Mi, európaiak méltán lehetünk büszkék kreativitásunkra. Találmányaink évszázadok óta meghatározzák mindennapjainkat Európán belül és azon kívül is. A mai, multipoláris gazdasági rendszerben az innovációban élen járó amerikai és távol-keleti országok mellett továbbra is számos újító ötlet jön Európából. Az európai géniusz ma is aktív, ezt ünnepeltük nemrégiben mi is, a Kutatók éjszakáján; de ezt mutatja például az is, hogy a nemrégiben kiosztott természettudományos Nobel-díjasok között idén is több európai kutatót ismertek el. Többek között az aradi születésű román-német Stefan W. Hellt a mikroszkópiát forradalmasító felfedezéséért, vagy a norvég May-Britt Mosert és Edvard I. Mosert, akik az „agy GPS-ének” vizsgálatáért kapták az elismerést.

Ehhez kapcsolódóan megpróbáltuk összegyűjteni az uniós országok egy-egy jelentős (talán legjelentősebbnek tekintett, leginkább közismert) felfedezését vagy találmányát. Mint kiderült, ezzel elég nagy fába vágtuk a fejszénket – nem volt egyszerű dolgunk például azért, mert természetesen egy 400 ezer főt számláló ország nem termelhet ki annyi innovációt, mint mondjuk egy 80 milliós.

Abból a szempontból sem volt egyszerű dolgunk sok esetben, hogy megállapítsuk, pontosan melyik országhoz (illetve melyik ország állampolgárához) köthető egy-egy találmány. Ez nehezíti Európa multikulturális jellege (sokszor valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozó alkotó találmányáról beszélünk), illetve Európa változó határai is. Emellett számos olyan esettel találkoztunk, amelyben egy-egy találmányt magáénak vall több ország. Például a számítógépet tekinthetjük az angol Charles Babbage, a bolgár John Vincent Atanasoff találmányának, de abból a szempontból, hogy működési alapjait Neumann János alapozta meg, sokan magyarként is gondolnak rá. Ugyanígy a légzsákot, a tengeralattjárót, a fénymásolót is magának vallja több nemzet szülöttje, de a magyar érdekeltséggel rendelkező helikopternél is nehéz igazságot tenni (van rá francia, dán, és magyar – Asbóth Oszkár – jelentkező is.) Mi abból indultunk ki, hogy mely ország vallja magáénak egy-egy alkotó találmányát, amely minimálisan azt jelenti, hogy a találmány ma ismert formájának kialakulásában jelentős szerepe volt valamelyik európai nemzet fiának. A találmányok effajta „nemzeti kisajátítása” persze vitatható sok esetben, de sajnos nincs olyan egyértelmű rendszer, amely eldöntené a találmányok „nemzeti hovatartozását”. (Adódna persze a szabadalmi levédettség kérdése – de az ókori görögök, vagy Leonardo a rengeteg találmányával még nem igazán járult efféle hatóságokhoz).

Ennyi felvezetés után itt tehát a mi listánk, reméljük, sok érdekességet találtok rajta! A lista egyes elemei persze a fent ismertetett okok miatt vitathatók vagy kiegészíthetők: örömmel fogadjuk javaslataitokat esetleg más, jelentősebb találmányokra országonként. (Néhány innovációhoz kisebb magyarázatot is fűztünk, további információt az egyes találmányokról a táblázatban szerepeltetett hivatkozásokra kattintva olvashattok.)

A kép kattintásra megnő!

talalmanyok_felfedezesek2.png


Ország

Találmány / felfedezés

Ausztria

vércsoportok, Karl Landsteiner (Nobel-díj), 1901

Belgium

bakelit, az első műanyag, Leo Baekeland, 1906

Bulgária

fénymásolóhoz szükséges folyamat, „fotoelektrét”, Georgi Nadjakov*

 

*A bolgár fizikus, Georgi Nadjakov fedezte fel többek között azt a fotoelektormos jelenséget („fotoelektrét”), amely elven a modern fénymásolók is működnek (amely szintén felhasználta a magyar Selényi Pál felfedezéseit, de a fénymásolót végül is az amerikai Chester F. Carlson szabadalmaztatta 1938-ban).

Ciprus

 

Parfüm– i.e. 2000 körül*

 

*Bár a parfümkészítés valószínűleg Egyiptomból származik, és a rómaiak, a perzsák és az arab kultúrák is használták, a ma ismert legrégebbi parfümöket Ciprus szigetén találták, a 2000-es évek elején, egy Pyrgos városhoz közeli feltáráson.

Cseh Köztársaság

kockacukor, Jakub Kryštof Rad (svájci születésű cseh vállalkozó), 1843

Dánia

az atom szerkezete, Niels Bohr, 1913 (Nobel-díj: 1922)

Egyesült Királyság

telefon, Alexander Graham Bell, 1876

Észtország

 

Skype, Ahti Heinla and Priit Kasesalu szoftverfejlesztők (a svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis, valamint Jaan Tallinn és Toivo Annus szintén a Skype alapítói), 2003

Finnország

szauna, finn találmány, 1112

 

Bár a világ sok táján használtak már évszázadokkal ezelőtt hasonló építményeket, a szaunát alapvetően finn találmánynak tekintik a világ legtöbb táján. Egyes források szerint több mint 2000 éves a szaunázás hagyománya, az első írásos említése 1112-ből származik.

Franciaország

mozi / mozgókép, Lumière-fivérek, 1895

 

1895. december 28-án tartották a Lumière fivérek első nyilvános filmvetítésüket a párizsi Salon Indien du Grand Café közönsége előtt, amivel új korszakot nyitottak a képi ábrázolás történetében.

Görögország

színház, görög „találmány”, i.e. 5. század

 

A színház és a drámák az ókori Görögországban jelentek meg először és onnan terjedtek el a világ minden részére; időszámításuk előtt 5. században, Athén fénykorában volt a legjelentősebb az antik színházi kultúra.

Hollandia

EKG, Willem Einthoven, 1903 (Nobel-díj: 1923)

Horvátország

nyakkendő, horvát találmány, 17. század

 

A nyakkendő („kravátli”) innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.)

Írország

tengeralattjáró, John Philip Holland, 1897

Lengyelország

Polonium és Rádium, Marie Curie, 1897

Lettország

Walter Zapp (Valters Caps) szubminiatűr kamera (Minox), 1936

 

Walter Zapp rigai születésű, balti német családból származó feltaláló volt, aki 1936-ban kifejlesztette az első szubminiatűr kamerát.

Litvánia

Ritnis sport, litván találmány, 1923

 

A ritnis gyeplabdához hasonló sport, amely egy litván népi játékból nőtt ki,   első szabálykönyve 1923-ból származik.

Luxemburg

Henri Tudor, ólom-savas akkumulátor, 1886

 

A luxemburgi Henri Tudor készítette az első praktikusan gyártható – és használható – ólom-savas akkumulátort 1886-ban, ezt használta Porsche is.

Magyarország

golyóstoll, Bíró László, 1935

Málta

laterális gondolkodás, hat gondolkodó kalap, 1985

 

Edward de Bono – laterális gondolkodás (1967) és a hat gondolkodó kalap (1985): kommunikációs módszer, melynek lényege az ún. párhuzamos gondolkodás – szemben a vitatkozással.

Németország

könyvnyomtatás, Johannes Gutenberg, 1450 körül

Olaszország

szemüveg, olasz találmány, 12. század körül

Portugália

karavella (kereskedelmi vitorláshajó), portugál fejlesztés, 13. század körül

Románia

töltőtoll, Petrache Poenaru, 1821

Spanyolország

szkafander, Emilio Herrera Linares, 1935

 

Emilio Herrera Linares fejlesztette ki az elsőt 1935-ben („escafrandra estratonáutica ”), amelyet az oroszok is mintául használtak későbbi űrruháikhoz

Svédország

zipzár, Gideon Sundbäck, 1913

Szlovákia

az ejtőernyő prototípusa, Štefan Banič, 1913,

Szlovénia

parfümporlasztó, Peter Florjančič, 1947

 

3 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr446789343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bori Wó 2014.10.15. 11:37:40

Elég pofátlan lopás angolból ferdítve.

Bori Wó 2014.10.15. 11:38:57

Ja, a golyóstoll NEM Bíró lászló találmánya, ő csak tökéletesítette. Már évtizedekkel előtte létezett.
süti beállítások módosítása