Hollandia: lényegre koncentráló, rutinos elnök

Január elsején Hollandia vette át az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács irányítását. Alapító tagállamként Hollandia már elég rutinos az elnökségi feladatok ellátásában, ez idei már tizenkettedik elnöksége – igaz, legutóbb épp 12 éve, 2004-ben volt hasonló pozícióban. Azóta sok minden meg is változott a feladatköröket tekintve, hiszen a Lisszaboni Szerződés óta az EU-nak van állandó közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, és a tagállamok uniós csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is lett egy állandó elnöke. Ugyanakkor a feladat most is hasonló: elnökként a hollandoknak az unió napirendjén lévő legfontosabb kérdésekben kell segíteni a közös álláspont megtalálását.

Hollandia rutinjára nagy szükség van most. Ahogy a legtöbb félév elején elmondhattuk, most is megállapíthatjuk: nincs könnyű feladata az elnökségnek. A brit-uniós együttműködést új alapra helyező megállapodással kapcsolatos tárgyalások – amelynek szélsőséges esetben akár az Egyesült Királyság kilépése („Brexit”) is lehet a vége – most zajlanak; emellett a migrációs válság kezelésében is égető szükség lenne egy erős, hatásos közös uniós megközelítésre. A soros elnökségi program és feladatok döntő részét mindig az EU aktuális témái határozzák meg, amelyek egy része előre tudható az „uniós menetrend” alapján. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyek újként kerülnek fókuszba (reagálva például az aktuális nemzetközi politikai változásokra). Hollandia esetében egyelőre e két témakör látszik dominálni az elnökségi programot.

Amszterdam prioritásainak meghatározása során kiemelte: a lényegre, az embereket leginkább foglalkoztató valós problémákra koncentráló elnökségre törekszik, amelyek megoldásához mindenképpen szükség van az uniós országok együttműködésére. Hollandia célul tűzte ki, hogy közelebb hozza az EU-s politikát az állampolgárokhoz és hozzájáruljon a növekedéshez.

A holland elnökség prioritásai között első a migráció és nemzetközi biztonság, amelynek keretében Hollandia egy közös, megerősített határőrizet kialakítása mellett száll síkra, valamint biztosítani kívánja az uniós tagállamok közötti méltányos tehermegosztást a menekültválság kezelése terén. Az elnökség célja a hatékony európai határőrség és parti őrség létrehozása, valamint a migrációs krízis gyökereinek orvoslása elkötelezettebb és proaktívabb külpolitika segítségével.

Az európai gazdaság területén tapasztalható pozitív trend megtartásához, a strukturális növekedés céljának eléréséhez Hollandia az innovációt és munkahelyteremtést látja kulcsfontosságúnak. Elnökségi programjában Hollandia egyaránt koncentrál a belső piacban rejlő lehetőségek kiaknázására, valamint az európai innováció megfelelő támogatására.

Harmadik prioritásként Hollandia rendezett pénzügyek és a stabil euróövezet megteremtését célozza. A válság utáni gazdasági rendeződés kulcsa Hollandia szerint, hogy a tagállamok továbbra is szigorú strukturális reformokkal és uniós szinten koordinált gazdaságpolitikával tervezzenek. Amszterdam emellett kiáll a többéves pénzügyi tervezés jelenlegi szabályainak megújítása mellett is.

Az elnökség prioritásként kezeli a jövőbe mutató éghajlat- és energiapolitika kérdését is. A belső energiapiac kiépítése, az energiafüggőség csökkentése és a megújuló enerigaforrások támogatása mind kiemelt cél a holland elnökség számára. Úgy vélik, hogy az ezekre épülő közös klímapolitika kialakításához megfelelő alapot szolgáltat a párizsi klímacsúcson (COP21) született megállapodás.

Hollandia 2016. június 30-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Szlovákia és Málta követi a sorban. A holland elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, az elnökség hivatalos oldala itt található.

Eredményes félévet kívánunk Hollandiának!

Az illusztrációk forrása: eu2016.nl