választ, amikor jeles európai emberek vagy események emlékhelyét európai örökségi címmel ismeri el. Idén uniós szinten második alkalommal tüntettek ki ilyen helyszíneket, összesen tizenhatot, köztük egy magyar helyszínt. Ilyen címet kapott többek között a szinte egész Európát hadba állító harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke helyszíne; az európai demokrácia, filozófia, szabad gondolkodás szülőhazája, Athén, és a Szolidaritás mozgalom otthona (a Gdanski hajógyár), de kitüntetett lett a több évtizedes európai kelet-nyugat megosztottság eltörlésének szimbolikus nyugat-magyarországi helyszíne Sopron közelében – mindegyik helyszín elvitathatatlan joggal szerepel Európa történelemkönyveiben.
Az egyenjogúsághoz, a nők férfiakkal azonos lehetőségeinek kérdéséhez szorosan kapcsolódnak a gyerekvállaláshoz köthető tagállami szabályozások. Az EU tagállamai nagyon színes képet mutatnak ebben a tekintetben, hiszen a szociális kérdések, így a szüléshez kapcsolódó szabadságok és juttatások szabályozása a tagállamok belügye. Egyedül minimumszabályokat határoz meg az EU, illetve az ENSZ szakosított szerve, az ILO. Az, hogy egy anya a gyerek megszületése után mikor tér vissza a munkába, nagyban függ attól, milyen hosszan és milyen mértékű juttatásokban részesülhetnek a szülők a gyermekneveléshez kapcsolódóan. Van, ahol a rendszer viszonylag rövid otthon tartózkodásra ösztönzi a nőket, és van, amely inkább azt támogatja, hogy az anyák hosszabban maradjanak otthon a kisgyerekükkel.