Az uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette az olaszoktól a stafétát, és mostantól fél éven át irányítja elnökként a Tanács munkáját.

Nincs egyszerű dolguk: az EU gazdasága jelenleg stagnál, komoly erőfeszítések és megerősített együttműködés szükséges ahhoz, hogy sikerüljön újra lendületbe hozni az uniós gazdaságokat. Emellett az egyik legnagyobb arányú orosz lakossággal rendelkező államként Lettországnak kezelnie kell az ukrán válság és az orosz embargó külpolitikai következményeit is. A soros elnökségi feladatok döntő részét mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része előre tudható, ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell. Lettország esetében már egyértelmű, hogy ilyen lesz a Charlie Hebdo elleni merénylet által Európa-szerte felkorbácsolt indulatok, idegenellenes megnyilvánulások kezelése. A merényletek kapcsán a terrorizmus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsága és a bevándorláspolitika is újra reflektorfénybe került. Az ezzel kapcsolatos vitát mederbe terelni szintén a lett elnökség feladata lesz.

Az elnökség három területre fókuszál programjában: a versenyképes, digitális, és a nemzetközi színtéren erős és elkötelezett Európa megteremtésére. A versenyképesség fellendítésének elsődleges eszközeiként a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedés ösztönzését, a magán- és állami beruházások beindítását, az egységes piac megerősítését, az ipar versenyképességének elősegítését és a szolidáris, biztonságos „Energia Unió” megteremtését nevezték meg programjukban. Lettországot ezzel kapcsolatos munkájában segítheti, hogy maga súlyos gazdasági válságon ment keresztül 2009-ben, amelyből mára kilábalt, sikerült újra növekedési pályára állítaniuk a gazdaságot, és a munkanélküliség is csökken. A digitális egységes piac kiépítését is kiemelten kezelik elnökségük során, különös figyelmet fordítva az adatvédelemre, a kiberbiztonság erősítésére és az e-szolgáltatások általános terjesztésére. A tevékenységek harmadik célterülete a külpolitika. Riga elkötelezett az erősebb nemzetközi fellépés mellett, a félév során többek között napirendre kerül a keleti partnerség és a szomszédságpolitika felülvizsgálata, a transzatlanti kapcsolatok erősítése és a Milleniumi Fejlődési célok megújítása is. A lett elnökség mindezek mellett nagyon fontosnak tartja az EU-bővítési folyamat továbbvitelét, és mindenképpen foglalkozniuk kell az oroszokkal megromlott kapcsolatok javításával is. (A lett elnökség hivatalos programja itt olvasható, egy rövid kivonat a legfontosabb célokról pedig itt; az EP-ben megtartott vitáról itt található információ.)

A szakértők szerint a lett elnökség legfontosabb eseménye a május végi rigai csúcstalálkozó lesz a keleti partnerségről, amelynek során az unió várhatóan megerősíti kapcsolatait a programba bekapcsolódott országokkal, vagyis Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Bbecslések szerint Riga mintegy 70 millió eurót költ az elnökséghez kapcsolódó feladatokra. Lettország az előző elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal, valamint az elnökségben soron következő Luxemburggal alkotja az Unió elnökségi trióját. Luxemburgot Hollandia (2016. január - június), majd Szlovákia (2016. július - december) követi a sorban.

Riga ügyesen használja a kulturális évad előnyeit: a lett rendezvények központi helyszíne ugyanaz a könyvtár, amelyet a kulturális főváros programsorozathoz adtak át tavaly év elején. Ez a „fény kastélya” (Gaismas pils), az új nemzeti könyvtár, amelybe a balti láncra emlékezve élőlánccal hordták át a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét az évad elején.


MÁsodik kép forrása: Flickr / Sergey Vladimirov